Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-02 / 14. szám

1905 március 26. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 5 sümegi muzeumába. A leletek között legérde­kesebb egy gazdag urna sír, mely 430 db bronz- ; ékszer és gyöngy mellékletet tartalmazott. A kisebb nagyobb gyöngyök sötét kék üvegből valók siírga körös diszítéssel. Az ékszerek zöme bronz karikákból áll, melyeket részint nyakdísz gyanánt hordtak, a nagyobbak pedig a tunika­szerű ruha szélébe voltak levarrva ós az azokon átfűzött szíj segélyével lett össze ráncolva. Érde­kes a másik csontváz sirban lelt két szép fenn­tartása vas lándsa is. Nagy számban kerültek elő agyagból kés/ült fonál orsók és orsó gombok, háló és szövőszék nehezékek, kisebb nagyobb csuprok, tálak stb. A lelet kora Kr. előtt 1000 év, a vaskor eleje, az úgynevezett Hallstatti kor. Darnay a leleteket a nyár folyamán felküldi a nemzeti muzeumba lerajzoltatás végett. Ar Alsólendva-Vidéki takarékpénztár r. t. 1905. évi április 8-án d. u. 2 órakor Alsólend­ván az intézet helyiségében rendkívüli közgyű­lést tart, amelynek tárgyai: 1. Az igazgatóság előterjesztése a részvénytőke felemelése iránt 400 db. uj részvény kibocsátása által. 2. Az alapszabályok megfelelő módosítása. — Az alap­tőke 120 ezer koronával emeltetik. A részvé­nyesek elővételi joga május l-ig fenntartatik. A részvényesek 400 koronáért kapnak egy uj részvényt. Adományok. A központi takarékpénztár 30 koronát, a zalaegerszegi takarékpénztár r. t. 20 koronát s a zalavármegyei takarékpénztár r. t. 10 koronát volt szíves a helybeli szépítőegyesület javára adományozni. A kegyes adományokért hálás köszönetét nyilvánítja az ügyvezető elnökség. A szegény gyermekek felruházására alakult »Chanukac egyesület javára adakoztak: N. N. 6 kor., Schvarc Eudre 4 kor. 50 f, N. N. 3 kor. 86 f, Fürst Henrik leánya menyegzője al­kalmával gyűjtött összeg 7 kor. 46 f, összesen 10 kor. 91 f, mely kegyes adományokért hálás köszönetét nyilvánítja az egyesület elDÖksége. Jegyzők jutalmazása. A Kisbirtokosok Orszá­gos Földhitelintézete oly községi és kör­jegyzők jutalmazására, akik községeik gazda­sági felvirágzása körül buzgó és eredmé­nyes működést fejtettek ki, egy 500, két 300, két 200 koronás pályadijat tűzött ki, vagyis e célra 15u0 koronát a földmivelésügyi miniszter ren­delkezésére bocsátott. A jutalomdijakért az olyan községi és körjegyzők pályázhatnak,akik hiteles ada­tokkal igazoljak, hogy községük gazdasági felvirágoztatásánál az egyes gazdasági ágak, úgy­mint: a talajmüvelés, növénytermelés, kaszálók, legeiők ós erdők gondozása, gyümölcstenyésztés, ' szőlőművelés, állattenyésztés, tejgazdaság, méhé­szet, selyemhernyótermelés stb. meghonosítása, vagy fejlesztése körül sikerrel működtek közre, továbbá termények jobb értékesítése, háziipari keresetforrások teremtése s a szövetkezeti és j hitelügy terén kifejtett működésükkel gyarapi- I tották községük anyagi jólétét. A 'pályázati kér- j vényeket a „Magyarországi községi és körjegy- j zők országos központi egyesülete elnökségéhez"' címezve f. évi május hó 31-ig az egyesület j főjegyzőjéhez, Uszkay Bálinthoz kell küldeni. Meghalt ismeretlenül. Mult március hó 21-én ! e<ív ismeretlen 50—55 év körüli eszméletlen i állapotú férfibeteget hoztak Milej községből a I helybeli közkórházbn, ahol ez, a nélkül, hogy magához tért volna és kilétéről felvilágosítást adhatott volna, meghalt. Ennek a szerencsétlen embernek a hullája napokig feküdt a köztemető halotasházában agnoskálás végett. A népkonyhából. Zalaegerszeg város 100 K-t adományozott a helybeli népkonyha részére, a melyért hálás köszönetet mond Dr Isoó Jánosné. Március hóban a népkonyha kiszolgáltatott 908 ebédet a melyért 380 koronát fizetett. A kivándorlás veszedelmei. A belügyminíster egyre-másra küldözgeti a vármegyék törvónyha- j tóságaihoz az episztolákat, amelyekben a kivándor- ! lás nehézségeit s a kivándorlókra váró rettene- ] tes csalódásokat hangoztatja. De azért csak j mennek, egyre mennek. Pedig az Amerikába j kijutottak sem valami mézédesen nyilatkoznak i az ott való állapotokról, amint ez az itthonievők- 1 höz intézett levelükből is kitetszik. Legutóbb kezünkbe került egy ki vándorolt atyafinak levele, melyben a következőket írja: „Koreset alig akad, a bánásmód rosz, a munka nehéz, a napszám kicsiny, az élet drága, szóval kutyának való az egész." A levél további soraiban meg ÍR irja az atyafiaknak, hogy utánna ne menjenek, mert ahhoz, hogy valaki kivándoroljon, két dolog szükséges: Kétszáz forint, meg egy bolond ember. Községi faiskolák. Nem rég hosszabb cikkben emlékeztünk meg a községi faiskolák kezeléséről. A törvény faiskola létesítésére és fenntartására kötelezi a községeket; a községek meg is szerzik a szükséges területet, mert a hatóságok sürgetik az elöljáróságot; a hivatalosan faiskolának neve­zett területen azonban csak dudva női, legfeljebb ha krumplival ültetik be. Igy mondtuk a múlt­kor. Most pedig példával bizonyíthatjuk, hogy igazunk volt. Tapolcáról irják, hogy Raposka község a faiskola felügyelő rendeletére j.anyafák és csemeték ingyenes adományozását kérelmezte. A fákat utalványozták is, de az elöljáróság nem akarta azokat elfogadni, mert a faiskolát már kiadta krumpli alá — a községi kanásznnk. Vonatelgázolás. Megrendítő szerencsétlenség történt mult hó 30-án este a helybeli vasúti állomáson. Ugyanis csütörtökön esti 8 órakor az egyik mozdony tologatással volt elfoglalva. A kocsikat Peicsics György raktármunkás kapcsolta fel és le ugy, a mint egyik kocsit ide, vagy oda tolatták. A munka egy ideig rendesen, minden fennakadás nélkül ment, Peicsics szabályszerűen teljesítette a rábizottakat, azonban a mint a mozdony a 4-ik sínpárról a 2-ikra dkart átmenni, Peicsics a ki a 3-ik sínpáron álló kocsik közt volt, a mozgásban lévő mozdony előtt át akart haladni, de nem volt elég gyors, a mozdony el­ütötte s Peicsics a földre esett. Nem volt elég ideje a mozdony elől elmenekülni, ez lábain keresztülment és jobb lábát két helyen,Ital lábát pedig egy helyen eltörte. |A szerencsétlen embert ájultan szedték föl és beszállították a közkórházba, ahol a gyorsan meghívott orvosok műtétet hajtot­tak rajta végre. Életben marad-e, nem tudni, de ha sikerül is megmenteni, munkaképtelenné lesz, mert lábait elvesztette. A magyar gazdatisztek nyugdíjügyi kongresz­SZUSa. A Gyakorlati Gazdatisztek Orsz. Egye­sületének igazgatósága a legközelebb megtartott választmányi ülése, illetőleg a gyakorlati gazda­tisztüknek mult évben lefolyt országos kongresz­szusa utasítása folytán az általánosan kötelező gazdatiszti nyugdíjügy tárgyában f. évi május 21-én megtartandó országos kongresszust hív összo a fővárosban. A kongresszusra meghivat­nak mint legközvetlenebbül érdekeltek : Magyar­ország földbirtokosai és a gazdatiszti osztálynak magyar honodsággal biró tagjai, tekintet nélkül arra, hogy oklevelesek % ragy nem oklevelesek; de felkéretnek a minél nagyobb számban való megjelenésre a magyar törvényhozók is. A kon­gresszus tárgyát, a Merza-féle általánosan köte­lező gazdatiszti nyu.rdíjiigyi tervezet képezi ; do egyszersmind mint külön vitntételek tárgyaltatni fognak az említett tervezetből kiemelkedő egyes kiválóan fontos kérdések is, így: a gazdatiszti nyugdíjügynek törvénybe való iktatása kapcso­latosan a gazdatiszti törvény revíziójával, tehát a gazdatiszti ügy kódexének megalkotása; a nyugdíjügy jogkörébe való felvétel a vármegyei gazdasági egyesületek által; —a meglevő magáu nyugdíjalapok ügye tekintettel a földbirtoknak holdankónti 25 fillér áldozatára; az özvegyek nyugdíj kérdése és a serdületlen árvák nevelési pótléka stb. A tételek etőadóiul jelesebb szak­erők kéretnek fel. Felhivatnak egyúttal az érde­keltek, hogy a fentiekhez hasonló tótelekül hasz­nálható indítványaikat f. ó. április 15-éig a Gyakorlati Gazdatisztek Országos Egyesülete igazgatóságához (Budapest, VII. Baross-tér 14. sz.) küldjék be. Erdészeti államvizsga. A folyó év tavaszán az erdészeti államvizsgálat április hó 27-ón 8 az erre következő napokon fog, a fennálló szabályzat értelmében Budapesten megtartatni ós pedig az írásbeli vizsgálat az országos erdészeti egyesület székházában (V. ker., Alkotmány-utca 6. szám), a szóbeli a magyar királyi íoldmivelésügyi mi­nisztérium erdészeti főosztályában (V. kerület, Zoltán-utca 6. szám). illeyiopták. Szalóki Gézáné pókafai lakos bement egy helybeli kereskedésbe, hogy ott egyet-mást bevásároljon. Míg a bevásárlaudó holmikat válo­gatta, kosarát a földre helyezte. Valaki meg­figyelte Szalókiné elfoglaltságát s ezt felhasználva a kosárba tett 36 korona készpénzét ellopta. Mikor károsult észrevette a lopást, lármát csapott, mire rendőrt hívtak, a ki erélyesen nyomozott is a tettes után, de eredménytelenül, nyomra akadni nem lehetett. Uj Üzlet. Szántó Henrik az „Arany Bárány" ! szálloda épületében, a volt Fischor Miksa-féle ! üzlet helyiségében rőfös, vászon és divatáru üzletet nyitott. A törekvő fiatal embert, aki hosszabb idő óta Zalaegerszegen működik s a visszonyokat és a közönség igényeit ismeri, szakmájában teljesen jártas, ajánljuk a közönség jóidulatába. A mai számunkban megjelent hirde­tésére felhívjuk a figyelmet. Ismeretlen öngyilkos. A sümegi városerdőben egy 5—6 napos hullát találtak, amely már fel­OHzlásnak indult. Körülbelül 30 éves férfi lehe­tett. Nyakára egy vékony zsinór volt csavarva, amelyre felakasztotta magát. A zsinór azonban elszakadt s a hulla lezuhant a földre. Az ön­gyilkost senki sem ismerte. Külsejéről itélvo iparoa lehetett. Semmi féle írást nem találtak nála. Agyonütötte. Mult számunkban megírtuk, hogy a nagykanizsai szőlőhegyen egy férfi holttestét találták. A hullát később agnoskálták s abban Németh János marhahajcsárt ismerték fel. A gyanú Marton József hegypásztorra irányult, aki a terhelő bizonyítékok súlya alatt bevallotta, hogy Némethtel civakodott s mikor az őt meg­akarta szúrni, baltájával ^fejbe vágta, Németh sebével tovább ment s a szőlők között esett össze, ahol elvérzett. Párisi asztal. A kereskedők, iparosok és vállal­kozók világát a reklámnak uj, csodaszerüen meg­lepő módjával ajándékozta meg a francia lele­ményesség. Általánosan tudott és elismert dolog ma már a reklám jelentősége a kereskedőre, iparosra, vállalkozóra egyaránt. A reklám az üzlet híressé válásának az eszköze, az a csatorna, melyen a jövedelem folyik be, s melyet így mindig nyitva tartani és szélesbíteni kell. Egy­egy uj reklám találmánynak tehát óriási fontos­sága van. E téren most az egé^z világ figyelmét magára vonta a párisi asztal, amely a reklami­rozásnak a legegyszerűbb, legáltalánosabb és leglebilincselőbb módja. A párisi asztal egy franoia nagv vállalkozó cég tulajdona s a világ minden művelt államában szabadalmazva van. Ezeknek az asztaloknak a bevezetése világszerte most van folyamatban és rövid idő múlva minden városban általános ipari és kereskedelmi utmutató lesz, mintegy művészi katalógusa a legjobb, leg­divatosabb üzleteknek és ipari műhelyeknek, a mely első sorban az idegenek figyelmét fogja magára vonni. Bámulatos reklám-asztal ez. Az alakja csaknem olyan, mint a kávéházi asztaloké, azzal a különbséggel, hogy itt a márvány helyett fénylő üveglap van. Az üveglap alatt azután a cégek hirdetései olvashatók színes képek kere­tében. Az ördöngös asztal két oldalán egy-egy rugóval ellátott gomb van, amelynek megnyo­mása után a belső lap megfordul és ujabb lap kerül felül, amely ismét más kereskedő cégek hirdetéseit tünteti fel. Az asztal mind a mellett a rendes használatra van szánva. Amint ezt a szenzáoiós"találmányt Párisba forgalomban hozták, az emberek csodájára jártak. Az asztal remek ós elmés kivitele bármely helyiségnek díszére válik. Kávéházakban, éttermekben, cukrászdák­ban, orvosok előszobájában, borbély műhelyek­ben, vasúti várótermekben és minden forgalma­sabb helyen lehetett látni és a nagyközönség csudálkozással nézte a huszonnegyedik százul legszenzációsabb reklám-asztalát. Ez az asztal rövid idő múlva nálunk s a vármegye összes nagyobb városában látható lesz ;minden nyil­vános helyen, telve az itteni kereskedők hirde­téseivel. A „Párisi reklámasztal vállalat"-nak vezérképviselője Orbán Ignác menetjegy és hir­detési iroda tulajdonos Szombathelyen. Hűtlen cseléd. B. E. odaadó, szorgalmas cseléd­nek mutatkozott, de csak mutatkozott, mert a mihez hozzáfért, azt elemelte. Igy tett többek között úrnője selyem szoknyájának a bélésóvel. Ezt teljesen kifejtette s azon szándékkal, hogy abból magának szoknyát varrat, ellopta. Da rá­jöttek a turpisságra, a hűtelen cselédnél meg­találták a selyem bélést, ezt elvették tőle, őt magát pedig átadták a rendőrségnek. Szőlőbirtokosok figyelméből Egyik legmegbíz­hatóbb megyei forrásunk Békefi Elek igazgató­tanító és Szentgróth járási faiskola felügyelő szőlőojtványtelepe Zalakoppányban, ahol leszállí tott áron, vagyis etrenkint 160 koronáért kaphátó I. oszt. ojtvány ezre a következő fajokban u. m.: olasz rizling, mézes fehér, piros és fehér i saszla, muskat ottonel, zöld szilváni, passzatutti ojtvány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom