Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-04-10 / 15. szám

1904. április 17. * Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 5 Talabér Károly, Kondor József, Láng Sándor, Tóth József, Epstein Ödön, Miskó Póter, Juk Mátyás, Csiszár Elek, Molnár Kristóf, Liszli Gyula, Varga Ist.án. Számvizsgálók: Pozsonyi József, dr. Kellemen Károly és Scheiber József. Szőlő- és borgazdasági tanfolyam tanítók számára. A szőlőművelés szempontjából kiváló fontossággal biró községekben alkalmazott néptanítók részére az e téren működő szakközegek vezetése alatt több helyen, köztük Tapolczáu négy hétre terjedő szőlő- és borgazdasági tanfolyamot rendeznek s pedig április 25-től május 8-ig és október 5—18-ig. Pályázatok a kir. tanfelügyető utján a tapolczai vincellériskolához nyújtandók be. A Pécsi Lóverseny Egylet f. évi május hó 7. és 8-ik napján Pécsett díjlovaglást, díjugratást, lóversenyt és ügető versenyt rendez, amelyen részt vehetnek Tolna, Somogy, Zala és Baranyavármegyék, valamint Pécs szab. kir. város urlovasai, illetve a haderőnek ezen törvényhatóságok területén állomásozó, vagy a 3-ik honvéd lovasdandárhoz tartozó tagjai. A versenyek mind két napon délután 2 órakor kezdődnek. Minden versenyben csak egyleti tagok lovai nevezhetők és csak egyleti tagok lovagolhatnak. A díjat annak itélik oda, aki a lovat nevezte. A nevezések f. évi április hó 28-án déli 12 óráig a versenyegylet titkárához (Pécs, vármegyeház) Írásban intézeudők. Kocsiversenyeknél a fogat nevezendő s a lovak leirása 24 órával a verseny előtt jelentendő be. Minden nevezés csak a beiratási díj beküldése mellett érvényes. Nevezendő: a lótulajdonos, a lovas és a ló; ez utóbbi kor, nem, szin és lehetőleg származás szerint. Minden szükséges tájékoztatást az egylet titkára készségesen ad. Tanítói közgyűlés. A Zalamegyei Álta lános Tanítói Testület sümegi játásköre április hó 16-án Sümegen közgyűlést tart, amely alkalomból Németh József sümegi tanító a számtan köréből gyakorlati tanítást tart, Tamási István az alkoholizmusról értekezik, Bánfi A lajos jelentést tesz a megyei központi gyűlésről, Éles Károly pedig az országos bizottságnak 1903. évi augusztus havi gyűléséről. Elégett halott. Felsőrajk községben meghalt Selymes Katalin 70 éves asszony. A felállított koporsó fedele egy feldőlt gyertyától tüzet fogott s mire a hozzátartozók észrevették, a halott szénné égett. Kinevezés. Szabó Bertalan torontálmegyei tanfelügyelői tollnok a X. fizetési osztály 3 fokozatába, az 1904. évi I. t.-c. értelmében megillető személyi pótlékkal, Zalavármegye segédtanfelügyelőjévé neveztetett ki. Sorsjegy helyett pofon. Egy kis helyreigazítás a mult heti ilyen cimű hirhez. Előre bocsájtjuk, hogy a szereplőknek kilétét nem tudjuk, tehát el sem árulhatjuk; miután azonban az egyik fél hozzánk beküldött soraiban a leirt tényállást nem találta a valóval teljesen megegyezőnek, szívesen megadjuk neki azt az elégtételt, hogy úgy is elmondjuk a dolgot, ahogyan az ő előadása szerint megtörtént. A sorsjátékos iparos tényleg öt húzáson próbált hiába szerencsét, s a hatodik húzásra is be akarta fizetni a betétet, de sorsjegye már másnak eladatott. Az elárusító 40 K kárpótlást ígért, amit a szerencséhez ragaszkodó iparos keveselt. Az elárusító kapacitálni akarta s e végből szerencséltette is ügyfelét a műhelyben, hol többről-többre, szóróiszóra és végül csattanós befejezésre került a dolog. A csattanó az, hogy mint — a sorsjátóknál mindig történni szokott — a nyeremény többletet, sőt az egészet, a sorsjegyelárusító kapta, így nem a sorsjegyjátszó iparos volt oly szerencsés — hogy mint a mult számban tévesen közöltetett — ingyen kapott volna — holmi pofonokat. A tény az, hogy mig a „Hecht" bankháznak állandóan szerencséje van, a szóban forgó helybeli „Hecht" elég szerencsétlen volt, a kissé hirtelen kezű iparos birodalmát a legrövidebb utón ós idő alatt elhagyni. Bejelentés határidejének meghosszabbítása. Arra való tekintettel, hogy a soproni kiállítás iránt az érdeklődés mindinkább fokozódik s a kiállítók száma egyre nagyobb lesz, a végrehajtó bizottság elhatározta, hogy a kiállításra való jelentkezést április hó végéig meghosszabbítja. Lopás. Lányi Kálmán főmérnök lakásáról tegnap ismeretlen tettes egy értékes téli kabátot ellopott. A rendőrség ma már a tolvajt Küpler István csavargó szabósegód személyében kinyomozta s letartóztatta- — Ugyanez egyén tegnap előtt a kórházban, hol gyógykezelés alatt állott, egy betegtől ellopta ezüst óráját, melyet szintén megtalált a rendőrség — a zálogházban. A gazdasági egyesületek állattenyésztési alapja tárgyában a földmivelésügyi miniszter— Baranya-, Bács-Bodrog-, Somogy-, Zala- és a többi állattenyésztéssel foglalkozó vármegyei gazdasági egyesületekhez a következő leiratot intézte: „Hivatalbeli elődömuek 1888. évi 43614. számú rendeletében foglaltak alpján egyrészt a föld mivelésügyi tárca, másrészt a gazdatársadalom áldozatkészségéből ugyanakkor és időközben létesített állattenyésztési vagy bikavásárlási alapoknak a hivatkozott rendeletben körvonalazott hivatása és jelentősége a köztenyésztési érdek szempontjából, figyelemmel az apaállatok beszerzése ós kiosztása körül időközben beállott gyakorlatra, úgyszólván megszűnt vagy legalább is nagy mértékben csökkent. Az állattenyésztésnek általában, de különösen a szarvasmarhatenyésztéanek időközben kifejlődött jelentősége azonban a köztenyésztésben szükségelt apaállatok közvetítésén kívül különféle és számtalan más alkalmat nyújt a gazdatársadalomnak arra, hogy az állattenyésztés érdekét és annak előmozdítását sikeresen szolgálja. Meggyőződve arról, hogy a t. egyesület ilyen alkalmat szivesen megragad, különösen ha ily irányú működéséhez a szükséges anyagi eszközök felett is rendelkezik, a kezelésében álló úgynevezett állattenyésztési alapot ezennel szabad rendelkezésére bocsátom és annak felhasználását és elszámolását illető kötelezettsége alól a t. egyesületet ezennel feloldom. Csupán azt kötöm ki, hogy amennyiben ezen alapot az egyesület nem állattenyésztési, hanem egyéb, és véleménye szerint fontosabb célokra kívánná akár részben, akár egészben felhasználni, ehhez kellő indokolás kapcsán hozzájárulásomat előzetesen kikérni tartozik." 'Adóbehajtás. A hosszú exlex állapot és az adóbehajtások szünetelése kivételes intézkedéseket tett szükségessé, hogy a fölhalmozott adóhátralék gyors behajtása túlságosan súlyosan ne érintse különösen a szegényebb adófizetőket. Erre szolgál a pénzügyminiszternek rendelete, a mely a legmeszebb menő méltányossággal gondoskodik azokról az adófizetőkről, a kik a hátralékot egyszerre nem tudják kifizetni. A pénzügyminiszter rendeletében ugyanis fölhatalmazza a pénzügyigaztóságokat, hogy azoknak az adófizetőknek, a kik az adóhátralékot egyszerre lefizetni fizető képességük tönkretétele nélkül nem képesek, halasztást adhatnak az 1903. május 1-től 1904. április l-ig tartó időből származó adóhátralékokra. A halasztás kamatmentesen adható meg s a hátralékot a pénzügyi igazgatóság több részletre is feloszthatja, de azzal a megszorítással mégis, hogy az utolsó részletet 19U5. szeptember végéig kell megfizetni. A halasztást az adófizetőknek kell kérni s a pénzügyigazgatóság ítéli meg a kérelem jogosultságát. A pénzügyminiszternek egy másik rendelete az adóbehajtás módjára intézkedik oly adózókkal szemben, a kik kedvezésben nem részesülnek. Erdészeti államvizsga. A folyó évi erdészeti államvizsgálat f. évi április hó 25-én s következő napjain Budapesten az országos erdészeti egyesület székházában fog megtartatni. Gyümölcsészeti tanfolyam Keszthelyen. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Keszthelyen az idén április 6-tól 16-áig gyümölcsészeti tanfolyamot tartat, amely immár a tizedik. A tanfolyamra államköltségen a következő tanítók vétettek fel: Binczy Dániel Vése, Somogymegye; Füstös István Nemesdéd, Somogymegye; Hoffman Emil Ópaulis, Aradmegye; Kálnay Albert Nagymajláth, Csanádmegye; Kovács Ignác Szurdokpüspöki, Hevesmegye; Lukács Lajos Peczöl, Vasmegye; Martincsevics Pál Nagytilaj Vasmegye; Matis István Pálfa, Tolnamegye; Mihályi József Bácsföklvár, Bácsbodrogmegye; Molnár Gyula Zsitvaujfalu, Barsmegye; Monda Ferenc Csesztreg, Zalamegye; Nagy József Viriva, Esztergomraegye ; Párák Hugó Nagyiévárd, Pozsonymegye ; Perényi Dezső Aszód, Pest-PilisSolt-Kiskuumegye; Preiszínger József Valla, Mosonmegye; Probszt Jakab Hosszuhetény, Baranyamegye; Simon János Jobbaháza, Sopronmegye ; Tóth «€iéla Letenye, Zalamegye; Tóth Endre Páska, Győrmegye; Parga József Szen• tes, Csongrádmegye; Varró Ferenc Hajduhadház, Hajdumegye; Weiniger Kálmán Jászberény, Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegye; Zaller József Mosdós, Somogymegye. Sajátköltségen Gaál Gaszton földbirtokos Boglár, Somogymegye. Pályázat adóhivatali ellenőri állásra. A zalaegerszegi pénzügyigazgatóság kerületéhez tartozó keszthelyi, esetleg más adóhivatalnál ellenőri állásra. 1.600 K fizetéssel, megfelelő személyi pótlókkal és 420 K lakpénzzel, a szabályszerű tiszti biztosíték letételének kötelezettsége mellett, pályázatot hirdettek. Gazdag városok. A nép kezén talán soha sem forgott olyan kevés pénz, mint manap. Amennyit a régi világban egy duhaj legény vasárnap délután elmulatott, annyi ma talán egész éven át sincs egy összegben egy-egy szegényebb család ládafiában. A szegény embernek legdrágább a pénz. Ha kölcsönt vesz, akkora kamatot fizet róla, hogy alig fizeti ki magát a gazdálkodás hitelbe vett tőkével. A nagy világpiacokon pedig azt mondják, hogy olcsó a pénz. Annyi van, hogy nem tudják kihelyezni. A takarékpénztárakban gyűlt össze a készpénz. Érdekes a betétállományok statisztikája. A Dunántul nagyobb városai közül Pécsett 22

1/, millió, Győrött 21 millió, Székesfehérvárott 20 millió, Szombathelyen 15

l/, millió, Sopronban 12 millió, Kőszegen 12

1/, millió, Veszprémben 12 millió, Nagykanizsán lO'/j millió takarékpénztári betét van. Zalaegerszeg annyira szegény, hogy Szentgotthárd is nagyon előtte jár. Ennek a kis gyárvárosnak pénzintézeteiben 6 milliónál több betét van elhelyezve. A vasárnapi munkaszünetről szóló rendelet módosítása. A kereskedelmi miniszter a kereskedelmi és iparkamarához leiratot intézett, mely kilátásba helyezi, hogy az utóbb megállapított és nagyon sok részről kifogásolt munkaszüneti rendelkezést revideálni fogja. A leirat teljes szövege a következő: „Az ipari munkának vasárnapi szünetelése tárgyában hivatali elődöm által mult évi junius hó 13-án 3^.559 sz. alatt kibocsátott rendelet módosítása s a vasárnapi munkaszünet újraszabályozása iránt sok odalról érkezett hozzám felterjesztés, illetve a javaslat. Utalva erre, az érdekeltek tájékoztatása céljából, értesítem a cimet, miszerint a vasárnapi munkaszünet szabályozásának kérdését beható tárgyalás és ujabb megfontolás alá kívánom venni, a melynek rendjón az elém terjesztett összes kérelmekkel, óhajokkal és javaslatokkal a legbehatóbban és a mindkét rendbeli érdekeltség összes figyelembe jöhető érdekeinek mérlegelésével kivánok foglalkozni. Addig azonban, mig ezt tehetném, a kérdésnek kiváló fontosságánál fogva, az elém terjesztett konkrét kérelmek felett nem dönthetnék és pedig annyival kevésbbé, mert esetleges speciális rendelkezések útjában állhatnának annak, hogy a vasárnapi munkaszünet kérdése a tanácskozások rendjén helyeseknek talált általános elveknek megfelelő szabályozást nyerjen. A közönség köréből. A Csácsi és Pap-utcákban lakó több háztulajdonostól panaszos levelet kaptunk, amelyben a két utca sarkán épülő ház elhelyezését kifogásolják. A ház olyan kiugró, hegyes élü szeglettel épül, hogy az nemcsak a szépérzéket sérti, hanem az utca jövő fejlődését, helyes vonalát megrontja. Az érdekeltek afelett panaszkodnak, hogy a városnak még mindig nincs mérnöke, aki a hasonló hibákat megakadályozná. A tanács nagyon jól tenné, ha a zúgolódók megnyugtatására szakértővel megvizsgáltatná az épületet. Nemzetközi nagy lóvásár Érsekujvárott. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület által a folyó évben rendezendő XXII-ik nemzetközi lóvásár Érsekujvárott (Budapest és Bécstől gyorsvonaton 2—4 órányi távolság) ismét május hó első hétfőjén s az ezt megelőző vasárnap délután vagyis május hó 1-én délután ós május hó 2-án fog megtartatni. Ezen lóvásár Magyarországon a legjelentékenyebb és a legkeresettebb, melyet a tenyésztők és kereskedők egyaránt fölkeresnek. Főként a külföldi lókereskedők szokták az érsekújvári lóvásárt fölkeresni. A mult évben is 500 drb különféle használatra való ló adatott el. Lakások és istállók az érsekújvári rendőrkapitányi hivatalnál rendelhetők. Országos vásár idejenek áthelyezése. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Muraszerdahelyen a f. évi május hó l-re ós junius hó 26-ra eső országos vásárokat a f. évben kivételesen május hó 2-án 08 junius hó 25-ón tartsák meg.