Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-08-07 / 32. szám

"1904. augusztus 14. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 5 Hites tolmács kinevezése. A zalaegerszegi kir. törvényszék elnöke az alsólendvai kir. járásbíró­sághoz állandó hites tolmácsul a vend nyelvre Halász János nagypalinai lakos nyugalmazott esendőrőrsvezetőt nevezte ki. Táncmulatság. A zalaegerszegi szabómunkások és munkásnők szakegylete, saját pénztára s rész­ben a létesítendő könyvtár alapja javára, mult hó 30-án a kaszaházi kertben tombolával egybe­kötött táncmulatságot rendezett, mely ugy anyagi, mint erkölcsi tekintetben jól sikerült, ámbár a szabómesterek a mulatságról elmaradtak. Az egyleti tagok a kerthelyiséget csinosan feldíszí­tették, a bejárathoz díszkaput emeltek, a táno­belyet tarka lampionokkal ékesítették fel. Az első négyest 40 pár táncolta. — Bevétel volt 150 K, kiadás 129 K, tiszta maradvány 121 K. Nyeremény tárgyakat adtak : Kummer Gyula, Fellner Zsigmondné, ifjú Horvát Jenő s Varga István. Felülfizettek: Kummer Gyula 4 K, Schütz Frigyes, Fischer Mór 2—2, Schwarcz Iáimon 2 K 60 f, Pál József 1 K 20 f, Vaty Jenő, Braun Fülöp, Heigl János, Singer Miksa, Práger Ödön, Garai Lipót, Fellner Zsigmondné urnő, Bita Lajos, Bános Vince, Fendrik József, Ábrahám Szilveszter, Eisner József, Hárich Ilona k. a., Papp Alajos, Bakó Lajos, Lakits Annuska k. a., Veinberger Hermánné urnő, Klug Sándor (Bécs), Pásztó Ferenc, Stern és Lőwi 1 — 1 K, Elleűbógen Mór, Lőwi Lina k. a., Kiss Károly, Mádlyó József, Horváth Jenő, Stern Mór, Rechnitzer Samu, Veisz Samu, Klein Hermán, Hochberger nővérek, Neuwirth család, Rotter Károly, Neufeld Izidor 60—60 f, Veber Mór, Biichler Pál, Löwenstein Miksa, Reisinger Rudolf, Dankovits Erzsike k. a., Veber Samu, Eisinger József, Ungár András, Dáni András, Rosenberger Adolf 40—40 f, Jády Károlv, Farkas József, Báder Pál 20—20 fillér. — Á kegyes adományokért hálás köszönetét nyilvá­nítja a szakegyesület elnöksége. A zalaegerszegi ügyvédi kamara köréből. Vál­tozások az ügyvédek névjegyzékében: Tander Ferenc nagykanizsai és Jünker Gusztáv csurgói ügyvédek elhalálozásuk következtében az ügy­védek lajstromából kitöröltettek; előbbi irodája részére gondnok kirendelésnek szüksége fent nem forgott, utóbbi irodája részére gondnokul dr. Hochreiter Kornél csurgói ügyvéd rendel­tetett ki. — Változások az ügyvédjelöltek név­jegyzékében: Udvardy Imre ügyvédjelölt, ki Boschán Gyula zalaegerszegi ügyvéd mellett van joggyakorlaton, az ügyvédjelöltek lastromába felvétetett. — Dr. Jünker Elek és dr. Jünker Pál ügyvédjelöltek az elhalálozott Jünker Gusz­táv volt csurgói ügyvéd irodájából dr. Hochreiter Kornél csurgói ügyvéd irodájába léptek át jog­gyakorlatra. A főszolgabirák előléptetése. Mint a „Vár­megye" irja, a belügyminisztérium vármegyei osztálya arra az álláspontra helyezkedik, hogy a főszolgabirák, akiknek előléptetése választás utján történik, csak rendes közgyűlésen léphetnek elő a VII. fizetési osztályba. A minisztérium ennélfogva a jelenlegi előléptetéseket jóváhagyni nem fogja, hanem íol fogja hivni a vármegyéket, hogy ezen előléptetéseket az őszi rendes közgyű­lésen eszközöljék. A jóváhagyás megtagadása tehát csak merő formalitás, amely légfőbb indokát abban leli, hogy a jelenlegi költségvetésben az előléptetéssel járó többkiadásra pillanatnyilag sincs fedezet. Értesítés. A Balatonfüreden 1904. augusztus 16 án tartandó zalavármegyei községi- és kör­jegyzők közgyűlésére megjelenőket tisztelettel értesítem, hogy augusztus 14 én d. e. 9—12 és délután 7 — 9 órakor Balatonfüredre utazókat a balatonfüredi hajóállomásnál fogom várni. Augusz­tus 15-én pedig délelőtt 11 órakor és délután 6—8 órakor Siófokon a hajóállomásnál fogom az érkezőket várni, kikkel együtt Balatonfüredre fogok jönni. — Kabdebó István. Pékek kartellje. Megírtuk, hogy a zalaeger­szegi pékek kartellbe léptek a sütemények árá­nak megdrágítása végett. Hogy a hasonló kar tel ­lekről minő véleménye van a legfelsőbb bíró­ságnak, eléggé illusztrálja a kir. Kúriának egy szombathelyi esetből kifolyólag hozott Ítélete, amelyet a Jogtudományi Közlöny is közzétett. Ajánljuk az ítéletet a pékmesterek- figyelmébe, mert az a közönség jogérzetévei és véleményével is teljesen megegyezik. A Kúria ítéletében hatá­rozottan állást foglal a fogyasztó közönség ki­zsákmányolására irányuló kartellekkel szemben. A szombathelyi pékmesterek kartellre léptek a sütemény megdrágítása céljából. Bradl pékmes­ter 100 koronás váltót adott annak biztosítására, hogy a kartellszerződést nem fogja megszegni. Midőn a váltót az iparosok peresítették, Bradl Rezső pékmester kifogásokkal élt, mert a váltó szerinte erkölcstelen ügyleten alapszik s igy birói uton, nem érvényesíthető. A szombathelyi törvényszék a pékmestert marasztalta. A győri tábla megváltoztatta az elsőbiróság ítéletét, fel­perest keresetével elutasította. A tábla kimon­dotta, hogy a váltó alapjául szolgáló kartell­szerződé8 birói uton nem érvényesíthető, mert elsőrendű szükségletet kielégítő élelmi cjkk árá­nak felemelésére irányul s igy erkölcstelen ala­pon nyugszik. A Kúria a győri tábla ítéletét indokainál fogva és még azért is helybenhagyta, mert az iparosok szabad ipargyakorolhatási jogukat szerződésileg nem korlátozhatják a köz­érdek lényeges hátrányára, az a kartellszerződés pedig, mely élelmi cikknek megdrágítására irányul, nyilván a közérdek lényeges hátrányára vezet. Feketébe öltözött villamos lámpák. Nagykani­zsán a városi villamos telep Franz Károly és Lajos tulajdonát képezi, akik mint vállalkozók szolgáltatják az utcai világításra szolgáló ára­mot is. A vállalkozók atyja, Franz Lajos dús­gazdag stayerországi gyáros, julius 31-én Grácz­ban meghalt és Marburgban temették el e hó 2-án. Franz Károly és Lajos atyjuk temetésére utaztak, a telep személyzete pedig avval adott gyászának kifejezést, hogy az utcai lámpákat fekete fátyollal vonatta be s a temetés idejében gyászba öltözött lámpákkal világították meg a várost. Természetesen sokan nem tudták, minő nagy halottja van Kanizsának. Nyugdjék béké­vel Franz Lajos, aki egész életében munkás, jó ember volt, de arra mint stayerországi nagy­iparos nem szolgált rá, hogy gyászt őltsÖD érte Nagykanizsa. Egyébként a kegyelet eme kifejezése csa-k a személyzet túlhajtott buzgalmából fakadt. Ellopott jeggyürii. Cs. K.-né a kaszaházai uszodában gyűrűit a fürdőkabinban hagyta s mig fürdött, jeggyürüjét ellopták. A lopást fel­jelentették a rendőrségnél s Pál Pál rendőrbiz­tos alig fél óra alatt kiderítette, hogy a gyűrűt egy cselédleány lopta el, aki úrnője kíséretében volt a fürdőben. A leány bement a kabinba, felnyitotta a polcra helyezett ridikült s elvitte a gyűrűt, amelyet haza érve egy másik cseléd­nek adott át, aki ugyanazon házban szolgált. Rendőrségünk erélyességét és ügyességét több hasonló eset dicséri. A tolvajokat rendesen meg­csípik 8 az „elveszett" tárgyak gyorsan meg­kerülnek. Szóval a mi rendőrségünk nivója ujabb időben örvendetesen emelkedik. — A fürdőbe járó közönségnek ajánljuk, hogy értéktárgyait hagyja otthon, vagy adja át a pénztárnál meg­őrzés végett. Névmagyarosítás. A m. kir. belügyminiszter dr. Dick József nagykanizsai lakos, valamint kiskorú Katalin és Zsigmond gyermekei vezeték­nevének „Döri"-re, Petrovics István zalaszent­gróti lakos, valamint kiskorú Erzsébet, Sándor, Teréz és Lujza gyermekei vezetéknevének „Petőfi"-re, Kapstein Károly tapolczai lakos, valamint kiskorú Dénes ós Vladimír gyermekei vezetéknevének „Kulcsár"-ra kért átváltoztatá­sát megengedte. Bezárt tanfolyamok. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a posta- távírda tiszti, valamint a vasúti hivatalnoki tanfolyamot öt-öt évre be­zárta ; mert minden évben oly sok volt a tan­folyamra jelentkező ifjak száma, hogy a már végzett hallgatóknak csak nagy nehezen tudtak szerény javadalmazásu gyakornoki és díjnoki állásokat adni. A miniszter a mult ősszel a vas­úti hivatalnoki tanfolyamot két évre bezárta, de ezt a rendeletet a mostanival hatályon kivül helyezi és az öt évet az 1904/5. tanévtől számítja Különlegességi gyártmányok árusítása. A dohánygyártás és elárusítás nálunk annyira meg van osztva és százféle rendelettel korlátozva, hogy a dohányzó magyar sokszor nem tud drága pénzért megszokott szivarjához, vagy cigarettá­jához jutni. Hogy miért szükséges kétféle trafik, egy a közönséges, egy a különleges fajták szá­mára; hogy miért szabad az egyik fajta ciga­rettát a kávéházakban és vendéglőkben árulni, a másikat pedig miért száműzik a pincér tárcá­jából, azt csak a magas dohánymonopolum urai tudják. Végre azonban a pénzügyminiszter egy kissé tágított a korlátokon és megengedte, hogy vidéki szállodák és kávéházak is kaphassanak különlegességi szivarok ós cigaretták elárusítá­sára engedélyt. Tejgazdasági szakiskola. A sárvári m. kir. tejgazdasági szakiskolában folyó évi szeptember 15-én kezdődő üzletvezétői és ugyancsak szept. 15-től kezdődő kezelői szaktanfolyamot rendez­nek. Az üzletvezetői szakon 5, egyenkint 480 K ; kezelőinél 20, egyenkint 360 K állami ösztön­díj kedvezmény van biztosítva. Az üzletvezető képzés célja nagyobb gazdaságok, vajtermelési központok ós sajtgyárak részére elméletileg s gyakorlatilag alkalmas üzletvezetőket, illetve tisztviselőket képezni. A kezelői tanfolyam célja : tejgazdaságok számára megbízható ós megfelelő szakismeretekkel biró vaj ós sajtmestereket (munkafelügyelőket) képezni, kik ugy gyakor­latilag, mint elméletileg kellő módon értenek az intensiv tejgazdaságban előforduló mindenféle munkához. Kérvények a fentjelzett igazgatóság­hoz adandók be, a hol bővebb felvilágosítás kapható. Községi bikák biztosítása. Megírtuk, hogy Malatinszky Lajos zalaszentgróti főszolgabíró a községi bikák biztosítására vonatkozólag előter­jesztést tett az alispánhoz. Miután erre vonat­kozó hirünkben némileg téves adatok foglaltat­tak, az előterjesztés lényegét a következőkben helyesbítve közöljük. A községi bikák biztosí­tása, ha az biztosító társaságnál eszközöltetik, a községeknek 40—50 K-ba kerül. Malatinszky Lajos főszolgabíró a községekre s a vármegyére nézve is előnyösebbnek tartja, ha a vármegye a bikák kötelező biztosítását elrendeli, a bizto­sítási díjakból alapot képezne, amely a bikák biztosítására szolgálna. A javaslat lényege az önbiztosítás, amely akkora körben, mint Zala­vármegye, kétségtelenül előnyösen és haszonnal volna keresztülvihető. A községekre a biztosítás olcsóbbá tétetnék és esetleg a vármegye az állat­tenyésztés érdekeinek előmozdítására ujabb ala­pot szerezhetne, amelynek emelkedésével a bizto­sítási díjak minimumra való csökkenése járna. Kérdés azonban, hogy a miniszter belemenne-e abba, hogy a vármegye, mint biztosító, kocká­zatot vállaljon a községekkel szemben. Pótlás a babkávé helyébe. Ha idegek, szív, vagy gyomor megbetegednek, az orvos többnyire az izgató babkávé élvezetét tiltja el. Csakhogy annak kedvelt, jó íze úgyszólván már nélkülöz­hetetlen szokássá vált. Ezért már több, mint egy évtized óta a Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávét vezették be, mely ezt a jó ízt szintén bírja a babkávé hátrányos tulajdonságai nélkül. Ez tehát az egyetlen, valóságos pótlásnak bizonyult. A Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávé gusztusos, tiszta termék, melyet minden vevő azonnal fel­ismer. Óva intjük háziasszonyainkat azoktól a sokféle »kávé pótlékok «-tól, melyek minden el­képzelhető nagyhangú név alatt forgalomba hozat­nak, s ezáltal a közönség figyelmét, ezeknek a »különlegességeknekc tulajdonképeni összetételé­től elterelni, a közönséget tévedésbe ejteni igye­keznek. Elpáholták. Vincze Györgynek valami elintézet­len ügye volt Kovács Ferencnével, a mit a napokban akartak valamikép kiegyenlíteni. Azon­ban olyan ügyetlenül kezdte a kiegyenlítést, hogy a tréfát nem értő Kovácsné, a ki ellenfelének a jóakaratát félreértette, ezt amúgy istenigazában elverte. Az orvos bizonyos folytonossági hiányok ós nagyobbodások következtében könnyű testi sértést állapított meg Vinozén ós most a törvény döntését várják arra nézve, kinek részén van az igazság. Szárazság. Ismét elmúlt egy hét eső nélkül. A kukorica termésről sok helyen már végleg lemondtak. A szárazság s a perzselő forróság a szőlőkben ós gyümölcsösökben is kárt tesz. Ha még egy hétig nem kapunk esőt, a bortermés kedvező kilátásai is nagyon redukálódnak. A láthatáron nem mutatkozik egy parányi felhő; a szélcsend teljes. Ag nem mozdul, szellő se jár, a forró levegő ránk nehezedik, kiszárítva, ellankasztva embert, állatot, növényt. A hivatal. Napszámos sorban élt eddig Heder Mihály. Nehéz a napszámos élete; sokat kell dol­gozni kora reggeltől késő estig. Aztán meg nem mindennap akad munka; élni pedig kell. Ugy gondolkodott tehát Héder, hogy jobb volna valami hivatal után látói. Éa tett is lépéseket ez irány­ban. Egy napon megszólítja az asszonyt egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom