Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-23 / 17. szám

XXiV. évfolyam Előfizetési dij : Egész évre . 10 K — f. Fél évre . . 5 K — f. Negyed évre. 2 K 50 i. Egyes szám ára 20 fillér Zalaegerszeg, 1905 április 23. 17. szám. Hirdetések : = Megállapodás szerint. ­Nyilttér soronként 1 K. Kéziratokat nem küldünk vissza ZALAVARMEGYEI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Feltámadás. A hivők milliói hozsánnát zengnek annak emlékezetére, hogy az emberiség újjászüle­tett a feltámadás eszméjében. Alleluja és diadalmas ujongás ünnepe van, mert az örök szeretet megváltotta a világot. Legnagyobb kincse a léleknek a hit, mert ez menti meg a kétségbeeséstől, ez teszi elviselhetővé a földi élet minden szenvedését s reménnyel táplálja a csüggedő lelkeket. ' Mikor a hivők Allelulája hangzik min­denütt, ahol a kereszt fénye ragyog, a lelkek megtelnek örömmel. Diadalkiáltás hirdeti a feltámadást, amely megujul évről­évre a hivő, a reménylő lelkekben. A megváltó eszme feltámadása a jövők méhébe bevillanó sugár, mely világosságot áraszt a kétségbeesés helyére. Tegnap vigasztalanság, kétségbeesés, pusztulás min­denütt s a ma ragyogó fényt, újjászületést hoz. Ez a világ örök rendje, amely foly­ton ismétli önmagát a természetben, az emberiség s a nemzetek történetében. A mi nemzetünk történetének lapjaira is fel volt írva a kétségbeesés. A könyek és szenvedések napjai keservvel voltak tele. De mindig eljött a feltámadás ünnepe és ujraszülettünk. Századok viharai vonultak el felettünk. A halál pálcáját tördelték fejünk felett. Dult a visszavonás, úrrá lett a kétségbeesés. De hiába ujjongtak a prédára leső sasok; Magyarország holtteteme nem lett a lakomá­juk. Magyarország önálló államiságának eszméjét kiirtani nem sikerült s ebben az eszmében mindig ujraszülettünk. Feltámadott a nemzet és hozsánnát zen­gett a hazafiság oltárai előtt. Fájdalom, ma az ég urához szálló ujongó imádságba nem vegyülnek a magyar nép örömének hangjai. Csak kérni és remélni tudja a szebb jövendőt. De a megujulás nem késhet soká. És a feltámadás napján sejtelem fogja el a szíveket, hogy el fog jönni a nagy nemzeti újjászületés ünnepe. El fog követ­kezni az uj hajnal hasadása. A multak romjai közül friss levegő csap elő, hogy uj eszméket hozzon, amelyek megvalósít­ják a nemzeti ideálokat. A magyar nép gondviselésszerű hivatást teljesített a múltban, a kelet barbarizmusa ellen védelmezte a civilizált nyugatot. Ennek a hivatásnak szolgálatában áll ma is, mikor hirdeti és szolgálja a testvérisé­get, egyenlőséget és szabadságszeretetet. Az emberiség történetében magasztos szerep jutott ez országnak, amely minden veszedelemből a szabadságszeretet által szabadult ki, amely meg fogja hozni az uj feltámadást. De nem csak a magyar nemzet, hanem az egész emberiség uj eszmék születését és a nagy feltámadás ünnepét várja. Milliók tekintenek sóvárgó szemekkel a jövőbe: vajon eljön-e valaha az a húsvét, amelyen a hqzsannába nem vegyül a nyomorultak jajkiáltása; eljön-e az idő, amikor Krisztus tanítása teljesen meghódítja a világot; amikor az emberszeretet lesz a legfőbb parancs és a béke, amellyel a Mester üdvözölte kétségbeesett tanítványait, lesz a legnagyobb áldás. Nézünk az ünnepi fénybe és annak hul­lámai mögül sötéten, mintegy óriás kisértet, válik ki az emberiség nyomorultjainak, a kenyérteleneknek vádoló hada. Bizakodó lélekkel tekintünk a keresztre, amely örök symboluma a békének és sze­retetnek. Ünnepeljük az Eszme feltámadá­sát, hirdetjük a szeretetet, a csataterekre pedig milliókat hurcol az önkény. Nagyon sok a hazugság az emberek között. Hazudjuk az igazságokat s tétlenül nézzük a kárhozatra itélt lelkek gyötrelmes vergődését. De lesz még egyszer ünnep a világon! A rothadó posvány felett az uj rendnek A Műveltség Könyvtára.*) A tudomány népszerűsége bölcsőkorát éli Magyarországon. Aki szakember is egy dologban, ezer más dologban laikus s ha keresi a könyve­ket, melyek tudásvágyát kielégítsék, ismereteit gyarapítsák, nem találja. A tudósok a tudósok­nak írják könyveiket s nem a nagyközönségnek. Ez nem vád a tudósok ellen. Az ő munkájuk az a forrás, melyből a közvetítők, a tudományok népszerűsítői merítenek s amit kimeregettek ezek a derék emberek, tovább adják, úgy, hogy a laikus leike is megtermékenyüljön. Közelebb vinni a sok ezer fejű nagy közön­ség lelkéhez mindazokat a tudományos igazsá­gokat, miket nagy elmék megállapítottak, beve­zetni az emberi haladás, a civilizáció titkaiba s rejtelmeibe; megértetni s megmagyarázni pél­dául a technikai haladás, a technikai alkotások, találmányok csodálatos világát: nagyszerű, rend­kívül nehéz feladat s akik e feladatot sikerrel, a közre haszonnal tudják végrehajtani, mind­nyájunk hálájára érdemesek. Erre a nem közönséges feladatra vállalkozott az Athenaeum, a Műv-jltség Könyvtárával, mely az ujabb kor legbecsesebb vállalkozása a hasz­nos ismeretek terjesztése terén. A Műveltség Könyvtára már cimébeu egy nagyszerű kulturá­lis feladatot teljesítő programmot sejtet. Össze­*) A Műveltség Könyvtára. Első sorozat: hat kötet. Eleó kötet: A technika vívmányai az utolsó száz évben. Szakférfiak közreműködésével szerkesztik: Hollós József és Pfeifer Ignác. 500 szövegképpel és 60 müraelléklettel. Kiadja az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytár­sulat. Egy kötet ára a4 K. állítani egy könyvtárt, mely az általános művelt­ségre igényt tartó emberre nélkülözhetetlen szükség; egy könyvtárt, mely a modern ember lelkének állandó tápláléka s egyben boldogulásá­nak is irányítója, elősegitője; amely nem elég­szik meg?a művelt vagy művelődni vágyó ember lexikonszerű tájékoztatásával, de világos, érhető nyelven, kellő részletességgel magyarázza meg mindennemű, előttünk eddig elrejtett, vagy félig homályos dolognak az eredetét, okát-fokát, gyakor­lati hasznát. — A laikus ember sokszor a leg­egyszerűbbnek tetsző dolgot sem érti meg s meg kell elégednie a csodálkozással. A mélyebben járó tudományos könyvekben hiába keres kér­déseire feleletet: ismereteinek hiányossága útvesz­tőbe sodorja s fogalmai, képei még jobban összezavarodnak. A nagyvárosi ember napról­napra utazik a villamos vasúton. Mily egyszerű dolog ! A kocsi elején áll egy ember, csenget, jobbra-balra húzgál valamit s a kocsi szalad. De hogyan működik az az erő, mely a kocsit haladásra kényszeriti, az emberi elmének minő kitalálásai előzték meg e:szaladást: hányan tudnók ezt megmagyarázni, de csak valahogyan magunkkal megértetni ? Háta telefon ? A távirás dróton és ma már drót nélkül is? A betüszedő­gép? Hányan ismerjük azt az utat, mit a könyv a7. iró tollától a mi könyvesházunkig megtesz? A gáz- és villamosvilágítás rejtelmei, a minden­féle gyárak gépeinek titokzatos működése, mely­-nek csak nagyszerű eredménybit látjuk, de nem a mozgató erőket: mind ezekre nem vagyunk e kiváncsiak? Nem érdekel-e, hogy kik fejlesz­tették mai magasságára a civilizációt; mely utakat jártak meg, folyton keresvén a tökéletes­bedést, az egósz emberiség üdvére, javára? íme csak egy pár kérdést vetettem fel a sok ezerből s e pár kérdés is már egy egész világ. A Műveltség Könyvtárából most jelent meg az első kötet. Két sorozatban tizenkét kötetre van tervezve, az első sorozat kötetei oim szerint is jelezve vaunak. Az első kötet cime: „A tech­nika vívmányai az utolsó száz évben" A 707 oldalas, kvartalaku könyv tizennyolc fejezetre oszlik s a mit a fejezetek szóval elmagyaráznak, azt még világosabbá, erthetőbbó 500 szövegkép ós hatvan (többnyire színes műmelléklet, teszi. Ez az egy kötet magában valóságos kinosesbánya. Szerkesztőiket: Hollós Józsefet és Pfeifer Ignácot nagy dicséret illeti. Nemkülönben a munkatár­sak derék csapatját. Mert minden fejezetnek más-más az írója s különösen ki kell emelnem a legfontosabbat: e könyv minden irója megér­tette a nagy feladatot, a mit a kiadó -társulat elébök állított; irodalmi szinvonalon álló, egy­szerű, világos, jó magyar nyelven közölni a nagy közönséggel mindazokat az ismereteket, melyek a technika körébe tartoznak. A szakem­ber tudása, alapossága, lekiismeretessége a nagy közönségnek iró ember tollának elevenségével ölelkezik a fejezetekben. Csak bele kell kezde­nünk az első, a legnehezebbnek látszó fejezetbe (Energia) s mindjárt megnyugtat az egyszerű, jó magyar nyelv, hogy meg fogjuk érteni, mi az az energia. Schimauek Emil érdeme, hogy a bevezetéssel kedvet kapat a tovább olvasásra; hogy mindjárt, megvan a bizalmunk; ez csakugyan az a könyv lesz, melynek szükségét én, a laikus ember régóta érzem, de a magyar könyvpiacon hiába kerestem. Mai számunk 14 oldal*

Next

/
Oldalképek
Tartalom