Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-10-09 / 41. szám

XXIII. évfolyam Zalaegerszeg, 1904. október 9. 41. szám. Előfizetési díj : Egésí évre . 10 K — f. Fél évre . . 5 K — f. Negyed évre . 2 K 50 f. Egyes szám ára 20 lillér Hirdetmények • 3 hagábos petitsor egyszei 18 fillér, többszöri hirde­tésnél 14 fillér. ÁLAMÉ GYE A lap szellemi részét illető közle­mények a szerkesztőséghez (Wlasiíies-utca 52. sz.), az anyagi részét illető közle­mények pedig a kiadóhiva­talhoz (Ujváros-utca 25. sz. küldendők. Kéziratokat nem küldünk vissza. ZALA VARMEGYEI HIRLAP politikai, társadalmi, közművelődési és gazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap reggel. Balatonfüredi járás. Zalavármegye törvényhatósági bizottsá­gának szeptember havi közgyűlésén újra szóba került a balatonfüredi főszolgabiró­ság felállítása. Nem szükséges a speciális helyi viszo­nyok ismerete ahoz, hogy mindenki belássa az uj járás kikerekítésének szükséges voltát. Elég, ha a térképre tekint. Tapolczától Felsőeőrsig olyan nagy a távolság, hogy a közigazgazgatás döcögő szekere hosszú idő alatt ér el odáig. Annyi községet s annyi embert, mint amennyit a tapolezai járás magában foglal, jól adminisztrálni a lehetetlenségek közé tartozik. Papiros köz­igazgatást el lehet képzelni, de az élettel foly­tonos érintkezésben álló a változó viszonyo­kat és szükségleteket figyelemmel kisérő ad­minisztrációt feltételezni sem lehet. A nagy járások főszolgabirói hivatalai belefullad­nak a tintába s papirossal kénytelenek foltozni azokat a réseket, amelyeket egyéb­ként kitölteni nem tudnak. Zánkától felfelé a vármegye területe egy keskeny sávban terjed el a Balaton parton. Ennek a vidéknek természetes központja Balatonfüred. A járásnak többi része már inkább Tapolczára támaszkodik. Maga a terület alakulata bizonyítja, hogy Balatonfüredre főszolgabirói hivatal kell. Ettől eltekintve Balatonfüred és vidéké­nek különleges viszonyai is követelik az uj járás szervezését. Első sorban ie tekintetbe kell venni azt, hogy az ország egyik legelső rangú fürdő­helyéről van szó, ahol nagy az idegenfor­galom, az év egy részében rendkívül élénk az élet, tehát a közigazgatási hatóságra nagy szükség van s a közigazgatási tevé­kenységnek tág tere nyilik. A fürdőhelyek nemzeti tőkét képviselnek, amelyeknek ki­használását előre kell segíteni minden tényezőnek s első sorban a helyi érdekelt­ségnek, amelynek tevékenységét helyes irányba terelni, áldozatkészségét fokozni a közigazgatás feladata. A Balatonvidék érdeke, Zalavármegye méltósága megköveteli, hogy Balatonfüred járási székhely legyen. A Balatonkultusz felvirágzóban van; a fürdőtelepek egymás­sal kelnek versenyre. A zalai parton emellett a szőlőművelés újra a régi szép idők nívó­jára emelkedett. A nép értelmi foka maga­sabb lett; a forgalom megnövekedett s az élet ősi primitív formáiból kivetkőzik. Eze­ket a mozgalmakat a vármegyének messziről néznie nem szabad. Ott kell állania az őrszemnek, aki vigyáz, felügyel, irányít s az élet mozzanatait figyeli, szükségleteit, vágyait, óhajtásait közvetíti. Valljuk meg, hogy Zalavármegyének ez a szép, tiszta magyar vidéke csak a lokál­patriotizmus érzelmével volt a vármegyé­gyéhez kapcsolva. Kevés alkalma volt érezni, hogy ide tartozik. A járásbírósága Balatonfüreden van, de ez már a veszprémi törvényszék területén fekszik. Telekkönyve, közjegyzője Veszprémben van s gazdasági és kulturális központja is Veszprém. Eze­ken a címeken Veszpremvármegye már a magáénak tekintette Füredet és vidékét, amely csak képviselőválasztáskor, adófizetés alkalmával s a szolgabiróság idézésein tapasztalta, hogy Zalavármegyébe van ke­belezve. Kivétel Balatonfüred, ahol éven­ként megjelent a vármegyének nem csak a hatalma, hanem a tekintélye is, amikor bevonult a fürdőbiztos és a hajdúja. Nem akarjuk sem a fürdőbiztosi intéz­mény tekintélyét csorbítani, sem a fürdő­biztosok érdemeit és hivatalos működésüket kicsinyelni, de talán joggal állíthatjuk azt, hogy egy vármegyei hajdú kíséretében nyári vendégszereplésre kirendelt fiatal ember nem képes azokat a feladatokat előbbre vinni, amelyeknek megoldására a közigaz­gatási tevékenység éppen Balatonfüreden hivatott; sőt méltóképpen a vármegye tekintélyét sem képviselheti. A fürdőbiztosi intézmény olyan se hus se hal forma állapot. A fürdőbiztos fel­adatának a közönség azt tekinti, hogy gon­doskodjék a publikum szórakoztatásáról, a fürdő élet élénkítéséről; sportot iizzön, kirándulásokat szervezzen, táncmulatságokat rendezzen, hozza össze és mulattassa a társaságot, ismerjen minden embert; az egyiknek biztosítson csendet és nyugodal­mat, a másiknak szerezzen mulatságot. Ez volna a feladat mulatságos oldala, amely mozgékony, ügyes, modoros, vagyonos fiatal embert igényel. A vármegye azonban nem csak ezért küldi ki a fürdőbiztost, hanem azért, hogy képviselje a tekintélyt, a ható­ság hatalmát, lássa el az adminisztrációt s töltse be azt a közgazdasági és kulturális missiót, amely a vármegye köréhez tartozik. Erre már tapasztalt, higgadt, tekintélyes férfiú kell, aki okos körültekintéssel, de erős kézzel tud kormányozni ott, ahol száz­féle érdek ütközhetik össze s ahol az élet­tapasztalat, tapintat, tudás és legelső sor­ban az egyéni kiválóság ereje és súlya is a mérlegbe esnek. Miután pedig az élettapasztalatok a fér­fiakat táncra, malatozásra, asszonyi szeszé­lyek után való futkosásra rendszerint nem buzdítják s a fürdő közönség is sziveseb­ben látja a dús fürtü ifjakat, mint a kopasz, higgadt férfiakat, a vármegye fürdőbiztosai a vidám fiukból kerültek ki. A szerep egyik része sokszor kitűnően volt betöltve, a másik része azonban roszul, vagy sehogy sem ment. A fürdőbiztosság csak pünkösdi királyság, nyári vendégszereplés. Az okos biztosok hivatásszerüleg ki is használták és mulattak ex professione. A fürdőbiztosok kétféle működési körét el kell választani. Ugy amint a nagy világ­früdőkben teszik. A fürdőhelynek szüksége van mulatságrendezőre is, meg hatósági tekintélyre is. A mulatságok rendezése nem hatósági feladat. Arról gondoskodjék a fürdő tulajdonosa, a vállalat, a fürdőigazgató. Nagy fürdőhelyeken ezt rendszerint meg is cselekszik. Balatonfüred mulató, üdülő fürdő, ahol a közönség szórakozni akar. A mulatságok rendezése a tulajdonosnak áll érdekében. A hatóság majd gondosko­dik arról, hogy a publikum zavartalanul mulathasson a rend korlátai között. A fürdőbiztos eddig maga mulatott s ugyanő volt hivatva arra is, hogy ellenőrizze ön­magát, mint mulató közönséget, mint ren­dező-bizottságot, sport férfiút és kirándulás szervezőt. A vármegye feladata az, hogy tekinté­lyét képviseltesse s a közigazgatást ellássa, az erőket tömörítse, szervezze. A publikum mulattatása csak annyiban közigazgatási funkció, hogy a fürdőtulajdonosnak ehez segédkezet nyújtson a rend biztosítása által. Ezt pedig a vármegye avval valósítja meg legjobban, ha Balatonfüreden főszolgabirói hivatalt szervez, amit egyébként el is ha­tározott. Balatonfüred felvirágoztatása legközvet­lenebbül a Szent Benedek rendet, mint Mai számunk 10 oldal*

Next

/
Oldalképek
Tartalom