Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-06-19 / 25. szám

1904. junius 19. »Zalamoorye, Zalavíírmegyei Hirlap« 3 a nemzet jövőjével, melyért a legszebb erény ha kell, az önfeláldozás. Egv nagy intelem Zrinyi élete, történelmi alakja arra is, hogy azoknak a népeknek, melyeket a sors Szent István koronájának védőszárnyai alá helyezett: eszmékben és törekvésekben, hazafiúi érzésekben egyesülniök kell. »Itt győznöd, itt halnod kell«, mondja Zrinyi Miklós. Ugy van. A magyar szent korona területén kivül nincs mit keresnie egyik népfajnak sem. Szent István koronájának határain tnl találhatnak másnyelvű honfitársaink fajrokonokat, de azt az alkotmányt, szabadságot, jogegyenlőséget és ha a testvériség jobbját tartjuk egymás kezébe, azt a jóllétet nem fogják megtalálni sehol. Ha mi erősen fogjuk egymás kezébe a békejobbot : ez oly erőt és hatalmat jelent, mely tiszteletet parancsolt a múltban és tiszteletet fog parancsolni a jövőben. Ha mi önmagunkon tudunk diadalmaskodni: akkor rajtunk nem fog diadalt aratni egy nép sem a világon. »Senki sem volt jobb horvát Zrínyinél és senki sem volt magyarabb Zrínyinél.* Mindenható Isten, add azt, hogy Szent István koronájának népei megértsék egymást balsorsban és békében.* — — A beszéd közben nem egyszert tört ki a lelkesedés, mely végezetül szűnni nem akaró óljenzósbe olvadt. Majd a küldöttségek a kordonon kivül szorongó horvát nép közé mentek, ahol Lisziák Lajos kotori plébános horvát nyelven méltatta a nagy nap kiváló jelentőségét. Az emlékoszlop megkoszorúzása. Egyik legmeghatóbb jelenete volt az ünnepségnek a szebbnél-szebb koszorúk elhelyezése. A Kisfaludy-társaság koszorúját Bérezik Árpád, a Petőfi társaságét Herczegh Ferenc tette az oszlopra. Koszorút helyeztek az emlékoszlopra a történelmi társulat, Zalamegye közönsége, Zalaegerszeg és Nagykanizsa r. t. városok közönsége, a muraközi papság, a zalaegerszegi, nagykanizsai főgimnázium, a nagykanizsai felső kereskedelmi iskola, a zalaegerszegi és nagykanizsai irodalmi és művészeti kör, Csáktornyáról: a község, a ker. nőegylet, izr. nőegylet, izr. hitközség, kereskedelmi kaszinó, ipartestület, a kereskedő ifjak egylete, a tanítóképző intézet ifjúsága, az iparos ifjak köre. Továbbá Légrád közönsége, a perlakiak, kiknek díszes koszorúját a nemzeti zászló alatt két horvát menyecske vitte. Kitört a lelkesedós, mikor a zágrábi magyarok küldöttsége megjelent; a zászló és koszorú mellett két apródnak öltözött kis fiu haladt; a küldöttség szónoka rövid, de lelkes beszédet tartott. Megható volt a zrinyifalviak koszorúja; a zrinyifalviak azoknak a vén tölgyfáknak a lombjaiból fontak koszorút, amely fák alatt Zrinyi Miklós vére elfolyt s*a koszorút az ottani tanító lelkes beszéde kíséretében tették az oszlopra. A koszorúzás után Margitai József, a végrehajtó bizottság elnöke, akinek oroszlán része van a szobor létesítése körül, átadta a szobrot Csáktornya és Muraköz közönségének gondjába, mire Nusi Mátyás községi biró biztosította a közönséget arrói, hogy Csáktornya közönsége mindig kegyelettel őrzi meg az emléket. A lélekemelő ünnepség befejezéseül a tanítóképző intézet ifjúsága a Szózatot énekelte. A bankett. Délután egy órakor a Zrinyi szállóban- 150 terítékű bankett volt, amelyen a legvidámabb hangulat uralkodott. Az első felköszöntőt dr. Wlassics Gyula mondotta a legalkotmányosabb fejedelemre, Ferenc Józsefre; beszédét a közönség állva hallgatta s utána a Hymnuszt énekelte el. Utána dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő mondotta el a nála megszokott ékesszólással, a jelen voltak részéről zajos éljenzéssel kisért következő beszédét: Dr. Ruzsicska Kálmán beszéde. Mélyen tisztelt Uraim ! A hazai történelemnek nagynevű, lánglelkű és mélytudományfi művelői, nemes versenygósben immár egész könyvtárakat töltenek meg gróf Zrinyi Miklós méltatásával, kinek államférfiúi bölcsessége, bámulatos hadvezéri képessége s halált megvető hősiessége csodás összhangba olvad költészetének elragadó bájaival. Midőn a berzenczei, babócsai és eszéki hős csaták fónyalakját ott látom ragyogni Homer, Vergilius, Ariostoés Tasso szövetségében: merényletet követnék el az ő emléke ellen, ha egy szóval is tovább fűzném életének magasztos és gazdag társadalmi erényeit. Channing amerikai iró a nagy embereket három osztályba sorozza a szerint, amint értelmi erő. erkölcsi nagyság, vagy tettre való készség által tűntek ki. Zrínyi Miklós grófnak a gondviseléstől kijutott mind a háromból s amint messzebb és messzebb nyúlik a történelmi távol, a szerint fog az ő értelmi és erkölcsi nagysága kimagasodni a nemes lelkek megnyugvására, a jók örvendezósére és a magyar haza örök dicsőségére. A kursaneczi sírfelirat arról tanúskodik, hogy gróf Zrinyi Miklós nemesan végzett élte fáradalmaival s az egész égből nézi a mi dolgainkat. Ha van — ós hitem szerint van — az élők és holtak közt kölcsönhatás; ha a nemes életnek van példája, melynek fényét ós erejét sem idő, sem távol megtörni nem képes: akkor Zrinyi Miklós gróf nemcsak az égből nézi a mi dolgainkat, hanem itt van köztünk szelleme, hogy minden szivbe bevésse áldott életének, csordás honszeretetének és örök fáradalmainak lángoló jelszavait. Itt van köztünk az »utriusque patriae filius*, hogy megértesse velünk, hogy magyarok és horvátok csak Szent István koronájának keretében lehetnek boldogok. Egykor azért fohászkodott gróf Zrinyi Miklós : «Bár volna a fejedelemnek százezer pápista, százezer kálvinista, százezer lutheránus vitéze, kik együtt megmentenék a hazát « most bizonynyal arra kérné Istent, vajha a tizenhét millió magyar s a két millió horvát hü barátságban együtt tennék naggyá és dicsővé Szent István birodalmát. . Itt van köztünk, hogy buzdítson bennünket, miszerint Muraköz nagy történeti hivatását folytassuk csak tovább az isteni félelemnek, hazaszeretetnek B tudásnak gyilkoló ágyuknál hatalmasabb fegyvereivel. Hogy az Ujlakyak, Laczfyak, Csányiak ós Kanizsaiak régi kúriáit ezentúl is meg kell raknunk iskolákkal; az elvérzett kapitányok, hadnagyok, csatlósok és hajdúk helyére lelkes tanítókat kell állítanunk, kik virradattól naplementéig apostoli buzgalommal hirdessék Muraköz népének, hogy e földön kivül nincsen számára hely. Mélyen tisztelt Uraim ! Az emlékoszlop végrehajtó bizottsága Muraköz régi urának ós legnagyobb fiának emlékével szemben megőrizni kivánja a fehér asztalnál azt a régi muraközi szokást, hogy a házigazda egy asztalrendezőt nevez ki, ki tolmácsolja vendégeinek tiszteletét ós nagyrabecsülését. Hogy a végrehajtó bizottság engemet, mint kebelén kivül álló egyént tisztelt meg bizalmával, ennek oka azon kapocsban rejlik, mely engemet mint a magyar kultura egyik szerény munkását már husz óv óta füz Muraköz sorsához. Mindenek előtt mély és igaz hálánkat fejezzük ki dr. Wlassics Gyula űr Ő excellentiájának, ki mély tudományával, lángoló honszeretetével és mesteri kézzel oly hatalmas képet alkotott ma Zrinyi Miklósról, hogy annak benyomása örökre megmarad minden magyar szívben. Ő excellentiáját az emberi létnek legdrágább kötelékei fűzik Zalavármegyéhez; de azok a kötelékek, melyek Zalavármegyét fűzik ő hozzá, már túlhaladják az emberi lét subjectiv vonatkozásait. Amit ő szülőföldjének, Zalavármegyónek, és ebben Muraköznek kultúrájáért tett, az örökre, fényes lapja marad a magyar oktatásügy történetének s ezt a fényes lapot addig, mig egy zalavármegyei szív dobog a földön, az ő nevétől, az ő emlékétől elválasztani soha, de soha nem lehet' Áldja meg őt az Isten! . . . Mély tisztelettel üdvözlöm a budapesti tudományos irodalmi ós történelmi társulatok illustris képviselőit. Mint báró Sénnyey Pál volt országbiró fiának nevelője egy napon Arany János »Toldi estéjét< olvastam növendékemmel. Előadás után értesültem az újságból, hogy a költő a Szent István rend kis keresztjét kapta, mellyel akkor a báróság is vele járt. Megmagyarázom ezt növendékemnek, ki lelkesülten beszéli el édes atyjának, hogy immár Arany János is lehet báró a rendjele után. •nnyey Pál báró, a mélységesen bölcs ember megöleli fiát s szelid mosollyal jegyzi meg: Fiam ! Arany János — született báró! Én az itt jelenlevő született bárókra emelem poharamat! Mély tisztelettel üdvözlöm Zalavármegye törvényhatósági bizottságát, az itt megjelent tisztviselőket, azok élén Csertán Károly urat, a vármegye érdemekben gazdag alispánját s mindnyájuk ólén méltóságos Hertelendy Ferenc főispán urat, ki Zrinyi vármegyéje főispáni székéhez való hivatottságát nem igazolhatta volna méltóbban, mint beiktatásának azon soha eléggé nem méltatható kijlentésével, hogy őt a lelkek irányításában nem a hatalom szeretete, hanem a szeretet hatalma vezérli. Kérem az Istent, érje meg sok tudásával ós nemes ambitiójával azon szép é<3 nagy idők ismétlődését, hogy a haza sorsának súlypontja, mint egykor Zrinyi Miklós és Deák Ferenc idejében, Zulavármegyóbe essék! Legbensőbben üdvözlöm itt megjelent drávántuli horvát és magyar testvéreinket, kik fényesen bizonyították be, hogy a nagy nemzeti eszmék kultuszában hűséggel borulnak keblünkre. Üdvözlöm a vitéz hadsereg és egyházi férfiak képviselőit! Ezek között a muraközi lelkészeket, élükön Lisziák Lajos mai népszónokot, kik midőn Zrinyi Miklós gróf emlékének hódoltak, egy nagy és szent szövetséget pecsételtek meg. Üdvözlöm a sajtó képviselőit! Bizonnyal pihenőt nyújt lelkűknek a mai nap, ha tapasztalják, hogy mig a távol keleten két, nálunknál gazdagabb és hatalmasabb nemzet egymás vérét ontja, addig mi a mi drága kis hazánk nyugatján a magyar kultura szeretettel hódító harcait vívjuk. Üdvözlöm a hatóságok, városok, községek, vármegyei ós vidéki irodalmi és művészeti körök, tanintézetek, tanárok és tanítók, egyesületek, testületek, küldöttségek tagjait s mindazokat, a kik ma megjelentek, hogy szivük háláját és kegyeletét Zrinyi Miklós grófnak meghozzák. Eddig terjed az én megbízatásom, mólyen tisztelt uraim! A magam szivétől is van egy külön megbízatásom, melyhez kérem kegyes felhatalmazásukat s ez a mi nagy hálánk ós köszönetünk a végrehajtó bizottság és annak elnöke Margitai József igazgató iránt, kik önfeláldozó buzgalommal fáradoztak e szép emlékoszlop létrehozásán. Az a sok magasztos érzés, melyet ezen emlékmű fog kelteni Muraköz késő nemzedékeinek lelkében is, legyen méltó erkölcsi jutalma nemes munkájuknak. Most pedig mélyen tisztelt uraim arra kérem Önöket, álljunk még egyszer gróf Zrinyi Miklós emlékoszlopa alá s ismételjük meg a koszorús költő szent fogadását: »Szeretni fogjuk a hazát szenvedéllyel ós szenvedéssel, erőnk hatalmával, szivünk lángjával, életünk és vagyonunk feláldozásával ! Mert Széchenyi István gróf jóslata szerint a magyar nemzet díszére fog válni az egész emberiségnek. Ezen dicsőséges virradat hajnal csillagának, gróf Zrinyi Miklósnak, áldott legyen emlékezete! . . . Koller István Muraköz hölgyeit, dr. Wlassics Gyula dr. Ruzsicska Kálmán nagy érdemeit méltatta, majd megköszönte azt a meleg fogadtatást, melyben Muraközben lépten-nyomon találkozott; majd beszélt a magyar kulturáról s ennek a vármegyében lelkes vezetőit: a főispánt, alispánt, tanfelügyelőt éltette; majd poharat emel régi muraközi szokás szerint azért, amiért élünk, halunk: a hazáért s viharos éljenzés között felszólította a közönséget, hogy ősi muraközi szokás szerint énekelje el a szózatot. Mire felhangzott a Hazádnak rendületlenül . . . .Csertán Károly alispán a szobor alkotóját, Szász Gyula szobrászt éltette. Bérezik Árpád az egyes társaságok nevében mondott köszönetet a szives vendéglátásért. Szóltak még Peczek György esperes, Kele György kotori jegyző stb., amikor a vasúttal utazó közönség kénytelen volt a bankettről távozni, ahol még tovább is lelkes hangulat uralkodott.