Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-29 / 5. szám

2 yZalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1905 január 8. igennel válaszolt a kimondta, hogy Yeszter Imrét i jelöli, akit küldöttséggel hivattak meg. Veszter Imrét hatalmas éljen riadal fogadta, amelynek hatása alatt kijelentette, hogy a jelölést elfogadja s meg is tartottta programm beszédjét. Első sorban a szabadelvű párt programmjával foglalkozott; majd áttért a házszabályok kérdé sére; a katonai vívmányokra, a vámterület kér­désére, a többség jogaira, az obstrukcióra 8 végül a helyi érdekekre. A házszabályok revízióját feltétleuül szüksé gesnek tartja, mert a többség akarata a mostani házszabályok uralma alatt nem érvényesülhet. A lex Dániel nem más, mint a többség akaratá­nak, a parlamentáris rendszer alapjának érvényre emelése a kisebbség terrorizmusával szemben. A mostani választásoknál nem szabad a pártkérdé • seknek, a politikai ellentéteknek dominálniok, hanem kizárólag a szerint kellene a választók­nak szavazati jogukat gyakorolniok, hogy akarják e a parlamenti rendet, a képviselőház munka­képességét, a többségi elvet megmenteni, vagy nem. Az önálló vámterületnek nem ellensse, de ma még nem látja megvalósítottaknak azokat az előfeltételeket, amelyek között a vám sorompókat veszedelem nélkül fel lehetne állítani. A két éves katonai szolgálat behozatala s a honvéd tüzér­ség szervezése nagy nemzeti vívmányok, amelyek mint óhajtások éltek ugyan már régen minden magyar ember szívóben, de megvalósításuk a jelenlegi kormány érdeme, amelyet nem lehet ós nem szabad avval vádolni, hogy az osztrák szája ize szerint csinál politikát. A 48-as oszmék ott vannak minden magyar szívében; de a politikát nem a szívvel, hanem a fejjel kell csinálni. — Végül áttérve a helyi érdekekre, kijelentette, hogy nézete szerint a nagyobb intellektuális ós vagyoni erővel biró városoknak, köztük termé- í szetesen Zalaegerszegnek is, önálló választókerü­letekké való aiakítását szükségesnek tartja. Fej­leszteni kell a városokban az ipart és kereske­delmet, mert az eke, kasza, kapa ma már nem lehetnek kizárólagos eszközei a nemzet gazdasá­gának, jólétének. Veszter Imre beszédét mindvégig figyelemmel hallgatták s gyakori éljenzés szakította félbe a szónokot. Az értekezlet öt órakor ért véget, amikor a párt azonnal szervezkedett s megkezdte az akciót. Sokkal kevesebb idő állott rendelkezésre, semhogy az egész kerületben meg lehetett volna hordozni a zászlót; tehát csák egyes fontoaabb helyekre mentek a párt küldöttei, hogy híveket toborozzanak a szabadelvű táborba. Csaknem mindenütt fanatikus ellenzéki han­gulatra, vagy alattomos képmutatásra találtak. A harc elveszett már az első napon. A szabad­elvű párti szavazókat a vidéken ellankasztotta éa megfélemlítette a nagy néppárti többség s azok, akik jelentkeztek, úgy látszik, elérkezett­nek látták az időt, hogy személyes előnyökért, egy kis haszonért álljanak Veszter Imre mellé­Mikor azonban látták, hogy a szavazatvásárlás kora lejárt, szépen visszasompolyogtak a nép­párthoz. Mindenkinek lett volna valami kielégít­hetetlen kivánsága; mii den község, amelyben a néppárt talaja megingott, nagy előnyöket szere­tett volna húzni a választásból. Ez volt a szabadelvű hangulat alaptónusa, amely azokat, akik meggyőződésből, teljes önzet­lenséggel csatlakoztak a párthoz, akik belementek a küzdelembe azért, mert a zászló becsületéért fellépett jelöltet magára hagyni nem akarták, lehangolta és elkeserítette. A vereség biztos tudatában, lehangolt vezérkarral, demoralizált szavazókkal, megfélemlített választókkal, ellen­zéki kerületben, három nappal a választás előtt még a tisztességes bukás is nagy eredmény. Csütörtökön reggel nyolc órakor még telisen csendes és néptelen volt a város, Sűrüu esett a hó s a soproni és iaibachi bakákat, akik a főtéren , várták a parancsot, teljesen ellepte. Két század gyalogos és a zalaegerszegi honvéd huszárok álltak a választási e'.nök rendelkezésére. Ugy nézett ki a város, mintha ostromállapotban volna, forra­dalom készülne. A néppárt fél kilenc felé kezdett gyülekezni s a Korona szálloda és a Gráner-féle vaskeres­kedés között felállított kordon mögött tömör sorokban helyezkedett el. A szabadelvű válasz­tók csak lassan gyülekeztek, mert a kordouokon keresztül nem tudtak a számukra kijelölt helyre, az „Arauy Bárányf szálloda elé jutni. A Kossuth Lajos utca az Unger-féle gyógyszertárig le volt zárva; a másik kordon a városház sarkától a : plébánia ház sarkáig volt felállítva s néhány gyalogos elállta a Rózsa utca bejáratát. A Bak felül jövők tehát az egyik kordonba, a kaszaháza felől bevonulók pedig a Rózsa utcánál felállított őrszemekbe ütköztek. A Körmendi utca felől jövő választóknak, az elnök rendelkezése szerint, a födeles lovarda mellett le kellett volna térniök a mezei útra s azon végig a Kossuth Lajos utcán kellett volna bejönniök, ahol szintén az Unger gyógyszertár előtti kordonig jutnak. A lovar­dánál azonban senki sem figyelmeztette őket a kijelölt útra s így a Körmendi utcán végig egye­nesen bejutottak a néppárti táborba, ahonnét azután nem tudták, merre vezet az ő utjuk. A szabadéi vü-párt vezetősége a választási elnöknél óvást emelt a kordonok felállítása ellen s Veszter Imre később visszalépését ia evvel indokolta meg. A kordonon átjutott szabadelvű választók *z »Arany Bárány* szállodában helyezkedtek el; a néppárt tömegével azemben, a főtéren oaaií a zászlótartók állottak a cigány mellett, aki a Kossuth nótát játszotta reggeltől délig. A nagy néppárti táborban egy rezes banda muzsikált s a hangulat ugyancsak lelkesült volt. A szavazás 9 órakor kezdött. Az első szavazat­szedő küldöttségnél a Ves/.ter párti zalaegerszegi választók kezdték a szavazást, A másodiknál községek szavaztuk. Az első küldöttségnél Veszter 160 szavazatot kapott 11 óráig, a másodiknál egyet sem. Farkas Jóxsefre az első küldöttségnél 76, n másodiknál 360 választó szavazott le. Ekkor Veszter Imre visszalépett, amit a vá­lasztási elnökkel a következő levélben tudatott: • Tisztelt választási elnök úr! Tekintettel arra, hogy a katonai kordon Krosetz Gyula pártelnö- \ köm tiltakozása ellenére úgy állíttatott fel, hogy választóim a szabadelvű párt táborába szabadon nem közlekedhetnek, sőt részben abba be sem juthatnak, részben pedig az ellenfél táborába szoríttatnak: a jelöltségtől ezennel visszalépek. Zalaegerszeg, 19U5. évi január hó 29-án. Veszter Imre.« A választási elnök a választást beazürtette s a jegyzőkönyvek elkészítése után Farkas Józsefet a zalaegerszegi választó kerület képviselőjévé kiáltották ki. A néppárt lelkesülten fogadta az eredményt s a választók lassanként elszéledtek. Bevonult körülijeiül 3000 választó, ebből 800 szavazatot lehetett Veszter javára számítani. A tömeg aránylag nyugodt volt s leszámítva két korcsmai verekedést, nagyobb mérvű rend­bontás nem történt. A szenvedélyeskedós sokkal kisebb mérvű volt, mint választás előtt. * ­v ) * 2 * A letenyei választókerületben Szüllő Géza párton­kívüli, Dobrovics Milán néppárti és Lipkay Kálmán szegedi ügyvéd függetlenségi párti állot­tak egymással szemben. A választók felvonulát-a teljesen rendben folyt le. Semmi rendzavnró incidens nem fordult elő. Már az első órában Szüllő vezetett s legkeve­sebb szavazat esett Lipkayra, aki miután 229 szavazatot kapott, visszalépett. A választás este 10 órakor ért véget Szüllő Géza győzelmével, aki 82 szavazattöbbséggel választatott képviselővé. A csáktornyai választókerületben volt a legér­dekesebb küzd.-lem. Wtassics Gyula hétfőn vissza­lépett. Hír szerint nem annyira a bukás tudata ösztönözte a vixszalépésre, mert pártja jól állott s érdekében a Muraköz sok befolyásos vezérférfia vette kezébe az akció vezetését; mint inkább az, hogy sok hálátlansággal találkozott azok részéről, akik miniszter korában hivei voltak. Hogy Wlassics Gyula pártja nem állhatott rosszul, bebizonyították a következmények. Wlassics visszalépése után Habus Mihály perlaki káplán vette fel a harcot TTbócz István hatalmasan szervezett pártjával. Két nap volt még C3ak hátra a választásig s ezen rövid idő alatt erős ellenfélnek mutatkozott. Egész nap kétséges volt a győzelem. A legtöbb különbség volt Terbócz javára a szavazás tartama illatt 100 szavazat, amely este felé már csal: 10-re olvadt le. Ekkor már csak néhány hegyközség volt hátra s a szavazás a legnagyobb érdeklő­dés mo'lett folyt le. Éjfél után fél kettőre feje­ződött be a választás. Leszavazott2977 választó; ebből Terbócz István kapott 1512 és Habus Mihály 1466 szavazatot, tehát Terbócz 46 szavazattal győzött. Itt említjük meg, hogy a Csáktornyái kerület volt képviselője, Wlasbics Gyula Pécsett lépett fel ós Aidinger János 614 szavazatával szemben 1477 szavazattal képviselővé választatott. Az alsólendvai választókerületben dr Nváry Béla kalocsai ügyvédnek ellenjelöltje nem volt. Néppárti programmal egyhangúlag képviselővé kiáltották ki. Isoó Ferenc választási elnök 10 órakor adta át az új képviselőnek a mandátumot, aki a választási teremben, kint pedig az elemi iskola előtt köszönte meg a választók bizalmát. Este társas ebéd volt, ahol az új képviselőt ünnepelték. Dr Nyáry Béla fiatal, huszonnyolc éves ember. A választás a legnagyobb rendben folyt le. A csendőrségnek dolga nem akadt. A zalaszentgróthi választókerületben szintén egyhangú választás volt. Felvonult mintegy 1500 választó. A kerület­ben erősen tüntettek Eitner Zsigmond mellett, de egyébként minden csendes volt. A nép a leg­nagyobb békességben vonult fel és oszlott szét. Az eredményt már fél tizkor k> hirdették. A nagykanizsai választókerületben gróf Zichy Aladár néppárti jelölttel szemben Hegedűs László kiskanizsai gazda lépett fel függetlenségi pro­grammal. A választás előtti hirek arról azóitak, hogy Hegedűsnek nagy pártja van a erős ellenfele lesz Zichynek; a választás napján azonban kitűnt, hogy Zichy roppant többséggel rendelkezett. Hegedűs tehát visszalépett s gróf Zichy Aladárt fél tizkor képviselővé kiáltották ki. A keszthelyi választókerületből a következő értesítést kaptuk : gróf Batthyány József dissidens jelölt egyedül állott; ellenjelöltje nem volt. A szabadelvű párt nem mozgolódott, mert a vere­séget előre látta; a függetlenségiek — ámbár nem voltak megelégedve a 67-es alapon álló jelölttel — a központi vezetőség ellenére nem akartak jelöltet állítani. A kerületben bizonyos lehangoltság uralkodott. A nemzetközi szociáldemokrata párt leküldte ugyan a kerületbe Jócsák Kálmán budapesti munkavezetőt, akit képviselőjelöltnek kivánt tekintetni a központi vezetőség, jóllehet szavazati joga nincs. Jócsák két óráig tartó beszédet mondott egy keszthelyi vendéglőben s hirdette a szociálista tanokat. Fellépésének nincs is egyéb célja, mint hogy a választási mozgalmak alatt szabadon hinthesse a konkolyt a józan magyar nép közé. Jócsák a kerület nagyobb községeit bejárta s mindenütt szívesen hallgatták. Fél napig szabadelvű jelöltje is volt a keszt­helyi kerületnek dr Bolla Vilmos fővárosi ügy­véd személyében. Keszthelyről azt írják, hogy a jelölés két jogász fiu műve volt. Ezek sürgö­nyöztek az országos szabadelvű párt eluökségé­hez s jelöltet kértek, mert a hangulat kitűnő, gróf Festetics Tasziló a szabadelvű jelöltet fogja támogatni. Egyikjoggyerinek állítólag Budapesten is járt a nem létező keszthelyi szabadelvű párt megbízásából. Végre sürgöny jött Bádapestről, hogy dr Bolla Vilmos a központ jelöltje, aki hajlandó is a küzdelmet felvenni. Erre a hirre azonnal megnyílott a pártiroda; a kortesek elindultak a vidékre; zászlók készül­tek s falragaszok hirdették az új fordulatot­Bolla Vilmos vasárnap meg ia érkezett Keszt­helyre. A pályaudvaron a két jogász várta, akik­nek társaságában, négy csendőr kísérete mellett a városba hajtatott. A uóp éppen akkor tódult ki a templomból s elállta az utcát. A kocsit óriási abcugolással fogadták s mikor az az » Amazon* szálloda kapuján befordult, a csőcselék utáuna tódult. Bolla ós kísérete a szobájukba vonultak, míg a nép a szálloda előtt a Kossuth nótát énekelte s B itfhyáuyt éltette. Bollának az­után a szabadelvű érzelmű tekintélyesebb pol­gárok megmondták, hogy Keszthelyen a szabad­elvű párt nem szervezt dett, az tehát meg sem hívhatta; szabadelvű hangulat pedig fájdalom, nincs, tehát fellépni nem lehet. A jelölt hamarosan el akart utazni, de útját állták a választási kontók. Ezeket sietett kifi­zetni, ámbár semmi része sem volt abban, hogy feleltették s míg azuap visszautazott Budapestre. Batthyány József gróf tehát egyedül maradt a küzdőtéren s 26-áu délelőtt féltízkor már u kezében volt a keszthelyi választó kerület man­dátuma. A választás reggelén tűrhető volt az idő, 7 órakor a hőmérő 3 C fokon állt. Havazott. 8 órakor alig volt néhány ember az utcán. A huszárok cirkállak, a bakák pedig elzárták a mellékutcák torkolatait. Teljesen fölöslegesnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom