Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-10-16 / 42. szám

1904. október 16. > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 5 Az elaggodt Iparosok segélyalapja javára özv. Fart Sándorné Zalaegerszegről való elköltözése alkalmával 10 K-t adományozott, amelyért ez utoa mond köszönetet az ipartestület elöljáró­sága. Tanítók vizsgálata. A tapolcai m. kir. állami vincellériskolánál a néptanítók részére rendezett tanfolyam hallgatóinak záró vizsgálata folyó hó 18-án délelőtt fog megtartatni az iskola tanter­mében, ahol úgy az elméleti, valamint részben a bemutatható gyakorlati ismeretekből fognak a hallgatók vizsgálatot tenni. A vizsgálatra lejön a földmivelésügyi miniszter szakbiztosa, meglett híva Zalavármegye kir. tanfelügyelője. A vizs­gálat nyilvános s igy az érdeklődőket szivesen látja az intézet igazgatósága. A hallgatók bizo­nyítványt nyernek szerzett ösmereteikről, hogy otthonukban úgy a népet, mint pedig a gazda­sági ismétlő iskola tanulóit az okszerű szőlő­művelésre maguk is oktathassák. Alsólendva haladása. Alsólendva gyorsabb tempóban halad, mint a vármegye székvárosa. Legalább az utcai világítás kérdését előbb fogja megoldani. Fuss Nándor gyógyszerész, a város egyik legtevékenyebb férfia, az acetylén világí­tás behozatala iránt mozgalmat indított, az ada­tokat összegyűjtötte s vállalkozókkal tárgyal. Azt irják, hogy a város polgársága áldozatok árán is kész a tervet támogatni. Német újság Zalavármegyóben. Egy újság­kiadó vállalat aziránt folyamodott vármegyénk alispánjához, hogy a „Nenes Kleines Journal" utcai elárusítását engedje meg. Az alispán a kérelmet elutasította avval az indokolással, hogy a vármegyében német ajkú lakosság nincs. A kiadó cég a határozatot megfellebbezte. Kíván­csian várjuk a miniszter döntését. 'Tánckoszorucska. Mayersberg Frida okleveles tánctanítónő által az „Arany Bárány" díszter­mében rendezett tánctanfolyam vége felé köze­ledik. Megszűnik a kellemes szórakozás, amelyet a tánciskola nyújtott a növendékeknek, akiknek zömét«ez idén apró ifjíik és kisasszonykák képezik. F. hó 22-én (szombaton) tartja meg a kisasszony a táncpróbát, a melyben be akarja bizonyítani, hogy a tánc művészetében a kis bébiket is ki lehet képezni. A változatos progranimuak fény­pontját képezi a „Gavotté" (részlet a „Piros cipő" című ballettből), melyet a leány növendé­kek tanultak tje. A keszthelyiek csutorája. A vidéki közönség nagyon érzékeny a nyilvános kritika iránt. Az újságírónak valóságos tojás táncot kell járnia, nt-hiigy valakinek az érzékeny részére tapintson, mert ha véletlenül darázsfészekbe ny-ul, azonnal botrány hujkáfczással, okvetetlenkedéssel vádol­ják. Lám a „Keszthelyi Hirlup" is megjárta. Egy szerkesztői üzenetben azt irta, hogy jobb szeretné, ha a keszthelyi iparosok kiállítási ér­meket hoznának haza, nem csutorát. A rettene­tes sértés eredete az, hogy Keszthelyről huszon­hét iparos vett részt a pécsi dalversenyen s ott egy gyönyörű csutorát kaptak szép dalaikért ; a soproni és veszprémi kiállításra azonban egyet­len egy keszthelyi iparos sem jelentkezett. Ez fájt a „K. H."nak. És pedig méltán. A közön­ség azt vehetné az ujságiró szemére, ha nem vette volna észre a keszthelyi iparosok távol­létét. Azután vezércikket irt a K. H., fejteget­vén, hogy az iparosnak legelső kötelessége az iparában való jeleskedés. Az iparosok érzéke­nyen fogadták a leckét s az ipartestület is sértve érezte magát. Erős hangon felelgetett vissza. Harminc ipartestületi tag meg éppen bojkottál­tatni akarta a K. H.-ot. Indítványukat azon­ban a többség elvetette. — Ezek történtek Keszthelyen egy szerkesztői üzenet miatt. Hábo­rogtak a kedélyek, tüzes beszédek hangzottak el és folyt a tinta bőven. Remélhetőleg a ke­délyek hullámzása hamar elsimul s beköszönt a béke; de mit szól ezekhez az a közönség, amely a K. H. s a keszthelyi ipartestület kötelékén kivül áll? Nem azt mondja-e, hogy tökéletesen igaza van az ujságirónak, mikor jobban szereti, ha jeles iparos mesterekről, mint ha jeles iparos dalkörről irhát s szivesebben látná, ha kiállítási érmekről, mint ha csutoráról számolhatna be a keszthelyi iparosok dicsőségére. Mert lelket nemesítő, szivet gyönyörködtető a dal ós dicső­ség a csutora is, de részünkről is azt hisszük, hogy nagyobb dicsőség az iparosra, ha iparával, mint ha hangjával szerez elismerést. A hiba mindenesetre nem abban van, hogy a keszt­helyiek nem volnának kitűnő iparosok, hanem abban, hogy a dunántúli két kiállítást lekicsi­nyelték s nem tartották érdemesnek az ott osz­togatott kitüntetésekért versenyre kelni, a dal­ünnepélyre azonban nem sajnálták a költséget. Pedig hát a főfoglalkozás mégis talán a tisztes mesterség s a pihenés óráiban következik dal. El ne veszítsék azonban a kedvüket s dalolja­nak tovább. A mi iparosainknak pedig azt taná­csolnánk, hogy a kiállítási érmek mellé szerez­zenek dallal egy csutorát, vagy akár ezüst ser­leget, mert nálunk a másik véglet divik : nagyon kevesen érzik szükségét a művészetnek, a neme­sebb szórakozásnak, dalnak, színháznak, hang­versenynek. Halálozás. Egy szorgalmas, ós tehetséges iparossal kevesebb van Zalaegerszegen. Mausz Ferenc ékszerész és vésnök 27 éves korában hosszú szenvedés után meghalt. Négy évvel ezelőtt telepedett meg nálunk s a közönség szeretetét ós beosülésót hamar megszerezte mun­kásságával, a legszolidabb üzleti elveivel. Neje ós kis leánya, édes anyja bocsátott ki gyászjelentést a korán elhunyt tisztes férfiú haláláról. A balatonfüredi fürdő idei látogatottsága. A balatonfüredi fürdő igazgatósága lapunk szerkesz­tőségéhez beküldte a 19. 20. 21. és 22-ik szám alatt kiadott névsorát. A 22-ik névsor jelzése szerint az 1902-ik évadnak vége. Ezen névsor szerint az 1904. évben Balatonfüreden az állandó vendégek száma 2.864, az utazó vendégeké 8.760 volt s igy összesen 11.624 vendég látogatta az idén a fürdőhelyet. Országos pótvásár engedélyezése. A keres­kedelemügyi miniszter megengedte, hogy Perlakon f. hó 20-án országos pótvásár tartassák. Kivándorlás a vármegyéből. Amióta az útleve­leket az alispáni hivatalnál állítják ki s azokról Rendszeres lajstromot vezetnek, a kivándorlás mérve, célja és iránya a legapróbb részletekig ismert. A kivándorlás — bár még nálunk nagy mérveket nem öltött — folyton növekszik. A célja legtöbbnyire munkakeresés, néha az Ameri­kában élő családfő után való költözés, egy-két esetben tanulmányut, vagy kereskedelmi ügy­letek kötése. Szeptember hónapban Zalavármegye területéről kivándoroltak: Kompa István Nagy­kanizsáról, Mihalicz Józsefné három gyermeké­vel Pötrétóről, Steinberger Sámuel és neje Ta­polcáról, Fürst Izidor, Kiss Zsigmondué két gyermekével Nagykauizsáról, Csider János, Taksz Józsefné, Fődi Józsefné, Födő Anua, Rozália és Erzsébet Csabrendekről, Csik Rózsa Tördemicz­ről, Marzsó Miksáné ós Mária, Helm Jánosné Maties Miksáné, Bene Mári, Némethy Anna, Farkas Józsefné, Weinberger Gizella, Pollák János Nagykanizsáról, Antalek Antal Perlakról, Szabó Péter Hahótról, Grabeczi Ferencné, Dob­rovolecz Mária Eomasineczről, Várnai Roza Zalaszentbalázsról. A gabona tőzsde árzárlatának közlése. A földmivelésügyi miniszter közbejárása következ­tében a kereskedelemügyi miniszter elrendelte, hogy a mezőgazdasági termelők, főleg pedig a kisgazda közönség tájékoztatása végett a buda­pesti gabonatőzsde árzárlatai az ország összes posta- ós távirda állomásaival hetenként három­szor (hétfőn, szerdán és szombaton) a távirda állomás ajtaján, kapuján vagy hirdetési tábláján való kifüggesztés végett táviratilag közöltessenek. S hogy ez a gazdaközönség érdekeire kiváló jelentőségű intézkedés minél szélesebb körben érvényesülhessen, egyúttal ez árjegyzéseknek a gabonavásár téren leendő kifüggesztése is elren­deltetett. Borvásár Gyöngyösön. A „Hevesmegyei Gazda­sági Egyesület" kezdeményezésére a m. kir. földmivelésügyi miniszter és Gyöngyös város támogatásával Gyöngyösön f. évi november hó 29 ós 30-án borvásár tartatik, a mely elé országszerte nagy érdeklődéssel néz ugy a bor­termelő és a borkereskedő közönség. A borvásá­ron megjelelni óhajtó vidéki közönség részére a kereskedelmi minisztérium mérsékelt áru menettérti jegyeket bocsájt rendelkezésre ós azt mindenki megkapja, aki ez iránybani óhaját a „Heves­megyei Gazdasági Egyesület" titkári hivatalá­val akár csak egy levelező lapon is közli, úgy­szintén az elszállásolásról is a titkári hivatal gondoskodik. Köztudomású, hogy köhögés, rekedtség ós el­nyálkásodásnál legbiztosabban hatnak a világ­hírű Egger-félc mellpasztillák, melyek a gyomrot nem rontják ós kitűnő izüek. Kaphatók minden gyógyszertárban és drogueriában. Doboza 1 ós 2 K, (próbadoboz 50 fii 1. Főraktár: Nádor gyógy­szertár Budapest, VI. Váczi körút 17. Megszöktetett nyomdász inas. Mérei Ignác keszthelyi nyomdájában ezelőtt két héttel sztráj­koltak a szedők. Az inas gyerek nem álhatott sztrájkba, a szedők tehát elsikkasztották a fiut. Megszöktették. A fiu még ma sem került elő, pedig a hatóság széles körben nyomoztatta. Valószínűnek tartják, hogy Budapesten rejtőzik a kis sztrájkfi. Szüret. Keszthelyről azt az értesítést kaptuk, hogy az ottani hegyekben a szüret roszul sike­rült, ámi a jégverés s hetekig tartó eső követ­kezménye. Kedvező hirek érkeztek azonban a Balatonpart felső vidékéről, ahol a lapon ülte­tett szőlőkön szokatlan nagy, holdanként 35—60 hektoliter termés volt. Néhol nem volt elég hordó s a gazdák a szomszédos falvakból szállí­tottak kölcsön hordókba szüreteltek. A lapon termett must minősége nem a legjobb s áruk is alacsony; mig a hegyi borok ára emelkedett. Tapolca vidékén igen jó szüret volt mennyisó­gileg. Kereslet ez ideig igen kevés. A borárak alacsonyak. Országos vásár áthelyezés. Miután a Máté napi keszthelyi országos vásárt az eső elmosta, a kereskedelmi miniszter megengedte, hogy e hó 20-án pótvásár tartassák, amelyre azonban kizárólag hasított körmű állatok hajthatók föl. Beiratások a budapesti m. kir. állami felső építő ipariskola (VII. Csömöri ut 74 sz alatt) rendes szakosztályába és az intézetben {szervezett építő ipari tanfolyamra az 1904/1905 isk. évre f. évi október hó 20-tól 29-ig. A rendes szak­osztály hat félévre terjed. A végbizonyítvány hivatalos állásoknál érettségi bizonyítvány értékű ; jogot ad az egyéves önkéntességre, három évi szabályszerű — utólagos — gyakorlat mellettjogot ad a kőmives, kőfaragó vagy az áosmestersóg önálló üzósére s az épitő mesteri vizsgálatra való jelentkezésre. Felvételi feltételek: legalább 15 éves életkor, négy középiskolai (gymnasium, reál vagy polgáriskolai) osztály végzése s leg­alább négy havi építői gyakorlat. Az ópitő ipari téli tanfolyam négy téli félévre terjed. A vég­bizonyítvány munkakönyv váltására jogosít s három évi utólagos gyakorlat mellett jogot ad a kőmives, kőfaragó vagy ácsmesterség önálló üzósére s az épitőmesteri vizsgálatra való jelent­kezésre. Felvételi feltótelek: Legalább 15 éves életkor, irni olvasni tudás és legalább egy évi épitői gyakorlat. Szükséges okmányok mind a rendes szakosztályban, mind az épitő ipari téli tanfolyamon, keresztlevél vagy születési bizonyít­vány, összes iskolai bizonyítványok, iparhatósági a hitelesített gyakorlati bizonyítvány, ujraoltási bizonyítványt is tartoznak bemutatni. A beira­tási dij 4, a tandij félévenként 20 K. Megkerült. Bazsika Ferenc ruhamosó intézet tulajdonosról megirtuk, hogy Zalaegerszegről megszökött s többeknek hozzá mosás ós tisztítás végett adott ruháját magával vitte. Megirtuk azt is, hogy Bazsika Ferenc ellen a helybeli rendőrség köröző levelet bocsátott ki. Bazsika most jelentkezett a rendőrkapitányi hivatalnál, azokkal, a kik ellene feljelentést tettek, az ügyet apránkint kiegyenlíti, minek következtében a rendőrhatóság a kibocsátott körözőlevelet vissza­vonta. GyermekírtÓ. Huszti Teréz alsólendvai leány anyává lett. Szégyenét el akarta titkolni s az újszülött csecsemőt kendőkbe takargatva a sző­lőben elásta. A szomszédok gyanúsnak találták a leány viselkedését s feljelentést tettek a csend­őrségnél, amely a nyomozást megindította s a nyolc nap óta földben levő kis hullát meg is találta. A leány beismerte bűnét s az orvosok állttása szerint a gyermek élve született. Kincskeresők. Az ősi babonák s az elrejtett kincsekről szóló képtelen mesék még mindig nagyon foglalkoztatják a nép fantáziáját. Csen­des éjszakákon felveti magát a láng a földből olyan helyeken, ahol kincs van elásva. Rejtett pinoékről is beszélnek, amely telve van arannyal, ezüsttel. — Még a nagy szárazság alatt törtónt, hogy egy cselódember a salomvári mezőn őrizte a kepébe rakott búzát. Unalmában pipára gyúj­tott s az égő gyufát eldobta. A földre hetek óta nem hullott eső, a megszáradt fű a gyu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom