Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)
1904-12-04 / 49. szám
8 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1904. november 13. iránt, mire ez, az utca végéhez érve, azt a meglepő kijelentést tette, hogy azért tekintett folyton jobbra, hogy az üzletek fölött függő cégtáblákat elolvashassa. És barátjának a cégtáblák feliratait egytől-egyig elmondta ágy emlékezetből, amint azokat sétálás közben magának megjegyezte. Ellenbogen Mihály zalaegerszegi születésű fia 4—5 éves korában bámulatba ejtette nemcsak szülővárosát, hanem fél Európát csudás fejszámolásával. Feladták neki a következő kérdést: 2540 katonából álló csapatot szállásolnak el, mindegyiknek kifizetik 5 1/ í krajcár napi zsoldját 8 hóra ós 3 napra; mennyit tesz ez ki? A fiu egy percig számolt ós a legpontosabban megmondta az összeget. Atyja beutazta vele a kontinens felét, mutogatva a zseniális fiut. (Ez most Patai Mihály nóven a budai várkioszkban fizető pincér ) Mintegy 120 óvvel ezelőtt Korsika szigetén egy minden nevelést nélkülöző fiut fedeztek föl, aki az előtte egyszer elmondott értelmes, vagy értelmetlen 40.000 szót ugyan azon sorrendbea ismételte. De megtette azt is, hogy ugyanazon szavakat visszafeló mondta el a legkisebb eltérés nélkül. Észak-Amerika egyik államában élt ezelőtt 80 évvel egy német orvos, aki Miltonnak, a hires angol költőnek, egyik hírneves költeményét „Az elveszett paradicsom"-ot kívülről tudta. A Baselben 1707-ben született s mint a matematikának a szentpétervári egyetemen alkalmazott tanára 1783-ban elhalt hires Euler Bernát öregségére elvesztette szeme világát. Mindazonáltal képes volt Virgil „Aeneisót'" szórói-szóra recitálni. Sőt még arra is visszaemlékezett, hogy megvakulása előtt általa olvasott kiadás egyes lapjai mely szavakkal kezdődtek és végződtek. Skótországban élt ezelőtt mintegy 70 évvel egy öreg, vak koldus, ki az ország fővárosainak utoáin koldulgatott s aki az egész bibliát kivülről ismerte; de úgy, hogy ha valaki egy részt megjelölt, vagy megnevezett, ő nyomban megmondta a könyvet, szakaszt vagy verset. És ha ezt mondták meg neki, a szavakat betürőlbetüre citálta. Hogy meggyőződjék arról, mennyire terjed ennek az embernek az emlékező tehetsége, kipróbálták egy izben s a bibliának egyik versét hibásan mondták el előtte. Az öreg zavarba látszók jönni, de csakhamar magához tért, megjelölte a helyet, hol a vers van s egyúttal megjegyezte, hogy a vers hibásan lő'n citálva. Égy más alkalommal arra kérték, hogj mondaná el Mózes könyve 7 szakasza 90-ik versét. Ilyen vers nem létezik, mondá az öreg koldús, ebben a szakaszban csak 89 vers van. A mi tényleg ugy is áll. Ehhez hasonló memóriával birt az angol irodalom — történész és jogtudor Kemble János — a hires szinműirónak Kemble Sándornak a fia. Ez képes volt London egyik legnagyobb hírlapjának, a „Morning Post"-nak egy S'.ámát kivülről megtanulni ós szórói-szóra elmondani. Klostermayer Péter, Westlaliának egy polgára, a 18. század második felében arról volt nevezetes, hogy ha vasárnaponként elment a templomba, a prédikációt olyan jól meg tudta magának jegyezni, hogy odahaza a legutolsó betűig — természetesen nem ortografice — leirta. Ezt, a fogalmazvánnyal történt összehasonlítások igazolták. A Páduábnn — egyesek szerint Veronában — 1484-ben született s oly nagy hirre vergődött filológus Skaliger Gyula 100 latin verset egyszer átolvasva, hiba nélkül elmondott. A római bölcsész Seneca, ki időszámításunk szerint a II. században Cordubában — Spanyolországban — született, képes volt egyszeri hallás után ezer szót idézni anélkül, hogy akár csak egy hibát is ejtett volna. Nagyszerű az a tehetség, amiről Olasz -szág egy tudósáról, lz 1633 évben Florenczben született Maglialechi Antalról beszélnek. Ezt az egész világ legnagyobb történészének tartották. Egyik barátja meg akarván győződni emlékező tehetségének csodásságáról, amiről a legmeseszerűbb dolgok keringtek országszerte, arra kérte, hogy olvasná el egy nagyobbszabásti munka kéziratát P azután mondaná el. Magliabechi megtette. Azonban nem sokára levelet kapott a munka szerzőjétől, amt-lybeu tudatta ez, hogy a kézirat elveszett, kérte, tán vissza tud emlékezni a kézirat egyes részeire s ha igen, irná azt neki meg, amit meg tudott magának jegyezni. A mindenkivel szemben előzékeny és szívességekre kész Magliabechi, aki akkor a toskánai nagyhercegnek Florencben berendezett könyvtára igazgatója volt, késedelem nélkül asztalhoz ült s az értekezést elejétől leirta, de olyan híven, hogy az eredeti — természetesen jól őrzött, kézirattal összehasonlítva szórói-szóra megegyezett. Az ó perzsiai állam megalapítója, Cyrus király, aki Kr. e. 600 óvvel uralkodott, állítólag minden egyes katonáját személyesen ismerte; pedig katonáinak száma légió volt. Saly Lászlóról, az 5. huszárezred ezredeséről beszélik, hogy ezredének minden katonáját nevéről szólította; a lovak nevét és anyakönyvi számát ismerte. Pedig az ezred több, külön álló faluban volt elszállásolva s ezeket alig 3—4szer láthatta évenként. Angolországnak, de talán az egész kontinensnek legjelesebb orvosa volt Sir Asley dr Cooper. Ez nemosak hires műtő, de bámulatos diagnosista is volt. Egy napon egy embert kellett megvizsgálnia, aki állítólag öngyilkos lett. Cooper, amint a sebet megnézte, azt mondta, hogy a sebet balkézzel lőtték; s azok szerint, amint a megsebesült üzlettársának arcvonásait látom, meg vagyok győződve, hogy ez az ember balkezű ós ő lőtte meg a társát. A megindított és teljes szigorúsággal keresztül vezetett bűnvizsgálat kiderítette, hogy Coopernek igaza volt. Hasszan basáról, a nemrég elhunyt V. Murád szultán szigord őréről s a Csiragan palota parancsnokáról állítják, hogy mesébe illő emlókező tehetséggel áldotta meg Allah. És ennek az adományának köszönhette, hogy egyszerű pék legényből, aki mint közkatona lépett a hadseregbe, a legmagasabb rangra emelkedett. A Nap. Uj napilap indul november huszonhatodikán. Régi és szeretett kapitányunk, Braun Sándor vezetése alatt uj lapot indítunk ós jelképünk: a nap! A nap az égbolt fejedelme, a folyvást sugárzó, a mindeneket éltető. A nagy és jóságos király, aki éppen ugy betekint a oifra paloták kristályüvegén, mint a szegényes gyári lakások, zsupfedeles p iraszt-kunyhók keskeny ablakán. A mident látó, mindent földerítő hatalom, aki világosságot visz a föld legtávolibb pontjára. Az élet óriás szabályozója, aki huszonnégy órára osztja be az időt, megteremti a huszonnégyórás napok miriádnyi sokaságát, megtölti ezeket a napokat rohanó eseményekkel, nekünk pedig pezsgő, piros vért, villanó szemet, tüzes kitartást, forró munkaerőt ajándékoz, hogy ezeknek a végtelenül gazdag, határtalanul változatos napi eseményeknek a hű krónikásai lehessünk. Mit akar ANapt Világitani, ragyogni, melegíteni akar, mint a másik, az égbolt fejedelme. Ellensége, kérlelhetetlen ellensége akar lenni minden homálynak, mint az a másik, a mindenség tündöklő vándora, A mi mindenségünk : Magyarország. Azt akarjuk, hogy itt, ahol magyarok milliói laknak, ^unek a darab földnek valamennyi pontjáu világosság legyen. Világosság, melegség. Világosság az elmékben; az életet szebbé tevő nemes gondolkodás, a jólétet magasra fokozó műveltség világossága. Melegség a szivek mélyén: az emberszeretet és a hazaszeretet melegsége, a kölcsönös megbecsülés, a nemzeti közszellem, a haza javát vállvetve munkáló áldozat kézség, a nagy és szent célokért egyetértve küzdő lelkesedós melegsége. Hogy egyenes irányban haladhassunk — egyenes irányban a magyar nemzet jövendő nagysága felé — nem kötjük le magunkat semmiféle irányban. Jól szervezett, gazdag és hazafias pártokat szolgálni Kétségkívül hasion és tisztesség. De minden pártköteléknek megvan az a tiátránya, hogy elfogulttá tesz, pártszempontokat ír elő, szükiti a látóhatárt. A legtágabb partkötelék is akadályt vet a szellem büszke és szabad mozgása elé. Minden pártkötelék: korlát. Mi pedig korlátlanul akarjuk szolgálni az egész nemzetet. Szabadon akarunk küzdeni Magyarország teljes politikai szabadságáért. Függetlenül akarjuk kivívni mindazt, amit a magyar államiság teljes kiépítése érdekében helyesnek, jónak, célravezetőuek ismerünk föl. Pártokon kivül, pártok fölött maradunk, hogy annál hathatósabban segítsük megvalósítani az összes hazafias pártok ideálját: a közgazdaságban önálló, kultúrájában előkelő, állami életében ' szabad, erős és imponáló Magyarországot. A szabadság tisztelete együtt jár a jogok tiszteletével. S mert a jogokat semmisem biztositja jobban az egyéni érdemet megbecsülő, az egyéni munkát jutalmazó, minden tisztességes törekvést nagylelkűen elősegítő demokráciánál: természetes, hogy a mi uj lapunk lágoló szószólója lesz a demokratikus haladásnak. Hisszük és valljuk, hogy a magyar nemzeti állam csak az általános műveltség egyességóből állhat elő. Ezt a hatalmas egységet pedig csak a mindent áthevitő, mindent összeolvasztó demokrácia kohója hozhatja létre. Szeretettel fogadunk mindenkit, aki jön, hogy a mi lapunk hasábjain adjon hangot a nép vágyainak ós reményeinek: aki jön hogy szóljon a haladás, a műveltség, a humanizmus nevében; aki jön, hogy munkálja velünk együtt a XX-ik század magyar renaissance-át. Mindenki jöhet ide bátran, e ki kedvet ós hivatást érez magában arra. hogy közállapotokról nyilt ós becsületes kritikát mondjon. Tért adunk a liberális közvélemény minden megnyilatkozásának. Kedves vendégünk minden ami uj ós eredeti, ami javításra és átalakitásra tör, ami magyar érzéssel, magyar szívvel, magyar őserővel európai ízlést, nagyvilági modort párosit. Testvéri harmóniában egymást egészíthetik ki nálunk azok, akik az építésben Széchenyit vallják mesterüknek, az alkotások biztosításában Deák nyugodt bölcsességét tartják követő mintának az agitáció fénsóges szárnyalásában Kossuth L íjost kívánják megközelíteni. Tárt ajtóval fogadjuk mindazokat, akik különböző utakon, de a haladás utjain akarják előbbre vinni a magyar nemzetet Csak a maradiság nem juthat be hozzánk soha. Csak a nemzeti egységét megrontó felekezeti harcra ingerlő, gyászos gonosz reakció nem juthat be hozzánk semmiféle formában. Ennek a dohos vitéznek, ennek a sötét fegyverzetű lovagnak nyilt ós elszánt ellenségei leszünk mindörökké. Tündöklő jelképünkhöz, a nap akarunk hasonlítani mindenben. Csak egyben nem hasonlíthatunk hozzá. A nap elérhetetlen magasságból megközelíthetetlen messzeségből hinti le a sugarait. Mi pedig folyvást közel akarunk maradni a magyar nóp szivéhez. Aki hozzánk fordul, bennünket mindig megtalál. Elnyomni senkit sem liugyunk,igazságos ügyóben mindenkit megvédünk, még ha komor hatalmasságokkal kellene is pörbo szállanuak. Tanácsadói, bizalmasai jó ós figyelmes barátjai leszünk a migyar közöusógnek. A Nap — a mi Napunk — nemsokára megkezdi a pályafutását. És látni fogják mindenek, hogy az, amit az uj lap dicséretére felhoztam, nem alap nélkül való kérkedés; hogy vidámság, eleveusóg, uj hang, m >dern szellem, tiszta magyarság ragyog a lap minden rovatában; hogy a lap ólén olyan szerkesztő áll, aki szabadabb szárnyakkal, gazdagabb tapasztalással folytatja eddigi brilliáns működését és körülötte olyan munkatársak csoportosulnak, akik vezérük iránt érzett barátságot összekötik az újságírás fanatikus szeretetével, hogy ez az uj lap a magyar sajtó mai fejlettségében is gazdagodást jelent; hogy ez a fölkelő Nap a maga fényével, a maga meleg sugárzásával százezrek érdeklődésére, százazrek pártfogására méltó. Ábrányi Emii. Közgazdaság. Tenyészüszők a kisgazdáknak. A földmívelósüy;yi ministerium, hogy az ország állat állományát nemesítse egyrészt, — másrészt, hogy a kisgazdáknak megkönnyítse a nemes'bb íaju tenyészállatok beszerzését — kamat meutes kölcsönöket ad a gazdasági egyesületek utján kisgazdáknak tenyészüszők beszerzésere. A csáktornyai Gazdasági Egyesület ez évben szintéu százezer koron át kapott aföldmivelésügyi minisztertől, kisgazdák részére 4U0 drb. tenyészüsző vásárlására. A tenyészüszők szállítására a csáktornyai Gazdasági Egyesület a szóles körben ismert jóhirnevü Klein Testvérek kisczelli marhakereskedőkkel kötött szerződést a 400 drb. ! tenyészüsző «zállitására és ebből az első részletet, 40 dbot a aóg a mult héten szállított el
