Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-09-04 / 36. szám

1904. szeptember 25. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 5 alispán, Árvay Lajos főjegyző, Thassy Kristóf főügyész, Sztaniszlavszky Adolf törvényszéki elnök, Várhidy Lajos polgármester, Boór Sándor huszár őrnagy, Csiszár Gyula csendőrszázados, Odor Géza kir. pénzügyigazgató, Medgyesi Lajos főgimnáziumi-, Udvardy Ignác felsőkereskedelmi iskolai igazgató, Dr Fritz József törvényszéki-, Dr Zarka Zsigmond árvaszéki helyettes elnök, Szupits Antal kir. járásbiró, Schneider Gábor kir. ügyész, Porkoláb Gyula ág. ev. lelkész, Kováts László ipartestületi elnök s az ipartestület számos tagja. Megjelentek a vidéki küldöttségek tagjai s a város értelmiségének nagyon sok tagja. A felköszöntők sorát Boschán Gyula elnök nyitotta meg s Őfelségére a Királyra ürített poharat. Dr Hajós Ignác Csertán Károly alispánt éltette nagyhatású beszédben, amelynek elhangzása után vármegyénk népszerű alispánját zúgó éljen riadal üdvözölte. Csertán Károly alispán Boschán Gyula érdemeiről, szeretetre- és tiszteletreméltó tulajdonságairól szólva, a zalaegerszegi hitközség elnökének kivánt hosszú s boldog életet. Várhidy Lajos polgármester a zalaegerszegi zsidó hitközség békéjére s nemzeti irányban való fejlődésére, Árvay Lajos megyei főjegyző a felekezeti békesség megszilárdulására, Dr Halász Miksa a hadseregre, Dr Berger Béla a vendégekre ürítettek poharat. Dr Bernstein Béla szombathelyi főrabbi hitközségének üdvözletét tolmácsolva, a vallásosság ápolásáról mondott magvas beszédet és Stern József műépítészt, a remek templom tervezőjót éltette. Barta Lajos gelsei Guttmann Vilmos üdvözletét adta át a hitközségnek. Beszéltek még: Schwarz Jakab csáktornyai-, Dr Rudolfer Antal alsólendvai rabbik, Porkoláb Gyula ág. ev. lelkész, aki a magyar zsidóságot éltette. Dr Winkler csabrendeki főrabbi Zalaegerszeg város lakóira emelte poharát, amely mint egykor Usa népe a három zsidó bölcset, az utast, a vendéget szivesen fogadta és megvendégelte. Ezután még számtalan felköszöntő hangzott el, komoly irányú és kedélyes beszéd. Többek között Kauftmann Mátyás megyei aljegyző szép toasztot mondott Guttmann Bélára, aki gyönyörű hangjával ztoltárokat énekelt az Ur dicsőségére. Guttmann szerény ember s azt állítja magáról, hogy nem szónok. De azért válaszolt ugy, hogy mindenki feszült figyelemmel hallgatta. Magyar nótákat énekelt s bebizonyította, hogy bár apáinak nyelvén, héberül dicséri az Istent, bár németek közt él, de szíve magyar maradt s hű azokhoz az emlékekhez, amelyek a magyar hazához, Zalavármegyéhez, annak egy kis falujához kötik. Dr Hajós Ignác azt kivánta neki, hogy legyen a magyar művészetnek ottkünu hűséges apostola s ha elismerésben, dicsőségben lesz része, mindig emlékezzek meg azokról a kötelességekről, amelyekkel a magyar zsidó hazájának tartozik. A lakoma alatt érkezett táviratokat s a már részben előbb jött üdvözlő leveleket felolvasták. Makfalvay Géza államtitkár levélben küldött üdvözletet; Roller István, a Zalamegyei Gazdasági Egyesület alelnöke családi ügyei miatt az ünnepélyen meg nem jelenhetvén, szintén levélben köszönte meg a meghivást. Hasonlóképpen levelet irt Legáth Kálmán apát plébános is. Berzeviczy Albert vallás- és közoktatási miniszter, zalai Fenyvesy Adolf, Dr Herzog Manó kaposvári főrabbi, Dr Szüllő Géza ós Dr Darányi Ferenc országgyűlési képviselők, Dr Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, Kunffy Adolf nagybirtokos, gelsei Guttmann Vilmos, mint a IX. községkerület elnöke, a tapolczai, zalaszentgróti, körmendi, kaposvári, veszprémi es keszthelyi kitkö?ségek üdvözlő táviratokat küldtek. A lakoma a késő éjjeli órákban ért véget a legteljesebb harmóniában s virágos jókedvben. Adja Isten, hogy mindig úgy megértsük egymást, mint szeptember elsején. A veszprémi kiállításról. Dunántulnak két érdekes és igazán tanulságos kiállítása van, amelyek mindegyike a mienk is, mert Zalavármegye mind a kettőn képviselve van. A soproni kiállítás a Dunántul fejlett iparát mutatja be s van okunk rá, hogy önérzettel mutathassunk arra a haladásra, amelyről a kiállítás tanúságot tesz. Az egy héttel később megnyílt veszprémi kiállítás pedig a dunántuli mezőgazdaság magas nívójáról számol be az országnak. A haladás mideniitt szembeszökő. Az okszerű munka eredményeit halmozták fel itt is, ott is. Veszprémben hazánk földjének műveléséről, Sopronban a magyar kéz ügyességéről mondanak dicséretet a néma tárgyak. A veszprémi kiállítás gyönyörűség a szemnek és tanulsága a gazdának. A rendezés, a kiállított tárgyak csoportosítása mintaszerű; a kiállított termények, gazdasági eszközök, háziipari termékek sokfélesége, gazdagsága vidéki kiállításon páratlan. A kiállítás az elemi iskolai területen van elhelyezve úgy, hogy az iskola épületét is felhasználták a kiállítás céljaira. A főkapu mellett a gazdasági gépek csoportja van elhelyezve, amely gazdag gyűjteménye a gépgyártás produktumainak, a legegyszerűbb gazdasági géptől a legnagyobbig. Az iskola épületben vannak kiállítva a mezőgazdasági és kertészeti termények. A nagy uradalmak kiállításai gyönyörűek; a kiállított termények minősége a legelsőrendü. A konyhakertészet, a gyümölcstermelés, a virágtenyésztés csoportjai meglepő gazdagok. Különösen meg kell említenünk a háziipari kiállítást, amely Veszprémvármegye fejlődő háziiparáról tesz tanúságot. A faipar ós kosárfonás nagyon elterjedt a nép között, amely sok helyen még csak rövid idő ota foglalkozik laáziiparral. Természetes, hogy az erdészeti kiállítás is rendkívül gazdag s a Bakony fakincsót külön pavillonban mutatja be. Kapcsolatban a fakiállítással a taplóipar s a Bakony vadállományából származó vadásztropheák nyertek elhelyezést. Az Esterházy grófok külön pavillonban mutatják be urodalmaik termékeit. A pavillonban azonban nem csak gazdasági termékek, hanem tömérdek vadásztrofeum is van elhelyezve. Az agancs gyűjtemény mesés gazdag. Sok kitömött állatot is láthatunk, amelyek Dunántul órdőségeiből származnak. Gazdag fegyvergyűjtemény s .egyéb vadászati eszközök egészítik ki a pavillon dus berendezését. A borkiállítás szintén kiváló. Különösen a balatonmelléki borok vannak képviselve. Az állatkiállítás rendkívül érdekes. A nagy uradalmak remek lovakat állítottak ki. Örvendetes jelenség azonban, hogy a kisgazdák által kiállított anyag is jó. A szarvasmarha tenyésztés szintén elsó'rendü példányokkal van képviselve. A 8Ímmentháli fajta dominál, de még nem tűnt el egészen a szilajmarha sem. A juhtenyésztés magas fokáról nemcsak a kiállított elektorál negretti és romboillett juhok, hanem a kitűnő minőségű gyapjú is bizonyságot tesz. A sertéstenyésztés általábáu a mangalicát karolja fel, de tenyésztik a vesztfáliai hússertést is, amely óriási termetű, kevés igényű és roppant termékeny. Egy emse kilenc malacával volt kiállítva, de nem ritkaság, hogy a vesztfáliai sertés 12—14-et is malacozik. A baromfi kiállítás szintén elég gazdag. Különösen sok az oppington kakas és jérce. Van néhány szép Plimut és Brahma kakas, emdeni lud és pekingi kacsa. Az iparosok által kiállított tárgyak szintén érdekesek. Meglepő szép a kályhás ipar majolika- és cserópkályháival; impozáns és Ízléses szinben ós rajzban majd minden egyes darab. A rézmüvesipar igen erős, szép és jó a bádogos- és műlakatos ipar, valamint a bútoripar is. A kékfestők bebizonyították, hogy tudnak a korral haladni, mintáik meglepőek, munkájuk szolid. Szita- ós kefekötő, kötélverő, esztergályos mind kiveszi a maga részét a sikerből. A kocsiipar igen előkelő fokon áll és a nyergesipar sem marad mögötte. Legvonzóbb része ős egyúttal legbecsesebb ennek a kiállításnak a herendi porcellángyár, ez a legrégibb magyar műtelep, mely hű maradt régi tradícióihoz és a mely abban az irányban folytatja, mint alapítója kezdte. Valóságos muzeumbeli darabok ezek, a melyek a világon bárhol számot tesznek. A színezés és a festés bámulatos és mindegyik darab szinte műkincsszámba megy. Ez a magyar specialitás, mely között ott van Magyarország legelső miniszterelnökének, Batthyány Lajos grófnak készített szervizéből is egy rémek darab, arra való volna, hogy a magyar műizlésnek teret szerezzen a külföldön is. Ugyanitt vannak még boulemunkák szebbnél-szebb kivitelben. A zirci apátság állította ki, közte egy szekrónyajtóbetét a Bakonyban található összes fanemekből. A kézművesipar az iskola egyik termében tálált elhelyezést. A hajdan hires veszprémi szürszabóipar megmutatja, hogy nem vált méltatlanná elődjéhez, oly szép és Ízléses szűröket állított ki. A szabó- ős cipészipar nagyon tisztességes, különösen a cipészipar. A kalaposok sem maradtak el és bemutatják a veszprémi viseletet; a szücsmunka pedig igazán dicséretes. ^ Zala vármegyéből kiállítottak: Báró Hornig Károly veszprémi püspök sümegi kertészete remek szép konyhakerti terményeket, amelyek Wenninger Gyula kertész ügyessőgőt dicsérik. Faragó Béla zalaegerszegi magpergető gyára az összes európai erdei famagvak gyűjteményét és csemete-kerti terményeit, díszfenyőkből egy egész kis parkot. Faragó kiállítása Makfalvay Géza földművelési államtitkár érdeklődését is lekötötte s a kiállítóval beszélgetve felemlítette, hogy ismeri a vállalat hasznos működését s buzdította Faragót további kitartó munkára. Borokat állítottak ki; Horváth Gábor (Alsóeörs), Lovag Leidl Henrik (Alsóeörs), Levinstein Miksa (Révfülöp), Páslek József (Zalaegerszeg), Vas György (Felsőeörs), Kegyes tanító rend dörgicsei hires szőlészete, Révész Lajos (Csopak), Khon Ignác (Tihany), Tuss Antal (Tapoleza), Raksányi Károly (Balatonhenye), Bertók József, Hirschfeld Sámuel, Bedegi József, Kutasi Imre, Róka Lajos (Balatonfüred), Nagy Ignác, Tálos Dániel (Felsőeörs), dr. Kovács Vilmos (Tapoleza), Kis Vilmos (Akaii), Eltér Lajos (BadacsonyTomaj), Mihálkovics Tivadar (Álsóeörs). Az ipari csoportban Weiser I. C. nagykanizsai gépgyár versenyképes gazdasági és szőlészeti gépeket, Josipovics ős Fasching szintén nagykanizsai gyár pedig különböző tengelyeket állított ki. A baromfi kiállításon Bosnyák Gézánó urnő (Misefa) tenyészetéből való gyönyörű orpinyton kakasok ős tyúkok tűntek fel. Az állatkiállítás általában nagyon szép. Gróf Eszterházy Ferenc devecseri gazdaságából való félvér lovak, Wolf testvérek várpalotai gazdaságából való Furiosó ivadékok gyönyörű példányokkal voltak képviselve. A szarvasmarha kiállításon a veszprémi püspökség uradalmai domináltak. A simmenthali, innthali, innthalimagyar keresztezésből származott tehenek ritka szépek. A zirczi apátság, a pannonhalmi főapátság, gróf Eszterházy Imre rédei gazdasága félvér simmentháliakat állítottak ki a legtökéletesebb példányokban. Szépek voltak a Lonkai Ármin feketepusztai gazdaságából származó telivér montafuni tehenek. Igaz ugyan, hogy a veszprémi kiállítás különleges helyi érdeket akart szolgálni, de szivesen látták volna zalavármegyei gazdák terményeit is. Zalából azonban — a gazdag borkiállítást kivéve — nagyon kevés volt a kiállító. A kiállítást 28-án nyttották meg. A megnyitásnál a kormányt Makfalvay Géza államtitkár képviselte. Vármegyénkből ott voltak a megnyitáson: Hertelendy Ferenc főispán, Eitner Zsigmond országgyűlési képviselő, Bosnyák Géza, Elek Lipót, Szentmihályi Dezső, Zathureczky Márton, Voigt Ede gazdasági egyesületi titkár, Faragó Béla stb. Hivatalos-rovat. i. Lang József sütŐ3egéd zalaegerszegi lakós f. évi junius 17-őn nyert ideiglenes igazolványát elvesztette. Felhívom a megtalálót, hogy ezt a v. rendőr kapitányi hivatalnál szolgáltassa át. II. Zalaegerszeg rendezett tanácsú város tanácsa ezennel közhírré teszi, hogy azon szőlősgazdák, kik kiméréssel és kismértékben való elárusitással nem foglalkoznak, a boritaladó kedvezményes fizetése cőljáhól az 1892. évi XV. te. 3 §-án alapuló igényüket f. évi szeptember hó 15-ig bezárólag Megyessy László kataszteri nyilvántartónál bejelenthetik. III. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa közhírré teszi, hogy a képvisetőtestület 1904. augusztus 22-én tartott közgyűlésében elhatározta, hogy a zalaegerszegi 188. sz. tjkvken 3141. hisz. a. felvett gápártói szántó, 1290 hrsz. a. szántó ds 64i. 650 hrsz. vágóhídi kert ós belsőség; eladása tárgyában 15 nap közbevetésével f. évi szeptember 15-én d. e. 10 órájára kitűzött ujabb közgyűlést hirdet. Várhidy Lajos polgármester.