Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-09 / 15. szám

4 •Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1905 március 26. éa a vármegye. Az árvák neveltetési járulékainál azonban azt a megszorítást, hogy egy családból származott teljesen árva gyermekek összesen nem kaphatnak többet, mint amennyi az anyát nyugdíj cimón megillette volna, a városi szabályrendeletből a bizottság méltányossági okokból kihagyta. A tisztviselők a nyugdíjalaphoz, annak létesítése alkalmával, belépési díj cimén fizetésük 10°/

0-ával, évenként fizetésük 4%-ával s fizetős emelkedés esetén a többlet 3()°/

0-ával járulnak. Nyugdíj óimén 10 évi szolgálat után 4ü°/

0, minden további óv után 2°/

0 il

leti a tisztviselőket. Az özvegyek nyugdíja a férjet illető nyugdíj fele, amely azonban 1200 koronát meg nem haladhat. Az apátlan árvák az apa fizetésének 5% át, a teljes árvák annak 10°/

0-át kapják nevelési járulék cimén. Végkielégítés legalább öt óvi szolgálat után jár. A városi tisztviselő nyugdíjigénye akkor is beáll, ha a tisztujításkor állásából kimaradt, de legalább 10 évet már szolgált, illetve két előző tisztújítás alkalmával megválasztatott. Amennyiben a nyugdíjalap a nyugdíjigényeket fedezni nem tudná, a nyugdíjak aránylagos leszállításának van helye. A képviselőtestület a szabályrendelet tervezet ellen általánosságban nem tett kifogást, csak egyes részleteknél íejlődött ki élénkebb vita. A városi tanács által készített előbbi tervezet ugy rendelkezett, hogy a város a nyugdíjalap létesítése céljából 50000 korona évi 5

u/

0-°

s kamatáért felelősséget vállal s 2500 koronát az alap javára a költségvetésbe beállít. A bizottság ezt ugy változtatta meg, hogy a nyugdíjigények biztosítása céljából a város 2°/

0 pótadónak megfelelő összeget vegyen fel a költségvetésbe. Ezt a változtatást a bizottság egyhangúlag elfogadta s célszerűnek tartotta azórt, mert így a nyugdíjalap — az adóalap emelkedésével — fokozódó jövödelemhez jutott volna. Dr Kele Antal azonban a közgyűlésen ezen §-t kifogásolta. Szerinte ez a polgárokra nézve veszedelmeket rejthet magában, mert a városi tisztviselők osak azért, hogy nyugdíjigényeik biztosítva legyenek, igyekeznének az adók emelését előmozdítani. Indítványozza tehát, hogy ne adó százalókban, hanem határozott összegben fejeztessék ki a városnak a nyugdíjalaphoz való hozzájárulása; tehát mondja ki a képviselőtestület, hogy mindaddig, amig az alap az 50000 koronát el nem éri, a város ahoz óvi 2500 koronával járul. A bizottság álláspontját dr Csák Károly védelmezte s utalt arra, hogy a városi tisztviselőknek nem áll módjukban az adót emelni (dr Kele: De ránk eresztik a fináncot a °/

0-ban kifejezett hozzájárulás pedig azórt ajánlatosabb, mert a polgárok ujabb megterheltetése nélkül a nyugdíjakat feltétlenül biztosítaná, míg a dr Kele Antal által ajánlott mód mellett az alap gyorsan kimerülne. A képviselőtestület dr Kele Antal indítványát nagy többséggel elfogadta, tehát a város a rvugdíjalapúoz évenként 2500 koronával jár<-l. Ugyancsak dr Kele Antal indítványt ta azt, hogy a r. kath. kántor, akit a város választott és fizet, szintén nyugdíjban részesíttessék. Legá'h Kálmán apátplébános figyelmébe ajáljaa képviselőtestületnek, hogy a mostani kántor előbb kántortanító volt, azonban az iskolák államosítása alkalmával az állam a kántort nem vette át, tehát tanítói nyugdíjban nem lészesülhet. Dr O'tersohn Mór ezt a kérdést a jogügyi bizottsághoz kéri utasítani, mert első sorban megállapítandó, hogy a kántor fizetése minő alapon terheli a várost s ennek alapján a kántor a nyugdíjjigosultak közé felveendő volna e? A kántor nem közigazgatási tisztviselő, nem áll a város fegyelmi hatósága alatt tehát nem eshetik egy tekintet alá a város tisztviselőivel. Miután azonban a mostani kántort a város választotta, a város fizeti, amennyiben a képviselőtestület méltányosnak látja, nem zárkózik el attól, hogy a mostani kántor nyugdíjigényéi a szabályrendelet keretén kivül biztosíttassanak. A képviselőtestület az indítványt elfogadta s a kántori állást nem vette ugyan be a nyugdíjra jogosultak közé, de a jelenlegi kántor nyugdíját külön határozatban magára vállalta. Élénk vita fejlődött ki afelett, hogy a tiszteletdíjas tisztviselők — orvos, ügyész, állatorvos, bába — nyugdíjban rószesíttessenek e ? A bizottság ezeket kihagyta azon okból, mert exisztenciájuk alapját nem a várostól élvezett tiszteletdíj képezi. Dr Gráner Adolf orvos és dr Szigethy Elemér ügyész ebben igazságtalanságot látnak s kérik a nyugdíjigényeik elismerését. A képviselőtestület kimondta, hogy a tiszteletdíjas állások szintén nyugdíjra jogosítanak. Heincz János móg a rendőröket is fel akarja vétetni a nyugdíjra jogosultak közé, akiket a bizottság kihagyott. A rendőrök nyugdíjügye azonban függőben hagyatott addig, amig eldől, hogy kap e a város csendőrsóget, vagy nem. A képviselőtestület a jelzett változtatásokkal a bizottság javaslatát elfogadta s a nyugdíjszabályrendeletet megalkotta. A polgármester a tisztviselők nevében megköszönte a képviselőtestület áldozatkészségét s a gyűlést bezárta. A tűzoltó egylet közgyűlése. A zalaegerszegi tűzoltó egylet vasárnap tartotta meg óvi rendes közgyűlését Boschán Gyula elnöklete alatt. A tagok határozatképes számban jelenvén meg, az elnök az ülést megnyitotta s a választmány jelentését felolvastatta, amelyet tudomásul vettek. A jelentés megemlékezik arról, hogy a választmány már évekkel ezelőtt szabályrendelet tervezetet dolgozott ki, amelyet a városhoz be is terjesztett. A tervezet szerint a város összes polgársága kötelezendő volna arra, hogy a tűzoltó egylet fenntartásához bizonyos mérsékelt díjjal hozzájáruljon. A kérdés azonban most is vajúdik. A mult esztendőben szintén több kérelmet intézett a választmány n városi hatósághoz. Előterjesztette, hogy a tüzeseteknél a hiányos felszerelés miatt a rendszeres segélynyújtás lehetetlen s a szerencsétlenségekért a felelősség nem a tűzoltó egyletet, hanem azokat terheli, akiknek módjukban ós kötelességükben áll a tűzoltóságot felszerelni a modern technika mindazon oszközeivel, melyek az ólét és vagyon mentésre jóknak és szükségeseknek bizonyultak. Zalaegerszeg város képviselőtestülete a tűzoltó egylet iránt jóindulatának azzal adott kifejezést, hogy 1904 évi január hól-étől mindaddig, amig az uj tűzoltói szabályrendelet életbe nem lép, évenként 1000 K sogólyt szavazott meg s az egyesület által a város beleegyezésével megrendelendő felszerelési tárgyakért vagyoni felelősséget vállal. A város szűk anyagi viszonyait tekintve, az egylet ennél nagyobb áldozatot a várostól nem is követelhetett. A beszerzendő felszerelési eszközökről az egylet jegyzéket készített s azzal a kórelemmel fordult a városhoz, hogy a jegyzékbe foglalt, 3678 K értéket képviselő felszerelés beszerzése iránt intézkedjék. Egy fecskendő, tolólétra, 2 lajtos kocsi és tömlők beszerzése elodázhatatlan lévén, azokat az egylet meg. jndelte. Egy szívó-nyomó szerkezettel allátott, 100 m/m. hengerbőségii fecskendő, 4 db gummi szivó és 33 m. nyomó kendertömlővel, továbbá egy 12 m. hosszú tolóletra már be is szereztettek. Ez-ík összes beszerzési ára 1357 K. Az egylet a várostól ezen összeg kifizetését kérte, de a képviselőtestület a szerelvények árát csak a már megszavazott segély terhére utalványozta. Ez a körülmény az egylet anyagi egyensúlyát megzavarta. 19U4 óvben 2203 K 95 f értékű egyenruha és tűzoltó eszköz is szereztetett s a beruházások miatt az 1905 évi költségvetés hiánnyal záródik. Az egyensúly helyreállítása céljából az 1000 K városi segélynek 'dflzetése iránt a közgyűlés a városi képviselőtestülethez fordul. Ezulán a jelentés beszámol az egylet mult óvi J működéséről s összefoglalja a mult óvi számadás j eredményót. Az elmúlt évben tartatott egy köz- ős 4 választmányi ülés, melyeken összesen 35 ügy intéztetett el. Az 1903 óvben Keszthelyen tartott vármegyei tűzoltó szövetségi közgyűlésen elhatároztatott, hogy az ezen évi megyei szövetségi közgyűlés j városunkban fog megtartatni. A mult évi agusztus hóbao Budapesten tartott | nemzelközi tűzoltó kongresszuson, mint a rendező ! bizot ság tagjai az egylet fő- és alparancsnoka részt vettek és az akkor rendezett tűzvédelmi ! kiállításon, az egylet részére beszerzendő tűzoltó szerek árai és minőségére nézve információ szereztetett. Tartatott 3 kivonulás ós 9 gyakorlat. Továbbá a választmány intézkedése folytán az aratási száraz időszakban 45 éjjeli őrszolgálat, mely alkalommal a 'szolgálatban levők 1—1 K napidíjat kaptak. Ugyancsak a választmány elhatározta, hogy a budapesti tűzoltó tiszti tanfolyamra 20 K útiköltség és 4 K napidíj élvezete mellett egy alkalmas egyént kiküld, azonban az erre felszólítottak a kiküldést el nem fogadhatták. Tüzeset a város területén 3 volt. A testületnek volt 60 működő, 201 pártoló, 12 segélyező ós 6 alapító tagja. Működő tagok közül Tóth József elhalt, a mászó osztály 2 tisztje pedig súlyos beteg. A mult évi számadásunk eredményét következőkben terjíS/üetták elő.: Az egyleti pénztár bevétele 2845 K 96 f, kiadása 2031 K 85 f. Pénztári maradvány 814 K 11 f. Segélyalap. Bevétel 2964 K 76 f, kiadás 136 K. Pénztári maradvány 2828 K 76 f. Továbbá az egyleti pénztártól 400 K követelés. Hanty Ferenc-alap 1130 K 24 f és két részvény. Zenealap pénztári maradvány 193 K 21 f. Lóbeszerzési-alap 51 K 43 f. Több tűzoltó azt a panaszt terjesztette a közgyűlés elé, hogy az orsz. betegápolási alap terhére az orvos csak olcsóbb gyógyszereket rendelhet s így az egészségük helyreállításához szükséges gyógyszereket sokszor nólkülözniök kell. A közgyűlés tehát ugy határozott, hogy az orvos 100 K tiszteletdíját nem a segélyalapból, hanem az egylet pénztárából utalványozza s a drágább gyógyszerek árát a segélyalapból fedezi. A 1904 évi számadást a közgyűlés kiadta a számvizsgáló bizottságnak felülvizsgálás végett. Ezután a tisztikar lemondott s az elnök elrendelte a választást. A közgyüiés Boschán Gyulát újból egyhangú lelkesedéssel elnökké választotta. A tisztikar, a választmány és a parancsnokság a következőleg alakultak meg : alelnök : Udvardy Ignác; titkárok: Nagy Antal és Szalay Samu; pénztáros: Záborszky József; ügyész: Hajik István; orvos: dr. Fürst Béla; választmányi tagok a pártoló tagok sorából: Csertán Károly, Várhidy Lajos, dr Csák Károly, Fángler Mihály, Breisach Samu, Balassa Benő; a működő tagok sorából: Horváth Gyula, Herényi Ferenc és Varga Ferenc. Számvizsgáló bizottság : Simicska János, Fischer Pál ós Weisz Tivadar. A parancsnokságba ezúttal beválasztattak; mászó osztály parancsnoknak: Tornyos Mátyás , mászó szakaszvezetőnek: Csizmadia Miklós. Az 1905 évi költségvetés jóváhagyatott s az egyleti orvos és pénztáros 1005 évi tiszteletdíja egyenként 100-—100 koronában állapíttatott meg. Az elnök indítványára Hollósy János és Sipos Antal tűzoltókat, akik egészségi állapotuk miatt szolgálatot nem tehetnek, hosszú ideig tartó szolgálatuk és érdemeik elismerése mellett a közgyűlés az egylet tiszteletbeli tagjaivá választotta. Ezzel a közgyűlés lelkes éljenzés mellett betejezóst nyert. Adókivető bizottságok. Zalavármegye területén levő kilenc adóhivatali,' kerületre nézve az egyenes adókivető bizottságok — 1905—1906 ós 1907 évekre — a következőleg alakíttattak meg. Alsólendva. Elnök: Karabőlyos Elek; elnökhelyettes: Hajós Mihály. A p. ü. miniszter áltnl kinevezett rendes tagok: BellositsJános és Hoőmann János; póttagok : Fuss Nándor és Csaplovics József. Az alispán által kinevezett rendes tagok: Tivadar Ferenc ós Tomka Mihály; póttagok: Toplak János és Gazdag János. Csáktornya. Elnök: Molnár Elek; elnökhelyettes: Tóth István. A p. ü. miniszter által kinevezett r. tagok: Tóth István, Czvetkovics Antul; póttagok: Petrich Ignác ésStefaits István. Az alispán áital kinevezett r. tagok; Muray Róbert ós Gráner Miksa; póttagok: dr Woliák Rezső és Szilágyi Gyula. Keszthely. Elnök: dr Cst.nády Gusztáv; elnökhelyettes: Nagy István. A p. ü. miuiszter által kinevezett r. tagok: Práger Tivadar és Kölgyesy Gyula ; póttagok : Pethő Vilmos ós Villám Péter. Az alispán által kinevezett r. tagok: Bezerődj Lajos ős Nagy István; póttagok: Lázár József ős Grohman Károly. Letenye. Elnök: Choma Ödön; elnökhelyettes;