Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-06-11 / 24. szám

8 • Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1905. junius 25. szóltak rá — kifogástalan cseh idiomával. Talán felesleges is megírnunk, hogy az orosz menekültek gyorsan barátságosabb vidékre menekültek. Nyári mulatság. A keszthelyi gazdasági intezet hallgatói junius 17-én Keszthelyen a »Hullámc szálló termeiben nyári táncmulatságot rendeznek. A rendezőség kéri a hölgyeket, hogy minél egyszerűbb ruhában jelenjenek meg. A keszthelyi urnapi vásár máskor e nap után való csütörtökön van. Az idén e napra Péter Pál esik. Ezért a vásárt Űrnap előtt való csütörtökön, junius 15-én tartják. Szaktanfolyam. A sárvári m. kir. tejgazdaságban szaktanfolyamot rendeznek s erre öt 480 K állami ösztöndíjas pályázatot hirdetnek. Célja nagyobb tejgazdaságok, vajtermelési központok és sajtgyárak részére elméletileg ós gyakorlatilag alkalmas tisztviselők kiképzése. Földbirtokosoknak, gazdatiszteknek alkalmat nyújtanak arra, hogy tejgazdaságra vonatkozó szakismereteket szerezzenek, melyeknek segélyével képesek legyenek tejgazdasági üzemet szervezni s sikeresen vezetni. Palyázati feltételek a sárvári szakiskolánál tudhatók meg. Kérvények augusztus hó l-ig nyújtandók be. Tüztáviaí. Aratás után sokszor előfordul, hogy a vasut mellett levő szántóföldeken összerakott gabona kereszteket a mozdony szikrái felgyújtják. Az államvasutak igazgatósága figyelmezteti a veszedelemre a gazdákat s felhívja őket, hogy a kereszteket a pályatesttől legalább 95 méter távolságra rakják, vagy a terményeket mielőbb szállítsák el s a tarlótüz meggátlására barázdát húzzanak. Eíveszett zsebóra. A f. hó 1-én a kaszaházi kertben megtartott ifjúsági mulatságon egy kis fiu elvesztette kettős fedelű ezüst remontoir óráját. A becsületes megtaláló adja át a rendőrségen.? Verekedés. Braua Mihály és Brana Sándor csáktornyai lakosok minden ok nélkül berontottak Kovács Sándor lakásába,^a béké° házigazdát megtámadták s ugy elverték, hogy a szomszédoknak kellett közbelépni. Az esetnek a bíróságoknál lesz folytatása. Éjjeli támadás. Weisz Miksa [póklegény nagyot mulatott a Biró Márton utcai korcsmában. Éjfél tájban hazafelé bandukolván, Varga Ferenc és Bodzái Mártonnal találkozott, a kik megtámadták, földre teperték és botokkal súlyosan megverték. Csak reggel akadtak a vértócsában fetrengő péklegényre, a kit kiszállították a közkórházba, a tettesek ellen megindították a büntető eljárást. „Az Afiker." Ezen társaság a biztosítási eszme úttörője volt hazánkban. Vagyonából több mint 25 [millió korona van magyar értékekben elhelyezve, és az igazgatóságban legkiválóbb főuraink közül többen foglalnak helyet. A társaság ugy ezen körülmények, valamint nagy vagyona következtében feltétlen biztonságot nyújt és minden családapa nyagodtan biztosíthat ott saját maga, neje vagy gyermekei javára. Magveri hegyőr. Sabjáu György egerszeghegyi hegyőrt hivatása teljsítése közben megtámadták és megverték. Vida József felöntött a garatra és rettenetes lármát csapott. Sabján kérlelte ós csendes magaviseletre utasította. Vida azonban nem akarta jó szó előtt meghajolni, a hogypásztorra rohant s azt ugy megverte, hogy napok kellenek ahhoz, a mig sérüléseit kiheverheti. Zsebtolvaj. Csenterincz Gábor bödei lakos gazdaember a mult napokban a város egyik kis korcsmájába vetődött, ahol rosz társaságba keveredett. Egyikök kiváncsi lévén Csentericz zsebének tartalmára, belenyúlt és a kezeügyébe akadt tárgyakat magával vitte. Csentericz ahogy a korcsmát elhagyta, észrevette, hogy 20 K 80 fillérrel terhelt pénzes tárcája hiányzik és eszébe jutott, hogy a társaságnak egyik tagja feltűnő sokáig időzött mellette és hozzá simult. Ez lophatta el a pénzt. Jelentést tett a rendőrségen, azonban eredménytelenül. Rohit8Ch savanyukuton már most is sok a fürdővendég. A névsor a fürdő internacionális karakterét tanúsítja. Sok külföldi keresi fel Rohitschot, m rt vize az anyagcsere zavaraiból s katarusos bántalmakból származó betegségeknél rendkívüli hatású. A fürdővendégek névsorában vannak: Schuny-Marschetty Ida asszony és Launner ezredes neje Szentpétervárról, Dr Beniczki tanár Zeuggből, Zois-Schloss bárónő Eggből, Gaffari Ibrahim Bekoffkerceguő kisérevel Wladikafkasból (Kaukázus), Aufschnaiter Hubenburg Lujza földbirtokosnő Bozenből, Dr Gedeon osztályfőnök Budapestről, Sennkó József tartományi képviselő nejével Szentpéterből, Kotz Dániel képviselő Karintiából stb. stb. Életfogytig tartó fegyház. Szij Gábor 65 éves ember s életének egy harmadát a fegyházban töltötte. 1872-ben mint kóborló betyárt fogták el s elitélték 2 és fél eszteudőre. Alig szabadult ki, gyilkosságot és rablást követett el, amelyekért 20 esztendőt töltött Illaván. 1894-ben került haza. Ez év március havában Szita Gáborral együtt mulatót Keszthelyen. Később együtt mentek Héviz felé. A hóvizi gáton Szij az előtte ballagó Szitát bottal leütötte, azután a torkát késsel elvágta és elvitte a zsebében volt 12 K-t. A vén gyilkost elfogták s 8-án a nagykanizsai esküdtszék elé állították. Az esküdtek Szij Gábort bűnösnek mondták ki s a törvényszék a gonosztevőt életfogytig tartó fegyházra itélle. Az anyós. Leitner Rudolf füszerkereskedő volt Nagykanizsán. Jóravaló, békés ember volt mindaddig, amig anyósa a házához nem került. A két asszony folyton perlekedett s ha Leitner beleszólt a dolgukba, ő kapott ki. Végre a békétlenség annyira fokozódott, hogy az asszony elvált az urától s a szomszédban boltot nyitott. Leitner napról-napra megjelent felesége boltjában s kérte, hogy térjen vissza hozzá. Később sértegette az asszonyt, ez pedig tizenegyszer feljelentette a bíróságnál. Leitner elkeseredett, revolvert vásárolt s rálesett a feleségére. Amikor az asszony a boltból kilépett, kétszer rálőtt s egyik golyó a combjába fúródott. Az elszánt ember aztán bement a kertjébe s két golyót röpített a fejéi e. Még élve szállították a kórházba, ahol rövid idő alatt meghalt. Figyelem! Felhívjuk a közönséget Höfle kesztyűs ós sérvkötósz hirdetésére. Hasznos tudnivalók. Az orvostudomány tanítja, hogy az egészséges emberi szervezetnek naponkint egy liter vizre van italul szüksége. Ez a viz szolgál ugyanis a bevett ételek higitószeróül. E nélkül ugyanis a szervezet a megemésztett táplálékot hasznosan feldolgozni nem tudja. Minthogy azonban a táplálékokkal a gyomorba minden esetben igen sok és különböző betegség csirája is bejut, fontos, hogy italul olyan viz használtassák, mely baktériummentes legyen, tehát azon csirákat ne szaporítsa, másrészt a táplálékokkal bevett baktériumokat a gyomornak megölni segítse s végül, hogy a viz a gyomrot ne rontsa. Be van igazolva, hogy ilyen célokra a mohai Ágnes viz végtelenül alkalmas, mert teljesen baktériummentes. Másodszor, minthogy szénsavat tartalmaz, a baktériumok mérgező hatását lerontja. És végül, minthogy a gyomrot alkalmasan izgatja, egyrészt étvágyat csinál, másrészt bőséges elválasztását okozza azon gyomornedveknek, melyek azon kártékony baktériumokat megölik. A mohai Ágnesviz fogyasztását különben és főként tavasszal, kiváltkópen lehet ajánlani. Ekkorra ugyanis a téli nehéz táplálkozás után a gyomor nagyon is megkivánja a a gyomorjavitót. Másrészt ekkorra esik a legtöbb fertőző betegség, a mitől a mohai Ágnesforrás a gyermeket és felnőttet biztosan megóvja. Gyermekeknél ilyenkor mutatkoznak az angol kór tünetei, a melyeket a mohai Ágnes viz mésztartalmánál fogva megszüntet s végül tavaszra esik a legtöbb szülés, tehát ilyenkor van a legtöbb szoptató asszony is, a kiknek a mohai Ágnes forrás fogyasztása azért fontos, mertjj ez a viz a tejelválasztást nagyban fokozza. Háztartások számára nagy üvegekben a mohai Ágnes forrás különösen olcsón kapható. Talált aranylánc. A Hubinszky-féle üzlethelyiség előtt egy aranyláncot találtak, átadták a városi rendőrségnek, ahol a jogos tulajdonos a j hivatalos órák alatt átveheti. : I édes vágyak és érzelmek. 1. Ajánlás. Ezt a szerény kis bokrétát Neked adom, Édes rózsám, egyetlenegy Kis angyalom. Minden nóta bús szívemnek Egy virága, Harmat helyett szemem könnye Hullott rája. Tűzd kebledre! E virágok Elmondhatják Az én szegény bús szívemnek Minden titkát, Elmondhatják, hogy ezen a Nagy világon, Te vagy minden reménységem, Boldogságom. Elmondhatják mennyit sírtam Te utánnad. Mint örültem ajkad egy-egy Mosolyának, Mennyi édes, mennyi boldag Álmot szőttem, A míg ezt a kis bokrétát Megkötöttem. Vedd szívesen. Tüzd kebledre És hallgasd meg, E virágok, e kis dalok Mit mesélnek; És hogyha majd minden titkom Elmesélik, Csak arra az egyre kérlek: Higyjél nékik. 2. V^inn jártam. Kinn jártam az erdőn Nefelejtset szedtem; De a míg belőle bokrétát kötöttem, Megeredt a könnyem. Ott sírtam sokáig Vén fa törzse mellett, Zokogtam mint gyermek, aztán eldobtam A kék nefelejtset. Hogy miért dombtam el ? Miért hullattam könnyet? Eszembe jutott, hogy kaptam én is egyszer Egy szál nefelejtset. 3. )\kác Yirág. Az akác akkor még virágzott, Alatta szőttünk boldog álmot Egymás keblén a kis padon. Forró imánk Istenhez szállott, Hogy valósítsa meg az álmot, Mert szeretjük egymást nagyon. S mire lehúllt akác virága, Oda lett szívem minden álma! Hűtlen lett, elment, elhagyott . . , Boldogságomat tépte széjjel. És most csábító szép szemévél Ki tudja kire mosolyog? Minek mondjam, hogy mit szenvedtem, Hiszen már úgyis vigaszt leltem: Mert érezem, hogy nem sokára Vége lesz a bánatnak, búnak. — Síromra jó lesz koszorúnak, Ha nyit az akác szép virága. 4. Í^ÚCSÚ. Édes Klárikám áldjon meg A mindenható Isten Én messze, messze elmegyek, Elüldöznek az emberek, De itt marad a szívem. Érzem, tudom, hogy fájni fog, Ha nem látlak majd téged, De kisérni fog utamon A reménység szép angyalom, Hogy egykor visszatérek. Mert vissza fogok térni, hogy Nálad maradjak mindig: Hogy nézzelek, hogy lássalak, Szeresselek, imádjalak, Boldogan, mind a sírig. Oh, mert én tudom, hogy szeretsz Akármit is beszélnek, Az emberek mind irigyek S én mindennél jobban hiszek, Szemed szelid fényének. Édes Klárikám, reményem Mindenem ! Isten veled! Én messze, messze elmegyek S csak arra kérlek ne feledd, Hogy egykor visszatérek.