Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-05-15 / 20. szám

8 »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1904. május 8. Drága a hus. Az országban mindenütt hallat­szik a panasz, hogy a húsárak elviselhetetlenül emelkednek. A szarvasmarha és sertés ára 15—20°/ 0-kal szökött fel, a húsárak azonban 35—50°/ 0-kal drágábbak. Ezért néhány városban már mozgalom indult meg husfogyasztási szövet­kezetek létesítése iránt. — Zalaegerssegen a közönség egy része ugy jutott olcsóbb húshoz, hogy szükségletét falusi mészárosoktól fedezte. A mészárosok, hogy a magas húsárakat fentart­hassák, vagy talán még felszöktethessék, a városi tanács védelméhez folyamodtak. A husbehozatal ugyanis ugy volt eddig lehetséges, hogy a város az illető vidékbeli mészárossal a fogyasztási adóra nézve kiegyezett s ennek folytán a behozatal akadálytalanul folyhatott. Most panaszt tettek a mészárosok, hogy ily módon érzékeny kárt szenvedtek 8 kérték a tanácsot, intézkedjék az iránt, hogy a szomszéd községekből való hus­behozatal szuntettessók be. A tanács erre el­határozta, hogy jövőre nem egyez ki a vidéki mészárosokkal, hanem minden beszállítandó húsra kiveti a törvény által előirt fogyasztási adót. Ilyeu módon a hus éppen olyan drágába fog kerülni, mintha helyben vásárolnák és a vidéki mészárosok nem fogják a helybeli iparosok kárára a várost husszállítmányaikkal elárasztani. Bátor­kodunk megkérdezni a városi tanácstól, hogy a fogyasztók érdekében nem tenne-e szintén vala­mit. Elvégre a fogyasztó közönség is városi polgárokból áll s ha a mészárosok érdekeik megvédelmezését joggal követelhetik, a fogyasz­tók is védelmet kérnek a húsárak mesterséges felszöktetése ellen. Állandó gazdasági tudósító. A m. kir. föld­mivelésiigyi miniszter Betlehem Vendel lesencze­tomaji lakost vármegyénk tapolezai járására nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. Püspöki biztosi látogatás. Péller Pál veszprémi apátkanonok, a veszprémi egyházmegyei közép­iskolák püspöki főbiztosa, Szántó László képez­dei igazgató kíséretében a keszthelyi kath. főgim­náziumot meglátogatta s az egyes osztályokban a hittani órákon megjelent. Anyakönyvi kinevezés. A m. kir. belügymi­niszter a sárszegi anyakönyvi kerületbe Horváth Aladár segédjegyzőt, a pacsaiba Vargyas József segédjegyzőt, a monostorapátiba Rohonczy Károly segódjegyzőt anyakönyvvezető helyettesekké ne­vezte ki. Uj állami népiskola. A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter a f. óv őszén megnyitandó új állami elemi népiskolák szervezésére vonatkozó rendeletét kiadta. A rendelet szerint várme­gyénkben a f. év őszén Szoboticzán nyílik meg uj állami elemi népiskola. Riadalom a vasúton. Mult vasárnap délután a zalaszentiváni vasúti állomásra az a távirati értesítés érkezett, hogy Bucsuszentlászlóról egy vasúti kocsi elszabadult jés sebesen rohan Zala­szentiván felé. Figyelmeztették ezt az állomást, hogy a váltó beállításával kellőleg védekezzék, nehogy szerencsétlenség történjék. Egyúttal utána iramodtak a szökevény kocsinak, hogy elfogják, ami szerencsére sikerült is, mielőtt baj származ­hatott volna. Tokába fulladt. Kerman Katalin II. hegyke­rületi kozlovcsáki 83 éves öregasszony a házuk udvarán botorkált egyik napon, mi közben az udvaron levő tókába esett. A közelben volt hozzátartozói, látván az öreget elesni, rögtön hozzá siettek s kihúzták a vizből, de már akkor meghalt. A megejtett hivatalos boncolás szerint az esés közben hirtelen beállt szívszélhűdés okozta a szerencsétlen öregasszonynak a halálát. Pékek mozgalma. Amióta az érvényben lévő vasárnapi munkaszüneti rendelet életbe lépett, sok panasz hangzott országszerte annak sérel­mes voltáról. Főként a pékek érzik súlyosan a rendelet azon rendelkezését, mely őket a vasár­napi munka folytatásától hétfőn reggel 6 óráig eltiltja. Miután ezen rendelkezést a kontár pékek majd mindenütt kijátszák, a mennyiben arra való hivatkozással, hogy háziipar gyanánt űzik a pék mesterséget, hétfőn reggel elárasztják a közönséget friss süteménnyel, mig a törvényt tisztelő s azt megtartó pékek nem sütvén, tétle­nül kénytelenek amazok garázdaságát tűrni. Makó s Győr városok ipartestületei mozgalmat indítottak, melynek célja, hogy a vasárnapi mun­kaszünetről szóló rendelet módosíttassák ; másrészt pedig hogy a kontár pékek üzelmeiknek gát vettessék. — A helybeli ipartestülethez intézett i átiratban ezt arra kérik, hogy csatlakozzék a mozgalomhoz s segitse a pékmesterek igényeinek kielégítését. A helybeli ipartestület legközelebb foglalkozik majd ezzel a kérdéssel. A szabómunkások mozgalma. A helybeli szabó­munkások f. hó 8-án délután 1 órakor a Baross­ligeti vendéglőben gyűlést tartottak. A gyűlésre a „ Magyarországi szabómunkások központi szak­egyesülete" Budapestről Schvarcz Gábort küldte ki, a ki megmagyarázta az egyesülés célját s a szabómunkásokat tömörülésre szólította föl. Mivel az országban csak egy egyesület van, a vidéken csoportok alakíthatók és igy a zalaegerszegi, melyet tényleg meg is alakítottak, sorban a negyvennyolcadik. A tisztikart is megválasztot­ták. Elnök lett Vathy Jenő, másodelnök Hor­váth Zsigmond, pénztárnok Fellner Zsigmond, titkár Stern Pál, ellenőrök Melczer Lajos és Háry József, bizalmi férfiak Rósenbaum Albert és Dömötör József, választmányi tagok Lajkó Károly, Farkas József, Varga István s Löwy Ignác. A csoportnak eddig 24 tagja van. — Miután a mozgalomról alaptalan híreket terjesz­tettek, a vezetőség felkórt bennünket, hogy kö­zöljük a közönséggel, miszerint az egyesületnek nem a sztrájkra való buzdítás, hanem önsegély a célja. Az alapszabályok, amelyeket a miniszté­rium jóváhagyott, kimondják, hogy összebeszé­lésből eredő munkabeszüntetések alkalmával a tagok segélyt nem kapnak. Az egyesület tagjai ha tiz havi illetéket befizettek, évenkint 58 napig 1 K munkanélküli vagy utas segélyben részesülnek mindenütt, ahol hasonló csoport van ; és pedig nemcsak Magyarországon, hanem a külföldön is. Roszakaratu híresztelés az is, hogy az egyesület vezetői a munkaadók éa mun­kások közti jó viszony megbolygatására töre­kesznek. Az első célja az egyesületnek az ön­segélyen kivül az önképzés, továbbá az, hogy a tagok részére otthont szerezzen s megtanítsa tagjait a munka szeretetére, egymás tiszteletére. Az egyesület arra kéri a közönsóget, hogy mű­ködését kisérje figyelemmel. A magyar-amerikai hajójárat. Magyarország­ból kivándorlók szállítására csakis a fiume-new­yorki hajójárat nyert engedélyt. Az állandó menetrend szerint Fiúméból minden második kedden van hajóindulás. Május 17-én (kedden) a »Slavoniac, május 31-én (kedden) a »Pannonia« junius hó 14-ón az „Ultonia" hajók indulnak New-Yorkba. A szállítási díjban benfoglaltatik két napi ellátás Fiúméban és teljes ellátás a hajón. Naponta háromszor van étkezés, minden napra másféle étlappal. Az egyik napra szóló étlap példának okáért a következő: Reggeli: kávé vagy tea tejjel, vajas kenyér, száraz halak, sütemény. Ebéd: leves, marhahús rizzsel .ós burgonyával, sertéshús borsóval, gyümölcs, kenyér és bor. Vacsora: pecsenye mustárral, makaróni, sütemény, kenyér és bor. — Azok a híresztelések, a melyek a fiumei hajókkal utazók partraszállá­sáról kerültek forgalomba, valótlanok, mert a kik az engedélyt nyert társaság hajóin utaznak, külön dijat nem fizetnek és zaklatás nélkül lép­hetnek partra Amerikában. Díjtalan felvilágo­sítást ad ós elfogad az »Adria* személyszállító osztálya : „Központi Menet jegyiroda" Budapesten IV., Vigadó-tér l.szám alatt, a melynek távirati és levélcíme: Menetjegyiroda, Budapest. Ritka 686t. A fogyasztási ós értékesítő szö­vetkezetek közül kevés sikerült. A szakértelem hiánya s a nagy üzleti költségek felemésztették a jövedelmet és megbuktatták a szövetkezetet. Most egy ritka kivételről kaptunk hirt. Csicsó zala­megyei kisközségben fogyasztási szövetkezet alakult 328 részjegygyei. Befizettetett 3000 K. A szövetkezet egy óv alatt 24251 K 07 fillér forgalmat csinált s első üzleti éve 2490 K 30 f nyereséggel végződött, amelyből 1124 K 05 f osztalékot ad a részvények tulajdonosainak. A szövetkezet csak háztartási cikkeket és gazda­sági eszközöket hozott forgalomba. Titkozatos eset. Nagy feltűnést keltett egyik elsőrangú budapesti szállodában két idegen meg­érkezése, akik az esti órákban minden csomag nélkül, szerény, szegényes öltözékben szobát ren­deltek. A portás nem is akart rendelkezésükre bocsájtani lakást, de ezek annyira kérték, hogy végre két szobát nyítattott nekik. Közben egy nagy lepecsételt levelet helyeztek el a szálloda páncélos vaspónztárába és visszavonultak lak­osztályukba. A lelkiismeret nagyon furdalta a portás oldalát és azért óvatosságra intette a személyzetet a két utassal szemben, sőt annyira gyanússá tette a az idegenek elzárkózása, szerény öltözéke és a lepecsételt boriték, hogy a rendőr­ségre telefonált detektivórt, aki kora reggeltől fogva megfigyelés alá vette az idegeneket. Reg­gelre kelve, lépésről lépésre követte őket ós mennyire meg volt lepve a rend őre, mikor látta, hogy a portás által gyanúsítottak Török A. ós Társa bankházába, Budapest Teróz-körut 46. sz. alá mentek, ahol a boritékból kivett nyerő sorsjegy alapján felvették a főnyereményt. A titkozatosság igy vált érdekes esetté, mely a szegényeket egy csapásra gazdag emberekké változtatta a Török bankház rendkívüli szeren­oséje folytán. Alapszabály jóváhagyás. A m. kir. belügy­miniszter a zalaegerszegi társaskör- és keres­kedelmi körből egyesűit zalaegerszegi kereskedemi­és társaskör alapszabályait a bemutatási zára­dékkal ellátta. Az Erzsébet királyné sorsjegyeknél a nyerő számok összege 7000. Az első nyeremény száz­ezer korona értéket képvisel; van egy 10.000, egy 5000, egy 3000, egy 2000, egy 1600 K-ás nyeremény; továbbá négy 1000, tiz 500, száz 100 koronás, 140 nyeremény 50, 500 nyeremény 20, 2440 nyeremény 10 és 4000 nyeremény 5 korona értékben. Egy sorsjegy ára egy korona. Mivel a tiszta jövedelmet emberbaráti nemes célokra fordítják, remélhető, hogy a sorsjegyek megfelelő keresletnek örvendenek. Sorsjegyek kaphatók váltóüzletekben, dohánytőzsdékben ós osztálysorsjegy gyüjtődékben. Országos vásár áthelyezése. A m. kir. keres­kedelemügyi miniszter megengedte, hogy Karmacs községben a május 10-re eső országos vásár ez évben kivételesen junius hó 13-án és Szentilonán a május 22-re eső országos vásár kivételesen az idén május hó 25-én tartassák meg. Megvadult ló. Kreisler Miksa helybeli lakos kocsisa f. hó 12-én délelőtt a Kossuth Lajos utcán egyfogatú kocsijával végig { hajtott. Útközben a ló valamitől megijedt, elragadta a kocsit. A kocsis vissza akarta tartani, de minden erőlködése hiábavalónak bizonyult. A ló esze­veszetten száguldott s már-már az a veszedelem fenyegette a kocsit, hogy felborul. A nagy lár­mára a ló elé ugrott Hász Jakab fuvaros, elkapta a zablát és emberfeletti erővel, merfékezte a megvadult s több sebből vérző állatot. Miután megállásra birta ezt, visszafordította ós elvezette a tulajdonos mező-utcai házához. A ló súlyos sérüléseket szenvedett, azonban a mégrómült kocsisnak ijedtségen kivül más baja nem törtónt. Hász Jakabot az összeverődött közönség bátor­ságáért megéljenezte. Gaedicke A. budapesti kitűnő hirnevü cég mai hirdetésére olvasóink figyelmét különösen felhivjuk. E cég szolid üzleti elvei 09 előzékeny kiszolgálása által kitűnő hirre tett szert. Az osztálysorsjáték legutóbbi húzásánál is a leg­nagyobb nyereményeket fizette ki. Felszólítás. A tudomány érdekében felkéretnek azok, kiknek alkalmuk nyilik szelid gesztenye­fákat (caBtanea vesca) állandóan megfigyelni, hogy legyenek szivesek a nevezett gyümölcsfák kihajtásának és kivirágzásának napját az időjárás minőségével együtt feljegyezni. Egyéb adatok, melyek a nevezett fák tenyésztésének körülmé­nyeire vonatkoznak, szintén készönettel fogadtat­nak. A beküldött tudósítások ilj. Vámosgyörki Kerékgyártó Árpád tanárjelölt cimére adandók fel, Budapest, I. Pauler-u. 4. sz. Vetőmagvak ára Mauthner Ödön budapesti magkereskedő értesítése szerint Budapesten nyers áruért 50 kilogramonként: vörös here 54—60 K, lucerna 53—58 K, muharmag 7— 7'/i K, baltacím 12'/*—137j K, répamag impregnált 36—44 K, nem impregnált 25—35 K. Állategészségügy. Vármegyénk területén f. hó 1-én a foldmivelésügyi minisztériumhoz beérkezett hivatalos adatok szerint 1 községben ragadós száj- és körömfájás, 8 községben ivarszerv) hó­lyagos kiütés, 3 községben rűhkór, 2 községben sertésorbánc és 26 községben sertósvósz volt. A Magyar Könyvtár legújabb sorozata ismét három értékes munkával gyarapítja ezt a kitűnő vállalatot. A magyar irodalom köréből Deák Ferenc korszakalkotó második felirati beszédét közli, melyet bevezetéskép az a remek szónoklat előz meg, mellyel Beöthy Zsolt áldozott a haza bölcse emlékének, Deák születése százados év­fordulójának egyetemi ünnepén. A külföldi iro­dalom köréből Maeterlinck szerepel, a nagy belga

Next

/
Oldalképek
Tartalom