Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-08-28 / 35. szám

6 litani. A szövetség az internátust olykópen ter­vezi, hogy azt nyáron a vasúti tisztviselők für­dőző családjai számára felhasználhassák. A Balatoni Halászati Társaság tudvalevőleg éveken keresztül deficittel dolgozott. Az 1903/4. üzleti év azonban jelentékeny nyereséggel zárul. Az igazgatóság jelentése szerint a tiszta nyere­ség 132.494 K 30 f, amelyből osztalékra 48.000 koronát, vagyis részvényenként 40 K-t fizetnek ; 6624 K 72 f-t a rendes tartalékalapra, 20.000 koronát a rendkívüli tartalékalapra, 41.733 K 48 fillért értékcsökkenési tartalékalapra fordíta­nak, 12.601 K 67 f-t pedig a jövő évi szám­lára visznek át. Az igazgatóság jelentésében el­mondja, hogy a halállomány biztosítására és szaporítására minden lehető intézkedést megtett; süllő ikrákat és élő ponty ivadékot helyezett a Balatonba s április 1-től junius 15-éig nem halásztatott, hogy a halállomány szaporodása ne zavartassák. Erősen panaszkodik azonban az orvhalászok ellen, amelyet a halászati szünet alatt a parti lakosság erősen űz. Az orvhalászat az üzem fejlődését teljesen megakadályozza s különösen nagy baj az, hogy az orvhalászat ut­ján kifogott hal értékesítése nem akadályozható meg. Az igazgatóság a Balaton mellett elhelye­zett csendőrőrsök számát kevésnek találja s a csendőrőrjáralok szaporítását sürgeti­Jegesó. Bánokszentgyörgy és vidékét a jég e hó 18-án másodszor is elverte, amig a juniusi jég osak a mezőségeket pusztította el, a szőlő­hegyeket nem, — a mostani meg a szőlőtermést és a kukorica termést tette tönkre. A sze­gény lakosság elkeseredése határtalan, minden reménye az elég szépen mutatkozó szőlő­termésben volt és most az is teljesen elpusztult. Mozgalom indult meg, hogy a nép nyomorának enyhítése végett a ministeriumhoz fordul kéré­sével. Fölakasztotta magát. Kustán Pál sárhidai 22 éves legény, Kustán Domonkos gazdaember fia, nem tudottá szülői háznál megmaradni s elment hazulról. Sokáig bolyongott a vidéken a nélkül, hogy foglalkozást talált volna. A pölöskei erdő­ben bandukolt buskomorságában, a hol lelki­egyensulya megbillent s egyik fára felakasztotta magát. Arra járó emberek találták meg s beszál­lították a faluba, hol megtudták, hogy az apa már köröztette az eltévedt fiut. Bejelentették az esetet a hatóságnál, mely a fiu hullájának bon­colását elrendelte. TÜZ. Miszori András zalapatakai lakós telkén összehalmozva volt gabnás asztag f. hó 18-án délután kigyuladt s 16 kereszt buza, s Miszori Istvánnak ugyanott összerakott 15 kereszt búzája a lángok martaléka lett. A tüzet sikerült hama­roson eloltani, a kár mégis 552 korona. — A csendőrség megindította a nyomozást és kide­rítette, hogy a tüzet Miszori Andrásnak Sándor nevü 6 éves fia idézte elő, aki gyufával játszott. —Szalai János cigányhegyi lakos szalma kazalja a minap szintén kigyúlt és 30 kereszt búzája s rozs készlete leégett. A kár mintegy 300 korona. A tüz keletkezése ismeretlen. Tánciskola. Mayersberg Frida, a városunkban előnyösen ismert tánctanitónő, aki évek óta a szülők legnagyobb megelégedésére tanította ifjúságunkat a legújabb táncokra, jövő szeptem­ber hó közepén ismét városunkba érkezik s a tánctanítást megkezdi. Goromba koldus. Málics Vencel cinfalvi ille­tőségű koldus sorra járta a házakat és koldul­gatott és a hol nem kapott alamizsnát, a mennyit akart, gorombáskodott. A rendőrség neszét vette ennek és Málicsot bekisérték s miután büntetését elszenvedte, haza toloncolták. UtÓállÍtá8. A Nagykanizsán székelő állandó sorzóbizottság f. évi szeptember hóban csak egyszer — 20-án — ül egybe; utóállitás tehát egyszer lesz. Hűtlen udvarló. Tüzesen udvarolt Szőke István volt ságodi mindenes Siffer Örzsónek. A leány azivesen látta a legényt, elfogadta ennek az udvarlását ős sok kellemes pásztorórát töltöttek együtt. Egy ilyen alkalommal Szőke István nézegette a leány ujjain csillogó gyűrűket és azt a merész állítást kockáztatta meg, hogy azok nem tiszta aranyból, hanem valami íézből készül­tek. A leány önérzetét sértette ez a nyilatkozat, mert ő rézgyűrűt nem hord kis kacsóin. No, ellenveti a legény, akkor hiszem csak el, hogy arany a gyürü, ha az aranyműves igazolja. Elkérte tehát a klenodiumokat a leánytól, hogy meg­győződhessen arról, aranyból készültek-e? A leány »Zalamegye Zalavármegyei Hirlap« kézségesen átadta azokat a legénynek, aki a helyett, hogy szavának állott volna, megtartotta a gyűrűket. Most a leány jogtalan eltulajdoní­tás vétsége miatt tett feljelentést a hűtlen udvarló ellen. Utcai botrány. Jó viszony uralkodott ifj. Varga Ferenc és Farkas Örzse között, de hát néha a rakott edény is össze zördül. Varga is valami fölött összetűzött Farkas vjrzsével és parázs vereke­kedés támadt köztük az utcán, a mi nagy cső­dületet idézett elő. Végre odaért egy rendőr, a ki véget vetett a dulakodásnak. Verekedés. Balog Lajos és Nyári Samu együtt mulattak a minap és e közben összevesztek. Előbb szóval folytatták a civódást, utóbb tettle­gességre vetemedtek s ezt az utcán is folytatták, a mit a rendőrségnek egyik tagja szakitott meg, a ki aztán a verekedőket a hatóságnál feljelen­tette. Hegedű tolvaj. Horvát Kálmánnak nagyon fájt a foga egy szép hegedűre, de nem tudott ilyenre szert tenni. Megtudta hogy Horvát Lajos­nak van egy neki való hangszere; éjjel bemászott ennek lakásán az ablakon, előkereste a hegedűt és magával vitte. Mikor Horvát Lajos nyomára jött a lopásnak, panaszt tett a rendőrségen, mely megindította a nyomozást elvette a lopott hegedűt és a károsultnak visszaadta. Rosz fiu. Szabó József lentikápolnai fiúnak sehogy sem akart tetszeni a szülői ház. Leginkább irtózott a munkától, amelyet otthon végeznie kellett. Ha szülői ezért a dologtalanságért meg­rótták, megszökött és napokig csavargott a vidé­ken. Igy jutottéi városunkba is, ahol koldulásból tengődött. A rendőrség azonban elcsípte és meg­büntetvén eltoloncolta szőlőihez. Csalfa pincér. Milos János eredetileg a lábtyü­müvészet mesterségét tanulta, később azonban mást gondolt s pincérségre adta magát. Ilyen minőségben szolgált itt a városban. Gazdája elküldte a minap petróleumért, s adott neki 4 koronát. Milos a helyett, hogy megbízatásának eleget tett volna, a pénzzel kereket oldott. Most a rendőrség nyomozza a csalfa pincérlegényt. Kérelem. A zalamegyei községi és körjegyzők egyesületének águsztus 16-án Balatonfüreden tartott gyűlése alkalmával a vendéglőssel szem­ben felelősséget vállaltam azért, hogy a társas­ebédre magukat előjegyeztetett urak az ebéden meg fognak jelenni. Miután több aláiró az ebé­den nem vett részt, az el nem foglalt teritéke­kért (egyenként 5 K) járó összeget a sajátom­ból kellett fedeznem, valamint az előző napon tartott körös vacsorán tévedésből meg nem fize­tett terítékek (egyenkint 2 K) árát is, Ezúton kérem azon kartársaimat, a kik közös ebédre vonatkozó ivet aláírták, s akik a vacso­ráu részt vettek, szíveskedjenek a fenti össze­geket postán megküldeni. — Kapdebó István, csopaki körjegyző. Aki nem akar helypénzt fizetni. Milejí József bejött Göcsejországból a helybeli piacra, hogy egyet-mást itt elárusítson. Mikor a helypénz szedő az előirt helypénz megfizetésére szólította fel, kijelentette, hogy ő nem fizet, mert nemes ember létére erre nem köteles. Mondták neki odahaza, hogy most nem kell senkinek helypénzt fizetni, megfizeti ő odahaza az adójával. Nagy szemeket meresztett az atyafi, mikor a hatósági közegek megzálogolták és főijelentették a rend­őrsegnek. Ellopott ékszerek. Özvegy Buzgó Józsefné szül. Takács Anna zalamindszenti lakós elment a mezőre dolgozni, lakását azonban nem tartotta szükségesnek bezárni. Valaki azonban bement a nyitva hagyott szobába s onnan 1 karika gyűrűt, 1 sötét bordó köves arany gyűrűt, 1 piros korall köves női arany gyűrűt, 1 férfi arany óraláncot, s 1 acél óraláncot ellopott. A kár 120 korona. Égo vasúti kocsi. A f. hó 21-én reggel 5 ó. 45 p.-kor városunkból Czelldömölk irányába elindult vonat útasait kellemetlen meglepetés érte. Egyik II. osztályú kocsi tetőzete kigyúlt abban a pilanatban, mikor Czelldömölkről Pápa irányába el akart indulni a vonat. Nagy riadalom támadt az utasok között, a kiket hirtelenében kiszállítottak a kocsiból s ezt lekapcsolva, kilök­ték a pályaudvarról. Ezen incidens következté­ben a gyorsvonat mintegy 15 percnyi késedelem­mel indulhatott tovább. 0r8zágos vásár. A kereskedelemügyi minisz­1904. szeptember 11. ter megengedte, hogy Söjtör községben az éven­kint március első és augusztus második hétfő­jére engedélyezett országos vásárok ezentúl állandóan március első, illetve augusztus első csütörtökjén tartassanak meg. A vasárnapi múnkaszünetről szóló rendelet módositasa. A m. kir. kereskedelmi miniszter f. évi 44304./VII. sz. rendelete szerint fürdő­helyeken az ipari és kei-eskedelmi üzletekben az elárusitás s házhoz szállítás, 'a mennyiben e célra a 28559/1903. sz rendelet hosszabb időt nem állapit meg, vasárnapokon ós Szent István napján a fürdőidény tartama alatt déli 12 óráig végezhető. A rendelet a kihirdetés napján azon­nal életbe lép. Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc József keserűvíz valamennyi hasonló vizet tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is te­temesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferenc József keserű vizet. Almás kenyér. Molnár István országos gyümöl­csészeti miniszteri biztos, tekintettel arra, hogy a burgonya az idén nagyon drága lesz, s alma sok lesz, mi a nagy szárazság folytán java rész­ben lehull, felhívja a figyelmet arra, hogy a lehullott alma a kenyérsütésnél mint burgonya­pótló igen jól felhasználható ós pedig aképen, hogy s/ 5-öd liszthez 2/ s-öd alma veendő. Az almát meg kell hámozni s nyersen megreszelve a lisztbe keverni. Az almával sütött kenyér Ízletes, kellemes édeses, könnyen megkel és jól sül. Az almás kenyér igen egészséges, tartós 8 nem szárad oly gyorsan ki. 1813-ban Német­országban is felhasználták. Vetőmagvak ára Mauthner Ödön budapesti magkereskedő értesítése szerint Budapesten nyers áruért 50 kilogramonként: vöröshere 85—90 K, lucerna 75—85 K, muhar 41 K, téli borsó 12—18 K, téli bükköny 13—14 K, cukorcirók 14 K, köles 8 K, biborhere 35—38 K, lófogu­tengeri 12 K,pohánka 12 K, tarló répa 44—50 K. Időjárás. A mult hét hideg őszi esőt hozott amely bő ségesen ömlött a földre. A nyári szárazság után már már a sok eső ellen panasz­kodtunk. A szél két napon keresztül száguldo­zott s elő kellett szedni a felöltőket, mert a hideg borzongatta az embert. Tegnap kiderült ugyan, de a láthatár széle felhős, a szél még mindig hűvösen fuj. Ugy látszik, hogy a hosszú szárazságra tartós esőzés fog következni. Iskolai értesítés. A zalaegerszegi állami polgári leányiskolánál az 1904/5. évi beiratások f. é. szeptember hó 1, 2, 3 és 5 napjain délelőtt 8—12 óráig az igazgatósági irodában és a tanácsteremben tar­tatnak meg. A felvételt az összes növendékekre nézve az igazgató végzi; a beiratást az egyes osztályokra pedig az osztályfőnökök teljesitik. A javitó- pót ós felvételi vizsgák a beiratásra kitűzött napokon délután 2 órakor lesznek, A magántanulók vizsgálata aug. hó 31-én reggel 8 órakor lesz. A tanév ünnepélyes megnyitása szept. hó 6-án reggel 8 órakor „Veni Sanote a-val veszi kezdetét. A rendes előadások szept. hó 7-én reggel 8 óra­kor kezdődnek. A felvétetni kívánó tanuló szülei, gyámja vagy azok belyettesánek kíséretében személyesen tartozik megjelenni; beiratáskor iskolai bizonyít­ványát, keresztlevelét, illetve születési bizonyít­ványát, oltási 8 esetleg, ha 12 életévet betöltötte ujraoltási bizonyítványát is az igazgatónak bemu­tatni. Keresztlevelet illetőleg születési bizonyítványt C3ak azon tanulóknak kell bemutatni, akik először iratkoznak be .iskola bármely osztályába. A polgári leányiskola első osztályába oly tanuló vehető fel: 1 aki életének 9 évét betöltötte. 2. akinek az elemi iskola IV. osztályáról szabály­zerü bizonyítványa van, vagy a IV. osztály ^részére előirt tantárgyakból felvételi vizsgát tesz. Azon tanulók akik az elemi iskola V. és VI. osztályát sikerrel végezték, a tanév elején tartandó tanterv külömbözteti vizsga letétele után a polgári iskola II. illetve III. osztályába léphetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom