Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-08-21 / 34. szám

1904. szeptember 11. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 5 Németh Elek városi főjegyzőt, mint a másodfokú • iparhatóság kiküldöttét s kérte a [kiállítás meg­nyitására. Németh Elek főjegyző megköszönvén a szives üdvözlést, a történelemből vett példák­kal mutatta ki, mi okozta hazánknak ugy a kultura, mint az ipar terén való hátramaradott­ságát; századokon keresztül védőbástyája volt ny rugat Európának, mely ez idő alatt haladhatott, . mig hazánk folyton fegyverben volt. Összetartásra buzdította az iparosokat, hogy a múltból szár­mazott hibákat mielőbb helyre hozhassuk s a i kiállítást megnyitotta. A kiállításban 71 iparos • tanono vett részt, akik közül 31 cipész, 8 csiz- j madia, 5 lakatos, 3 asztalos, 3 kertész, 2 j kályhás, borbély, bognár, szabó, bádogos, festő, i kocsigyártó, pók, továbbá 1 — 1 könyvkötő, szíj­gyártó, aranyműves, nyomdász és kovács. A jutalmakat f. hó 28-án osztják ki. A csáktornyai tanítóképző-intézet jubileuma. A csáktornyai tanítóképző-intézet fennállásának negyedszázados évfordulója alkalmából a volt tanítványok 1904. évi szeptember hó 6-án jubi­leumi ünnepélyt rendeznek, amelyre a rendező bizottság a meghívókat már szótküldötte. Az ünnepély sorrendje: Szeptember hó 5-én délután 5 órakor Bárány Ignác tanítókópző-intézeti igaz­gató sírjanak megkoszorúzása. Szeptemper hó 6-án reggel 8 órakor »Te-Deum« a róm. kath. templomban. Isteni tisztelet után a Zrinyi emlékoszlop megkoszorúzása. Ünnepi beszédet mond: Vargha Tivadar gyöngyösi áll. iskolai igazgató. A Zrinyi várnak megtekintése. Emlék­beszédet mond Huzják Lukács iglói állami tanítóképző-intózeti tanár. A tanítóképző-intézet tornatermében a „Hymnus"-t éneklik a jelen­levők. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, Zalavármegye királyi tanfelügyelőjének üdvözlő beszéde. A vallás- és közoktatásügyi minister ur képviselőjének válasza. Az intézet 25 éves múltját felolvassa Margitai József tanítókópző­intézeti igazgató. A jubileumi zászlószalag át­adása. Beszédet mond Honfi Lőrinc zrinyifalvai áll. iskolai tanító. Bárány-emlőktábla felavatása. Ünnepi beszédet tart: Csiszár József zalaeger­szegi áll. isk. tanító. Samu-emléktábla felavatása. Ünnepi beszédet mond: Poredus Antal nagy­kanizsai áll. isk. tanító. Az érkező levelek ós táviratok felolvasása. „Szózat." Éneklik a jelen- | levők. Az ünnepély után társasebéd a „Zrinyi­szálló" nagytermében. — Ezen jubileumi ünne­pély alkalmából az intézet azon — elemi nép­iskolánál, tanfelügyelősógnél, tanítóképző-intézet­nél, vagy felső nép- ós polgári iskolánál működő —- volt növéndókei részére, kik az ünnepélyen megjelenni óhajtanak, a m. kir. vallás- és köz­oktatásügyi Miniszter három napi szünetet enge­délyezett. A kik az intézetben való elszálláso­lásra igényt tartanak s akik a társasebéden részt venni óhajtanak, ezt a rendező bizottság elnö­kével (Margitai József igazgatóval) legkésőbb augusztus 30-ig tudassák. A Dunántúli Dalosszövetség Pécsett tartotta f. hó 14-ón díszközgyűlését, amelyen Vécsey Zsigmond nagykanizsai polgármester meghivására elhatározták, hogy a jövő évi versenyünnepüket Nagykanizsán tartják. A nagy érdeklődés mellett tartott versenyen vármegyénkből a nagykani­zsai irodalmi és művészeti kör dalárdája a má­sodik műdal-csoport első díját, Pécs közönsége ezüstserlegét nyerte; a népdalcsoport versenyé­ben pedig a keszthelyi iparosok dalköre majo­lika versenydíjat nyert. Az Országos Orvos-Szövetség 1904. évi szept. hó 4-én Siófokon tartja kongresszusát a követ­kező programmal: Vasárnap, szeptember 4-én 9 órakor közgyűlés. — 1 órakor társasebód. — Este sétahajózás zenével. Hétfőn, szeptember 5-én reggel 6 órakor hajókirándulás Keszt­helyre, onnét kocsin Hóvizre. — Társasebéd Keszthelyen (Hullám-szálloda) 1 órakor. — Vissza hajón Siófokra. Kedden, szeptember 6-án reg­gel 8 órakor hajón Balatonfüredre, onnét Almá­diba. — Utóbbi helyen 1 órakor társasebód. —­Almádiból külön hajón indulás vissza Siófokra. A Körmend—muraszombati vasút ügyben a kiküldött bizottság eljárt, felkérve a létesítendő vasút által érdekelt, de törzsrészvényeket nem jegyzett uradalmakat a támogatásra, hogy a még hiányzó összeget mielőbb össze hozhassák s a már három évtized óta vajúdó vasút kiépít­hető legyen. Legújabban Esterházy Miklós her­ceg öOÓO K-ás törzsrészvényjegyzésót 10.000 K-ra emelte, a Muraszombati Takarékpénztár 5000 K-t jegyzett, gróf Szapáry László pedig 60.000 koronát. De még mindig 115.000 korona hiányzik az előirányzott összegből. Gyakorlat. A m. kir. pápai 8. honvéd-huszár ezred ez évi szeptember 12—15-ik közt (négy napon át) Zalaegerszeg—Gyülevész—Sümeg kö­zött földerítő szolgálatot teljesít. Hogy a kincs­tár tulajdonát képező lóálloinányt minden meg­fertőzésének a veszélyétől megóvják,a jelzett községek területén belül eső helységek lóállomá­nyát állatorvosilag szigorúan megvizsgálják. Szerencsétlenség. Benkő Ferenc nagypálii lakósnak hasonnevű 3 éves fia a minap reggel egy ingben kiment a konyhára, hol a szabad tűz mellé ült. A gyermekingecskéje egy kipattanó szikrától meggyúlt és mire a szülők a gyermek segítségére siettek, olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy a leggondosabb orvosi gyógy­kezelés dacára néhány nap múlva meghalt. Leesett áz állványról. Szabó Köbli József helybeli kőműves segéd a közkótházuál dolgozott. A mint az állványon ide-oda járt, lecsúszott ós olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy hete­kig munkaképtelenné válik. Honvédek átvonulása. A m. kir. 20. honvéd gyalogezrednek Körmenden állomásozó 3-ik zászlóalja — mintegy 600 ember — ezredgya­korlatra Nagykanizsára menetel és é közben a jövő hét folyamán városunkon átvonul. Itt valószínűleg egy napi pihenőt tartanak. Az újoncok bevonulása. A közös hadügy­miniszter az újoncok bevonulásáról rendeletet adott ki, amely szerint az összes csapattestek és intézetek újoncai október 10-ón vonulnak be. Az egyéves önkénteseket és a hadi tengerészet újoncait október 3-ára fogják behívni; a pót­tartalékosokat 8 heti kiképzésre vonják be. A katonai kerületi parancsnokságoknak azonban joga van a gyalogság, vadászcsapatok ós a vár­tüzérség póttartalékosait — ha az elhelyezési viszonyok ugy kívánják — 1905. tavaszára be­hívni. Katonai szállítások. A soproni katonai élel­mezési raktár egész évi szükségletére a Zala­megyei Gazdasági Egyesület ajánlatot adott be, amelynek sorsa azonban — dacára annak, hogy a határidő lejárt — még eldöntve nincs. Ugy vagyunk értesülve, hogy a szállításban való részvételre csak hat gazda jelentkezett, ami ily nagy vármegyéből elég kis szám. A katonai szállításokban való részvétel közgazdasági fontos­ságát nem kell bizonyítgatni. Biztosítanunk kell a magunk részére minden előnyt, amit a katonai kincstár a gazdáknak nyújtani hajlandó ős ha kereskedőnek kifizeti magát az élelmezési rak­tárak részére való szállítás, a gazdák részére is előnyösnek kell annak lennie. Öngyilkossági kísérlet. Szép szál legény volt Imhof Géza Zalaapátiban. Mesterségőre nézve a szabóipart folytatta, de akármelyik atléta klub is befogadhatta volna tagjai sorába. És Imhof Géza szive szerelemre lobbant Zalaapáti község egyik gazdaemberőnek a leánya iránt. A leány viszonozta is a fiatal ember szerelmét, de a szü­lők nem jó szemmel nózték a fiatalok vonzalmát s igy ki látszott zárva annak a lehetősége, hogy egymásé lehessenek. Imhof Géza efölötti bána­tában nagyon elkeseredett és miko£, látta, hogy szerelme reménytelen, kiment a mezőre s ott mellbe lőtte magát. A gyorsan odahivott orvos bekötözte a fiatal ember sebét ós beszállíttatta Keszthelyre, a hol szülői lakásán ápolják. Fel­gyógyulásához kevés a remény. TŰZ. Moncsek Ágoston m. kir. csendőr törzs­őrmesternek a Gógánhegyen levő hajléka f. hó 17-őn délután 1/ iQ órakor kigyuladt és ámbár tűzoltóink gyorsan a helyszínén termettek ós derekasan hozzáláttak az oltáshoz, a pajta, istáló, pince, présház, konyha és szobából álló épület, melynek falai boronából és sövényből készültek, földig égett. A hajlókban elhelyezve volt bútort, bort és hordókat sikerült megmen­teni. A kár mintegy 1000, 1200 K-ra tehető. Biztosítva volt. A tüz keletkezésének oka eddig ismeretlen. Óra tolvaj. Kolompár Antal nekeresdi cigány kirándulást tett Szombathelyre. Ott körüljárta a várost, azután egy kis „munka" után látott. A mint őgyelgett, meglátta, hogy egy műhely­ben egyik segéd órája a falon függ. Szerette volna Kolompár az órát, de hogyan, mikor a segéd ott dolgozott. De nem azért cigány a cigány, hogy furfangos ne legyen. Keresett egy hozzá hasonló jó madarat, ezzel kihivatta a segédet az udvarra, ez alatt bemászott az ablakon és elemelte az órát. A rendőrség nyomára jutott a csalafintaságnak és megindította Kolompár ellen a bűnvádi eljárást. Bucsui verekedés. Bucsu volt Ormándlakon e hó 15-én. Összesereglett oda a szomszéd közsé­gek fiatalsága, hogy kimulassa magát. Itt volt Foki Károly nagylengyeli urodalmi gépész is, a kibe, nem tudni miért, néhány legény bele­veszett. Legdühösebb volt ezek közt a két Bősze fitt, Kálmán ós Gyula, a kik virtuskodásuknak kézzelfogható jelét is adták azzal, hogy a gőpószt boxerrel arcul ütötték, azután meg doronggal verték. A csendőrök épp jókor értek a hely­színére, különben életével lakott volna. Többek­közt Tornyos Antal is odavetődött ós sajnál­kozott a vérében fetrengő Foki Károly fölött, mi közben élőnken elítélte a tettesek embertelen eljárását. Meghallotta ezt Bősze Gyula, odalépett Tornyoshoz, félre hívta s boxerrel ugy verte arcul, hogy majd kiütötte a szemét. Az orvos 18 nap alatt gyógyuló sérü­lést állapított meg, a miért Bősze aligha meg nem bűnhődik. Marhák kiteleltetése. A foldmivelésügyi m. kir. miniszter felhívást intézett az ország vala­mennyi gazdasági egyesületéhez az ország marha­állományának kiteleltetése érdekében. A leirat szerint: a kedvezőtlen időjárás okozta takar­mányhiány nagy veszéllyel fenyegeti az ország marhaállományát. Hogy a veszély mérve lehe­tőleg csökkentessék, kívánatos volna, hogy takarmányszük vidékről legalább a tenyészálla­tok egy része oly helyekre szállíttassák, ahol azok móltányos feltótelek szerint kiteleltethetők. Ezen törekvés támogatását kéri a miniszter a zalamegyei gazdasági egyesülettől is, amelyet felkórt, hogy tegyen jelentőst arról, miszerint a vármegyében kik, hány darab marhát, mily fel­tétel mellett volnának hajlandók teleltetósre át­engedni, illetve elvállalni? A Z. G. E. titkári hivatala kéri azokat a t. gazdákat, akik telel­tetésre szarvasmarhákat átengedni s elvállalni hajlandók, hogy azt — a feltételek közlése mellett — bejelenteni szíveskedjenek. Villámütés. Buza Józsefné pusztaszentlászlói lakost, midőn a söjtöri határról haza felé ment, továbbá Szűcs János galamboki lakost, mikor a szántásból haza felé indult, a villám agyonsúj­totta. Motorkocsi menetek. A szombathelyi máv. üzletvezetősőgéuek őrtesítőse szerint a Veszprém­vármegyei Gazdasági Egyesület által rendezett és f. óvi augusztus 28-tól bezárólag szeptember hó 8-ig Veszprémben megtekinthető gazdasági kiállítás tartama alatt, a rendes személyszállító vonatokon kivül naponkint még külön motor­kocsi menetek lesznek Jutás—Győr—Pápa—Kis­czell—Jutás—Veszprém és Veszprém—Jutás— Mezőkomárom—Hid vég között. Bobáról a motor­kocsi-menet indul d. e. 10 óra 17 perckor (csatla­kozással a Zalaegerszegről reggel 5 ó. 54 p.-kor induló vonattal) ós Veszprémbe ér d. u. 1 óra 23 perckor ős Veszprőmből elindul d. u. 6 óra 56 perckor ós Bobára ér este 9 óra 48 perckor (mellyel azonban Zalaegerszegnek nincs összeköt­tetése.) Dohány különlegességek a vendéglőkben. Régi baja és panasza volt a közönségnek a dohány­különlegessőgekhez való nehéz hozzáférhetés. Ez a régi panasz ügyes módon nyert megoldást. A pénzügyminiszter ugyanis a magyar vendég­lősök országos szövetsége által hozzá intézett kérelmében megengedte, hogy jövőben dohány­szivar különlegességek a nagyobb vendéglőkben szállókban ós kávéházakban áruitassanak. Véletlen szerencsétlenség. Somogyi József vakonyai 11 éves fiút a csóplőgég járgánya el­kapta ős jobb lábát eltörte. Időjárás. A mult héten rekkenő forróság ural­kodott. Még juliusban sem voltak oly meleg napjaink, mint most. Enyhülést csak az esti órák hoztak, mert az éjszakák hűvösebbek lettek. Tegnap reggelre azonban beborult az óg, eső is esett s lehűlt a levegő. Valószínű, hogy a kánikulai hőségnek ezzel vége van. Erdőőri szakvizsgálatok. Szombathelyen az erdőőri szakvizsgálatot és vadőri vizsgálatokat október hó 19-én délelőtt 9 órakor tartják. Akik erdőőri szakvizsgálatot és vadőri vizsgálatot akar­nak tenni, hiteles bizonyítványokkal felszerelt folyamodványukat október hó l-ig nyújtsák be Simenszky Kálmán szombathelyi kir. erdőfel­ügy élőnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom