Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)
1904-09-11 / 37. szám
6 > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1904. szeptember 6. a dolgos két kezedet." És dessertnek végig csókolgatták az asszony mind a tiz ujját. A modern férj más sorsban részesül. A felesége Schopenhauert, Nietschét, esetleg francia regényeket olvas, mikor haza ér. Ha azt találja kérdezni, mi lesz az ebéd, szemrehányó tekintettel adja tudtára ő nagysága, hogy az a szakácsnő dolga; és ha rosz a leves, hát avval nem érdemes törődni, mikor olyan jó könyve van az embernek. Azonban vannak még olyan modern asszonyok is, akik férjeik iránt való szeretetből megpróbálkoznak a főzés tudományával. Megszerzi a „Képes budapesti szakácskönyv"-vet, vagy Saint Hilair Jozefa asszony nagy munkáját s megkérdi az urától, mit szeretne ebédre. Há t az szereti a puddingot. A tészták között, a P. betűben, tényleg ott a pudding: „Végy tizenkét tojást, félkiló mandulát, félkiló öregszőlőt stb." A modern háziasszony vesz tehát tizenkét tojást és a többi ingredienciákat, elkészíti a puddingot (az esetleges sajtóhibákat is belefőzi), amely rosz is, meg sok is, drága is. Az nap az Ami is puddingtól betegszik meg. Az én öreganyám valaha kitiinő gazdaasszony hirében állott. Összes unokáit, pedig sokan voltak, ő tanította meg főzni — szakácskönyv és háztartástan nélkül. Nagyobb fiu koromban én is eljárogattam a tanterembe, amely ragyogott a tisztaságtól. A lányok néha napján hozzájuttattak egy kis csemegéhez, szivesen segítettem nekik. A tanítás módszere nagyon egyszerű volt. Az első héten az újonc cukrot tört, meg a tüzet rakta. A nagymama megmutatta a borzasnak, hogyan takarja be a fehér kötőjével a mozsár száját, hogy a cukor ki ne ugráljon; hogyan tegye a tűzre a fahasábot, hogy nagy lángja legyen. Azután következett a szitálás, husverós, mig a kisasszony fokról-fokra odáig nem jutott, hogy önállóan megfőzött egy egész ebédet. Erre meginvitálták az egész rokonságot. A Pali bácsi, nyugalmazott óbester, nagy ételszakértő, az ebéd végén kimondta a szentenciát: „Jó volt. Férjhez mehetsz." Pali bácsi el is komendálta az összes unokanővéreimet. Csak tizenheten voltak. És én részben a nagymama művészetének tudom be, hogy valamennyinek pontosan hazajáró ura van. Mert olyan kosztot, amilyen otthon várja őket, nem kapnak másutt. Ne tessék mosolyogni; nem olyan kicsinyes dolog ez, mint amiilyennek látszik s nem éppen földhöz tapadt, szellem nélküli fráterek azok, akik szeretnek jól enni. A férfiak kilenctized részének közös gyarlósága ez, különösen a kik már három X-en tul vannak. Azért tehát hölgyeim tanuljanak meg főzni. A diploma mellé feltétlenül szükséges kellék. Sokszor nagyobb hatást tudnak evvel a művészettel elérni, mint a legszebb elmélettel. Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. A es. és kir közös hadügyminisztérium nyilvános árlejtést hirdet a cs. ós kir. közös hadsereg 1905. évi bőrnemü, ruházati és fölszerelési cikkeiből a hazai kisiparnak fenntartott menuyiség szállítására. Szállítandó különféle lábbeli, bakancs éi csizma, továbbá szűcs, szíjgyártó, gombkötő, kötélverő és egyéb munka. Az ajánlatok legkésőbb f. évi október hó 31-ig kamaránknál nyújtandók be. Miről az érdekelteket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy a részletes hirdetmény kamaránk hivatali helyiségében megtekinthető. Sopron 1904. évi szeptember hó 5-én. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. Hivatalos-rovat. Közhírré teszem, hogy az 1905-ik évre szóló községi közmunka összeirási lajstrom az e tárgvban alkotott vármegyei szabályrendelet 8. § a értelmében a városházánál 15 napon át, vagyis f. év szeptember ;hó 11-től 25-ig bezárólag közszemlére kitétetett. Erről a közmunka kötelezetteket oly figyelmeztetéssel értesítem, hogy jogukban áll az összeírás ellen a közszemlére kitétel ideje alatt a városi ttnácsnál szóval vagy Írásban felszólalni, s egyúttal azt bejelenteni, hogy a terhükre kiirt közmunka tartozást természetben óhajtják leszolgálni, avagy készpénzben megváltani. Zalaegerszegen, 1904. szeptember 9-én Zalaegerszeg v t. város tanácsa. Várhidy Lajos polgármester. Hirek. Szeptember 10. Gyásznapja ez Magyarországnak, mert ezen a napon ragadta el a gyilkos merénylet felséges nagyasszonyunkat, Erzsébet királynét, akinek emlékezete szent közöttünk. Védő angyala, szerető patrónája volt ennek a sokat szenvedett népnek azokban az időkben, amikor vérző sebeit kötözgette a megalázott nemzet. Elzarándokolunk minden esztendőben az ő emlékezetéhez és felujítjuk évről-évre a kegyeletes gyászt. Maradjunk hívek azokhoz, akik bennünket szerettek, akik velünk jót tettek. A magyar hálás szívvel fűzi imájába azt a nemes alakot, akinek a szive szeretet, lelke fenkölt, élete szenvedés, halála megrendítő tragédia volt. Gyászmiséket tartanak e napon mindenütt, ahol magyar szív dobog; megemlékezünk arról az átszúrt szívről, amely a magyar nemzetet magába zárta. — Zalaegerszegen tegnap reggel 9 órakor volt gyászmise, amelyet Legáth Kálmán apátplébános tartott. A misén részt vett a vármegye tisztikara Csertán Károly alispán vezetése alatt; a városi hatóság, a kir. biróságok tagjai, valamint a tanintézetek ifjúsága ós tanári kara. A vallás- és közoktatásügyi miniszter távirata. Dr. Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter a csáktornyai m. kir. állami tanítóképző intézet 25 éves jubileuma alkalmából az ünneplő közönség nevében hozzá intézett táviratra Csertán Károly alispánhoz a következő köszönő táviratot intézte: „A csáktornyai állami tanítóképző intézet jubiláris ünnepe alkalmából hozzám intézett szíves üdvözletükért őszinte köszönetet mondok és a virágzó intézet további működéséhez is számos sikert kivánok." Reszvétnyilatkozat. A csáktornyai állami tanítóképzőintézet negyed százados évfordulóját üuneplő közönség Hertelendy Ferenc főispánnak és nejének a családjukat ért gyászos veszteség alkalmából táviratban fejezte ki mély és igaz részvétét. Gyászh ir. Hertelendy Ferencnek, Zalavármegye főispánjának családját nagy csapás borította gyászba. Főispánunk nejének, Gaál Iréné úrasszony őméltóságának szerető édes atyja, gyulai Gaál v^dön 62 évés korában Budapesten meghalt, Az elhunyt tevékeny rászt vett a közéletben, az utolsó évet azonban már visszavonultan betegeskedve töltötte. Az egész vármegye őszinte részvéte fordul főispánunk családja felé, amely egyik szeretett tagját veszítette el. A megboldogult tetemét a gyászoló család Lesence-Tomajon temette el e hó 6-ikán. — Gyulai" Gaál Ödön elhalálozásáról a következő gyászjelentést kaptuk : AAilirottak ugy maguk valamint az összes rokonok nevében is mély és Jigaz fájdalomtól megtört szivvel tudatják, hogy a szeretett és felejthetetlen jó férj, gondos atya, após, nagyapa és rokon gyulai Gaál Ödön folyó hó 3-án délután 4 órakor életének 6J-ik, boldog házasságának 31-ik évében hosszas szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után csendesen elhunyt. A drága halott földi maradványai folyó hó 5-én délelőtt 7,10 órakor fognak a Ferenc József kereskedelmi kórház hallottasházában (VII. Bethlen-tér 1) a rom. kat. egyház szertartása szerint beszenteltetni, onnan Leseuce-Tomajra (Zalamegye) szállíttatván ott folyó hó 6-án délután 7,3 órakor törtónt újólagos beszentelés után örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozatok folyó hó 7-én délelőtt 6 órakor fognak Lesence-Tomajon és Galsán a Mindenhatónak bemutattatni. Budapest 1904. szeptember hó á-an. Áldás és béke lengjen drága porai felett! Özv. gyulai Gaál ^dönuó szül. magurai Augusz Ilona mint hitvese, hertelcndi és vidornyalaki Hertelendy Ferencné szül. Gaál Iréné mint leánya ; hertelendi és vidornyalaki Hertelendy Ferenc mint veje, Hertelendy Feri, Hertelendy Nandine mint unokái. f Dr. Haudek Ágoston. Megemlékeztünk mult számunkban dr. Haudek Ágoston váratlan haláláról. A jeles pap Rohitschon keresett gyógyulást s ott érte el a halál. Idegenben helyezték örök nyugalomra hűlt tetemeit. A gyászesetről a dömölki apátság a következő gyászjelentést adta ki: — „A pannonhalmi Szent-Benedek-rend dömölki apátságának szókháza szomorodott szivvel jelenti szeretett rendtársának Haudek Ágoston dr. a pannonhalmi főapáti szentszék tanácsosának és a Congregatio Episcoporum et Regularium consultorának, nyugalmazott tanár- ós jószágkormányzónak folyó évi szeptember hó 1-ón éjjeli 7 a 11 órakor, máj- és epebaj következtében Rohitschon történt váratlan kimultát, születése 52-ik, szerzetes élete 33-ik, papságának 27-ik évében. A boldogultnak hűlt tetemei folyó hó 3-án, a rohitschi temetőben helyeztetnek nyugalomra. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig a dömölki apátság templomában, f. évi szeptember hó 6-án reggel 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutat • 1 tatni. Czelldömölkön, 1904. szeptember 6-án. Az örök világosság fényeskedjék neki!" Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a zalaegerszegi állami felső kereskedelmi iskolánál az óraadó tanári állás beszüntetésével Bálás Márton szakvizsgálatot tett tanárjelöltet nevezte ki helyettes tanárrá a német- ós francianyelv tanítására. Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Bagári Zsigmond pénzügyi biztost Zalaegerszegről Nagykanizsára, Pakróczy Nándor pénzügyi biztost Szászrégenbői Zalaegerszegre, a vallás- és közok tatásügyi miniszter pedig Degré Etel csáktornyai állami polgári leányiskolái rendes tanítónőt jelenlegi minőségében a kézdivásárhelyi állami polgári leányiskolához helyezte át. — A földmüvelésügyi miniszter Sztankovics János keszthelyi gazdasági tanintézeti tanárt a debreceni gazdasági tanintézethez áthelyezte s a tanintézet igazgatói teendőinek vezetésével is megbízta. Változás a keszthelyi főgymnasium tanári karában. A csornai prépostpraelatus Köhalmy Márton, Molnár Szaniszló és Grátzer Alfonz premontrei tanárokat a keszthelyi kath főgymnásiumhoz kinevezte. Varga Ignác világi tanár államszolgálatba lépvén, Keszthelyről eltávozik. A vármegye őszi rendes közgyűlése, amely holnap délelőtt tiz órakor kezdődik, rendkivül népesnek ígérkezik. A tárgysorozatban több választás is szerepel, ami rendszerint sok bizottsági tagot szokott összetoborozni. Betöltésre I kerül a sümegi főszolgabírói állás, amelyre Bődy Zoltán III. aljegyző, Sólyomy Tivadar letenyei, Szalmay József csáktornyai, Karácsony Kálmán sümegi, Sághváry Jenő tapolczai, Bogyay György zalaegerszegi, Dénes Sándor nagykanizsai szolgabirák pályáznak. Az eddigi kombinációk szerint a legtöbb kilátása van Bődy Zoltán III. aljegyzőnek. — A 15 évi szolgálattal biró főszolgabírák a törvény értelmében választás utján léptethetők elő a VII. fizetési osztályba. A holnapi közgyűlésen fog a törvényhatósági bizottság az előléptetés tárgyában is határozni. — A központi választmányban néhai Szabó Imre és Csillagh Gyula helye üresedett meg. Helyettük a Csáktornyai és zalaegerszegi választó kerüleletekből egy-egy tag választandó. — Fontosabb tárgyak még a gyámpénztár pénzkészletének gyümölcsöző elhelyezése, a vasúti pótadó feletti intézkedés, a mínisztelnök leirata a borvám tárgyában. A vármegyei tisztviselők korpótlékai. Megírtuk, hogy a közigazgatási tisztviselők fizetésének rendezésével felszabaduló vármegyei pótadók hovafordítására vonatkozólag javaslattétel végett kiküldött bizottság abban állapodott meg, hogy az eddig kivetett l"6°/ 0 pótadónak további tiz évre való kivetése iránt tesz előterjesztést s azt javasolja a közgyűlésnek, hogy az ezen pótadóból befolyó jövödelemből első sorban a a régi tisztviselőknek a vármegye által eddig adott korpótléka ledeztessék s a fennmaradó i összeg a tisztviselők és a községi s körjegyzők nyugdíjalapjának növelésére fordíttassák. A javaslat, illetve e lap rövid hire félreértésekre adott alkalmat. Sokan ugyanis azt hiszik, hogy a vármegye a korpótlék biztosítása által a tisztviselők fokozatos előléptetését jövőre is biztosítani akarja a fizetésrendezésre vonatkozó törvény által adott javadalmazáson felül. A bizottság javaslatának azonban nem ez az értelme. Nem I is lehet, mert a törvény a jövőre nézve egyenlő' síteni kívánta a javadalmazást. A javaslat ugy értendő, hogy azok a tisztviselők, akik eddig korpótlékot élveztek, azt — de csakis az eddig élvezett összeget — a jövőre is megkapják