Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-02-14 / 7. szám

1904. február 21. > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapi 11 azon véletlen körülmény, hogy abba később honfoglaló őseink temetkeztek. A kiásott lovassirok egyike a IX. század végéről eredő hosszú vaskardon kivül szép kengyelpárt, érdekes csontfaragásu zabla részeket tartalmazott. Szokatlan volt a másik, valószinüleg hibáslábu, honfoglaló ős sirja, melynek unikumnak nevezhető melléklete, használati helyén, mankó volt. A mankó felső ívhajlás része szarvas agancsból készült és teljesen épen került felszínre. Az alsó botrész azonban a kiemelésnél szétmállott. A kőkori konyhahulladék halom, mely egykor családi tűzhelye volt őslakóink egyik törzsének, rétegenként lett felkutatva. A földdel kevert hamurétegekből gazdag sorozata került elő a csiszolt kőfejszók és balta éleknek, közöttük csikós ékkőből finoman kidolgozott miniátür kőbalta a legérdekesebb, melyet valószinüleg csüngő ékszernek vagy amulettenek használtak egykor, érdekesek és tanulságosak az ősember ruházatául szolgáló állatbőrök kidolgozásához használt csonteszközök, melyek között vannak különféle bőrsimítók, a vadbőrök össze rovásához használt osont tük ós lapos csontárak. Nagy a száma a konyhahulladék rétegjeiben lelt állati csontmaradványoknak, melynek zömét szarvasagancsok képezik. Akadt a sorozatban őzagancs is, sőt egy kisebb méretű bölény szarv is. Figyelmet érdemel azon körülmény, hogy a sok kőeszköz között nyél lyukkal ellátott kőfejsze vagy kalapács egy sem akadt, mi arról tanúskodik, hogy ezen őshalom, a csiszolt kőkor (Neolith kor) azon régibb szakából ered, midőn még őslakóink a nyél lyuk fúrást nem ismerték és kőeszközeiket hasított faág közé ékelve használták, éppen ugy, mint pár évtizeddel ezelőtt a kőkori műveltségben élő uj-gueniai vad törzsek népei. — A szeghalmi leleteket Darnay legközelebb felküldi Budapestre a nemzeti muzeumba, lerajzoltatás és ismertetés céljából. Köszönetnyilvánítás. Fogadják mindazon testületek, hatóságok és egyesek, akik felejthetetlen drága halottunknak, Kovács Károlynak ravatalára koszorút küldeni, valamint a temetésén résztvenni, továbbá a gyászeset alkalmából részvétüket nyilvánítani szívesek valának, leghálásabb köszönetünk nyilvánítását. Zalaegerszeg, 1904. február 13. Özv. Kovács Károlyné ós családja. A zalalövői önk. tűzoltó egylet saját pénztára javára f. hó 14-én a „Központi" vendéglőben zártkörű táncvigalmat rendez. Belépő díj személyenként egy korona, családjegy 2 korona 40 fillér, egyenruhás tagok a belépő díjnak felét fizetik. A zalaegerszegi tanítói járáskör ez idei közgyűlésének tárgysorozatára való tekintettel wMikép lehetne az alkoholizmusnak a nép közt való terjedését megakadályozni" cim alatt pályatételt tűzött ki. Pályázhatnak a zalaegerszegi tanítói járáskör rendes tagjai. Az idegen Írással irott munka — melyhez melléklendő a szerző nevét rejtő jeligés boritók — f. évi április 1-ére déli 12 óráig alulírotthoz küldendő. A legjobbnak talált — és 10 koronával jutalmazandó — munka szerzője köteles lesz munkáját a jkör ez idei közgyűlésén felolvasni de — a választmány határozata szerint — az általános megyei tanítótestület közgyűlésének elmulta előtt máshol nem értékesítheti. Zalaegerszeg, 1904. február 8. Csiszár József járásköri elnök. Műkedvelői előadás. A letenyei műkedvelő iparostársaság által a r. k. templom orgonája javítására f. évi február hó 7-én tartott tánccal egybekötött műkedvelői előadásról azt az értesítést kaptuk, hogy az kitűnően sikerült. Előadták a „Vadgalamb" cimű népszínművet, melyet Tóth Béla kántortanító rendezett. A műkedvelők — a közönség állandó tetszésnyilvánításai mellett összevágó előadással játszották végig a darabot. Előadás után tánc volt, mely kivirradtig tartott. Befolyt zOb K 50 f, Költségekre kiadatott 113 K 74 í, s igy a maradvány 91 K 76 f. A letenyei intelligencia teljes számban részt vett a mulatságon; vidékekről azonban a hosszas esőzés folytán elromlott utak miatt kevesen mehettek. Felülfizettek : Laskovits Ferenc, Keszler Géza 4—4 K, Choma Ödön, dr. Csempesz Kálmán 3.60—3.60 f, Marton János, Vajda Jakab, Cseresnyés Sándor 2—2 K, Fodor Vilmos 1.60 f, özv. Folly Bernátné, v^.gyay Lajos 1.20—1.20 f, Veisz Mór, Rácz Lajosné, Zakál Gyula, Borsody János, Bagyary János, Bogár N., Heisztor N., Horváth György, Leitner Ödön, Berényi Frida, Lengyel József, Pál János, Reincsár József, Schmidt János, dr. Hajós Sándor, Mihály Jenő, Plank Ferenc, Weisz Hermin, Vajda Manó, Tóth Béláné, Szigeti Ferenc, Bassa András 1—1 K, Orosz Béla, Sperg Kálmán Lajos 80—80 f, Pimeizli Alajos, Hogara Mózes, N. N. 60—60 f, Bayer Ödön, Horváth István 40—40 f, Sulyok Gyula 10 f. Horváth Péter nagyvendéglős pedig a műkedvelők részére volt szives egy hordó sört adni. Köszönetnyilvánítás, A zalaegerszegi központi takarékpénztár részvénytársaság az állami polgári leányiskola példás magaviseletű ós kitartó szorgalmú növendékeinek jutalomkönyvekkel leendő megjutalmazására, a polgári leányiskola segítő egyesülete céljaira 20—20 K-t szíveskedett adományozni. Az igazgatóság hálás köszönetét nyilvánítja a szép adományért az iskola nevében. Jégeső februárban. E hó 12-én délelőtt tiz órakor sötét felhő borult fölénk. Szürkületi sötétség lett. Néhány perc múlva villámlás cikázott végig az égbolton és sürüen, eső nélkül megeredt a jég. A jégszemek apró magyaró nagyságúak voltak s nagyon rövid idő múlva teljesen elborították a földet. A jég után egy negyed óráig zuhogott az eső, majd kiderült ós enyhén sütött a nap. — Az időjárás egyébként egész héten enyhe volt. Sok eső esett s déli szél fujt. Baleset. Türk Mihály helybeli pékmestert a minap baleset érte. Amint a sütő-utcában levő Török-féle mészárszékből ki akart lépni, a sikamlós járdán elcsúszott és olyan szerencsétlenül esett el, hogy balkaiját a kulcscsontban eltörte. A szerencsétlenül járt embert lakására szállították, ahol gondos ápolás alatt van. A molnárii tyukász Üzlete. Feltűnt a hatóságoknak, hogy. a szomszédos vasvári járásból sokan igyekeznek Amerikába. Ezideig arról a vidékről nem történt kivándorlás, most pedig egyszerro tizennyolc ember pakkolta össze apró motyóját, hogy a tengerentúlra menjen jobb sorsot keresni. A hatóság azután kinyomozta, hogy a kivándorlási mozgalmat lelkiismeretlen kezek szervezik. A főügynökség székhelye Bécs, az alügynökség pedig Molnáriban székel s vezetője az ottani tyukász, aki Zalába is el szokott látogatni. A tyukász útjában kivándorlásra biztatja az embereket s ezért a szenzáldíj felét kapja ós evvel tekintélyes mellékkeresetre tesz szert. Felakasztotta magát. Nagy baja, elkeseredettsége volt Kiss József baki lakos gazdaembernek. Ugyanis mostoha fia Kis Ferenc nagykorusíttatta magát és beleszállt abba a kis birtokba, a melynek szerény jövödelméből éldegélt Kis József és nevelte a fiut. A mostoha apa igy kereset nélkül maradván, nem tudta, mi tévő legyen. Szolgálatba állni nem akart, sértette önérzetét, hogy ő, ki előbb maga is gazdaember volt, most másnak legyen a szolgája; fölment tehát f. hó 8-án délután a padlásra s ott a szelemenre felakasztotta magát. Csak harmadnapra vették észre az öngyilkosságot. Miután a hatóság a nyomozást teljesítette s az öngyilkosság tényét minden kétséget kizáró módon megállapította, a hullának eltemetésére az engedélyt megadta. Kávé helyett kukorica. Egy utazó ügynök járta a falvakat s potom pénzért kávét kinált a szatócsoknak. Egy falusi boltos meg is vett egy zsák kávét, kifizette készpénzzel s barátságosan búcsúzott el a jóképű vigóctől. A szatócs szerencsétlenségére a zsákot csak harmadnap bontotta fel, s akkor konstatálta, hogy a teteje ugyan kávé, de az alja közönséges kukorica. Hol jár azóta az eladó? Uri koldus. Hogy mekkora a nyomorúság ós a munkától való félelem, szomorúan illusztrálja az uri koldusok szaporodása. A minap is egy iutelligens, munkabíró fiatal ember járt a zalaegerszegi ügyvédeknél alamizsnát gyűjteni. Végzett jogász. Igazolta magát bizonyítványaival. Nem kap munkát — igy mondta — s ezért kényte| len könyöradományokra szorulni. Nem ítéljük I el, mert nem tudjuk, mi kényszerítette a kolj dulásra, de szomorúság fogja el az embert, ha I azt látja, hogy munkabíró emoer nem képes a munkájából megélni, vagy ii i inkább válysztja ; a kuldulás szégyenét, mint a munkát. Mert nagyon sok ember csak azért nem kap munkát, mert nem is keres. Köszönet. A zalaagerszegi takarékpénztár 70 K-t, a zalamegyei központi takarékpénztár 30 K-t adományoztak a zalaegerszegi nőegyletnek. Az adományokért köszönetét nyilvánítja aa elnökség. Botrány a Kossuth-utcán. Mult vasárnap esti 8 óra körül egy ittas legény olyan lármát csapott a Kossuth-utcán, hogy az ott sétáló közönség megbotránkozásának s méltó felháborodásának adott kifejezést felette. A kuruc magyar azonban ólt a gyanúperrel, hogy a rendőrök lefülelik, mert hirtelen az Eötvös-utcába tért be s azon át ellábalt. Nyilvános köszönet. A zalaegerszegi népkonyha részére a kereskedő ifjak önképző egylete hangversenyének jövödelméből 100 koronát, a zalamegyei központi takarókpénztár pedig 70 koronát adományozott. A humánus egyesület támogatását nemcsak a népkonyha vezetősége nevében, hanem a magunk részéről is melegen köszönjük. — A szegény izr. gyermekeket felruházó Chanuka egylet részére a zalaegerszegi takarékpénztár által adományozott 40 koronát s a zalamegyei központi takarékpénztár által adományozott 30 koronát ezúton is köszöni az egylet elnöksége. — Az állami főgimnázium igazgatósága hálás köszönetet mond a segítőegyesület céljaira küldött 20 korona adományért a zalamegyei központi takarékpénztárnak. Eltűnt ékszer. Veszprémből írják, hogy Köves Ede csopaki földbirtokos neje egy veszprémi mulatságon elvesztette ötezer koronát érő melltüjét. A rendőrség hiába kutatott az ékszer után, azt nem tudta megtalálni. Később feltűnt, hogy Schmeller Kornélia fésülő leány, aki a női ruhatárban volt alkalmazva, Bécsbe utazott. Az ut gyanús volt, mert a leánynak Bécsben hozzátartozói nem laknak s oda soha sem szokott utazni. Sürgönyöztek a bécsi rendőrségnek, amely kinyomozta, hogy a leány a melltüt hatszáz K-órt eladta. Az ékszert már csak a harmadik kézben ós szótszedve találták meg. Schmeller Kornélia gyanutlanul utazott haza, de a vasúti állomáson letartóztatták. Adomány. A zalaegerszegi elaggott iparosok alapjára a Zalavármegyei Központi takarékpénztár 30 koronát, Balogh Gyula főkönyvelő úr 2 kononát volt szives adományozni, fogadják a nemes szívű adakozók ez uton az ipartestület hálás köszönetét A zalaegerszegi munkások betegsególyező és temetkezési egyletének engedélyt adott a hatóság arra, hogy a r. k. temető halottas háza mögé a „Szentmihály lova" részére saját költségén, a kegyeletes helyhez illő kamarát építhessen; köteles azonban azt mindenkor, mint sajátját, teljes épségben fentartani. Hamis pénz. Folyton kisért a hamis pénz. Minden nap megfordul a nagy közönség közt, anélkül, hogy eredetét, kiindulási pontját ismernők. A közönség legtöbbször tovább adja a hamis pénzt s nem tesz róla jelentést, mert fél a sok hex-ce-hurcától, meg attól, hogy elveszti a pénzét. Igy aztán nehéz puhatolni. Ennek a publikum az oka. Azért figyelmeztetjük azokat, akiket illet, tegyék meg minden esetben a hatóságnál a feljelentést, hogy ez nyomozhasson utána, honnan kerül az a sok hamis pénz közénk. Széttépte a gép. Kövesdi Dénes hegyesdi malomtuíajdonos a gépszíjat akarta megigazítani. A szíj elkapta s a gép a szó szoros értelmében darabokra tépte. Testót hőt darabban szedték ki a gép alól. A szerencsétlen ember vőlegény volt s lakodalma előtt két nappal rettenetes módon vesztette el életét. A vidéki pénzintézetek és a pénzbőség. Aki azt hitte, hogy a belföldi pénzpiacon immár több mint két éve uralkodó pénzbőség már elérte a csuospontját s a kamatláb már jobban nem is csökkenhetett: azt a pénzviszonyoknak újév óta tartó alakulása alaposan kiábi'abithatta ebből a hitéből. A kamattótelek olyan alacsony nívóra szállottak le, hogy szinte ara sincs a pénznek. A pénzbőséget rendkívül érdekesen illusztrálják a most megjelenő vidéki pénzintézeti mérlegek is nemcsak azzai, hogy a kamatlábnak tavaly keresztülvitt leszállítása épensóggel nem akasztotta meg a takarékbetéteknek további szaporodását, hanem mint a » Magyar Pénzügy* pénzintézeti szaklap irja, azzal is, hogy a vidéki pénzintézetek mind nagy mértékben csökentettők