Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-06-04 / 23. szám

1905. junius 3. > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapc 11 11 e kővetkező övekben 50°/

0-ban fogja a várost haszonrészesedés óimén részeltetni. Tehát a mikor a közvilágítás évi dija emelkedik a város részéről, ugyanakkor kezdetét veszi a haszonrés*ese • dés. Továbbá tartozik bérlő a magánfogyasztók részére éjjeli-nappali üzemben elektromos áramot szolgáltatni. A város a bórletet 10 óv eltelte után egy évi előzetes felmondás mellett bármikor felmondhatja, bérlőnek azonban felmondani joga nincs. A magán fogyasztás módozatait szabályrendelet állapítja meg, a melyben gondoskodás történt, hogy a fogyasztók lehetőleg mérsékelt költséggel vehessék igénybe a villamos áramot. Az áramórán tuli házi berendezés bármely arra jogosított iparossal készíttethető. Az elektromos mű üzembe helyezése napjáig elkészült magánberendezósek után semmi, a későbbi bekaposolások után mérsékelt felülvizsgálatdíj fizetendő A beveeetés költségeit a magán fogyasztó csak a'kkor viseli, ha az^áram óra a telek határán levő csatlakozó ponttól 50 méternél nagyobb távolságra van. Az elektromos mű az áramórákat bórmentesen szolgáltatja, csakis ennek felszerelési s anyag költségei, valamint a főbiztosítékokért egyszersmindenkorra tartozik afogyasztólO—lOkoronát fizetni. A magán fogyasztók részére világítás céljaira szolgáltatandó egységár hektówatt óránkint (megfelel két égési órának) 16 gyertyás izzólámpánál 7 fillér, mely nagyobb fogyasztásnál 6 fillérre mársékeltetik, 500 órán tul 5 fillér. Az elektromos áram ára motorok hajtására hektówattonkint 3, illetve 2 fillér. — Ezek szerint a város és a magánfogyasztók érdekeit a bizottság teljes mértékben megvédelmezte. A közvilágításért fizetett összeg nem sok s a magánosok részére szolgáltatott áram egység ára is ugy van megállapítva, hogy a villamos világítás terhét a legszerényebb háztartás is elbírja. A városnak a villamos közvilágítás alig kerülne néhány száz koronával többe, mint a petróleum ; attól az időtől kezdve pedig, amikor a létesítendő telep hasznából való részesedése kezdődik, tehát öt óv múlva, megtakarítás is volna elérhető. A magánvilágítás — hozzávetőleges számítás szerint — egy ötöddel kerül többe a petróleumnál; de a villamos árammal való takarékoskodás sokkal könnyebb s kellő kezelés mellett a magánvilágítás semmivel sem kerülne többe, mint eddig. Egyébként a bizottság által kötött szerződésnek ezekre vonatkozó feltóteleit ugy a szakértők mint a városi képviselők elfogadhatónak, sőt a város közönségére nézve határozottan előnyösnek tartják. Egyetlen pont van csak, amely vitás s amely a képviselőtestület több tagjában aggodalmat kelt. A szállítási szerződós 6. §-a szerint az elektromos mű beruházási összegének felső határa 300.000 koronában állapíttatik meg, amely összegben a teleppel kaposolatos lakóház, telek stb. ára is bennfoglaltatik. Ebből a pontból sokan azt következtetik, hogy az elektromos telep a városnak feltétlenül 300.000 koronába kerül s miután a képviselőtestület a Ganz és társa céggel nyilvános árlejtés mellőzésével akar szerződóst kötni, nem ellenőrizhető, hogy kap e a város ezért az összegért megfelelő ellenértéket. A közönség tájékoztatása érdekében közelebbről érdeklődtünk a részletek iránt. Nézetünk szerint az aggodalom alaptalan. Az elektromos mű beruházási összegének csak a maximuma állapíttatott meg, mert a bizottságnak fixirozuia kellett azt az összeget, amelyen tul semmi esetre sem akart terjeszkedni. A maximumokat pedig a dolog természeténél fogva bőkezűen szokás megállapítani. A telep beruházási költsége tehát feltótlenül alatta marad az említett összegnek. Hogy mennyi megtakarítás lesz elérhető, azt ma még természetesen nem lehet megjósolni, mert az sokféle körülménytől függ. A anyagok árainak hullámzása, a telek ára és fekvése csökkenthetik, vagy emelhetik a költségeket. A város központján levő telepnél olcsóbb a vezeték berendezése stb. stb. A beruházási összeg a bizottság által elfogadott egységárak szerint állapíttatik meg s miután ezek az egységárak elfogadhatók, nincs semmi okunk sem attól félni, hogy a város már az első lépésnél, a telep berendezésénél károsodásnak legyen kitéve. Módunkban áll az elektromos művet minden tekintetben ellenőrizni, felülvizsgáltatni, megbecsültetni s a károsodást megelőzni. Kérdés, hogy a nyilvános pályázat, vagy árlejtés jobban megóvhatná e a város érdekeit, mint ha a Ganz gyárral már megkötött szerződóst elfogadja a képviselőtestület. Ugy tudjuk, hogy a város irattárában már egész csomó ajánlat fekszik, amelyek közül egy sem volt elfogadható. Igaz, hogy a konkurrencia szabályozza az árakat, de már egy izben megkísérelte a város a konkurrencia előnyeinek felhasználását ós nem ment vele semmire. Az alkudozás, az egyezkedés módját kísérelte meg; bizottságot küldött ki, amelyet arra utasított, hogy ha elfogadható ajánlatot kap, a Ganz gyárral kössön szerződést. A bizottság hosszas tárgyalások után, szakértők véleménye alapján szerződött s bizonyosan mérlegelte azt a kérdést is, hogy használhat e valamit a városnak a nyilvános árlejtés? Nem állítjuk azt, hogy nem lehetne a mű beruházási költségeit valamivel redukálni nyilvános pályázat utján ; de mindenesetre kétséges az, hogy akadna e olyan vállalkozó, aki a művet azonnal üzembérletbe vegye, koncesszió nélkül; aki a városnak haszonrészesedést biztosítson s a berendezés jóságáért, az üzem zavartalan fenntartásáért b a fogyasztók igényeinek szerződésszerű kielégítéséért akkora garanciát nyújthatna, mint a Ganz gyár, amely elvégre az ország legnagyobb ilynemű vállalata és sem' üzleti hírnevét, sem megbízhatóságát és egyéb erkölcsi tőkéit, amelyekre egy nagy vállalatnak épugy szüksége van, mint á részvénytőkéjére, kockára tegye csak azért, hogy Zalaegerszeg városon 10—12 ezer koronával többet nyerjen s a fogyasztókat megkárosítsa. Ugy tudjuk, hogy azok is, akik a nyilvános pályázat kiírása mellett foglalnak állást, a bizottság által kötött szerződés minden egyéb feltételét elfogadják, sőt ugyanazon az alapon óhajtanák a pályázatot kihirdetni. Tehát a szerződós jó; legfeljebb arról lehet szó, hogy a beruházási költség legyen valamivel kisebb; már amennyiben a pályázat sikerrel járna. De vajon nem lenne a mű tökéletlenebb? Mindenesetre a legmesszebb menő óvatossággal és megfontolással kell elbirálni a kérdést, mert nagy beruházásról van szó, amelynek egy fél századra kiható pénzügyi következményei vannak. A bizottság munkálata s a szakértők véleménye azonban megnyugtathatnak mindenkit afelől, hogy a képviselőtestület előtt fekvő szerződés előnyös; sokkal előnyösebb, mint más városok nyilvános pályázat utján kötött szerződései. Közel fekvő városok példája legjobban bizonyít. Nagykanizsa ós Kaposvár más alapokon kötöttek szerződóst és koncessiókat adtak. Kaposvár kénytelen volt a koncessziót nagy áron megváltani; Nagykanizsán pedig örökös a panasz az áram drágasága ellen. Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza emlékezete. A magyar irodalom történet egyik legvonzóbb alakja: Kisfaludy Sándor, a szerelem költője, akinek lelke rokon Petrarcával, minden idők legnagyobb szerelmi lyrikusával. Petrarca és Provence hangolták dalra Kisfaludyt, aki a harcok zajában lantot pengetett s az olajfák árnyékában hazájára gondolva énekelt bűbájos magyar nyelven édes szerelmi stanzákat. Es mikor a deli katona letette a fegyvert, hogy a világtól visszavonulva múzsájának élhessen; mikor korának egyik legbájosabb asszonya, Szegedy Róza boldogította a költőt: akkor is dalra fakadt s dalai megtermékenyítettek egv egész korszakot, megihlették a szíveket ós uj fejezetet nyitottak a magyar nemzeti kultura történetében. De nem csak mint költő, hanem mint ember is megragadó alak a mi Kisfaludynk. Lelkes munkása a köznek; a nemzeti eszmékért hevülő szívének minden dobbanásával igazi magyar nemes. Emlékezetét szent kegyelettel őrizzük, mert vármegyénk történetébe is arany betűkkel irta be a nevét s móltó képviselője volt azoknak az ősi erényeknek, amelyek csak a régi kúriák egyszerű szobáiban, a mult embereinek nagy / lelkében laktak. Kisfaludy Sándor életének aranyos napsugara volt Szegedy Róza, a bájos, szép lelkű asszony. Nem irunk avatatlan tollal dicsérő sorokat róla. Sírjánál költők mondták el: ki volt ez az asszony, aki halhatatlan lett, mert szeretett, mert jó volt, mert tiszta volt, mint a harmat ós makulátlan, mint a napsugár. Lelkének fénye keresztül tört a sír éjszakáján s ott ragyogott az élők szeméből lepergő könyben; ott ragyogott a temető felett azon a felejthetetlenül szép napon, mikor szellemét felidézték a későbbi kor gyermekei, akik emlékezetét megszentelték. Közös sírban nyugszik a költő hitvesével a sümegi temetőben. Poraikat egyesítette a kegyelet, hogy teljesítse a költő kívánságát. Most pedig emléket állítottak a sümegiek Szegedy Rózának is, hogy látható jellel is kifejezést adjanak a szíveikben élő szeretetnek. A sümegi kaszinó, amelynek alapítója és első elnöke volt Kisfaludy Sándor, megfestette a költő arckópét ós a költő síremlékének talapzatára Istók János szobrásszal elkészíttette Szegedy Róza bronz reliefjét. Az arcképet, amely Kisfaludy Sándort ötvenes éveiben ábrázolja Hölszky Sándor sümegi reáliskolai tanár festette. A Kaszinó nagytermében helyezték el. Szegedy Róza bronz relifje Kisfaludy Sándor siremlékének talapzatán nyugszik s*a költő hitvesének szép fejét rózsák között ábrázolja. Végtelen báj ömlik el az egészen; az arc művészien van kidolgozva s a rózsák között a legszebb rózsa. Hegedűs István egyetemi tanár szavai szerint oly művészi ihlettel készült, hogy a szemlélő előtt megelevenedik a hideg érc és mintha óreznők a bronz rózsák illatát. Kisfaludy Sándor arckópét és a Szegedy Róza emlékének szentelt müvet a mult vasárnap leplezték le szép és megható ünnepéllyel, amelynek minden pontja elragadó és méltó volt a nagyok emlékéhez. Lelkesedés, mély kegyelet, az apák hagyományainak tisztelete foglalta el a szíveket ezen a felejthetetlenül szép napon, amelyet Sümeg város társadalma a nemzeti kultura és apostolainak dicsőségére áldozott. Az ünnepélyen megjelentek a Tudományos Akadémia képviseletében Heinrich Gusztáv főtitkár és Hegedűs István egyet, tanár, a Petőfi társaság részéről Ferenczy Zoltán, a Kisfaludy társaság részéről Jakab Ödön, a Nemzeti Muzeum képviseletében dr Sebestyén Károly. A vármegyét Hertelendy Ferenc főispán, Csertán Károly alispán, Árvay Lajos főjegyző, dr Háry István főorvos, Bogyay János, dr Tarányi Ferenc, Dervarits Imre, Hayden Sándor törvh. biz. tagok képviselték. Megjelentek az ünnepélyen Eitner Zsigmond, Markos Gyula, dr Nyáry Béla, Sümegi Vilmos, Hóderváry Lehel országgyűlési képviselők; Ródey Ferenc veszprémi kanonok, Illés Rafael premontrei kanonok, Reinprecht Antal püspöki jószágkormányzó, a nagykanizsai és keszthelyi főgimnáziumok tanári kara és ifjúsága, a zalaegerszegi főgimnázium képviseletében Benesik János és Borbély György tanárok; a zalaegerszegi és nagykanizsai irodalmi körök küldöttei; képviseltette magát Keszthely község s az ünnepélyen részt vett Sümeg város egész közönsége és a vidék intelligenciája. A család részéről megjelentek: Szegedy Béla cs. és kir. kamarás nejével és két leányával, Szegedy György, Kisfaludy Mórnés leányai: Mari, játszik ma délelőtt 11 órától és junius 8-án este a szinház __ utáa az Arany-Bárány kerthelyisé^ében; kedvezőtlen idő esetén az étteremben. Belépti-díj nincs.