Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-08-14 / 33. szám

"1904. augusztus 14. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 5 éa az örökös vigasság hazájának tudja a Bácskát, amelyről öregeink meséket beszélnek. Szinte kíváncsian lestem, melyik állomáson ugrik fel a vonatra valami Horkay Feri féle alak, hol találkozom a Gyurkovics lányokkal s mindenütt kerestem a nagypoharu borozd kompániát, amely akószám issza a buckái bort. Mert a bácskai urak tudtak valamikor a legjobban inni, mulatni s ha valaki gazdag feleséget keresett, először a Bácskában nézett szét. Hogy az uri virtusok mennyiben állottak ellent az idő és civilizáció ostromának, nem tudtam megállapítani; de hogy a bácskai ur ma is többre tartja magát, mint holmi dombvidéki uraság, azt láttam. Azt is láttam, hogy a nép elég jólétben él, szorgalmas és sok a gazdag paraszt. Csakhogy — fájdalom ;— ezek legnagyobb része nem magyar, hanem sváb és szerb. Az idegen nyelvű községekben a nép nem is ért magyarul. Az intelligencia azonban a szatócstól a papig, a német községekben is teljesen magyar. A Duna Tisza közének legdélibb sarka felé a láthatár peremén hegyek kéklenek. Ezek már a Duna másik partján levő szerémségi dombok. Szemközt fekszik Újvidék, amelyet valósággal óriás kert vesz körül. Szőlő, gyümölcs, zöldség mindeníelé. A szerbek kitűnő kertészek s földjeik termékenységét élelmesen és nagy szorgalommal használják ki. Újvidék Magyarországnak talán legnagyobb zöldség piaca, amely az északi tengerig exportál. A vegetáció buja s egy-két héttel mindig előbbre van, mint a mi dombos vidékünkön. A bosztányos — igy nevezik a kertészkedő földművest — napról napra szállítja terményeit az újvidéki piacra egylovas szekerén. A főidényben éjfél után két órakor már népesek az utcák s a terek, amelyeken óriás garmadákat raknak gyümölcsből, zöldségből. Valóságos börze. Mikor az adás-vétel megtörtént, elkezdődik a csomagolás. A gyümölcsöt kosarakba rakják, a zöldbabot, káposztát stb. zsákokba gyömöszölik, vagy garmadákszám szállítják az exportőrök helyiségeibe. A bosztányos kevés földből jól él, a kereskedő meggazdagszik s a város a nagy forgalom révén fellendül. A közgazdák Magyarországot »Európa éléstárat címmel ajándékozták meg. Az újvidéki piacon láttam, hogy ezt a oimet hogyan kellene valósággá tenni. A bosztányos szerb példáját kellene követnünk. Élelmezzük Európát, de ne csak búzával és hússal, hanem drága gyümölcscsel, zöldséggel, a kert százféle termékeivel. Magyar vidékeken azonban erre alig van példa; sőt a magyar városokat is beköltözött bolgár és szerb kertészek élelmezik, a kik drágán haszonbérelt földből is jól élnek, mig a búzát termelő magyar szegényedik. Újvidék teljesen modern berendezésű város. Külső képe barátságos, megnyerő benyomást tesz az utasra. Utcái tiszták, középépületei szépek, sétaterei gondozottak. A Duna partjáig árnyékos sétány vezet. A várossal szemközt fekszik Pétervárad, amely már Horvátország területe; a városka fölötti magas sziklahegyről néz le a széles magyar rónaságra az erőd, amely uralja a Dunát. Hogy mennyi munkába és rengeteg pénzbe kerülhetett a kolossális bástyáknak a sziklákra való felépítése, elképzelni is nehéz; hogy mekkora területre terjednek ki az erődítmények, arról csak az adhat magának képet, aki körüljárta a várat. Egy egész hegygerinc csupa bástya, erődítmény, fal, kazamáta. Órákig tart, amig valaki megkerüli. Ebbe a sziklafészekbe szállásolta el magát 1849.-ben Kmetty tábornok 8—10 ezer emberével s innét vonult Temesvár felé, hogy a döntő ütközetben Görgeyt támogassa. Kmetty még odaért, Görgey nem . . . A Dunán átvezető hajóhid még a régi állapotban van. Éppen olyan, mint egy századdal ezelőtt. A kocsiközlekedést ez bonyolítja le. Épült már egy uj hid is, de ez kizárólag vasúti hid. Ezen robog keresztül a pétervársdi erőd alatt furt alagútból előbuvó keleti express. Érdekes kép az utas részére. Az alagútból rögtön a roppant magas hidra ér a vonat. A Duna bal partja már magyar terület ugyan, de egy része még a várerődítményekhez tartozik. Várárkok húzódnak keresztül kasul. Ezekbe bele lehet ereszteni a Duna vizét. Az erdítmé

1nyekhez tartozó terület szélein kapuk állnak s ezeken belül már nem adminisztrál a városi hatóság. Ez már katonai uralom alatt áll, a feketesárga szin s a kétfejű sas dominálnak. A kapuk természetesen nyitva vannak 8 teljesen szabad a köalekedés. De mintha idegen országba ért volna a sétáló magyar, mikor átment a legszélső várárok hidján. A szinek, a feliratok németek; a Duna parton járó kelő emberek szerbül beszélnek, az őrszoba előtt ülő bakák horvátok. — Gyerünk innét vissza Magyarországba. A várkapu pillére azonban feltartóztatott gyors visszavonulásomban és rácáfolt az én balvéleményemre, íme, mégis csak Magyarországon van ez a terület. Magyar fölirás is van itt, még pedig bőven. Az egyik pillérre nagy iromba betűkkel, vörös krétával vagyon felirva : „Mégis huncut a német", a másikra: „Kutya vadrác"; a feketesárga kapura pedig: „Éljen Kossuth Lajos". Meglátszik a betűkön, hogy nemzetem egy éretlen és a nemzetiségi politika türelmességével még nem szaturált ifjú tagja cselekedte a legkevésbbé sem hivatalos feliratokat. És nem törődöm vele, ha éretlen nemzetiségi politikusnak tartanak is, bevallom, hogy jól esett az én szemeimnek azokat az iromba betűket látniok a Magyar impérium határkövein. Újvidék városában ugyan nem sokat éljenzik Kossuth Lajost és a magyar nemzet egyéb hőseit. Legfeljebb zárt társaságokban. Mert a város legnagyobb része szerb, akik egyszersmind a leggazdagabbak is. A polgárság egy része német. A magyarországi szerbek központja Újvidék. Itt jelennek meg a lapjaik; a hires Zasztava innét szórja felénk a nemzetiségi gyűlölet otrombaságait s itt szítják a szerbek lelkében a magyarok elleni elkeseredést. Pedig bizonyára nem szolgáltunk rá. Hiszen mi vagyunk a világ legjámborabb népe, amely eltűr mindent, még a szerbeket is. Akik a nemzetiségi kérdést csak ugy messziről ismerik, nem tudják, hogy mekkora veszedelem az a nagy engedékenység s az a nagy szabadság, amely az izgatók működését semmiben sem korlátozza. Az izgatásnak úgyszólván hivatalos színezetet lehet adni. Újvidéken szerb főgymnasium van, amelynek tanulói nem akarnak magyarul beezélni. Az a szerencse, hogy a nemzetiségi vidékeken erős és kitartó magyar intelligencia vetette meg a lábát, amely társadalmi téren erős harcot folytat a magyar kultura terjesztéséért s a magyarság uralmáért. Újvidéken is erős küzdelem folyik, amelynek eredményei szembetűnők. A béke felszínes, az ellentét éles, amelyet még a felekezeti kűlömségek is erősítenek. Szerbek, katholikusok, zsidók, reformátusok vannak együtt nagyobb tömegekben. Én azt hiszem, hogy a nemzetiségi kérdés itt a legakutabb, a legveszedelmesebb, pedig mindössze néhány százezer szerb tömörül C3ak körülötte. De erős intelligenciájuk, nagy vagyoni erejük és í ssimiláló képességük van. Egy szerb paraszt ember valami okiratot írt alá. Virághnak hívták s egy szót sem tud magyarul. Sok szomorú képet találtam a nemzetiségi vidékeken. Talán jobban kerestem, mint kellett volna. De találtam vigasztalót is. A magyar kultura azért lassanként mégis hódít, habár a hódítás ára nagy s a gyümölcse gyűlölet. De majd lassan-lassan leköszörüli ezt is az idő. Még csak Kameniozáról mondok néhány szót. A Duna jobb partján fekszik ez a kis falu, ahova Újvidékről egy kis csavargőzös jár. Nevezetessége egy remek szép park, amely gróf Erdődy tulajdonát képezi. Isteni szép a kilátás a domboldalról, amely alatt a Duna folyik lassú méltósággal. Ünnepnap a kirándulóktól hemzsegnek a gondozott utak, az árnyas ligetek. És a nemes gróf büszke rá, hogy kertjét milyen sokan látogatják; örül, hogy egy város legszebb kiránduló helye az ő tulajdona. Nálunk nem szokták a városi népet a magántulajdont képező parkokba bocsátani. A mi uraink nemcsak önmagukat, hanem kertjeiket is kinai fallal különítik el a közönséges emberektől s a népes világtól. Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. A szentgotthárdi m. kir. dohánygyári igazgatóság az üzemében a legközelebbi három évben fölhasználandó kemény- és puhafa deszkák, keményfa pallók, padozat-deszkák, lépcsőfák, puhafalécek stb. szállítására pályázatot hirdet. Az ajánlatok szeptember hó 6-ikáig nyujtangók be. A részletes föltételek a gyárigazgatóságnál tudhatók meg. Sopron, 1994, évi augusztur hó 8. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. Hivatalos-rovat. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa közhírré teszi, hogy az 1904/5. évi ebadó összeírás a városi pénztárnál f. évi augusztus 16-tól 19-ig közszemlére tétetett, mely idő alatt jogában áll azt bárkinek betekinteni és észrevételeit ellene ezen időn belül megtenni. Zalaegerszegen, 1904. évi augusztus hó 11-én Zalaegerszeg r. t. város tanácsa. Várhidy Lajos polgármester. Figyelmeztetés! A nagyméltóságú magy. kir. Belügyminister űr mult hó 26-án 70106/IIl/b. számú rendeletével elrendelte, hogy Zalamegye egész területén a vad jogos szerzését igazoló hatósági igazolványok kapcsán árusíthatók csak el vadak s az ily igazolványok híjával árusítók kihágást követelnek el, a mi 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Figyelmeztetem ebből kifolyólag Zalaegerszeg r. t. város közönségét, hogy az eladásra szánt vadak hol szerzését, a vadászati terület tulajdonosának, vagy bérlőjének, az illetékes községi elöljáróság által is láttamozott bizonyítványa mellett árusíthatják csak el, vagy küldhetők elárusításra postán s az ily bizonyítványokon a vad faja, neme és mennyisége is pontosan megjelölendő. Zalaegerszeg, 1904. augusztus 12. Csentericz Béla r.-kapitány. H i r e k. A vármegyeházból. A folyó évi szeptember hó 12-én tartandó törvényhatósági bizottsági rendes közgyűlésre az 1905. évi megyei költségvetés megállapítása tárgyában teendő véleményes jelentés elkészítése vógett az állandó választmány ülése az 1856. évi XXI-ik t.-c. 17. § a értelmében folyó évi augusztus hó 27-én, ugyan a fent kitett közgyűlésen felveendő egyéb törvényhatósági ügyek közgyűlési tárgyalásának előkészítése végett pedig az állandó választmányi ülés folyó évi szeptember hó 2-án mindenkor délelőtt 9 órakor Zalaegerszegen a vármegyeház gyüléstermében fog megtartatni. Uj magyar nemesek. O felsége a király Virius Vince urodalmi jószágkormányzó és törvényes utódainak a közügyek terén szerzett érdemei elismeréseül a magyar nemességet „lesencetomaji", Elek Lipót kereskedelmi tanácsos és törvényes utódainak a közügyek és a közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréseül a magyar nemességet „ujnépi" előnévvel adományozta. Ezredsegédtiszti áthelyezés. Mihálovich Géza honvéd huszár főhadnagy, a József Ágost királyi herceg parancsnoksága alatt álló, budapesti első számú honvéd huszárezredhez, ezredsegédtisztnek helyeztetett át. Szívből gratulálunk! Kinevezések. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Gruber Gyula nagykanizsai róni. kath. főgymna8Ínmi tornatanitót a nagyszebeni állami főgynasiumhoz a X. fizetési osztály 3. fokozatába ideiglenes tornatanítóvá nevezte ki. — A m. kir. igazságügyminiszter Léránth József zalaegerszegi kir. törvényszéki díjnokot a tapolczai kir. járásbírósághoz Írnokká nevezte ki. — A zalaegerszegi m. kir. pénzügyigazgatóság Farkas Lajos érettségi vizsgálatot tett zalaegerszegi lakóst a zalaegerszegi m. kir. adóhivatalhoz díjtalan adóhivatali gyakornokká nevezte ki. A Balatoni Szövetség alakuló gyűlését Siófokon megtartotta az érdekelt három vármegye közönségének szép részvétele mellett. Dr. Óváry Ferenc országgyűlési képviselő nyitotta meg az ülést, üdvözölvén a megjelenteket; indítványára a gyűlés vezetésére gróf Széchenyi Imrét kérték fe). Dr. Óváry ezután ismertette az egyesület célját s az egybegyűltek lelkes éljenzés között a szövetséget megalakultnak jelentette ki. Majd tárgyalták az alapszabálytervezetet s azt némi módosítással elfogadták. Végül megválasztották a szövetség tiszti karát. Tiszteletbeli elnök lett Széchenyi Imre gróf, elnök Bélaváry- Burghard Konrád főrendiházi tag, alelnökök Széchenyi Viktor gróf, dr. Óvári Ferenc és Szűcs Béla, titkár dr. Kovács Dénes, pénztáros Várady Gyula, ellenőr Gelső Ignác. A választmányba vármegyénk részé-