Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-06-18 / 25. szám

6 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1905 junius 18. körrendeletben kijelentette, hogy a vármegyéknek a millennáris év többszörös beszámítására vonatkozó határozatait a nyugdíjazásnál figyelembe nem veszi, hozzáfűzvén ehez azt, hogy ez a rendelkezés az átvett tisztviselőknek a vármegyei nyugdíjalapokkal szemben támasztható igényeit nem érinti. Ami körülbelül annyit jelent, hogy a vármegyei szolgálatból átvett tisztviselők azon nyugdíjtöbbletét, amelyhez a millennáris év többszörös beszámítása folytán igényük van, a megyei nyugdíjalapnak kell viselnie. Igaz, hogy a vármegye akkor, amikor a millennáris óv többszörös beszámítására vonatkozó határozatot hozta, az ezzel járó terhet vállalta; de kétségtelen, hogy a törvény a vármegyét az állami szolgálatba átvett tisztviselők nyugdíjigényeire nézve minden teher alól felmentette s a tisztviselők által a vármegyei szolgálatban szerzett összes nyugdíjigények kielégítését magára vállalta. A vármegyei nyugdijalap tehát fizetni nem fog; de nem fizet az államkincstár sem, mert a pénzügyminiszter a vármegye szolgálatában szerzett kivételes kedvezményt nem fogadja el. A kót ellentétes felfogás közé került tisztviselőknek tehát el kellene veszteniük a vármegye által adott kedvezményt. Kérdés azonban, hogy konkrét esetben a közigazgatási biróság miként döntene. Azt biztosra vesszük, hogy a szerzett jog konfiskálását nem mondaná ki; kérdés csak az lehet, hogy annak terheit az államkincstár, vagy a vármegye lesz-e köteles viselni? Valószínű ugyan, hogy a vármegye javára dőlne el a vita; mégis célszerű és móltányos volna, ha a vármegyék s a pénzügyi kormány között ez a kérdés teljesen tisztáztatnók. Már csak azért is, hogy a vármegyék túlterhelt nyugdíjalapjaira ujabbi váratlan teher ne hárulhasson; a vármegyék határozataiknak érvényt szerezzenek s volt tisztviselőiknek azt a kedvezményt, amelyet hazafias emlékezés okáért adtak s amelyet a törvény az államkincstárra hárított, biztosítsák. Záróvizsgálatok. A zalaegerszegi iparos-tanonc iskolában az 1904/5. tanévi vizsgálatok f. évi junius hó 18-án délelőtt 9 órától kezdve tartatnak az elemi iskola földszinti tantermeiben. E vizsgálatokra az iparos tanulók t. c. mestereit, tanügybarátokat és a tanügy iránt érdeklődő nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja az iskola igazgatója. Közigazgatási tanfolyami internátus. A községi és körjegyzők kiképzése céljából Szombathelyen rendszeresített községi közigazgatási tanfolyamon, Szombathely város támogatása mellett, máikét év óta internátus áll fenn, melyben 20 szegónysorsú hallgató díjtalanul teljes ellátásban és lakásban a mintegy 10—15 hallgató csupán ingyenes ellátásban (étkezésben) részesülhet. Az internátusba való fölvétel a tanfolyam megkezdése után szeptember hó folyamán történik. Az előadói kar a teljesen vagyontalan hallgatókat egész ingyenes bennlakásra ós ellátásra, a kevésbbé szegényeket mérsékelt s esetenként megállapítandó díj melletti bennlakásra, vagy díjtalan avagy mérsékelt árú étkezésre hozhatja javaslatba. A bennlakók tágas szobákban vannak elhelyezve és az internátus gondozásával megbízott egyének közvetlen felügyelete alatt állanak. Ellátásuk tisztességes és elegendő reggeli, ebéd és vacsorából áll, melyet ugyancsak az internátus helyiségeiben kapnak. Az internátusba felvett hallgatók ágyneművel is elláttatnak. Bővebb felvilágosítások kaphatók a községi közigazgatási tanfolyam igazgatójánál, Szombathelyen (vármegyeház). Az áldásos intézetet az érdekeltek figyelmébe ajánljuk. Uj találmány. Zsiga Gyula volt bánokszentgyörgyi jegyző az erőátvitel fokozására egy oly szerkezetet talált fel, amelynek segélyével víznyomás utján óriási erőt lehet kifejteni. Találmányát szaktekintélyek elé terjesztette s ha az életrevalónak bizonyul, szabadalmat fog kérni. A tejszövetkezeíek térfoglalása. A Zalamegyei Gazdasági Egyesület közreműködésével legutóbb Balatonedericsen és Novában alakultak tejszövetkezetek. Ez évben hat szövetkezet alakult; a vármegye tejszövetkezeteinek száma 60. Betörés. Özv. Mausz Ferencnének a Széchenyi téren lévő ékszerüzletébe tolvajok akartak betörni. A külső ajtó jobbszárnyát kísérelték betörni s pedig olyképen, hogy vésővel kezdték a külömben gyenge deszkát kiemelni, hogy a résen át a kirakatot kinyitva, az abban elhelyezett több ezer korona értékű ékszereket ellophassák. Ugylátszik, hogy megzavarták őket, mert a tolvajok a megkezdett munkát abban hagyva elmenekültek. Szerencséje özv. Mausznónak, hogy a betörés nem sikerült, mert külömben érzékeny kárt szenvedhetett volna. Különös, hogy máskor esténkint ki szokta szedni a kirakatból az összes ékszereket s Wertheim szekrényében helyezte el, a megelőző estén azonban benne hagyta mind azzal a szándókkal, hogy a következő reggel nagy részét elszállítja. Úgy látszik, a tolvajok előre megfigyelték a boltot s ép azért választották ezt a napot, mert az ékszerek a kirakatban maradtak. Öngyilkosság. Nagykanizsán Deutsch Albert marhakereskedő az istállóban agyonlőtte magát. Tettének oka nagyfokú idegessége volt. Merénylet. Gál József vasmegyei, halastói illetőségű hajcsár Rafai János olai lakossal mulatott egyik korcsmában. Mikor már megelégelték az itókát, végig bandukoltak az utcákon s e közben betértek egyik kávéházba. Rafai itt azt kivánta a teljesen ittas Gáltól, bogy neki pezsgőt hozasson, a mit ez nem akart megtenni s kimenekült az utcára. Rafai utána ment s 16 K készpénzét kivette a zsebéből, aztán elvezette a Munkácsy utcában épülő házhoz s az ott lévő meszes gödörbe lökte. Gál a frissen oltott mészben olyan súlyos Bőrüléseket szenvedett, hogy onnan a kórházba kellett szállítani. Aligha el nem vesziti a szemevilágát. Borbély és a kerékpár. Kuncel Károly légrádi borbély szeretett kerékpáron száguldozni, de nem volt masinája. Szemet vetett tehát Fischer Jakab biciklijére. Egy szomszéd megkérte a borbélyt, hogy adjon fel a postára 284 koronát. Kuncel a pénzt zsebre vágta, felkapott Fischer kerékpárjára s neki vágott az országútnak. Visszatérésre térmészetesen nem gondolt. Gazdátlan tehén. Gál István ola külvárosi lakhoz egy zseinlyeszőrü tehén tévedt 8 ott bekötötték. Gazdája tulajdonjogának igazolása után fentnevezettnól bármikor átveheti. Bicska. Nagykanizsán Balog Vendel kocsis több társával mulatott. A mulatozásból verekedés lett, miközben Balogot valaki hátba szúrta. A sebesülés súlyos, a tettes ismeretlen. Lopott liba. A caendőrségek valami dolga akadt Kolompár Mihály kaszaházi cigánynál. Mialatt ezzel beszélgettek, észrevették, hogy egy fiatal liba gágog Kolompáróknál. A csendőrök ki váncaiak voltak a liba származására s kérdőre vonták a romát, a ki azonban elfogadható módon igazolni nem tudta a liba szerzését, tehát elkobozták s átadták a bíróságnak. Pénzcsinálók. Lusztig Lajos bádogos és Hedli Kálmán oipész zalalövői lakosok pénzcsínálásra adták magukat. Készítettek ólomból 20 filléreseket, azután 2 filléreseket cinkkel vontak be s ezeket forgalomba hozták. Alkonyat idején beállítottak egyik-másik kereskedésbe s ott a hamisítványokon tul adtak. A turpisságra végre rájöttek, jeleutést tettek a csendőrségnél, mely a két vállalkozó ifjút letartóztatta s ezek a kihallgatás alkalmával beismerték, hogy a hamis pénz készítését régebb idő óta folytatják, miközben több hamis pénzt adtak ki a községben ós vidékén. A jó madarakat átadták a büntető bíróságnak. A viz, mint gyomor- ós bélbetegségek óvószere. Mindenki tudja, hogy a Karlsbadban és Marienbadban gyógyulást kereső gyomorbetegek leguagyobb kontingensét magyarok alkotják. Ennek oka pedig az, hogy a magyar konyha igen Ízletes, de meglehetősen nehezen emészthető táplálékokkal látja el fogyasztóit, továbbá az, hogy a magyar ember az étkezés után boritalhoz van szokva. A bor pedig a zsíros (telek emésztését gátolja. A táplálkozásnak ezen betegségekre vezető hátrányait az ivóviz van hivatva kiköszörülni. Erre azonban a víznek tisztának, jónak és olyannak kell lennie, hogy a táplálékot az emésztéshez kellően előkészítse. Közismert dolog, hogy e célra a mohai Ágnes-forrás a legelső sorban felel meg, mert nem csak kitűnő oldószere a tápanyagoknak, hanem alkalikus viz lévén, tiszta is, a gyomrot az emésztő nedvek elválasztására alkalmasan izgatja s kellemes ízű borital. Háztartások nagy üvegekben a mohai Ágnes-vizet különösen olcsón szerezhetik be. Fa lopás. Festetich Jenő gróf gyümölcshegyi erdejéből kilenc gyümölcshegyi lakos 152 korona értékű fát lopott el. Zálogolás akadályokkal. Sostarics István muraszentmártoni jegyzői irnok foglalni ment a község í kis birájával Zamoda Balázsné györgyikei lakosnőhöz. Azonban a foglalás nem ment oly igen simán, mert a végrehajtást szenvedett nő egy kapával a kezében oly szíves előzékenységgel fogadta a foglalni szándékozókat, hogy ezek csak gyors lábuknak köszönhetik, hogy minden különösebb emlékek nélkül hagyhatták el az udvarias házigazda portáját. Talált tárgyak. A Baross-liget egyik árnyas bokra alatt adófőkönyvi nyomtatványba göngyölve különféle férfi ruhaneműeket találtak. Az adófőkönyvi nyomtatvány Pozva község nevére van kiállítva. Van még a csomagban egy pintes üveg s ebben egy liternyi pálinka. Igazolt tulajdonosa átveheti a rendőrségen. Pörölő. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Fónagy-fále „dustless"-t (porölő anyagot:) az iskoláknak használatra ajánlotta. A kísérletekből kiderült, hogy annak különösen a tantermekben való használata közegészségügyi szempontokból előnyös, rnort a pornak a padlóról való felszállását s ez által a külömböző fertőző betegségek terjedését akadályozza Ezért felhívta a minister a tanügyi hatóságokat, hogy az Erdős József ós társa cégnél, mint tulajdonosoknál (Budapest, VI., Sziv-utca 43.) megszerezhető anyagot vétessék használatba. Az almabor. Horvatics Antal 22 éves és Horvatics István 18 éves faluhegyi suhancok Perósz Gáspár VII. hegykerületi lakosnak a faluhegyen levő pincéjéből elégítették ki a szomjúságukat olyképen, hogy a pince nyitott ablakán át az almaboros hordóba egy bádogcsövet eresztettek s azon kere»ztül majdnem egy akó almabort szívtak ki. Tolvajok. Csatarics István, Horváth Péter és Krisztiukovics István csavargók az utóbbi időben a drávamenti községeket szerencséltették látogatásaikkal; hol itt, hol ott, hol muraközi, hol pedig a horvátországi községekbe látogattak el s követtek el betöréseket s lopásokat. Koncsics Ignáo zrínyifalusi lakos zárt, szobáját törték fel véső segélyével és a szobában levő ládából elvitték a szegény ember lassan összegyűjtött. 55 koronáját. A lopást tulajdonképen Horváth Péter követte el, de a másik kettővel egyetértve. Horváth és Csatarics megszöktek s még máig sincsenek elfogva. Krisztinkovics Istvánt a varasdi csendőrök elfogták. Hűtlen cipész segéd. Keresztes Lajos székesfehérvári illetőségű cipész segéd Nagykanizsán dolgozott. Mestere meg volt vele elégedve és ugy megszerették a házbeliek, hogy mindenüvé szabad bejérata volt. És Keresztes Lajos rutul visszaélt munkaadójának bizalmával, mert egy őrizetlen pillanatban kilopott a szekrényből 30 koronát s azzal megszökött. A rendőrség káros panaszára megindította a nyomozást, de eredménytelenül. Keresztes a pénzzel együtt eltűnt. A haragosok. Vörös Ferenc és VolnerGergelyné ollári lakósok régtől fogva haragosok voltak. Az összekülömbözósre egy csekélység adott okot, de az asszony nagyon haragtartó volt s leste az alkalmat boszujának lehűtésére. A minap meglátta, hogy Vörös az udvaron békésen pipálgat. Felébredt benne a harag, s fiát Volner Gergelyt arra biztatta, hogy verje meg Vöröst. A fiu eleinte habozott, de az anya addig nógatta, mig fejszét ragadott ós Vöröst megverte. Az orvosi látlelet 18 napig tartó gyógyulást állapít meg. Milliókra tehető az a kár, molyet a m. szőlőtermelő közönség évről évre szenved az által, hogy szőlőjét a lisztharmat (oidium) ellen kellő időben meg nom védi. Mire a bajt észreveszi, az már ugy elharapódzott, hogy minden igyekezet csak a kár kevesbítésére, de nem megszüntetésére szolgál. Ezért ne mulassza el egy szőlősgazda sem szőlőjét májusban dr Aschenbrandtféle rézkónporral legalább egyszer beporozni, ugy ha fel is lép másutt a lisztharmatjárvány, nála kárt nem tehet. Amellett a rézkénporral a szőlő egy másik igen elterjedt, de sokak által még ma is félreismert betegsége, az anthraknosis ellen is mentesítjük a szőlőt, már pedig ez a kártétel is rendszerint 5 ős több százalékát viszi el a termésnek. A ki tehát mind a két betegség ellen egyszerre ós biztosan akar vódekezni, az egyszer okvetlenül porozza be tőkéit rézkónporral ós tartson ezen kitűnő anyagból egy keveset készletben, bogy járvány esetén a por kéznél legyen. A réz kénporozott szőlő kínézóse mindig szebb, a fürtök ós vessző érése mindig gyorsabb mint azoké, amelyeket ezen porral nem kezeltek.