Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-10-23 / 43. szám

1904. október 23. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« — —.—, 5 Törvényhatósági bizottsági tagok választása. Zalavármegye törvényhatósági bizottságának választott tagjai sorából a megbízatásuk lejárta folytán kilópő, vagy lemondott ós elhalt tagok helyére a választás október hó 20-án volt. A választások megyeszerte nagy érdeklődés mellett folytak le. Eddigi értesüléseink szerint sok az uj bizottsági tag, különösen a földműves osztályból. A megválasztottak teljes névsorát a jövő számban fogjuk közölni. Zalaegerszegen Németh Elek, dr Szigethy Elemér, dr Graner Adolf és Fangler Mihály kerültek választás alá. Németh Elek városi főjegyző visszalépett Várhidy Lajos polgármester javára. Leszavazott 326 választó. l)r Szigethy Elemér 300, Dr Graner Adolf 280, Fangler Mihály 268, Várhidy Lajos 138 szavazatot kapott. Várhidy Lajossal szemben többen Balassy Miklós h. pénzügyigazgatót jelölték, aki 117 szavazatot kapott, tehát 21 szavazattal kissebbségben maradt. A választás meglehetős izgatott hangulatban s erős korteskedéssel folyt le. Uj plébános. Az elhalálozás következtében jogilag és tényleg megüresedett lesencetomaji plébánia javadalmat a társ kegyurak szabályszerű bemutató levele alapján, a veszprémi egyházmegye főhatósága Magyaríts István esiosói segédlelkésznek adományozta. Véglegesítés. A magy. kir. pénzügyminiszter Z,ázár Antal sümegi ideiglenes adótisztet jelen állásában végleg megerősítette. Áthelyezések. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Csapó Kálmán torontálvármegyei és Szabó Bertalan zalavármegyei kir. segédtanfelügyelőket jelenlegi minőségükben kölcsönösen, Ács József erzsébetvárosi állami elemi iskolai tanítót a nagykanizsai állami elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte. A veszprémi egyházmegyében Horváth Mihály eddigi lesencetomaji ideiglenes lelkószhelyettest az egyházmegyei főhatóság a plébánia vezetésétől felmentette és Somogyvárra küldötte gróf Széchenyi Imre családjához házi káplánnak; Summer Ignác Lesencetomajról Csicsóba, Majercsik János Gyulake-ziből Lesencetomajra helyeztettek át segédlelkészi minőségben. Tanári áthelyezés. A vallás- ós közoktatásügyi miniszter Dely Géza zalaegerszegi állami főgimnáziumi tanárt a nagybányai állami főgimnáziumhoz saját kérelmére áthelyezte és helyébe Pásztor 1 mrefehértemplomi főgimnáziumi tanárt nevezte ki. Tanítók kinevezése. A veszprémi egyházmegyei főhatóság Brichta Józsefet Zalavárra, Schmidt Istvánt Pulára, Vastagh Vincét Zalamerenyóre kántortanítóknak kinevezte, illetve választásukat megerősítette. Anyakönyvvezetök kinevezése. A magy. kir. belügyminiszter a balatonfüredi anyakönyvi kerületbe Lofuter Ferenc körjegyzőt anyakönyvvezetővé, továbbá a diszelibe Vajda Elek segédjegyzőt, a pákaiba Kelemen József segédjegyzőt, a muracsányiba Czira Sándor segódjegyzőt, a karmacsiba Glázet Zsigmond jegyzőgyakornokot, a zalabéribe pedig Csizmazia György jegyzőgyakornokot anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki. Kinevezés. Somossy Gyula pénzügyigazgatósági díjtalan gyakornok a helybeli kir. pénzügyigazgatósághoz díjas gyakornokká, Katona Zoltán zalaegerszegi illetőségű 19. honvéd gyalogezredbeli szakaszvezető, a tisztivizsga sikeres letétele után, a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezredhez hadapród tiszthelyettessé neveztetett ki. — A m. kir. pénzügyminiszter Tóth János zalaegerszegi m. kir. pénzügyi számtisztet a pécsi m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez pénzügyi számellenőrró a X-ik fizetési osztály 3 fokozatába kinevezte s egyúttal a baranyaszentlőrinci járási számvevői teendőkkel megbízta. Segédjegyző választás. A dobronaki aljegyzői állásra a község képviselőtestülete egyhangúlag Szeiler Fereno zalakoppányi segédjegyzőt választotta meg. Vármegyei kinevezés. A vármegye főispánja Czukelter Béla árvaszéki írnokot árvaszókiiktatóvá, ennek helyebé Ángyán János dijnokot írnokká és ennek helyébe Tóth Ignácot dijnokká nevezte ki. Adományok. A zalaegerszegi nőegyletnek méltóságos báró Hornig Károly veszprémi megyéspüspök úr 50 K-t küldött; továbbá dr Kaiser Emilné úrasszony 20 K-t, Kaiser Eugénia úrasszony 10 K-t, egy szüreti vendég 5 koronát, Justus Izidor úr (Zalalövő) 10 K-t adományoztak. Néhai Rechnitzer Lipót temetése alkalmával koszorú megváltás címén 5 K folyt be a nőegylet pénztárába. A szives adományokért a leghálásabb köszönetét fejezi ki a nőegylet elnöke. A tapolcai borvásár iránt széles körben nagy érdeklődés mutatkozik. Remélhetőleg az első vásár uj irányba fogja terelni a balatonvidóki borok forgalmát s élénkíteni fogja a helyi kereskedelmet is. A gazdaközönség felfogva a borvásárok fontosságát, igyekszik azt minél kiterjedtebbé tenni s azt hisszük, hogy boraink értékesítése körül a tapolcai borvásároknak üdvös hatásuk lesz. Haiáiozás. Németh Gyula perlaki postamester október hó 15-ón elhalt. Özvegyet s négy árvát hagyott hátra. Kitüntetés. Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület által Budapesten a Vigadóban rendezett országos gyümölcskiállitáson a bíráló bizottság Csárics Sándor végfalvai (Stridó mellett) földbirtokost állami ezüst éremmel tüntette ki. Kitüntetett tanító. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Gózon Imre szentgyörgyvölgyi nyug. tanítót, aki az arany érdemkereszt tulajdonosa is, a Műemlékek Országos bizottságának levelező tagjává nevezte ki az 1881. évi XXXIX. tc. alapján öt óv tartamára. Szőlő- és borgazdasági tanfolyam befejező VÍZ8gálata. A tapolcai m. kir. vincellériskolánál a néptanítók részére rendezett szőlő- és borgazdasági tanfolyam hallgatóinak vizsgálata f. hó 18-án volt, amelyen Tuss Antal igazgató elnökölt. A hallgatók általában mindannyian igen szép eredményt mutattak fel a hallott előadásokból. A komoly munka, az értékesítendő hasznos ismeretek elsajátítása jellemezte a hallgatókat. A vizsgálat végével Tuss Antal igazgató buzdító beszédében a szerzett ismeretek gyarapítására, kibővítésére ós otthonukban leendő gyakorlati értékesítésére hívta fel a hallgatókat és mondott köszönetet az előadóknak és a vendégeknek. Majd Jámbor Lajos hallgató úgy a maga, mint a társai nevében köszönetet mond az igazgatónak, előadónak és a vendégeknek, és kéri, tartsák meg őket szives emlékükben. A vizsgálatot a Himnusz eléneklése fejezte be. Délben özv. Kovács Györgyné vendéglőjében bucsulakomára gyűltek a tanfolyam hallgatói, mely után víg bucsuzások között váltak el egymástól és tértek otthonukba. Névmagyarosítás. A m. kir. belügyminiszter Ungár (Hercog) Ignác nagykanizsai lakos vezetéknevének „Magyar"-ra, Blumenschein Nándor és Vilmos zalaszentbalázsi lakósoknak „Balázs"ra, kiskorú Klein Elvira zalaszentbalázsi lakós vezetéknevének „ Várnai"• ra kért átváltoztatását megengedte. Gyógyszertár eladás. Dr Klein Lajos zalaegerszegi gyógyszerész a „Szentháromságához címzett gyógyszertárát eladta özv. daruvári Müller Istvánnó volt gyógyszertár tulajdonosnőnek, aki azt Kiss Lajos nagykőrösi gyógyszerésznek adta bérbe. Kiss Lajos a gyógyszertárt személyesen fogja vezetni. A Dunántúl siketnémái. Az 1904 évi népszámlálás adatai szerint a dunántúli megyék siketnémáinak száma 3828; ezek közül tanköteles korú 992. Megyék szerint van: Somogyban 399, Baranyában 315, Tolnában 251, Vasban 457, Veszprémben 406, Fejérben 265, Győrben 219, Komáromban 212, Sopronban 328. Mosonban 194, Zalában 840 siketnéma. Tehát a szerencsétlenek száma legtöbb nálunk. Tuberkulózisban is a legtöbb ember nálunk pusztul el a dunántúli vármegyék között. Szomorú statisztika ez nagyon; ennél csak az a szomorúbb, hogy siketnémáinkat nem tudjuk taníttatni s betegeinket nem vagyunk képesek ápoltatni, mert sem siketnéma intézetünk, sem szanatóriumunk nincs. A siketnémák a kaposvári intézetre volnának utalva, de az intézet tanulói között Zalából van legkevesebb. Csodálatos nembánomsággal nézzük, mint pusztul az ember, miként szenvednek állati állapotban azok a lények, akiknek ember formájuk van, de minden emberi tulajdonságuk hiányzik, akik örökös hallgatásra vannak kárhoztatva. A kaposvári siketnéma intézet adományokat gyűjt vármegyénkben. Az alispán elrendelte a gyűjtést. Akinek érző lelke van a nyomorultak iránt, adakozzék az intézet fejleszi tésóre, amely a mi siketnómáink előtt is nyitva j áll. j Tanítói gyűlés. A nagykapornaki esperes kerü{ let róm. kath. tanítói Pacsán tartották közgyűlésüket, amelyen Szita Boldizsár nagykopornaki tanító »Gondolatok a tanév elején* cimű értekezését olvasta fel, Boda Hermin szentpéteruri tanítónő pedig »Mily tanulságok vonhatók le a magyar nemzet történetéből« cím alatt tartott felolvasást; gyakorlati tanítást Pécsi Béla dióskáli tanító tartott a névragokról. A közgyűlés úgy a felolvasóknak, mint a gyakorlati előadást tartónak jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét ós elismerését. Megmagyarosodott egyházközség. A szepetneki ág. ev. egyházközség f. hó 20-án tartott közgyűlésén elhatarozta, hogy az 1904/5-ik iskolai évben az egyházközség által fenntartott felekezeti iskolában a vallásoktatás is magyarnyelven történjék, miáltal az iskolai oktatás nyelve teljesen magyar lett. Boraink. Tapolcáról azt irják, hogy a jó szüret a gazdáknak ez ideig még nem szerzett teljes örömöt, mert nagyon csekély a borok utáni kereslet. Más évekhez képest feltűnő kevés borvevő jelentkezik. Sokat remélnek a tapolcai borvásártól, amely a forgalmat valószinüleg fel fogja élénkíteni. Párbaj élet-halálra. Langkadler János sándorliázi 18 óves legény együtt mulatott Halál Elek ugyanottani lakos 24 éves legénnyel a falubeli korcsmában. Borozás közben szó esett egyrőlmásról, közben Sándorháza község szépeiről is. Elmondták egymásnak a véleményüket s a bor hevétől kipirult arcoal tiltakoiott Halál az ellen, hogy Langkadler az egyik virágszálról neki nem tetsző véleményt mondjon. E fölött a két legény összeveszett, de csakhamar elhagyták a korcsmát, hogy künn, Isten szabad ege alatt intézzék el a dolgot. El is intézték s pedig úgy, hogy Halál halál fia lett. Ellenfele agyonszúrta. A gyilkost a csendőrök vasraverve elkísérték. Az árvíz hallottjai. Megírtuk, hogy a Mura áradása rettenetes pusztításokat vitt végbe a zalai partokon.- Az árvíz akkora volt, hogy hasonló áradásra a legöregebb emberek sem emlékeznek. E héten arról kaptunk értesítést, hogy az árvíznek két halottja is volt. Amint a letenyei hídon két szentmargitai ember keresztül haladt, az ár elszakította a hidat s a két utas belehalt a vizbe. Lopás. Szép, fehér fosztott tollat tartogatott zsákokban egy helybeli polgártársunk, számítva arra, hogy legyen, mit eladó leányai magukkal vigyenek, ha kérő jelentkezik a ház tájékán. Valami furfangos ember tudomást szerzett a kinosről s egyik éjjel besurrant a házba ós a szép fosztott tollból két zsákra valót ellopott. Megszökött mosónő. Plecskó Mári azzal kereste a kenyerét, hogy másokra mosott. Miután munkájával megrendelői meg voltak elégedve, az üzlet elég jól jövedelmezett. Plecskó Mári azonban — ugy látsaik — nem elégedett meg üzlete forgalmának a jövedelmével, hanem más kereset után is látott, olyan után, mely nem tartozik a törvényesen megengedettek közé, azért egy napon „ill a berek, nádak, erek" megugrott. A csendőrség nyomozza országszerte. Csendélet Tapolczán. A »Tapolca és Vidéke* laptársunk sokat irt már a tapolozai szomorú közbiztonsági állapotokról. Verekedés, késelés, éktelen éjszakai dorbézolás, ablak- ós fejbeverés, útonállás, temetőrombolás tárgyai a szomorú krónikának. Hogy mi az oka a gyakori botrányoknak, nem tudjuk. A nép rakoncátlan-e túlságosan, vagy gyenge kezek őrzik-e a közbiztonságot ? Az illetékes tényezőknek mindenesetre erélyesen kellene beleavatkozni a dologba, mert Tapolcza hova-tovább valóságos botrány fésrek lesz. Ellopott ablak. Lukáos István zalaegerszegi lakos kovács-mester nyitva felejtette lakásának ablakát és nyugalomra tért. Valaki éjjel leszedte az ablakokat és ellopta. A rendőrségen tett jelentésre megindították a nyomozást, ez ideig azonban eredménytelenül. 0rv08i körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc József keserűvíz valamennyi hasonló vizet tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferenc József keserű vizet.