Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-12-18 / 51. szám

6 >Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1904 december 25. volt az első hasonló esete; már Szombathelyen is sikkasztott 127 koronát, amiért a szombathelyi rendőrség keresi. Major még csak 14 éves mult. A türelmes mosóné. Reggel beállít a mosónó ő nagysagához s a fehérneműt kéri. Ez elvezeti a mosókonyhába, hogy osztályozza s irja össze a készletet, azután várjon rá, míg kijön, maga pedig bemegy a lakásba. Vendég jelentkezik, a kivel délig elbeszélget ő nagysága, ebéd után gyűlésre megy, majd néhány vizitet tesz és osak esti 7 óra körül ér haza. Vacsorához, majd zongorához ül és 8 óra körül jelenti a szoba­leány, hogy a mosóné még mindig* künn várja a nagyságát a mosó konyhában. Reggeltől esti 8 óráig várt a türelmes mosóné, hogy megkap­hassa a fehérneműt, mosásra. A gőzcséplósek iparszerü gyakorlása. A m. kir. belügyminiszter egy konkrét esetből kifolyó­lag kimondotta, hogy azon csóplőgéptulajdonosok, akik saját gazdasággal nem birnak, valamint azok is, akik saját gazdaságukat bérbe adva, azt nem maguk müvelik és cséplőgépet csak azért tartanak, hogy azzal mások terményeit pénzért vagy természetben kiszolgálandó részét kicsépeljék; az 1884 évi 27 t. c. rendelkezései alá eső ipari tevékenységet folytatnak s- ezen tevékenységükre nézve a vasárnapi munkaszünet korlátozására vonatkozó rendelkezésnek alá van­nak vetve. Ugyanez áll az olyan oséplőgép­tulajdonosokra is, akik saját termésük kicsép­lósén kivül pénzért vagy részért idegenek teimékeinek a kicsóplésével is foglalkoznak, de osak az idegenek részére teljesített cséplési mun­kákra nézve. Szórakozottság. Feledékenység. Az emlékező tehetség hiányának, vagy fogya­tékosságának egyik neme a szórakozottság. A szórakozott ember nem ritkán a legjobb egész­ségnek örvend, egyébként is okos, sőt sok eset­ben szaktudománnyal van megáldva, de gondo­latai annyira szerte kalandoznak, hogy a köz­vetlen környezetében történő esetekről tudomást nem vesz, a hozzá intézett kérdésre vagy egy­általán nem felel, vagy attól teljesen elütő téves választ ád. A szórakozottságról annyit irtak és beszéltek, hogy azokat mind összegyűjteni egy emberöltőbe kerülne és köteteket tenne ki. Álljon itt néhány eset a legkirivóbbak közül. Közismeretű annak a magyar huszárnak az esete, aki a lován ült és azt kereste. Ez nálunk már közmondássá vált. Gróf Brankas dolgozó szobájában ülve, egy könyvben lapozgatott. Egyszerre belép a dajka s hozza a kisebbik gyermeket., A gróf nyomban letette a könyvet, karjaiba fogta gyermekét ós csókolgatta. Hirtelen föltárult az ajtó s belép azon H. herceg, a grófnak meghitt, kedves barátja. Brankas gróf erre, abban a hiszemben, hogy a könyv van a kezében, földhöz vágta a gyermeket. Brankl tnnorista Sopron főutcáján sétálgatva, találkozott egyik Eszterházy val, aki a kedvelt művészt megszólította. Ez egész indignációval vágja oda: Ugyan kérem, hagyjon már békében, megmondtam már, hogy nem tehetek önért semmit. Tudja, hogy az ilyen dologtalan ember, mint ön. kiállhatatlan? Nagyot nevetett erre az igy aposztrofált Eszterházy, mire a tenorista is magához tért s bocsáuatot kért. Ez 1877 év tavaszán történt. Hogart angol festőt udvari ebédre hivták meg. Javában folyt az ebéd, egyszerre csak megfordítja a „székét Hogart, plajbászt s papirt vesz elő és rajzolni kezd., Mikor a képzeletében megjelent motívumot lerajzolta, visszaford ilí. és folytatta az ebédet, mintha mi sem történt volna. Persze nagyot nevettek a dob* fölött­•Felséges uralkodónkkal, kinek bámulatom emlékező tehetsége, van, • történi • meg egy ízben, hogy csapatszemle alkalmával egy lized-si rang­ban áiló altisztet főhadnagynak szólított. És nem -látszott tévedését észrevenni, makacsul meg­maradva a főhadnagy cim mellet:. A tizedes utóbb tényleg lőhadaagy lett. Mikor évek. múlva elbeszélték neki azt. az . esetet, jóságosan neve­tett s behatóan tudakolta, hogy mi lett az ille­tővel. Sajátszerű tünemény az, hogy betegségeknél s betegségek után egyes tárgyuk, vagy csopor­tok teljesen eltűnnek az emlékezetből; vagy más, egészen idegenszerűvel cseréltetnek fel. Igy — írja egy német orvos — egyik betege a szenet papirosnak, a papirt pedig szénnek nevezte a nélkül, hogy tévedését észrevenni lát­szott volna. Egy másik beteg burnót-szeienoéjót , kabátnak mondta. New-Yorkban ólt egy olasz orvos, ki a sárga­láz által meglepve, betegségének első stádiumá­ban angolul beszélt kizárólag. Midőn a láz elérte tetőpontját, osak francia szavakat mondott s csak halála előtt néhány órával jutott anya­nyelve, az olasz, eszébe, amit pedig 20 év óta nem beszólt. Nordkote angol biró egy kiállott idegbeteg­ség következtében összes barátainak nevét el­feledte; azonban — furcsa bár, de ugy van — mindegyiknek a korára visszaemlékezett s igy tudta egyiket a másikától megkülönböztetni. A napoleoni hadjáratokban egy francia katona fejsebet kapott. Ennek következtében az 5-ös és 7-es számokat tökéletesen elfeledte. Mm. Le Febre, Páris egyik szépsége, fejgör­csökben szenvedvén, a közönséges társalgásban meglehetősen képes volt magát kifejezni, de ha közvetlen intéztek hozzá kérdést, emLékező tehetsége nyomban elhagyta. A kérdésekre nem tudott máskép felelni, mint: Szent Antal. Egy spanyol szinműiróról állítják, hogy el­feledte a saját munkáit ; s ha színművei valahol szóba kerültek, szerzőjük után tudakozódott. Gróf Hellebrontról jegyezték föl, hogy időn­ként elfeledte gyermekeinek a nevét. Sokszor nevettünk a fölött gyermekkoromban, ha édes, jó anyám valamennyiünknek a nevét elrecitálta, amig annak a nevére jutott, a kit tulajdonképpen szólítani akart. Akkor nem tudtam, hogy ez is az emlékező tehetség gyön­geségének egy neme. Szugény jó anyánknak nem jutott néha eszébe egyik-másik gyermekének a neve. De különösI mindig egy s ugyanazon sorrendben reoitálta a neveinket. A volt kalocsai ériekről irták egyszer a la­pok, hogy olyan különös agybetegségbo esett, melyben, noha mindenkivel úgy társalog, mint egészséges korában, a különféle nyelveket is épp úgy beazéli, intézkedik, rendezget de — olvasni elfelejtett. A hetük tudása kiesett emlékezeté­ből. Nevét le tudta irni, de csak ha eLéje leirták. Baden déli részében élt egy asszony, Smid Johanna, aki éveken át migrénben szenvedett. Ez annyira meggyötörte az agyát, hogy nem tudott visszaemlékezni a legutolsó házi eszköz nevére sem. Minden egyes darab elnevezé­sét ugy kfllett. neki megmagyarázni. Winslov nevű orosz ezredorvos a 6. számú kozák ezredben, néha elfeledte a nevét, néha meg azt nem tudta, hogy hol lakik. Megtörtént vele, hogy az utca közönségétől tudakolta, hogy hol is van a lakása ? Máskor pedig azt kérdezte, hogy mi a neve, a lakását pedig pontosan meg­jelölte. A Talmud, a tudománynak eme tárháza, az észjogról szóló fejezetében azt mondja többek közt, hogy a hirtelen való felindulás és harag kitörése gyengíti az emlékező tehetséget. Azért van annyi tilalom a zsidó irodalomban a hirte­telen harag ellen. Babonás emberek úgy tartják, hogy a szár­nyasok szivének élvezete gyengíti az emberi emlékezetet. Ugyanezt tartják sokan a lángos­ról. Ez perszo csak babona ós nem veendő komolyan, azért ki-ki bátran eheti mindkettőt anélkül, hogy emlékező, tehetségének gyengü­lésétől — ezek miatt —.tartania kellene. Kardos Samu. A posta karácsonyi forgalma. j A karácsonyi ünnepek alkalmával a csomag í forgalom fokozott mérvben veszi igénybe a | postaalkalmazottak tevékenységét s oly rend­kivüli mérveket szokott, ölteni, hogy ha a fenn­álló postai .szabályok a, liözö.oBég által szorosan nrih tartatnak be, a kir. poéta a legkiterjedtebb intézkedések és, a legnagyobb erőmegfepzítés da­cára sem volna képes. n közönség minden -igé­yének eleget tenni, niroek következtében a kö­zönség maga szenved kárt, ha a küldemény nem érkezik inog rendeltetési helyére, vagy ha : megérkezik, nem kézbesíthető, vagy ha kézbe­síthető is, a^tartalom meg van sérülve, vagy romolva. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szabályok­nak a közönség részéről való pontos betartása a csomag sorsát biztosítja, ennélfogva a postát igénybevevő közönség figyelmébe a következőket aj álja a postaigazgatóság : Minden egyes küldemény a tartalomnak meg­felelően és jó anyaggal csomagolandó. Jelentékenyebb értékű tárgyak, kivált ha ned­vesség, dörzsölés, nyomás vagy ütés által könnyen megsérülhetnek, közönséges vagy fonókjával ki­felé fordított viaszos vászonba, bőrbe, szükség esetén vászonnal körülburkolt dobozba teendők ós jól körülkötözendők, vagy jó szerkezetű erős faládába csomagolandók. Ékszerek és drágaságok tokban elhelyezve és vászonnal körülburkolva, erős fadobozva, vagy faládácskába zárva ós jól körülkötözve és le­pecsételve adandók föl. ' Csekélyebb értékű tárgyak csomagolásához elég­séges ha jó minőségű és többrétű csomagoló papirba burkoltainak és egy darabból álló erős zsineggel többszörösen körülköttetnek. Csomagolás nélkül csak lezárt utazó táskák, bőröndök, jól abroncsolt hordók, erős, beszege­zett ládák, továbbá már nem vérző egy-egy darab vad adható föl. — Több darab vad, pl. nyul, fácán, foglyok osakis csomagolva adható postára. Bécs városba és annak kerületeibe szóló hal küldemények göngyületére könnyű fölismerés cél­jából egy negyedrét vörös papiros ragasztandó s a cimzett lakásának pontos megjelölésére anuál­inkább kell kiváló gondot fordítani, hogy az ily gyors romlásnak alávetett küldemények lehetőleg gyorsan kézbesíthetők legyenek. A kosarakba helyezett tisztított szárnyasokat tar­talmazó küldemények cirairatát úgy kell alkal­mazni, hogy a leszakadás lehetősége kizárassék. Hogy főleg a romlandó tartalmú küldemények kézbesíthetése minden eshetőséggel szemben bizto­síttassák, célszerű egy cimirat másolatot a külde­ménybe legfölül elhelyezni azon célból, hogy a küldeményre alkalmazott cimirat leszakadása esetén ia, a bizottsági felbontás alkalmával a cimzett megállapítható s a küldemény kézbesít­hető legyen. Minden osomaghoz szállítólevél szükséges, melynek a csomagra irt összes cim-adatokat kell tartalmaznia. Ha a göngyöletra irni egyáltalán nem lehet, ez esetben azon papírlapot, melyre a cim irva van, nemcsak a széleivel, hanem egész lapjával kell a csomagra és pedig mindig az azt összekötő zsineg alá ragasztani. Aranyat, ezüstöt, pénzt, ékszert és drágasá­gokat tartalmazó küldeményeknél a címet mindig magára a göngyöletre irni. —• Gyorsan romló tárgyaknál szükséges, hogy a záradék : »gyorsan romlóc; törékeny tárgyaknál pedig e záradék: >törókeny« vagy a szokásos palack alatt szembe­tünőleg kitétessék. — Fődolog, hogy a cim oly szabatosan, tisztán ós olvashatóan legyen magán a csomagon lehetőleg jó nagy betűkkel kiírva, hogy a cimzett azonossága és tartózkodási he­lyére nézve minden kétséget kizárjon s a helyes irányítás oéljáuól az első pillantásra a rendel­tetési hely kivehető legyen. A Budapest ós Bécs fő- és székvárosokba szóló ólelmi szereket tar­talmazó küldemények fogyasztási adó alá esnek. A bor és husféiét tartalmazók pedig, bárhová szóljanak, utólagosan fogyasztási adóval terhel­tetnek; szükséges tehát, hogy a szállítólevélen és csomagon a fogyasztási-adó alá eső küldemény minősége és mennyisége kilogramm, darab, vagy liter szerint megjelölve legyen, mert különben a küldemény a rendeltetési helyen megadóztatha­tás céljából íelbontatik. A torlódás lehető csökkentése céljából kívá­natos, hogy a küldemények feladása a délelőtti időben történjék, e célból nagyobb hivatalainál f. év december 20—24-ig bezárólag a külde­mén-vek a deli órákban is felvétetnek. Kiadó Eaxas. A „Szent-Háromság"­íioz. cimzett gyógyszertár fölött í -va eme­leti lakas, mely 5 szoba es maliökiieJyi­ségekboi áli, február í-ere kiadó. Az öí szobából kettő kiiiöd bejárással bir, úgy hogy a két szoba garzon lakásnak alkal­mas és a lakas a varos kozepen való fekvése miatt mindig könnyen kiadható. . Felvilágosítás ugyanott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom