Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-16 / 16. szám

1905. március 26. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 5 porodás tehát 37. A névjegyzék most van közszemlére kitéve. A kinek a fölvétel ollen észrevétele van, a városházán felebbezést, illetve észrevételt adhat be. — Több olyan választókerület van az országban, ahol nincs fele annyi választó, mint Zalaegerszegen. A választási reform egyébként valószínűleg önálló választó kerületekké alakítja át a népesebb városokat s remélhetőleg Zalaegerszeg is ezek közé fog tartozni. Pique nique. Keszthely ós környékének fiatalsága 1905. április 24-én Keszthelyen nz „Amazon" szállodában zártkörű Pique-Nique-ettart. Rendezők : Belányi Leo, Hállay Béla, ifj. Koller István, Kund István, Pethő Emil, br. Puteani István, Róth Károly, Rózsaffy Andor, Somogyi Gyula, Svasitics Gyula, Szűcs Andor, Szűcs Antal, itj. Tarányi Ferenc, Tolnay Kornél. Yásony Béla. Belépti díj jzemélyenkint 20 K, családjegy 40 K. Kezdete 9 órakor. A kivándorlás emelkedése. Amióta az útleveleket nem a belügyminisztériumban, hanem a község által kiállított utlevóllap alapján az alispáni hivatalban osztogatják; amióta a Cunard Liue olcsón és tisztességes elbánással ízállítja az utasokat az uj világba : elrettentően megszaporodott nálunk is a kivándorlók száma. Ahol előbb alig hallottak valamit Amerikáról, ma már mohón olvassa a nép a kivándorlottak leveleit, amelyek jólétről, jó keresetről és olcsó földről beszélnek — szemenszedett hazugságokat. Mert ezek a levelek mind tele vannak hazugsággal. Nem a kivándorlott magyar hazudik, hanem az ügynök, aki megszerzi az ott künn levőktől a hazai rokonok cimeit és egy két dollárért irat nekik gyönyörű leveleket, amelyekben osalják ki a népet Amerikába. Mit tud abból az a szegény napszámos, oki Canada gyilkos éghajlata alá került, hogy gyilkos mérget terjeszt idehaza azzal a levéllel, amit az ügynök diktál neki? Hozzánk nem is egyenként, hanem tömegesen érkeznek a levelek Canadából, amely most a kivándorlók Mekkája, mert be akarják népesíteni az embereket vásárló yankeek. Egy zalaegerszegi kereskedő levelet kapott Canadából, hogy toborozeou kivándorlókat. Minden fejért fizetnek 10 koronát. — A pacsai járás több falujába jött levél, amelyben elmondja a Canadában élő rokon, hogy ott 160 hold földet adnak ingyen, nagy a jómód s van kereset bőven. És a nép elhiszi s mennek, egyre mennek. Szegények! Az a canadai 160 hold a holdban létezik. Amerikában ingyen semmit sem adnak. Igaz, hogy néhol a földért nem kérnek pénzt, csak emberéletet. El kell pusztulni addig egy generációnak, amíg megszokja az éghajlatot s amig meghozza a föld a gyümölcseit. Canadában válik be csak igazán, hogy télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van; soha sincsen jó idő... Szélsőségekben mozog ott minden, a hideg s a meleg, a jólét és nyomorság. — A közigazgatási bizottság ülésén szóba került, hogy katonaköteles egyének is minden akadály nélkül kapnak útlevelet. Az utlevéllap nyomatott záradéka persze azt tartalmazza, hogy az útlevél kiadásának a védkötelezettség szempontjából nincs akadálya. S a községben aláírják a blankettát, az alispáni hivatal pedig köteles respektálni a község állítását. Külföldi útlevelet azoktól, akik állítási vagy védkötelezettség alatt áilanak, meg kellene tagadni. A munkaerő szivárog ki Amerikába, a magyar munkás elvész a milliók között, mint a buborók a tengerben s akik itthon maradunk, álmodozunk husz millió magyarról, nagy Magyarországról. Uj tejszövetkezetek. Zalavármegyóben Sárközy Viktor gazdasági egyesületi titkár buzgólkodása folytáu ismét két uj tejszövetkezet alakult; ós pedig Nugyradán 34 taggal s 67 üzletrésszel s Balatonmagyaródon 37 taggal s 97 üzletrésszel. A nagyradai szövetkezet május 1-én már megkezdi működésót. Nagykanizsa város képviselőtestülete hétfőn közgyűlést tartott, amelyen a gyámpénztári számadást jóváhagyta; a gyámoltak és gondnokoltak pénzeinek gyümölosöztetéséről szóló szabályrendeletet s a bejelentési hivatal szervezéséről szóló szabályrendeletet módosította; a kongó ut burkolatának költségeire szükséges 22 023 K 72 f-t 4V/O-O

9 kamat mellett a vármegyének rendelkezésére bocsátotta; Kálóczy János főgimnáziumi rajztanár szabadságát a tanév végéig meghosszabbította; a kövezetvám szedés meghosszabbítása iránt a miniszterhez felterjesztést intézett; több folyamodót a város kötelékébe felvett s kilátásba helyezte a felvételt Franz Károlynak is, ha a ! magyar állampolgárságot megszerzi. Felhívás a magyar nemzethez. Zsitvay Tibor „Diákotthon" ós az „Általáuos egyetemi segélyegylet" elnöke lelkes felhívást intéz egy dr. Demkó György rektor ajánló soraival ékeskedő röpiratban a magyar társadalomhoz egy alapítandó „Diákotthon" ügyében. Rövid bevezetés után, nagy vonásokban rajzolja meg a röpirat a „Diákotthon" célját. Ez nem más, mint az, hogy a létesítendő „Otthon" az egyetemi ifjúságnak, kiket főiskolai tanulmányaik a szülői háztól elszakítanak, a főváros veszedelmeitől védett és nyugalmas életet, igazi otthont biztosítson; azonkiviil, ha az alapítványok lehetővé tennék, olyan szegénysorsu ifjakat is segélyezne, kik tanulmányaik sikeres végzésével a gyámolításra érdemet szereztek. A magyarság, a társadalom és a nemzeti kultura szempontjából nézve, megszivelósre méltó férfias szavakkel világítja meg e hatalmas intézmény szükségességét, a melynek végső célja egy nemes, egy magasztos nemzeti cél, megvalósítása egy fönséges ideának, annak, „hogy a mai beteges, kozmopolita és szóthuzó nemzedék nyomába egészséges, sziumagyar ós összetartó nemzedék lépjen". Valóban nemes eszme. Méltó a megvalósulásra! Részünkről a legmelegebben ajáljuk a létesítendő „Diákotthon" ügyét olvabóink s a nagyközönség pártfogásába. A „Diákotthon" bizottság irodája Budapest IV. Kaplony utca 7 sz. alatt van, ahova az adományok küldendők. Minden adomány a hírlapok utján fog nyugtáztatni. Tanulmányi kirándulás. 13 somogymegyei közsóg gazdái, Bogyay Emil gazdasági egyesületi titkár vezetése alatt, Zalaapátiba rándulnak ki a tejszövetkezet tanulmányozása végett. A kiránduláson részt vesznek: Sárközy Viktor, a Z. G. E. titkára, Fáher Sándor keszthelyi gazd. tanintézeti tanár és Tolnay Pál tejgazdasági s. felügyelő. Sárközy Viktor g. e. titkár bemutatja a tejszövetkezetet működésben, ismerteti aunak hasznát s az állattenyésztés jövödelmezősógét, a szövetkezettel kapcsolatban. Az Alfa szeparator társaság kiküldöttje ismerteti a berendezést, a szervezés költségeit s a fizétés legelőnyösebb módozatait. Ez alkalommal a Z G. E. titkára népies előadást tart a kisbirtokosok földhitelintézeténél való kölcsön felvétel módozatairól, a drága jelzálogkölcsönök konverziójának előnyeiről stb. A barcsi plébános hivei. Megemlékeztünk arról, hogy a barcsi plébánia DÓmet ajkú hí vei a német prédikáció elhagyása miatt megnehezteltek Huber Gyula plébánosra, jeles földinkre. Bosszujukat ugy hűtötték le, hogy a rom. kath. egyházból áttértek az ev. ref. vallásra. Mult vasárnap 82 család áttörése nagy ünnepélyességgel és jeles német egyházi szónoklatokkal esett meg. Huber Gyulának tehát kevesbedett a nyája, de örogbedett az érdeme. Telefon. A távbeszélőnek városunkban történt felállítása alkalmával a város több állomást létesített; igy többi közt az alsóerdei téglagyárnál is. A távbeszélő a téglásmester lakásán rendeztetett be, azonban hivatalos elnevezése „Alsóerdei mezőőri és erdőőri őrtauya". A közönség tehát a téglagyárral távbeszélő utján érintkezhetik; s a kinek akár a mezőőrrel, ákár az erdőőrrel van közlendője, ugyanezen az uton 'teheti. De igénybe veheti a távbeszélőt a hegyközség is s általában azok, & kik a hegyen laknak, ha közveszóly tenné ezt szükségessé. Uj postahivatal. A kereskedelmi miniszter Miksaváron uj postahivatalt állított fel, amely működósót már megkezdte. A konkurrens. Sárközy Viktor, a Zalamegyei Gazdasági Egylet titkára Nagyradáu járt, ahol a tejszövetkezet megalakításán fáradozott. Dolgai végeztével előadást tartott a gszdáknak az olcsó hitelszerzés módjáról s figyelmükbe ajáulotta, hogy a Z. G. E. ingyenes követítésével a kisbirtokosok földhitelintézeténél juthatnak a legolcsóbb kölosönhöz. A titkár ur előadását egy boszus hang szakította félbe: »Ne higyjeuek neki. Nem igaz. Aki olcsó kölcsönt akar, hozzám forduljon.* —Egy nagykanizsai kölcsön-közvetítő az előadás alatt lépett a terembe s azt hivén, hogy az előadó valami utazó konkurrens, ki | akarta alóla hamarosan rántani a gyékényt. Mikor • azonban megtudta, hogy itt nem konkurrálhat, : boszusan odább állt. — Bizony ideje volna, hogy a kölcsönökben utazó ügynökök cirkulusai megzavartassanak s a jutalékok fizetésétől a nép meneküljön. A Zala medrének tisztogatása. Rakonoátlan folyó a Zala, amely a gazdáknak majd minden esztendőben tetemes károkat okoz. A réteket elönti, sokszor a renden fekvő, vagy petrencékbe rakott szénát ragadja magával. A meder szintje magasan fekszik, mert a folyónak csak kis része van szabályozva; legtöbb helyen azonban a szabályozást lehetetlenné teszik a malmok s a szűk árterület sem birná el a rendszeres szabályozás költségeit. Zalaegerszeg város évről-óvre szenved a kisebb-nagyobb árvizektől, amelyek nem osak a réteken tesznek óriási károkat, hanem a talajvíz annyira átissza az egész talajt, hogy a pincék legnagyobb része megtelik vizzel s az alantabb fekvő utcák házai nedvesek. A posvány megfertőzteti a levegőt, melegágya százféle nyavalyának. Évről-évre hangzott a panasz a Zala rakoncátlaukodásai ellen. A folyó medrót rendszeresen soha sem tisztogatták. Legfeljebb a molnárok tettek itt-ott valamit, ha érdekeik kivánták. Szabályozásról szó sem lehet, mert az árterületbe eső körülbelül négy kilométer hosszú szakaszon hat malom áll s az árterület összesen nyolcszáz hold. Miután azonban az állapot ma már tűrhetetlen, a városi hatóság lépéseket tett aziránt, hogy a meder alaposan kitisztogattassék. A tisztogatási munkálat az andráshidai hídtól a Válicka patak beömlésóig terjedő vonalon van tervbe véve. A zalaegerszegi járás főszolgabirája s a város polgármestere az érdekeltséggel több izben tárgyalásokat tartottak, amelyeknek eredménye az lett, hogy felterjesztést intéznek az alispánhoz aziránt, hogy az érdekeltséget állapítsa meg. Miután azonban a tisztogatási munkálat megkezdése elodázhatatlan, azt valószínűleg már ezen a tavaszon megkezdik, ha a város a költségeket előlegezi. Ezek a költségek az érdekeltség megállapítása után az ártéri birtokosoktól birtokarányban lennének behajtandók. A munka költségei elég tekintélyes összegre rúgnának s az első számítás szerint minden kat. holdra körülbelül 15 korona esnék; miután azonban a malmok tulajdonosai kötelesek a medret bizonyos távolságig tisztogatni, a molnárok hozzájárulása ezt a kulcsot tetemesen le fogja szállítani. A Zala medre 12 méternyire kiszélesíttetnók s mélyíttetnék, ami az árvizek ismétlődését kizárná. Hogy ez a parti birtokosokra s a városra mennyi előnnyel jár, nem szükséges bővebben indokolni. A munkálat tehát megéri az áldozatot. Tavaszi cselédváltozás. Mivel az idén április 24-e, Szeutgyörgy napja húsvét másnapra esik, a cselédváltozás kivételesen április 25-ón történik. Lopott ezüst kanalak. Forgács Vendel nekeresdi oigány egy ismeretlen cigány asszonnyal bement a mult napokban egy helybeli uriházhoz, hogy ott kolduljanak. A konyhában, ebéd után lévén az idő, több ezüst evőeszköz feküdt. Erre lesett a két cigány. Egyikök szóval tartotta a cselédet, mig a másik 2 db. ezüst evő kanalat magához véve eltűnt. A rendőrség megindította ugyan a nyomozást, de az ismeretlen cigány asszonyt felkutatni nem lehetett. Kevesebb le8Z a korcsma. Széles Magyarországon aligha van még egy olyan város, amelyben a lakosság számához arányítva annyi korcsra u lenne, mint Zalaegerszegen. A korcsmák szertelen nagy száma ősi tradíciókon alapszik. Olakülváros, amely valaha önálló község volt, avval a kiváltsággal bírt, hogy minden lakója szabadon mérhette u bort. A királyi kisebb haszonvételt képező korcsma jog Ola minden lakosát megillette. Amikor a féléves korcsmák divatba jöttek (Szent György naptól Szent Mihály napjáig), Ólának 12 féléves korcsmája volt. Szent György napján 12 cégért akasztottak ki. Ebből származott az a feledésbe ment szokás, hogy a városi nép Szent György napkor Ólába sétált, mert h.ír ott ezen a napon »tizen kettőt akasztottak c. Es ki tudja, hány itcét temettek! — A hagyományokkal a magas kincstár se mert egy csapásra szakítani ós adta az italmórési engedélyt boldognak, boldogtalannak. A pónzügyigazgatóság azonban megsokalta a korcsmák számát s felterjesztést tett a miniszterhez, hogy tizeukét italmórési engedélyt vonjon be. Tehát újból tizenkettőt akasztanak! — A belügyminiszter a>, alispántól véleményt kért a beszüntetendő korcsmákról és alispánunk személyesen nézte meg a kijelölt korosmák helyiségeit s tapasztalatai alapján adott véleményt a miniszternek. Hogy hány cégért fognak leakasztani, mág niucs eldöntve, de hogy