Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)
1904-11-13 / 46. szám
1904. november 13. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 7 szeg r. t. városban Németh Elek elnök, Kaszás Kálmán, Heinez János, Ján Ferenc, Büchler Jakab tagok; a zalaegerszegi járásban Bogyay György szolgabíró elnök, Jády Károly, Deutsch Ferenc, Papp Alajos, Spitzer Hugó tagok. Bucsuest. A sümegi kaszinó f. hó 5-én bucsuestét rendezett távozó tagtársának, Bárdió György dr. kir. közjegyzőnek tiszteletére. Az az őszinte tisztelet és szeretet, amely a távozó közjegyzőt ós családját körülvette, fényes társaságot vont egybe a bucsuestélyre. Nyolc órára nagy számban gyűltek össze az ünneplők; férfiak és hölgyek vegyest s Lukonich Gábor dr. elnök s Krisztinkovich József háznagy kiséretóben megérkezett Bárdió párt lelkes óljenzéssel fogadták, Sümegi Tivadar pedig a rendezőség részéről diszes vírágbokrétával lepte meg a terembe lépő úrnőt. Vacsora folyamán Lukonich Gábor dr. szive mélyéből fakadó szavakkal üdvözölte Bárdió Györgyöt, melegen méltatta azokat az érdemeket, melyeket mint a sümegi társadalom egyik vezető alakja szerzett s fájdalmának adott kifejezést, hogy Sümegről távozik. Utána Kelemen Károly dr. szines szép beszédben Bárdió Györgyné drnét köszöntötte föl, a ki nemcsak honleány, hitves és anya, hanem mint a jótékonyság gyakorlásának egyik nemtője is hervadhatatlan érdemeket szerzett. E felköszöntőkre Bárdió György dr. a maga és felesége nevében lelke mélyéből megindultan mondott köszönetet a szives ovációért, ós kijelentve, hogy 13 óvi működése alatt a családi kötelékek a baráti érzelmek, a közös törekvés és munka eltéphetetlen szálakkal fűzték Sümeghez s bár távozik, nem vesz bucsut a várostól s társadalmától, mert gyakran visszatér majd az elhagyott körbe. Mind a három beszéd mély hatást gyakorolt a jelenvoltakra s az éljenzésre összekoccant poharak csöngésébe bizony erősen beleszövődött a fájó érzelem, hogy érdemes köztiszteletben és szeretetben élő családdal lesz szegényebb Sümeg társadalma. Vacsora után a fiatalság táncra perdült s járta a hajnali órákig. Ott voltak: Darnay Kajetánné, Darnay Kálmánná, Eitner Jenőné, Keletben Károly drué, Krisztinkovich Józsefné, Kijátz Gyuláné, dr. Lukonich Gáborné, Mojzer Józsefné, Pintér Lajosné, Sümegi Tivadarnó, Sólyomi Tivadarné, Tomka Kálmánná, Baboss Mariska, Király Gizike, Kovács Elvira, Lukonioh Aranka, Mojzer Mariska, Pintér Iduska, Szobovics Herniinke. Megemlitjük végül, hogy Bárdió György dr, f. hó 8-án utazott el Kaposvárra, családja néhány hét múlva követi. A magyarnyelvben jeleskedő muraközi és vendvidéki tanítók és tanulók 1902/3 tanévi megjutalmazására a vármegye törvényhatósága GOü, a nemesi pénztári és alapítványi választmány 240 K-t adományozott, amelyet a vármegye kir. tanfelügyelője következőleg osztott szét: a 600 koronás vármegyei adományból Hrusóezy Elek drávavásárhelyi, Dobosy Elek csáktornyai áll., tízép János cserencsóci, Német,hy Jánosné turnischai r. k., Wranáné Bődy Fanni muraszentkereszti áll. elemi iskolai taníló illetve tanítónők, Gróf Gizella perlaki áll. kisdedóvónő 60—60 K-t, a drávavásárhelyi áll. elemi iskola növendékei 20, a gánicsai áll. iskola növendékei 12, a zrinyifalvai áll. iskola növendékei 10, a stridói áli. isk. növendékei 40, a ráckanizsai áll. isk. növendékei 24, a 11. és IV. hegyk. áll. isk. növendékei 23—23, a királylaki áll., a turnischai r. k. isk. növendékei 20—20, a mellinci áll. isk. növendékei 12, a molnárii áll. iskola növendékei 16, a Csáktornyái gyak. isk. növendékei 20 K-t. A nemesi pénztár 240 koronás adományából Major Károly hodosáni áll. iskolai igazgató, Fekete Gézáné gánicsai áll., Gran Géza Csáktornyái gyak. isk., Winkler Anna- perlaki áll. isk. tanító illetve tanítónő 60—60 K jutalmat kaptak. A kir. tanfelügyelő 18 alkalomból a társadalmi uton egybegyűlt adományokból a magyarnyelvben jeleskedő muraközi és vendvidéki tanítók és tanulók jutalmazására összesen 19.223 K 40 f-t osztott ki. Szénkénegraktar Nagykanizsán. A Nagykanizsa és Vidéke Gazdakör kérelmére a földmivelésügyi miniszter Nagykanizsa r. t. városnak egy szénkónegraktár felállítására az engedélyt megadta s egy nagyobb szénkéneg szállítmány már meg is érkezett. A szénkónegraktár kezelését a miniszter a gazdakörre bizta, miért is a szénkéneg beszerzése végett a gazdaköri titkárhoz kell fordulni. * Segély a jégveréssel sújtott községek számára. 1 A földmivelésügyi miniszter a vármegye főispánj jának ós alispánjának hathatós közreműködésére I a vármegyénkben a nyár folyamán jégveréssel sújtott községek részére ötvenezer korona segélyt nyújtott vetőmag beszerzésére. A nyújtott segély egy részét a károsultaknak a miniszter elengedi s a leengedett rósz levonásával fennmaradó össze • get, mint kamatnélküli kölcsönt, az illető községek segélyben részesült kisgazdái a jövő óv október 31-ig tartoznak visszafizetni. A zalaegerszegi állami tisztviselők mozgalmat indítottak az iránt, hogy — tekintettel a drága lakásviszonyokra — városunk magasabb lakbér osztályba soroztassék. Vajda Póter telekkönyvvezető felhívására ez érdemben folyó hó 6-án a »Kaszinó* helyiségében népes értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy lehetőleg rövid idő alatt összegyűjtik és egybeállítják a házbér vallomások és összeírások adatait s ezek felhasználásával kérvényt nyújtanak be a kormányhoz, hogy városunkat a magasabb lakbér osz! tályba sorozza. Az értekezleten elnöknek Balassy • Miklós pónzügyigazgató-helyettest és Láng Lajos I számtanácsost, jegyzőnek pedig Arany Izor számvizsgálót ós Vajda Péter tekkönyvvezetőt választották meg. Az adatok összegyűjtésével és a kérvény elkészítésével a jegyzőket bizta meg az értekezlet azzal, hogy ha azok készen lesznek, újból gyűlést tartanak s abból küldik fel a kórvényt. Egyúttal felkérik Hertelendy Ferenc főispánt ós Farkas József országgyűlési kóviselőt a kérelem támogatására. Megdrótozták a Várost. Ezelőtt egy esztendő >1 íeitelmes alakok mászkáltak Zalaegerszeg ~,iázak tetején. Felbontották a tetőket, v ^.nyokat állítottak a házak gerince fölé s ák a végtelen sodronyokat egyik utcától a másikig. A hetivásározó jámbor göcseji ember bámulva nézte a munkát. Nini, megdrótozzák a várost, mint a repedt fazekat. Persze persze régiek már a házak, meg a nagy teher is agyon* nyomja őket. Összekötözik, hogy széjjel ne szaladjanak. Mi városiak azonban jó tudjuk, hogy mire való az a sok dorót. Azokon át fogunk a jövőben beszélgetni egymással Csáktornyától Balatonfüredig, sőt ha éppen kedvünk tartja, Budapestig is. Haladunk a korral; végre Zalaegerszegnek is lesz telefonja. A kereskedők már kijelölték a szekrény számára a megfelelő helyet; a praktikáns előre örvendezett, hogy mennyi levelet fog megtakarítani, mert hiszen csak bele kell szólnia a telefonba s azonnal hangzik a válasz a Hirschmann ós Társától: Halló! Ki beszél? Milyen élvezet lesz visszakiabálni: Zalaegerszegről X. Y. és társa. És a fecskék meg a verebek! Milyen örömteljes csicsergéssel ültek a vezetékre. Ott csicseregtek egymásnak örök szerelmet, de el is röpültek már egyik északnak, másik délnek, a telefon még sem szól. A drót meg volna, de nincs állomás, nincs összeköttetés. Aligha mégis a göcseji embernek nem lesz igazsága. Megrlrótoztak a várost, hogy szét ne fusson. A vezeték áll, meg is rozsdásodott, a praktikáns azonban még mindig izzadva irja az üzleti leveleket. Talán immáron joggal kérdezhetjük: miért is drótozták meg a várost? Részeg emberek. A keszthelyi járásban levő esztergályi hegyben többen borozgattak a pincében. Az uj bor hatása alatt összevesztek, miközben szidalmazták egymást. Tóth Rókus József azt mondta idősb Langkiuller Józsefnek, hogy hitvány ember, aki ennyire berúg. Harcias hangulatban távoztak haza. A pincétől 50—60 lépésnyire megint összekaptak. Tóth Rókus József tovább kötekedett idősb Langkadler Józseffel, a kinek hasonnevű fia előrántotta zsebkését és avval Tóth Rókus Józsefet szíven szúrta. A szerencsétlen ember halva terült el. Ifjú Langkadlert, aki nem rég szabadult a katonaságtól, letartóztatták. A vizsgálóbíró előtt sírva fakadt. Az^al védekezik, hogy a bor vette el az eszét. Szánja és bánja a tettét, melyre jóformán nem is emlékezik. A Darnay múzeum naptára. Darnay Kálmánnak a régészet terén nemcsak az a gazdag mtízbum az érdeme, hanem az is, hogy nagy vidék népét megtanította arra, hogy a talált | régiségeket el ne kótyavetyélje, hanem rendeltei tési helyére juttassa. Ezi az utóbbi célt most j még eredményesebben szolgálja most megjelent [ naptárával, amelyet 4000 példányban ingyen 1 oszt szót a népnek. A naptár a szokásos kalendáriumi részen kivül szépirodalmi ismeretterjesztő i és hasznos tudnivalókat tartalmaz. Különösen becsessé teszi pedig, hogy a helyi vonatkozású • közleményekkel e vidék speciális kalendáriumává lesz a naptár. Első cikkelye jóizű népies módon ismerteti a Darnay muzeumot s buzdítja népünket a talált régiségek megbecsülésére. Utána Szegedy Róza emlékének áldoz kegyeletes versben. Sümeg várának ismert históriáját, Ujlaky püspök fej vételének történetét nyújtja. A zalaszántói regősök verse s egy betyártörtónet következik erre. Ezután Sipos József vőfóny szájáról nyomtatja le a lakodalmi köszöntőket. A muzeum megajándékozóinak gazdag névsora után fehivja a közönséget, hogy néprajzi tárgyakat is vigyen a muzeumok. Adomák sorozata s a Vademberek között cimű elbeszéléssel zárul a naptár szépirodalmi ismeretterjesztő része. E közleményeket dus illusztrálás élénkíti, amelyek mind Sümeg városára, Kisfaludy Sándorra ás nejére, továbbá a muzeumra vonatkoznak. A naptár becses szolgálatot tesz azért is, mert a rémséges ponyvanaptárakat Sümeg vidékéről kiszorítja. „A becsületes megtaláló". Ha valaki elveszti valamijét, mindig abban remenykedik, hogy akad majd „becsületes megtaláló", a ki az elveszett tárgyat vizszaadja; pedig sokszor csalódnak, mert ilyen becsületes emberek ritkák. Ugy gondolkodnak hogy a talált tárgynak nagyon mindegy, akárkinél van és maguknak tartják meg. Igy gondolkodott Csizmadia Ferenc is, a ki a mult évben egy jó nagy sátorponyvát talált s megtartotta magának. Valaki azonban megsúgta a rendőrségnek, mely Csizmadiától elvette a ponyvát és ellene vizsgálatot indított. Templom tolvaj. Holcer Fe;enc csavargónak, a hogy városunkba érkezett, első dolga volt a helybeli zsidó templomot, mint a város nevezetességét, megtekinteni. Műértő szemmel vizsgálta meg kivül minden oldalról, azután a belsejét vette szemügyre, közben meglátta, hogy kegyszerek vannak ott felügyelet nélkül. Hogy némi emléke legyen a szép templomból, a kegyszerekből magához vett s elillant velük, de rajta csipték, elfogták és átadták a királyi ügyészségnek. Jánka hegyközség közgyűlése. Jánka hegyközség 1904 évi november hó 20-án délelőtt 10 1/» órakor Zalaegerszegen a városháza tanácstermében rendes évi közgyűlést tart, melynek tárgya az 1905 évi költségvetés megállapítása s a ne táni indítványok tárgyalása. Figyelmeztetés. Többször fordultak már hozzánk egyesek, hogy megbizható-e ez vagy ama pénzkölcsönt közvetítő intézet vagy nem? E kérdés ezentúl teljesen fölösleges, mert ime ajánlunk mi t. olvasóinknak és pedig igen melegen, egy oly intézetet, mely feltétlenül megbízható s azonfelül nem is közvetítő, hanem a kölcsönöket önmaga eszközlő intézetet, ugy hogy a közvetítési dijat megtakaríthatja az, aki hozzá kölcsönért folyamodik.' És ez az intézet a „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete" Budapest. Egy elmaradt amerikai utazás. Alig egy pár hete történt, hogy egy felvidéki munkás-család a nagy nyomor és munkahiáuy miatt el akarta hagyni hazánkat. Csekély vagyonkájukat pénzzé tették és Fiúméban hajóra szállottak. Csak legény fiuk maradt itthon, mert még katonaköteles volt. De ez is elhatározta, hogy ha az uj világban kedvez szüleinek a szerencse, ő is kivándorol az uj hazába. A hajóstársaság első állomásán, Palermóban, a kivándorló hajó fedélzetén a kikötés első pillanatában két rendőr kereste fel a mi emberünket és tolmács segélyével megértették vele, hogy egyelőre nem utazhatik tovább se ő, se családja. A szegény ember kétségbeesve rimánkodott ás izgatottan kérdezte: „Hát miért akarnak letartóztatni, mikor semmit sem vétettem?" Csak hosszas magyarázat után sikerült vele megértetni egy a rendőrséghez érkezett sürgöny alapján, hogy magyarországi fia kéri, ne utazzék tovább, mert a nála megőrzésre hagyott osztálysorsjegye, melyet Török A. és Társa bankházában Budapest, Teréz-körut 46 sz. alatt vásárolt, megnyerte a legnagj'obb főnyereményt. Természetes, hogy ilyen örömteljes meglepetés után sietve visszautazott falujába ,és eszeágába se jutott Amerikába kivándorolni. 'Rendőrségi krónika. A mult hétfőn sok utcai botránnyal volt baja a rendőrségnek. Ügy látszik, hogy az új bor, amely Szent Márton napján megszűnik murci lenni, elég tartalmas. Megtaszigálja az embereket. A berugaszkodott ma-