Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)
1904-11-20 / 47. szám
4 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1904. november 20. Orosz Béláné, Oltay Lajosné, özv. Folly Béláné. Petriventén: özv. Szalacsy Farkasné. Annamajor: Schmidt Emiiné. Tótszentmárton: Schneider Józsefné. Tótszerdahely: Vermes Mártonné. Felsöszemenye: Lencz Béláné. Hörcsölcpuszta : Mátrai Imréné. Alsószemenye: Iliás Gézáné. Csörnyeföld : Szekula Aurelné. — A pacsai járásban Alsórajkon: Koller Istvánné. Misefa: Bosnyák Gézáné. Andorháza: Szentmibályi Dezsőné. Felsörajkon: ifj. Thassy Imréné. Várhely: özv. Véssey Lászlóné. A perlaki járásban Perlakon: dr Kemény Fülöpné, dr Bőhm Sidneyné, dr Tamás Jánosné, dr Szabó Zsigmondné, dr Fischer Józsefné, dr Drahanovszky Gézáné, Szabó Győzőné, Márkus Péterné, Mezrrczky Jenőné. Kotoron: Mayer Nándorné, Berger Manónó. A zalaszentgróti járásban Zálaszentgróton Malatinszky Lajosné, Botfy Péterné, özv. Berger Jánosné, Veisz Józsefné, dr Misner Antalné, Paál Viktorné. Zalabéren: báró Guttmann Lászlóné, özv. Kozáry Aurólnó. Türjén : Zathureczky Mártonná. Kus.ányon: gróf Batthyány Gedőné. Zalacsányon: gróf Batthyány Józsefné, gróf Batthyány ^álné, Malatinszky Ferencné. Kehidán: Baronyi Edéné. Mikosdon: Zierer Alfrédné. Pakodon : Horváth Jánosné. Zalabéren: Mayer Mórné. Bizton hisszük, hogy a nemzeti és népmentő feladatnak ilyen nemesszivű gárdával nagy sikere lesz. Hivatalos-rovat. A beállott téli időre való tekintettel felhivom a város közönségének figyelmét arra, hogy a házuk vagy lakásuk előtti gyalogjárót, a városi köztisztasági szabályrendelet értelmében tisztán tartsák, különösen pedig a sikos járdát homok, hamu vagy fürészporral úgy hintessék be, hogy azokon a biztos közlekedés akadályozva ne legyen, mert az ilyszerü kihágások elkövetőivel szemben a kihágási eljárás a legszigorúbban fog lefolytattatni. Zalaegerszeg, 1904. november 18. Csentericz Béla r.-kapitány. II. A közadók kezeléséről szóló 1883. óvi 44. tc. 55. §-a értelmében felhivatnak mindazon adózók, akik a mult ós folyó óv végéig esedékessé vált állami-, hadmentessógi díj, bélyeg és jogilleték, megyei pót- és útadó, úgy községi pótlék, nemkülönben jánkahegyi vagy egerszeghegyi hegyközségi járulék vagy más egyéb az egyenes adók módjára behajtandó köztartozással bátralókban vannak, hogy hátralékaikat 8 nap alatt annyival inkább befizessék, mert ellen esetben, ezen időnek eredménytelenül való lejárta esetén a zálogolási eljárás nyomban eszközöltetni s a lefoglalt zálogtárgyak a zálogolás jogerőre emelkedése után összeszedetni s nyilvánosán elárvereztetni fognak. Zalaegerszeg, 1904. november 18. Magyar Lajos, Simonfy István, pénztárnok. ellenőr. H írek. Erzsébet napja. Magyarország nagy királynéjának nevenapját ünnepeltük, gyásszal, fájó kegyelettel a sziveinkben. Visszaemlékeztünk azokra az időkre, amikor a nagylelkű asszony a mélyen sújtott magyar nemzetet megszerette, igazait megismerte s szivébe fogadta egy ország fájdalmát. A szeretetből áldás fakadt a nemzetre s a szabadság napjának sugarai glóriát vontak a nagyasszony köré. És annak a királyi szivnek, amely mások szenvedéseit is érezte, annyi fájdalom jutott, hogy szentté avatta a martyrok sorsa. Kitüztük a gyászlobogókat Erzsébet napján és szeretettel emlékeztünk vissza nagyasszonyunkra, Erzsébet királynéra, akinek emléke áldott lesz mindig e hazában. A szomorú emléknapon úgy az iskolák-, mint a középületekről gyászlobogó lengett, hirdetve a gyászt, mely az országot a nagy királyné tragikus halálával érte. A vármegyei igazolo választmány f. hó 15-én Hajik István bizottsági elnök elnöklásével ülést tartott, amelyen az összes választó kerületekben megejtett választásokat vette birálat alá. Tudomásul vette, hogy a karmacsi kerületben megválasztott Tomka Károly, valamint Kovács Sándor a dobrónaki kerületben is megválasztatván, a lentii bizottsági tagságról lemondott s igy ezen két helyen új választás elrendelését javasolja a törvényhatósági bizottságnak. Majd tüzetes tárgyalás alá vette az egyes választások ellen beadott felebbezóseket s tanácskozásának eredményéhez képest a novai és nagylengyeli választás ellen beadott felebbezéseket visszautasította; az uKki választást megsemmisítette, mig a pacsai, csáktornyai, perlaki, letenyei, zalalövöi, baksai, bagodi, zalaegerszegi választásoknál a felebbezésben felhozott okok kiderítésére nézve szabályszerű vizsgálatot rendelt el. A többi kerületre nézve a választást jóváhagyta, amennyiben az szabályszerűen folyt le s ellenök a törvény által előirt időben felebbezést nem adtak be. Királyi kitüntetés. Ő felsége alkirály Vidor Samuné született Guttmann Hedvig nagykanizsai lakósnak a közjótékonyság terén szerzett érdemei elismeréseül • a koronás arany érdemkeresztet adományozta. Esküvő. Schuszter Oszkár zalaegerszegi állami főgimn. tanár f. hó 18-án esküdött örök hűséget Schmidt Irma kisasszonynak, Schmidt József zalaegerszegi felsőkereskedelmi iskolai tanár kedves leányának. Az esketési szertartást Kun Vilmos főgimn. bittanár végezte, aki az itju párhoz az esketés befejeztével szívhez szóló beszédet intézett. Eljegyzés. Kluger Salamon pozvai földbirtokos leányát, Viktoriát eljegyezte Marton Kálmán óhidi lakos kereskedő. Megerősítés. A veszprémi egyházmegyei főhatóság Rosta Kálmán kisgörbői kántortanítónak és Molnár Gyula balatonedericsi osztálytanítónak megválasztását, továbbá a vindornyafoki, hegyesdi és nagypécselyi ujonan alakult iskolaszékeket megerősítette. Alapszabály jóváhagyás. A m. kir belügyminiszter a zalaegerszegi ás novai járás községi és körjegyzői egyletének módosított alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. Honvédlaktanyánk ügye. A honvédelmi miniszter Papp Béla altábornagyot azzal a megbízással küldötte le, hogy a várossal egy uj laktanya építése ügyében tárgyaljon. Az altábornagy ebből a célból f. hó 18-án városunkban időzött s a képviselőtestület által a laktanya ügyében kiküldött bizottsággal tárgyalásba bocsátkozott. A tárgyaláson a bizottság tagjain kivül résztvett a 7. honvéd-huszár ezred ezredese, a helybeli honvéd-huszárosztály parancsnoka és két vezérkari tiszt. A tárgyalás azon alapon indult meg, hogy a honvédelmi miniszter a honvéd-huszár osztályt városunkban csak abban az esetben hagyja meg, ha a város kész uj laktanyát építeni, amennyiben a jelenlegi laktanya, még esetleges átalakítások mellett sem felelne meg a célnak. A bizottság tagjai elvileg az uj kaszárnya építésébe belementek, még pedig olykép, hogy a város elsőrendű, úgynevezett normál kaszárnyát építene a mostani fedett lovardától jobbra, Ola külváros mögött e célra megveendő tiz hold területen, melyből 6 hold a kibgyakorló-tér számára szolgálna, mely közvetlen a kaszárnya mellett lenne. Az altábornagy a tárgyalás során megismertette a bizottság tagjaival azokat a térhelyeket, amelyek az itt levő három század elhelyezésére szükségesek; kiterjeszkedett a nagyés kisgyakorlótérre, az ivó viz minőségére, az uj laktanya építésére szolgáló terület talajviszonyaira, annak a Zala vizéhez mórt fekvésére, a lövölde számára szükséges területre stb. A bizottság tagjai a tárgyalás során arról szereztek meggyőződést, hogy úgy a tárgyalást vezető altábornagy, valamint a tárgyaláson részt vett katonai egyének az ügy iránt a legjobb indulattal vannak s biztosra vehetjük, hogy a kérdés a közel jövőben kedvező megoldást nyer. A tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet az altábornagy a minisztériumhoz terjeszti be, honnan legközelebb jön leirat, mely a város közönségét kellőkép tájékoztatja a férhelyek számáról, az állam részéről fizetendő évi bérletről, az épitési költségeknek hozzávetőleges nagyságáról s ezek alapján dönthet a kaszárnya ügyóbfen a képviselőtestület. Halálozások. Kócza János zélpusztai haszonbérlőt súlyos csapás érte. Neje szül. Tóth Terézia f hó 16-án a zéli lakásán meghalt. A család a következő gyászjelentést adta ki: Kócza János mint férj, Kócza Mariska, Kócza Gizella, Kócza Margit, Kócza Ernő mint gyermekek, úgy a ! maguk, mint az összes rokonság nevében fájda! lommal jelentik a szeretett nő ós anya Kócza | Jánosné szül. Tóth Terézia úrnőnek NemeszólI ben 1904 november 15-én reggel 1/ 25 órakor I életének 57-ik, boldog házasságának 30 évében hosszas szenvédés s a halotti szentségek ájtatos felvétele után az Úrban történt gyászos elhunytát. A boldogultnak drága földi maradványai a rótn. kath. szertartás szerint 1904 évi november hó 18-án délelőtt 10 órakor Nemeszóiben lesz beszenteltetve s a zalaszentgyörgyi sírkertben örök nyugalomra tétetve. Az engesztelő szent mise-áldozat Zalaszentgyörgyön november 19-én | lesz az Urnák bemutattatva. — Törzsök Sándor nyugalmazott tanító Koroncon, 50 óvi búzgó működés után 72 éves korában elhunyt. Törzsök Vilmos helybeli segédlelkész édes atyját gyá szolja az elhunytban. Anyakönyvi kinevjzés. A m. kir. belügyminiszter az orehovicai anyakönyvi kerületbe Pintarits Pál jegyzőt anyakönyvvezetővé, a tüskeszentgyörgyibe pedig Mészáros Mihály segédjegyzőt anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki. — Az orehoviozai anyakönyvi kerületbe Pintarics Pál jegyző anyakönyvvezetővé, a tüskeszentgyörgyibe pedig Mészáros Mihály segédjegyző anyakönyvvezető helyettessé neveztetett ki. Az ovoda felügyelő bizottság folyó hó 13-án Hajik István elnök elnöklésével ülést tartott, amelyen tudomásul vették a tanács abbeli intézkedését, hogy a külső ovodánál a bizottság megkeresésére a szükséges cselédet alkalmazták; tudomásul vették a gondnok jelentését, hogy számadását s a mind kát ovodánál megmar dt beiratási díjakat a városi pénztárba beszolgáltatta; végül tudomásul vették az óvónők szeptember ás október havi jelentését. A külső óvodánál az illemhelyek célirányos elhelyezése tárgyában ujabban is megkeresik a városi hatóságot. — Az óvónőket megbízta a bizottság, hogy az esetleges szükséges tanszerekről óh I szakkönyvekről a jövő ülésre részletes költség vetést adjanak be, hogy azok beszerzése iránt a bizottság a szükséges intézkedést megtegye. Sümeg képviselőtestülete november 13-án rendkívüli gyűlést tartott Sipos József h. biró elnökletével. Nóvák Zsigmonddal kötött szerződést, amely szerint a vásári helypénzszedóst 4.100 koronáért bérbevette, a gyűlés jóváhagyta. A kőfejtők bérbeadásával az elöljáróságot bizták meg s utasították, hogy hirdetését több lapban közzétegye. Malomsoky János jegyző bemutatta a közigazgatási bizottság határozatát, amellyel : az elemi iskolák községi jellegűvé való változtatását megerősítette s tudatta, hogy Ruzsicska Kálmán dr. tanfelügyelő Sümegen volt, megszemlélte az iskolaépületeket, az államosítás j ügyében kiküldött bizottsággal megtárgyalta az j államosítás irányelveit sa kérvényeket fölterjesztés 1 végett átvette. A jegyző szabadságidejét az adóI ügyi j ef?y z° állásának szervezésével egyidejűleg állapítják meg. Több illetőségi ügyet elutasítottak s a pótadók törlését tudomásul vették. A vár megyei építő szabályrendelet értelmében Sümeget városi jellegűnek mondotta ki a gyűlés. Fehér ; Károly színigazgató engedelmet kért, hogy a ; március elejéig terjedő időben Sümegen ,pár hétig előadásokat tarthasson. A kérvényt válemény! adás végett kiadták a szinügyi bizottságnak. (Ez társadalmi uton alakult még a tavasszal egy szini egyesület alakitása érdekében.) A haraszton való kavicsbányászást évi 300 koronáért 5 évre Gránc Adolfnak kiadta az elöljáróság, a képviselőtestület azonban nem hagyta jóvá, hanem Kis Antal, Jankó József és az elöljáróságból álló bizottságot nj tárgyalásra utasitotiák. Vid Lajos képviselő kérdési intézett az elöljárósághoz, mi törtónt avval a határozattal, hogy Epstein Vilmos szőlőjében elfoglalt területért 100 koronát fizessen. A jelenvolt Epstein Vilmos kijelentette, hogy a bástyát elbontatja s az elfoglalt területet visszaadja, mert 100 koronát nem ér. Végül Bárdió Ferenc dr élénk színekkel festette, milyen nyomorúságos helyzetben van Sümeg és vidéke a rosz vasúti menetrend miatt s indítványozta, hogy a főispánhoz, a közigazgatási bizottsághoz s Eitner Zsigmond országgyűlési képviselőhöz kórvényt intézzen, hogy a mizerábilis menetrend végre orvoslást ! nyerjen. Ezután a gyülás eloszlott. A tapolcai borvásár. Holnap, folyó hó 21-én nyílik meg a borvásár. A rendező bizottság i^en izlóses kiállításban, a városháza tanácstermében
