Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-12-18 / 51. szám

2 »Zalamegye, Zalavármegyei Birlap« 1904. november 27. tényeket, amelyek a szónok szerint alkotmány­tiprást jelentenek, hallgatva szemléljen. Ismét felzúgott az éljen, de most már az ellenkező vélemény is erősebben hangzott. Azt vélte mindenki, hogy szenvedélyes vita indul meg, amelynek a vége névszerinti szavazás lesz. De nem igy történt. A főispán a esend helyre­álltával néhány szóval befejezte a kérdést. — »Miután tiltakozást is hallottam — úgymond — névszerinti szavazást pedig nem kértek, kimon­dom, hogy a többség elfogadta az indítványt. € Amint a névszerinti szavazást említette, Eit­ner Zsigmond országgyűlési képviselő nyújtotta a szavazat kérő ivet, de már elkésett. A hatá­rozat ki volt mondva s a főispánt éljenezte a teremben mindenki. Mikor pedig újra helyreállt a csend, teljes nyugalommal tárgyalták tovább a vármegye ügyeit^ A viharzó tengerre olajat öntöttek s a vár­megye házában minden elcsitult. Megyei közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága de­cember havi közgyűlését Hertelendy Fereno főispán elnöklésével f. hó 12-én tartotta. Elnöklő főispán üdvözölvén a szép számban megjelent bizottsági tagokat, a közgyűlést meg­nyitja s a tárgysorozat előtt meleg szavakban emlékezett meg a bizottság egyik veterán tagjának, Háczky Kálmánnak, elhunytáról; indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvileg örö­kítette meg régi, ügybuzgó tagjának emlékezetét s részvétiratot intéz a családhoz. A tárgysorozat első tárgyát a közigazgatási bizottságból kilépő öt tag helyének titkos sza­vazás utján való betöltése képezte. A vármegye alispánjának indítványára ugy a közigazgatási bizottsági tagoknak, valamint a központi választmányi tagoknak választására a titkos szavazást a főispán egyszerre rendelte el s három szavazatszedő küldöttség alakíttatott és pedig Malatinszky Ferenc elnöklete alatt Glazer Sándor és Vastag János, Hertelendy Béla elnök­lete alatt Berkovics József és dr Plihál Viktor, Hajós Mihály elnöklete alatt Hajós Fereno és Stadel János tagokból s a szavazás tartamára a közgyűlés felfíiggesztetett. A szavazás befejeztével a közgyűlés folytat­tatott s megalakíttattak az egyes bizottságok. A 15 évi szolgálattal biró főszolgabirák közül a közgyűlés névszerinti szavazással Thassy Lajos zalaegerszegi és Szentmiklóssy Gyula tapolcai főszolgabírókat ajánlja a belügyminiszternek a VlI-ik fizetési osztályába való előléptetésre. A közigazgatási bizottságba a kilépett gróf Batthyány József, Bogyay Máté, Szily Dezső, Bsrcza László és Deák Mihály bizottsági tagok a megejtett titkos szavazás alapján újból meg­választatnak. Törvényhatósági jóváhagyást nyertele: Szent­lászló, Zalavár, Alsódomboru, Zalalövö, Kará­csonyfa községeknek ingatlan vétel, Vászoly köz­ségnek kölcsön felvétele, VIII. Hegykerület köz­ségnek a kut- és vízvezetéki alap hova fordítása tárgyában, Hosszufalu községnek a község tulaj­donát képező regále kártalanítási kötvény be­váltása tárgyában, Marócz és Kebele községek­nek telekkönyvi kiigazítás tárgyában, Szepezd községnek és Zalaegerszeg r. t. városnak községi ingatlan eladása tárgyában, Nagykanizsa r. t. városnak a tisztviselők fizetésének felemelése ós a város szervezési szabályrendeletének módosí­tása tárgyában, Muravid községnek a község­jegyző részére segédtartás cimén adott évi általányösszeg megállapítása tárgyában, Tapolca nagyközségnek a községi rendőrök fizetésének felemelése tárgyában, Kerkaujfalu községnek a község tulajdonát képező korcsma épületnek szabad kézből történt bérbeadása tárgyában, Komárvárosnak a vágatás után szedhető szemle­díjak megállapítása tárgyában, Szentgrót polgár­városnak a korcsmának szabad kézből történt bérbeadása tárgyában hozott képviselőtestületi határozatai. Nagybakónak, Zalaujlak, Csapi, Korpavár ós Újudvar községnek a vetőmag kölcsön tárgyá­ban hozott képviselőtestületi határozatait a köz­gyűlés jóváhagyta. Göntérháza, Jósecz, Radamos, Hemusevecz, Draskovecz, Oporovecz, Zsitkócz, Véged, Balaton­füred ós Csáktornya községek képviselőtestüle­teinek községi pótadó törlése tárgyában hozott határozatai közgyűlési jóváhagyást nyertek. A vármegye területén levő kézi zálogüzletek­ben szedhető kamatlábot a közgyűlés arany, ezüst tárgyak után 40 K értéken alul 15%-ban, azon felüli érték után 12 u/ 0-ban s a többi zálog­nemnél 18°/ 0-ban álJapította meg. A mura keresztúri határban levő Ujhély, to­vábbá Szabadhegy hegyközségek rendtartásai jóváhagyattak. Zalaegerszeg r. t. város képviselőtestületének a Czill-féle kisajátítási ügyben hozott határozata megsemmisíttetett, mig a fogyasztási ellenőr szervezése tárgyában hozott képviselőtestületi határozat megerősíttetett. Csáktornya nagyközségnek a vásárrendtartás­ról hozott képviselőtestületi határozatát a köz­gyűlés megsemmisítette, mig a rendőrség szerve­zéséről alkotott szabályrendeletét pótlás végett visszaküldi. A Gyalókay Rozália ösztöndíjat a közgyűlés névszerinti szavazással Fridrik Lászlónak, Fridrik István zalaegerszegi áll. elemi iskolai tanító fiának, aki a gimnázium I-ső esztályába jár, adományozta. Drávaszentiván községnek a községi istáló építése és a községi bikák tartása tárgyában hozott határozata — a felebbezés elutasítása mellett — jóváhagyást nyert. Alsólendva nagyközségnek a járdák és utcai csatornákra vonatkozó határozatát, Nagykanizsa r. t. városnak a Rózsa-utca szabályozása tár­gyában, Sárszeg, Nagyrécse, Kisrécse, és Szent­jakab községnek a fogyasztási adójutalék hova fordítása tárgyában, Turnischa községnek a köz­ségi ház átalakítása tárgyában, Udvarnok köz­ségnek községi kovácsműhely építése tárgyában hozott képviselőtestületi határozatait a közgyűlés jóváhagyta, valamint Légrád községnek határo­zatát a községi orvos részére 400 K személyi pótlék megállapítása tárgyában. Pölöskefö és Kacorlak községek kérelmére a közgyűlés megengedte, hogy mindegyik község külön másodrendű bábái állást szervezhessen. Muracsány község utasíttatik, hogy a vár­megyei bába szabályrendeletnek megfelelőleg állapítsa meg a szülésznő díját. A balatonfüredi fürdő szabályrendeletét a miniszteri rendeletben foglalt kívánalmaknak megfelelőleg módosította a közgyűlés és jóvá­hagyás végett a belügyminiszterhez felterjeszti. Barcza László bizottsági tag indítványára a közgyűlés feliratilag megkeresi a kereskedelem­ügyi minisztert a zalai h. é. vasutakon kedve­zőbb csatlakozás létesítése, a gyorsabb közleke­dés szempontjából motorkocsik behozatala, vala­mint az omnibusz kocsik mellőzésével kizárólag íolyosós kocsik alkalmazása tárgyában ; egyúttal megkeresi a közgyűlés a közigazgatási bizottsá­got, hogy az is hason irányú felterjesztést intéz­zen a kereskedelemügyi miniszterhez. A közigazgatási bizottság ülése. A közigazgatási bizottság december havi ülé­sét Hertelendy Ferenc főispán elnöklésóvel folyó hó 13-án tartotta. Az alispáni, főorvosi ós vármegyei állatorvosi havi jelentések felolvastatván, a közigazgatási bizottság azokat jóváhagyólag tudomásul vette. A baki, salomvári és söjtöri képviselőtestületi választásokat — a felmerült formahiba miatt — a bizottság megsemmisítette. A keszthelyi kórház ügyében a bizottság a képviselősestület kérvényét pártolólag terjeszti fel a miniszterhez. Az államépítészeti hivatal főnökének jelentése szerint november hóban az állami és tvh. köz­utak állapota általában kielégítő volt, csakis a hó második felében romlottak meg a gyengébb útszakaszok a bekövetkezett esős és ködös idő­járás miatt. — A hó közepe táján fellépett havazáskor némely helyen hófúvások képződtek, melyeket utkaparói erővel, részben a közerő kirendelésével eltávolítottak úgy, hogy a közúti TÁRCA. Adatok életrajzomból. Sokszor gondolok arra, hogy elenyészően cse­kély amaz emberek száma, akinek a halált el­kerülni sikerül és ennélfogva bekövetkezhetik az a nap is, a melyen nekem is át kell enged­nem porhüvelyemet az enyészetnek. És a mikor ezt megfontolom, megdöbbenve jövök rá, hogy életem és működésem nincsen kellőleg megörö­kítve az utókor számára. Tevékenységem csend­ben folyt le. Mindig kerültem a feltűnést, a zajos sikereket. Nem irtam sem könyveket, sem színdarabokat. Hiszen kérdés, hogy a hálátlan nemzedék tudta volna-e azokat méltányolni ? Nem foglalkoztam a politikával, nem szerepel­tem a közpályán, mert a kor sivár szelleme kedvemet szegte, és hazai babérokat sem szerez­hettem, mert hiszen már az első sorozásnál minden katonai szolgálatra végleg alkalmatlan­nak nyilvánítottak. Nem voltak nevezetes szerel­meim, nem követtem el semmi nagy gaztettet és nem találtam fel semmit. És noha mindezeket nem cselekedtem meg, mégis érzem, hogy nevezetes ember vagyok. Mig mások ugyanis cselekedeteikkel szereztek érde­meket, az én értékem azokban a tettekben van, i a melyeket nem követtem el, és azokban a körülményekben, a melyek közt nem követtem el őket. Én az önmegtartóztatást és szerénységet oly erényeknek tartom, a melyek kell, hogy biztosítsák a/, embertársak elismerését,; ós e nagy erényeket gyakoroltam teljes életemen át. Hogy pedig ezt bebizonyítsam, itt közlök néhány ada­tot életemből, a hálás utókor méltánylására bíz­ván azokat. Születésem és gyermekkorom. Atyámat nem ütötte le a hajókötél és anyám sem volt mosónő. Az előbbi mint egyszerű, de becsületes bírósági végrehajtó működött, az utóbbi pedig hitvesi kötelességein kivül nem töltött be egyéb hivatást. Nem jutottam korán árvaságra és állandóan csendes és nyugalmas polgári jólét vett körül. Az iskolában sohasem voltam a jobb tanulók között; á szokott segéd­eszközökkel, mint magánúton való oktatás, busás újévi ajándékok a tanároknak stb. csúsztam át csendesen és nagyobb izgalmak nélkül egyik osztályból a másikba. íme amaz okok, a melyek eleve meggátoltak abban, hogy regényhőssé váljak. Ha apámat le­ütötte volna a hajókötél, anyám mosonő lett volna, engem gyermek koromban kóbor cigány komédiások csapata ragadott volna magával — életem nem-e válhatott volna tarka sőt izgal­mas jelenetekben, idegfeszítő szövevényekben gazdaggá, melyek esetleg valamely rémregény­iró tollát ihlették volna megirásra, ki tudja milyen káros befolyást gyakorolna azoknak az ifjaknak képzelmére, akik esetleg olvassák. Én azonban csendes polgár családban születtem és gyermekéveim minden uevezetesebb esemény, kalandok, különösségek nélkül folytak le. Én ezt tartom uraim ós hölgyeim első ifjúkorom nagy érdemeinek. Pályám. Befejezve a középiskolát, más az ón helyem­ben talán folytatta volna tanulmányait. Büszkén mondhatom, hogy én erre nem is gondoltam. Vagy talán jogász lettem volna és esetleg hely­telen, erőtlen védelmeim folytán ártatlan ember­társaimnak kellett volna tömlöcben szenvudniök ? Vagy orvos, mikor meg kellett volna gondolnom, hogy hibás gyógykezelésem, vagy sikertelen operációm számtalan embertársamat juttathatták volna korai sírba? Politikus talán, hogy mint államtitkár, vagy miniszter — hiszen tudjuk, hogy ész vagy tehetség ez állások eléréséhez nem kell — mérhetlen károkat okozhattam volna szeretett hazámnak ? Óh nem! Bennem az önfeláldozás, a közjó szeretete legyőzte a leg­lángolóbb ambíciót. Azt a pályát választottam,

Next

/
Oldalképek
Tartalom