Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-23 / 17. szám

XXiV. évfolyam Előfizetési dij : Egész évre . 10 K — f. Fél évre . . 5 K — f. Negyed évre. 2 K 50 i. Egyes szám ára 20 fillér Zalaegerszeg, 1905 április 23. 17. szám. Hirdetések : = Megállapodás szerint. Nyilttér soronként 1 K. Kéziratokat nem küldünk vissza ZALAVARMEGYEI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Feltámadás. A hivők milliói hozsánnát zengnek annak emlékezetére, hogy az emberiség újjászületett a feltámadás eszméjében. Alleluja és diadalmas ujongás ünnepe van, mert az örök szeretet megváltotta a világot. Legnagyobb kincse a léleknek a hit, mert ez menti meg a kétségbeeséstől, ez teszi elviselhetővé a földi élet minden szenvedését s reménnyel táplálja a csüggedő lelkeket. ' Mikor a hivők Allelulája hangzik mindenütt, ahol a kereszt fénye ragyog, a lelkek megtelnek örömmel. Diadalkiáltás hirdeti a feltámadást, amely megujul évrőlévre a hivő, a reménylő lelkekben. A megváltó eszme feltámadása a jövők méhébe bevillanó sugár, mely világosságot áraszt a kétségbeesés helyére. Tegnap vigasztalanság, kétségbeesés, pusztulás mindenütt s a ma ragyogó fényt, újjászületést hoz. Ez a világ örök rendje, amely folyton ismétli önmagát a természetben, az emberiség s a nemzetek történetében. A mi nemzetünk történetének lapjaira is fel volt írva a kétségbeesés. A könyek és szenvedések napjai keservvel voltak tele. De mindig eljött a feltámadás ünnepe és ujraszülettünk. Századok viharai vonultak el felettünk. A halál pálcáját tördelték fejünk felett. Dult a visszavonás, úrrá lett a kétségbeesés. De hiába ujjongtak a prédára leső sasok; Magyarország holtteteme nem lett a lakomájuk. Magyarország önálló államiságának eszméjét kiirtani nem sikerült s ebben az eszmében mindig ujraszülettünk. Feltámadott a nemzet és hozsánnát zengett a hazafiság oltárai előtt. Fájdalom, ma az ég urához szálló ujongó imádságba nem vegyülnek a magyar nép örömének hangjai. Csak kérni és remélni tudja a szebb jövendőt. De a megujulás nem késhet soká. És a feltámadás napján sejtelem fogja el a szíveket, hogy el fog jönni a nagy nemzeti újjászületés ünnepe. El fog következni az uj hajnal hasadása. A multak romjai közül friss levegő csap elő, hogy uj eszméket hozzon, amelyek megvalósítják a nemzeti ideálokat. A magyar nép gondviselésszerű hivatást teljesített a múltban, a kelet barbarizmusa ellen védelmezte a civilizált nyugatot. Ennek a hivatásnak szolgálatában áll ma is, mikor hirdeti és szolgálja a testvériséget, egyenlőséget és szabadságszeretetet. Az emberiség történetében magasztos szerep jutott ez országnak, amely minden veszedelemből a szabadságszeretet által szabadult ki, amely meg fogja hozni az uj feltámadást. De nem csak a magyar nemzet, hanem az egész emberiség uj eszmék születését és a nagy feltámadás ünnepét várja. Milliók tekintenek sóvárgó szemekkel a jövőbe: vajon eljön-e valaha az a húsvét, amelyen a hqzsannába nem vegyül a nyomorultak jajkiáltása; eljön-e az idő, amikor Krisztus tanítása teljesen meghódítja a világot; amikor az emberszeretet lesz a legfőbb parancs és a béke, amellyel a Mester üdvözölte kétségbeesett tanítványait, lesz a legnagyobb áldás. Nézünk az ünnepi fénybe és annak hullámai mögül sötéten, mintegy óriás kisértet, válik ki az emberiség nyomorultjainak, a kenyérteleneknek vádoló hada. Bizakodó lélekkel tekintünk a keresztre, amely örök symboluma a békének és szeretetnek. Ünnepeljük az Eszme feltámadását, hirdetjük a szeretetet, a csataterekre pedig milliókat hurcol az önkény. Nagyon sok a hazugság az emberek között. Hazudjuk az igazságokat s tétlenül nézzük a kárhozatra itélt lelkek gyötrelmes vergődését. De lesz még egyszer ünnep a világon! A rothadó posvány felett az uj rendnek A Műveltség Könyvtára.*) A tudomány népszerűsége bölcsőkorát éli Magyarországon. Aki szakember is egy dologban, ezer más dologban laikus s ha keresi a könyveket, melyek tudásvágyát kielégítsék, ismereteit gyarapítsák, nem találja. A tudósok a tudósoknak írják könyveiket s nem a nagyközönségnek. Ez nem vád a tudósok ellen. Az ő munkájuk az a forrás, melyből a közvetítők, a tudományok népszerűsítői merítenek s amit kimeregettek ezek a derék emberek, tovább adják, úgy, hogy a laikus leike is megtermékenyüljön. Közelebb vinni a sok ezer fejű nagy közönség lelkéhez mindazokat a tudományos igazságokat, miket nagy elmék megállapítottak, bevezetni az emberi haladás, a civilizáció titkaiba s rejtelmeibe; megértetni s megmagyarázni például a technikai haladás, a technikai alkotások, találmányok csodálatos világát: nagyszerű, rendkívül nehéz feladat s akik e feladatot sikerrel, a közre haszonnal tudják végrehajtani, mindnyájunk hálájára érdemesek. Erre a nem közönséges feladatra vállalkozott az Athenaeum, a Műv-jltség Könyvtárával, mely az ujabb kor legbecsesebb vállalkozása a hasznos ismeretek terjesztése terén. A Műveltség Könyvtára már cimébeu egy nagyszerű kulturális feladatot teljesítő programmot sejtet. Össze*) A Műveltség Könyvtára. Első sorozat: hat kötet. Eleó kötet: A technika vívmányai az utolsó száz évben. Szakférfiak közreműködésével szerkesztik: Hollós József és Pfeifer Ignác. 500 szövegképpel és 60 müraelléklettel. Kiadja az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat. Egy kötet ára a4 K. állítani egy könyvtárt, mely az általános műveltségre igényt tartó emberre nélkülözhetetlen szükség; egy könyvtárt, mely a modern ember lelkének állandó tápláléka s egyben boldogulásának is irányítója, elősegitője; amely nem elégszik meg?a művelt vagy művelődni vágyó ember lexikonszerű tájékoztatásával, de világos, érhető nyelven, kellő részletességgel magyarázza meg mindennemű, előttünk eddig elrejtett, vagy félig homályos dolognak az eredetét, okát-fokát, gyakorlati hasznát. — A laikus ember sokszor a legegyszerűbbnek tetsző dolgot sem érti meg s meg kell elégednie a csodálkozással. A mélyebben járó tudományos könyvekben hiába keres kérdéseire feleletet: ismereteinek hiányossága útvesztőbe sodorja s fogalmai, képei még jobban összezavarodnak. A nagyvárosi ember naprólnapra utazik a villamos vasúton. Mily egyszerű dolog ! A kocsi elején áll egy ember, csenget, jobbra-balra húzgál valamit s a kocsi szalad. De hogyan működik az az erő, mely a kocsit haladásra kényszeriti, az emberi elmének minő kitalálásai előzték meg e:szaladást: hányan tudnók ezt megmagyarázni, de csak valahogyan magunkkal megértetni ? Háta telefon ? A távirás dróton és ma már drót nélkül is? A betüszedőgép? Hányan ismerjük azt az utat, mit a könyv a7. iró tollától a mi könyvesházunkig megtesz? A gáz- és villamosvilágítás rejtelmei, a mindenféle gyárak gépeinek titokzatos működése, mely-nek csak nagyszerű eredménybit látjuk, de nem a mozgató erőket: mind ezekre nem vagyunk e kiváncsiak? Nem érdekel-e, hogy kik fejlesztették mai magasságára a civilizációt; mely utakat jártak meg, folyton keresvén a tökéletesbedést, az egósz emberiség üdvére, javára? íme csak egy pár kérdést vetettem fel a sok ezerből s e pár kérdés is már egy egész világ. A Műveltség Könyvtárából most jelent meg az első kötet. Két sorozatban tizenkét kötetre van tervezve, az első sorozat kötetei oim szerint is jelezve vaunak. Az első kötet cime: „A technika vívmányai az utolsó száz évben" A 707 oldalas, kvartalaku könyv tizennyolc fejezetre oszlik s a mit a fejezetek szóval elmagyaráznak, azt még világosabbá, erthetőbbó 500 szövegkép ós hatvan (többnyire színes műmelléklet, teszi. Ez az egy kötet magában valóságos kinosesbánya. Szerkesztőiket: Hollós Józsefet és Pfeifer Ignácot nagy dicséret illeti. Nemkülönben a munkatársak derék csapatját. Mert minden fejezetnek más-más az írója s különösen ki kell emelnem a legfontosabbat: e könyv minden irója megértette a nagy feladatot, a mit a kiadó -társulat elébök állított; irodalmi szinvonalon álló, egyszerű, világos, jó magyar nyelven közölni a nagy közönséggel mindazokat az ismereteket, melyek a technika körébe tartoznak. A szakember tudása, alapossága, lekiismeretessége a nagy közönségnek iró ember tollának elevenségével ölelkezik a fejezetekben. Csak bele kell kezdenünk az első, a legnehezebbnek látszó fejezetbe (Energia) s mindjárt megnyugtat az egyszerű, jó magyar nyelv, hogy meg fogjuk érteni, mi az az energia. Schimauek Emil érdeme, hogy a bevezetéssel kedvet kapat a tovább olvasásra; hogy mindjárt, megvan a bizalmunk; ez csakugyan az a könyv lesz, melynek szükségét én, a laikus ember régóta érzem, de a magyar könyvpiacon hiába kerestem. Mai számunk 14 oldal*