Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)
1904-08-28 / 35. szám
6 > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1904. szeptember 4. bivalynál 1009 drb, a szamárnál 197 darabbal apadott. Münkásbiány nagyobb nem mutatkozott vármegyénkben az utolsó félévben, de a szőlő- ós aratási sürgősebb munkálatok folyamán egyes vidékeken nehezen és magasabb bérek mellett lehetett ez idén kózierőt kapni, mint más esztendőkben. Az elmúlt tél folyamán egyes vidékekről megindult tengerentúli kivándorlás az utóbbi időben szünetelt és nagyobb arányokat nem öltött. Utügy. A törvényhatósági utak fenntartására a fedanyag szükséglet az utibizottságok meghallgatása mellett a kir. államépítészeti hivatal által megállapíttatván, s a vonatkozó tervezet a tek. közigazgatási bizottság által jóváhagyatván, a fedanyag szállítás kellő időben megkezdetett és oly erővel eszközöltetett, hogy a fedanyag nagyobb része már ki is szállíttatott. Az 1904. évi útfenntartási költségelőirányzat terhére foganatosítandó műtárgy javításokra és újból építésekre a kir. államépítészeti hivatal szabályszerű terveket ós költségvetéseket készített s miután azok illetékes helyen jóváhagyattak, a munkálatok végrehajtása árlejtés utján biztosíttatott. Városunk 1905. évi költségelőirányzata. A városi tanács által az 1905-)k évre egybeállított költségvetés ezerint közöljük a következő adatokat: A) Bevételek. 1. Rendes bevételek. Pénztármaradvány 193 K 08 f, szántóföldek után 245 K, rétek után 1.790 K 40 f, felső erdőből 4.211 K 56 f, szarvasmarhák után legeltetési és őrzési díjak 708 K, gyümölcsfácsemeték eladásából 2 K, homokbánya után 40 K, alsó-erdő után 5 009 K 30 f, városház alatti boltok után 2.209 K, Baross-ligeti vendéglő után 1.225 K, szénáspajta bére 320 K, pénzügyi palota után 64Ö0 K, Bárány szálloda után a boltok bérével együtt 14.185 K, vágóhidi lakás után 200 K, laktanya ós mellékhelyiségei után a kincstártól 8.987 K 96 f, megyétől katonai kártalanítás 21.116 K 80 f, téglagyár után 2.804 K, fehórképi vendéglő bére 2.785 K, összesen 72.299 K 02 f. Javadalmakból: napi-, heti-ós országos vásári helypénz díjakból 32.461 K 54 f, bor- ós husfogyasztási adóból 5.238 K 69 f, vadászati bér 334 K, italmórési adó jövödelmi többlet 2.750 K 96 f, összesen 40.788 K 19 f. Cselekvő tőkék kamataiból 78 K. Közigazgatási illetékekből: marhalevelek kiadása és átiratása 2.334 K 07 f, adóbehajtási illetékek 2.332 K 22 f, szemétkihordási díjak 48 K, ebadó- és védjegyekből 538 K 30 f, termény- és állatmérési díjakból 249 K, piaci gabonamérési haszonbér 201 K, vágóhidi díjakból 2.760 K 40 f, összesen 8.462 K 99 f. Tanügyi bevételek: Cselekvő tőkék kamatai 1.199 K 66 f, iparos tanonc-iskolai tandíjak 494 K, iparos engedélyi díjakból 158 K, államsegély 1000 K, ovodai tandíjak 918 K 49 f, ovoda-alap kamataiból 1.700 K 64 f, főgimnáziumnál dr. Hérich Tóth Nep. János alapítvány kamatai 120 K, összesen 5.590 K 79 f. 2. Rendkivüli bevételek: Megyei székház előtt levő 2 utcai lámpa felgyújtása után 120 K, haszonbérlőktől adó 1.617 K 81 f, tűzbiztosítás 74 K 89 f, nyári kiülőhely utáni illetékekből 125 K 06 f, állampénztártól anyakönyvvezetői tiszteletdíjból 1.400 K, átvonult katonatisztek után szállásdíjból 349 K 58 f, tehenek után fedeztetési díjakból 634 K, szénkéneg eladás után 244 K 56 f, összesen 4.565 K 90 f. Átmenetiek-, mezőőrök és erdőőr fizetése 2.320 korona. Hátralékos követelések: 53.779 K 82 f. Bevételek összege: 188.077 K 79 f. B) Kiadások. 1. Rendes kiadások. Tisztviselők fizetésére 33.355 K, mellékjárulékaikra 7.324 K 86 f, szolgaszemélyzet fizetésére és mellékjárulékaira 18.562 K 64 f, irodaszerek és felszerelésekre 2.619 K 40 f, fűtés- és világításra 810 IC 68 f, hivatali helyiségek bútoraira 500 K, napidíjak és utazási költségekre a helypénzszedők díjait is beleértve, valamint a végrehajtók, becsüsök napidíjait 7.448 K 09 f, előfogati költségekre 50 K, épületek és ingóságok jó karban tartására 8.000 K 26 f, utcai világításra 6.113 K 10 f, sétaterek fenntartására 1.0U0 K, utcák tisztántartására 2.264 K, asphalt burkolatok után óvi esedékes részlet 1.759 K 56 f, gazdasági ügyekre 2.223 K 90 f. Tanügyi kiadások-, elemi iskolaiak 15.087 K 87 f, polgári leányiskolaiak 430 K, iparos tanonc • iskolaiak 2.758 K 13 f, kereskedő tanonc-iskolaiak 600 K, kisdedovodaiak 4.218 K 59 f, főgimnáziumiak 10.040 K, összesen 33.134 K 59 f. Szegények segélyezésére 5.711 K 56 f. Vegyes kiadások 10.035 K 85 f. 2. Rendkivüli kiadások: mezőőrök ós erdőőr fizetésére 2.320 K. Kölcsönök törlesztésére 74.475 K 74 f. Az 1903. óvi zárszámadás szerint az 1903. év végén hátramaradt összes kifizetetlen hátrálókok 60.446 K 59 f. Előre nem látható kiadásokra 5.120 K. Kiadások összege 284.255 K 82 f, melyből a 188.077 K 79 f, összes bevételt levonván, mutatkozik hiány 96.178 K 03 f, amelyből az összes adóra 58 2/ 1 0°/ 0, a földadó kivételével a többi adóra 18 7/i 0 vagyis összesen 78 9/ 1 0°/ 0 pótlék kivetése váiik szükségessé az 1905-ik évre. A soproni kiállításról. Szent István napján mégnyították a soproni kiállítást, amely a kamarakerület iparának magas nívójáról tesz tanúbizonyságot. Ránk nézve különösen azért érdekes ez a kiállítás, mert iparosaink bebizonyították — amit mi már régen vitatunk — hogy szakértelem tekintetében a nagy városok fejlett iparával szemben is versenyképesek. Hogy a mi kisszerű viszonyaink, az osztrák verseny s a közönség szükkeblüsége mellett a kisipar csak tengődik és kénytelen "úgyszólván napszámos munkával felemészteni idejét és tehetségét, arról nem az iparosok tehetnek. A kiállítás megnyitására Zalaegerszegről nagy társaság utazott Sopronba, amelynek egyik tagjától kaptuk az alábbi tudósítást. Annyit hallottam és olvastam a soproni kiállításról, hogy felcsigázott kíváncsiságom kielégítésére hozzá osatlakoztam iparosaink küldöttségéhez s Szent István napján polgármesterünkkel élünkön, elutaztunk városunkból vagy negyvenen Sopronba. Nem bántam meg, hogy elmentem, mert eltekintve attól, hogy sok szépet és jót láttam, idegenben jutottam tudomására annak, hogy milyen ügyes, szakértő iparosaink vannak s milyen munkákat készítenek. Már a reggeli fogadtatásnál feltűnt, hogy a rendező bizottság a zalaegerszegi kirándulókat a legnagyobb figyelemben részesítette és méltán, mert a nap folyamán magam is meggyőződtem arról, hogy Sopron városán kivül a zalaegerszegi iparosok állítottak ki legtöbben s mindenik kiállító munkája sikeresen emelte a kiállítás fényét. A kiállítás helye az Erzsébet-liget; olyan régi és nevezetes városnak kell annak lenni, mint Sopron, hogy olyan szép helye legyen. Az Erzsébet-liget százados fái, gyönyörű terei, kényelmes ós tágas vendéglője nagyban hozzájárultak a sikerhez. A kiállítás ünnepélyes megnyitása e hó 20-án délelőtt 11 órakor történt Topier Kálmán Sopron város polgármestere, gróf Széchenyi Emil Sopron város és vármegye főispánja ós a kereskedelmi minister ur képviseletében Szterényi József miniszteri tanácsos fényes beszédei kiséretében. A megnyitást óriási közönség hallgatta végig. Zala-, Vas- ós Mosonymegyék főispánjai mint tiszteletbeli elnökök a megnyitás ünnepélyességét megjelenésükkel emelték. Elsőnek a kormány képviselőjét, Szterényi János miniszteri tanácsos urat kalauzolta körül Topier Kálmán polgármester. Mindenütt a kormánybiztos kíséretével haladtam s alkalmam volt hallani szakszerű megjegyzéseit s a kiállítókhoz intézett elismerő nyilatkozatait. Elég kövér vagyok ugyan, de sokat hiztam annak hallatára, hogy a miniszteri biztos ur a mieinket különösen kitünteti. Bemutatta magának ós megdicsérte Baly Béla lakatos mestert ügyesen szerkesztett »furfangos lakatc-jáért, Pfeifer Henrik bádogos mestert, szabadalmazott s igen czólszerü és hasznosnak ígérkező ruhamosó gőzkazánjáért, Schvarcz Simon asztalost díszes és szabadalmazott fiókkal ellátott női íróasztaláért, mindenik úrral kezet fogott, kiállított tárgyaikat megdicsérte s őket a folytatásra buzdította. Különösen kiemelte a Wapper Ignác által kiállított, néhai polgármesterünk Kovács Károly síremlékét, »hiszen ez él, magam is jól ismertem* mondotta a jól eltalált arcra. De a többi kiállítókat is megdicsérte, mindenik kitett magáért s mindenik hozzájárult ahoz, hogy Zalaegerszeg városa a kiállítók között kitűnt. Kiállítottak-. Baly Béla lakatos takaréktűzhelyt, magyar stílű vasrácsot és a furfangos lakatot. Pfeiffer Henrik bádogos szabad kézzel készített díszes tetőablakot, ruhamosó gőzkazánt, oromdíszt. Vörös Géza lakatos csinosan kiállított vasrácsot. Kaszás József bognár egy koosi összes alkatrészeit. Indra és Gasparics szabó cég férfi lovagló öltönyt. Kovács István cipész különféle cipőket. Neufeld Izidor szabó egy remek díszmagyart, frack-öltönyt, téli kabátot és M. G. ur által rendelt felöltőt. — P aPP Alajos kefekötő remek kefegyűjteményt. Gombás István titkár a kerületi betegsegélyző egylet ügykezelését és könyvvitelét. Schmidt Vilmos mázoló mázoló és márvány mintákat. Németh Gábor kályhás különféle igen díszes kályhákat. Pittermann István kályhás cserép kályhákat. Wapper Ignác kőfaragó Kovács Károly polgármester síremlékét, a hozzá való vasrácsot Baly Béla készítette. Horváth Lajos asztalos óra állványt, etazsért s virágállván} t. SchvarzSimon asztalos szabadalmazott zárral ellátott díszes női íróasztalt. Miszory Béla lombfűrész forgó csillárt. Hauk Ferenc kertész menyasszony csokrot és koszorút. Jádi Károly szabó téli kabátot. Kayser Károly sajtos különféle sajtokat. Utolsónak hagytam Faragó Béla gyárost, a ki a kiállított erdei vetőmagvaival és díszfenyőivel bizonyára a legelsők között foglal helyet. Hallottam, hogy Keszli Ferenc asztalos is kiállított egy remek könyvszekrényt, de ezt sajnálatomra nem láttam. íme ilyen fényesen szerzett Zalaegerszeg város iparossága elismerést a soproni kiállításon, jutalmul a rendező-bizottság kitüntető figyelemben részesítette, s három tagját Kovács László testületi elnököt, Vörös Gyula kovácsot és Neufeld Izidor szabót a zsűribe beválasztotta. A díszebédre meghivót kaptak Várhidy Lajos polgármester, Kovács László ipartestületi elnök, Vörös Gyula ós Breisach Samu. A délután folyamán egyik soproni lapszerkesztő ékes felköszöntővel tüntette ki a zalaegerszegieket s a »Magyar Paizst-nak az iparpártolás terén szerzett érdemeit. Erre Gombás István úr adott a tőle megszokott szónoki stílusban választ; mire a soproniak megjegyezték, hogy az egerszegiek okos emberek, mert sokkal szebben dolgoznak mint beszélnek. Egy kellemes napot töltöttem Sopronban s buzdítom foldieimet, nézzék meg ők is a kiállítást s tanulják meg abból, hogy ha valami szépet és jót keresnek, itthon is megtaláljuk hozzá a mestert, csak tőle se sajnáljuk azt az árt, amit a rosszabbért sziveseu megadunk az osztráknak. . R. Hírek. Frigyes főherceg hadtestparancsnok folyó hó 21-ón este 10 óra 50 perckor Nagykanizsára, érkezett. Az állomáson Vécsey Zsigmond polgármester, Deák Péter városi kapitány ős Viosz Ferenc járási főszolgabíró fogadták. Hétfőn a Nagykanizsán állomásozó ezred Il-ik zászlóalja felett tartott szemlét, melynek befejeztével még az nap a 12 óra 30 perckor induló gyorsvonattal állomáshelyére, Pozsonyba, visszautazott. A miniszter képviselője. A Csáktornyái tanítóképző intézet fennállásának negyedszázados ünnepségét szeptember hó 6-án nagy ünnepólylyel ülik meg. Az ünnepélyen a vallás- ós közoktatásügyi minisztert Hertelendy Ferenc, vármegyénk főispánja, képviseli. Egyházmegyei hír. A veszprémi egyházmegyében a megyés püspök Neumayer Károly aranymisés áldozópapot, karádi plébánost, a lelkipásztorkodás terén való hosszú és áldásos működése elismeréseül szentszéki ülnöknek nevezte ki. — Doby Vince háromfai és dr. Csizmadia Pál gyömörői plébánosok egyházhatósági engedéllyel javadalmat cseréltek. Eljegyzések. Pais Kázmér, a vármegyei árvaszók irattárnoka, eljegyezte Laux Gizella kiasszony t, Laux Rezső főgimnáziumi tanár nővérét. — Nagy
