Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-01 / 1. szám

1905 január 1. > Zalamegye, Zala vármegyei Hirlap« 5 Kinevezé8. A m. kir pénzügyminiszter Both Endre zalaegerszegi adóhivatali ellenőrt a mező­kövesdi m. kir adóhivatalhoz adóhivatali pénz­tárnokká nevezte ki. Áthelyezés. A m. kir. igazságügyminiszter dr Nagy János mócsi kir járásbirósági aljegyzőt a zalaegerszegi kir. törvényszékhez helyezte át. Tanítónő választás. A felsőmihályfalvai álla­milag segélyezett községi elemi iskolához a községi iskolaszék Alszeghy Paula okleveles tanítónőt választotta meg. Közigazgatási gyakornok. Hertelendy Ferenc Zakivármegye főiRpánja dr. Huszár Pál csáktor­nyai lakos ügyvédjelöltet közigazgatási gyakor­nokká a csáktornyai szolgabírósághoz kinevezte. Tanítói kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Macsuga János okleveles tanítót a szoboticzai állami elemi népiskolához rendes tanítóvá nevezte ki. A villám világítás ügyében kiküldött bizottság Legáth Kálmán bizottsági elnök elnöklésével december 29-én ülést tartott, amelyen részt vett Ripka Ferenc is, a Ganz-gyár jogi tanácsosa, aki előadta, hogy a társaság részéről uj költség­vetést adnak be, mely a régitől eltérő leend, amennyiben ujabban az az elv lépett érvényre, hogy kis haszon mellett nagyobb forgalom léte­sítendő olcsó egységárak mellett, az óradíjnak, valamint a háztól a fővezetőig a bekapcsolási díjnak eltörlésével, a berendezési költségeknek csökkentésével, amely költségeket a felek részlet­ben fizethetnének le. Ezen elvek mellett létesí­tették a villamvilágítást legújabban Pápán, Békéscsabán, Mohácson stb. Közölte továbbá, hogy az üzemre nézve ez ideig háromféle szerző­dés létezik; így Békéscsabán az üzemet két évre a Ganz-gyár vezeti, a tiszta haszonból 50 0/ 0-°t kap, a központi felügyelet cimén pedig 3.600 koronát; Mohács kikötötte, hogy a gyár adja az egész személyzetet s azok viszik az üzemet, a harmadik módozat szerint a város építi a telepet s a gyár bérbe veszi 20 évre ugy, hogy a város 10 évre már felmondhat, de a gyár csak 20 óv múlva mondhat fel és a gyár bérleti díj cimén fizeti a befektetett tőke évi törlesztő részletét, míg a város a közvilágítás címén fizet a gyárnak évi pausál összeget; haszon-részesedés óimén fizeti a gyár a városnak az 5-ik évtől 10 évig a tiszta haszon 30°/ 0-át, azon tul pedig 50°/ 0-át. A bizottság megbízta a gyár képviselőjét, hogy mindegyik irányban készítsenek költségvetést s mindegyik irányra nézve már létező, miniszteri jóváhagyást nyert költségvetést is csatoljanak be azon városok részéről, ahol árlejtés utján nyer­ték el a vállalatot. Egyúttal elhatározta a bizott­ság, kogy a kereskedelemügyi minisztertől egy szakközeg kirendelését kéri, aki a beadandó költségvetéseket és tervezeteket felülvizsgálja s ennek megtörténte után a helyszínén megjelenvén, észrevételeit a bizottság előtt elmondja s a gyár ennek megfelelőleg a szükségessé válandó javítá­sokat a tervezeten és költségvetésen megtehesse s csak azután kerülnek a költségvetések a képviselőtestület elé. Karácsonyi üunepélyek. Türjérői irják a követ­kezőket: Illés Rafael plébános úr indítványo­zására mozgalom indult meg egy nagyobb sza­bású karácsonyi ünnepély rendezésére. O maga díszes és fényes karácsonyfát állított a község gyermekeinek; azonkívül a szegényebb sorsuak számara nagy mennyiségű gyümölcsöt, kalácsot s más csemegét adományozott. Nemes példáján buzdulva Zathureozky Márton zsigmondházi bir­tokos néhány kosár almát, diót küldött a sze­gény gyermekek számára, azonkívül süteményt, gyümölcsöt, ruhát a színdarabban szereplő kicsi­kék számára. Nagyobb mennyiségben hozzájárul­tak még az adományozókhoz a község lakóin kivül Szabó Károly urad. kasznár, Zdravy Árpád földbirtokos és Schlesinger Zsigmondné urnő, kiknek nemes jószívűségéért a község külön is köszönettel adózik. Girgás Dezső tanító az iskola tantermében meglepő ügyességgel, jól felszerelt tágas szín­padot állított fel, amelyen a színdarab 40 szerep­lője kényelmesen mozoghatott. De nemcsak a színpad felállítása, hanem a szindarab rendezése is méltán dicséretet érdemel; mert ugy a szerepek kiosztása, valamint annak a gyermekeknél szo­katlan könnyed alakítása általános csodálatot keltett. Nagyban emelte a hatást a görögtüzzel színesített élőképek költői elhelyezése s az ókori alkalmi jelmezek lenge és találó előállítása, me­lyeket Girgás Dezsőné és Bózsing Franciska tanítónők szakavatott finom Ízléssel és csínnal sajátkezüleg készítettek. A kétszólamú énekkar mesteri vezetésével pedig ugyancsak Girgás Dezső tanító szerzett élvezetet a hallgató közön­ségnek, mely a tágas nagy tantermet zsúfolásig megtöltötte. Karácsony előestéjén volt a tulajdonképeni ünnepély a gyermekek részére — egybekötve az ajándékok kiosztásával — belépő-díj nélkül; karácsony első és másodnapján pedig a felnőttek számára csekély 20 fillér belépti díjjal. Ez alig számbavehető néhány fillér befizetés mellett a jövedelem meghaladta a 133 koronát, amely bevétel iskolai célra lesz fordítva. Felülfizettek: dr Kuncz Adolf 10 K, dr Kalcsics Iván 4 K, Zathureczky^ Márton 3.60 K, Illés Rafael 3 K, Stronszki Ágoston, Szabó Károly, Malatinszky Lajos, Hayden Sándor, Zdarvi Árpád, Mail Vilmos, Horváth József 2—2 K; Kardos Lázár 1.80 K, Prácser János, Keresztes Mihály, Presing Kálmán, ifj. Kiss József 1.60—1.60 K; dr Erdős Adolf 1.20 K, Cziczer Anicet, Draveczky Árpád, Konkolyi Kornélia, Heőér Ferenc 1—1 K; Schlesinger Zsigmondné, Bognár János, Piriti Antal 60—60 f; Tan per Imre 30 f, Torma Kálmán, Takács Ferenc, Tarsoly Árpád, Szabó Mátyás, Varga Kálmán, Dancs Géza, Nagy (pintérné), Ervei Ferencné, Figura Sándor, Bognár József, Szabó Istvánná 20—20 f; Lettner József, Szalay János, Torma Kálmánná, Takács Ferencné, Handler József, Kozári Mariska 10—10 fillért. Tűrje község nem lehet eléggé hálás minden­ben javukat célzó, velük őrző, jótékony lelki­pásztoruk, főt. Illés Rafael prem. kan. kormány­zónak, valamint a fáradhatatlanul tevékeny rendezőknek, továbbá a nemes adakozónak, akik lakóit ily szép ós örömteljes ünnepélyben része­sítették. Minthogy sokan vannak még, kik a három előadás dacára is a zsúfolt teremből kimarad­tak, a pásztorjátékot közkívánatra újév napján ismét bemutatják. Közgyűlés. A zalaegerszegi Kaszinó megtar­totta évi közgyűlését, megalakította a tisztikart ós választmányt. A kaszinó tisztikarában annyi­ban történt változás, hogy dr Szigethy Elemér eddigi ügyész választmányi taggá választatott, ügyész lett dr Keresztury József; dr Ábrahám Ernő egyik jegyző e tisztet tovább viselni nem akarván, helyére Hann János választatott meg. A választmányban Háczky Kálmán elhalálozása folytán megüresedett helyre Rohonczy István kir. törvényszéki birót választották. A közgyű­lésen újra szóba került az epítkezés kérdése s bizottságot küldtek ki avégett, hogy a kaszinó részére megfelelő épület emelése érdekében tegye meg a lépéseket. Tapolca község képviselőtestületének közgyű­lésén Horváth Jenő főjegyző előadta, hogy az építkezésről alkotott megyei szabályrendelet életbe lépett és igy az építészeti és szépítészeti bizott­ságnak működése megszűnt; indítványára ezen bizottságnak hosszú működéséért jegyzőkönyvileg szavaztak köszönetet. — Az ipariskolai iskola­széknek működése megszűnvén, tagokká válasz­tattak : Ley József, dr Varjas Gábor, Lusztig József, Felisch Antal, ifj. Leszuer József és Németh Jenő. — A számvizsgáló bizottság tagjai lettek: dr Fischer Gyuia, Vastngh János, Marton Gyula, dr Szűcs Árnold. — A kápta­lantótii józsefnapi vásár megvétele tárgyában kiküldendő bízottság tagjaiul a községi biró, főjegyző, pénztáros ós ifj. Leszner József válasz­tattak meg; a vételárt 2500—,2600 K-ig enge­délyezte a közgyűlés, — Marton Gyula indít­ványozta, hogy az építő bizottság megszűntével minden egyes nagyobb építkezés alkalmával a község költségén szakértő közbejöttével legyen az építkezési engedély megadható. A közgyűlés az indítványt elfogadta. Műkedvelői szini előadás. Látogatott műked­velői színi előadást tartott karácsony másodnap­ján a helybeli iparos ifjúság önképző egylete a Korona vendéglő nagytermében. Szinre került Bodnár Gáspár 4 felvonásos színműve: „Vissza a műhelybe!" A darab tárgya élénk színekben festi a leg­nagyobb társadalmi betegséget: a nagyravágyást. A szindarab meséje egy jómódú iparos család­ban játszódik le. A férj (Ombölyi) egy hivatásá­val teljesen megelégedett szíjgyártó mester; a felesége, előkelő származását fitogtatva, sehogy sem tud abba belenyugodni, hogy férje egyszerű mesterember s munkaszerető férjét rábirja, hogy szépen jövedelmező műhelyét díjnoki állással cserélje fel. A férj kapitulál ós hivatalnok lesz. — Az asszony költekezése és nagyzási hóbortja a munkás kéz szerezte vagyont csakhamar fel­emészti és a család az anyagi tönkrejutás szólén áll. Ekkor a vagyonilag teljesen tönkrejutott férj­nek egyetlén leányán (Ilonka) és a jó Danyi bácsin kivül nem marad már senkije, — mert felesége is előkelő rokonaihoz költözik — ós a becsületes szíjgyártó lelkileg mogerősödve, a még megmentett becsülettel ismét műhelyt nyit ős időközben az asszony Í3 hazajön, a jólét a csa­ládba ismét visszatér, egyetlen leányukat Endre volt legényükhöz feleségül adják. Az előadás jól sikerült. Balaton Sándor, az egyesület társelnöke, ki a darabot betanította és rendezte, rátermettségének ezúttal is tanú­jelét adta. A szereplők összeválasztása, a darab gördülékeny lefolyása az ő érdeme. Jól játszottak: Pausa Mariska (Ombölyinó), " aki a cimőrt rajongó, nagyravágyó asszonyt hűen alakította; Szláby Mariska (Ilonka), fordulatok­ban gazdag szerepét dicséretesen játszotta meg. Dvorzsák Endre (Umbölyi) atisztes munkáért, ugy hivatásáért lelkesülő szíjgyártó mestert a lehető legjobb alakításban mutatta be. Stern Pál (Dal­noki), a fizetésnélküli másoló irnok változatos ős könnyű vérű ficsúr szerepét kitűnően alakította. Nagy Antal Endre iparos-segéd szerepét, Lendl Gyula pedig Csepreghy Dániel szerepét játszot­ták meg igen szép igyekezettel. Emelték még az eiőadás sikerőt Látos Mihály ős Pausa Kál­mán kisebb szerepeik sikeres megjátszásával A szereplőket a közönség úgy jelenőseik, mint a felvonások végén többször hívta szűnni nem akaró tapssal ós őljenzós közt a lámpák elő. Előadás után a fiatalság csakhamar táncra perdült ős kitartással járta a reggeli órákig. A műkedvelői szini előadás bevétele volt 146 K 90 f, kiadás volt 84 K 65 f, tiszta jövedelem 62 K 25 f volt. — Felülfizettek: Schütz Frigyes 3.60 K, Breisach Sámuel, Bődy József, Weiser ós Pollák cég 2—2 K; Dergáts Károly, Papp Alajos 1.20—1.20 K, N. N. 80 f, Pataki Sán­dor 70 f, Singer Miksa 60 í. Gondi Kálmán, N. N., Vitai Sándor, N. N. 20—20 f; összesen 16 K 50 f. — A szives felülfizetőknek ezúton is hálás köszönetét fejezi ki az egyesület elnök­sége. Póttariképesítő. A csáktornyai állami tanító­képzőben dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanocsos, vármegyei tanfelügyelő elnöklésővel december hónapban póttan képesítő volt, amelyen a jelent­kezők közül kettőt képesítettek, míg egyet újból félév múlva leteendő javító-vizsgálatra utasítottak. Ügyvédi iroda megnyitá3. Dr Jakabffy János ügyvéd irodáját Zalaegerszegen a Kossuth Lajos utca 30-ik szám alatt, Balogh Gyula takarék­pénztári főkönyvelő házában, megnyitotta. Zártkörű Vörös kereszt bal Nagykanizsán. A Magyar Szent Korona országai Vörös Kereszt egyletének Nagykanizsa városi választmánya ő cs. és kir. fensége Frigyes főherezeg ur fővéd­nöksége, ő nagyméltósága gróf Csekonics Endre ur v. b. t. t. és méltóságos hertelendi ós vidornya­laki Hertelendy Ferenc ur Zalavármegye főis­pánja védnöksége alatt 1905. évi január hó 7-ik napján a „Nagykanizsai Polgári Egylet" összes helyiségeiben zártkörű Vörös Kereszt bált rendez. Belépő díj: személyjegy 4 kor, páholy 20 kor, karzatjegy 4 kor, kezdete 9 órakor. A bál tiszta jövödelmót Nagykanizsa r. t. város szegényei javára fordítják. Egy főkántor ünneplése. A nagykanizsai izr. hitközség tagjai december hó 23-án kezdődőleg három napon át ünnepelték főkántorukat, Kartsch­maroff Leót, abból az alkalomból, hogy decem­ber hónap a népszerű főkántor ottani működé­sének negyvenéves jubileumi hónapja. A nagykanizsai Polgári Egylet december 26-án Oszterhuber László királyi táblabíró elnöklésé­vel díszközgyűlést tartott annak emlőkére, hog^ dr Bentzik Ferenc ügyvéd elnök husz éve áll az egyesület élén. A háromtagú küldöttség kíséretében megjelent elnököt lelkes őljenzéssel fogadták. Dr Rosenberg Mór ügyvéd, egyleti titkár szép beszédben méltatta a jubiláns érde­meit s megvilágította az egyesület haladását az alatt a husz év alatt, a mióta ő az egylet elnöke. A jubiláns meghatva mondott köszönetet a szives megemlékezésért, mire az ünnepség véget ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom