Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-02-07 / 6. szám

4 > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapt 1904. február 7. segíteni. Az volt a cél, hogy a végső szükség nyomorúságának enyhítésére alapot teremtsenek ; hogy egymás mellé állva, egyesült erővel szintén részt vehessenek abban a gazdasági harcban, amely körülöttük folyik s ne legyenek mindig és folytonosan védtelenül kiszolgáltatva más érdekcsoportoknak. Mindenki tudja, hogy ma legnehezebb annak megélni, aki kizárólag munkabérből él s aki minden szükségletét készpénz árán, napról-napra, kicsinyben kénytelen fedezni. Senki sem tagadja, hogy a legnehezebben tud magán segíteni az, akinek minden tőkéje, hipotékája a munkaerejéből, munkájának béréből áll; akikről tehát a boldog vagyonosok azt mondhatják, hogy semmijük sincs. A gazdasági harc érdekcsoportokká különítette el az embereket, Egyik édekcsoport sem hajlandó a másik kedvéért áldozatokat hozni a saját jószántából. Azokat ki kell küzdeni. Szervezkedésre csak szervezkedéssel lehet válaszolni. Szervezkedés folyik mindenütt, amelynek alapja, jelszava, célja az önsegély, erők összegyűjtése, a bajok megosztása. Szervezkedik a kisgazda, az iparos, a gyárimunkás, a kereskedő, a tőke. A gazdasági harc ezekre nézve aktiv küzdelem, amelynek üdvös eredményeit önmaguk élvezhetik, káros következményei azonban nagyrészben mindnyájunkra vissza esnek. A leggyengébbet összezúzzák, az erősebbet csak meggyöngítik. Aki teheti, védje magát. Ha máskép nem tudja, legalább ossza meg a terheket. Szükséges társadalmi és gazdasági okokból egyaránt, hogy a tisztviselők is szervezkedjenek. Nem azért, hogy kongresszusokat tartsanak és fenyegetve, vagy kérelmezve örökké az államot ostromolják, hanem hogy ott, ahol lehet, egymáson segítsenek, társadalmi és gazdasági érdekeiket megvédelmezzék. Ezeket célozta az uj egyesület, amelynek mozgató tényezői a mult héten népes értekezletet tartottak a vármegyeházán. Az egyesület iránt azonban az érdekeltek nem tanúsítanak kellő érdeklődést. Ugy látszik, nem akarják annak nagy horderejét elismerni. 70—80 taggal a célt elérni nem lehet. Hanem ha tagja lenne annak minden köztisztviselő, a falusi tanítóktól és jegyzőktől kezdve a legmagasabb fokig, akkor nagyon sok elhagyatott, sorsüldözött ember, özvegy, árva megérezné annak áldásait s minden tag olyan előnyökben részesülhetne, amelyeket csak egyesült erővel lehet biztosítani. Ha a szatócsok közös érdekéről van szó, mwmozdul egy egész tábor. Megmozdulnak a milliomosok is. Mikor a hivatalok apró existenciáiról van szó, akkor csend van körös-körül, sőt a tekintetes urak hallgatnak legmélyebben. Segíts magadon, az Isten is megsegit. A zalaegerszegi takarékpénztár közgyűlése. A zalaegerszegi takarékpénztár részvénytársaság 35-ik évi rendes közgyűlését Hajik István intézeti elnök elnöklésével január hó 30-án tartotta. Elnök a megjelent részvényeseket üdvözölvén, a közgyűlést megnyitja s jelenti, hogy 22 részvényes 62 szavazati joggal van képviselve, minélfogva a közgyűlés határozatképes. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Lányi Kálmán és Schvarcz Mór részvényesek kérettek fel. A közgyűlés az igazgatóságnak ós felügyelő bizottságnak az 1, 03. évi üzleteredményről szóló jelentését tudomásul vette. A bemutatott záróazámadást a közgyűlés elfogadta s az 54.137 K 25 f tiszla nyeremény felosztására nézve az igazgatóság javaslatához képest elhatározta, hogv tartalékalapra 3.213 K 72 f-t, külön tartalékalapra 642 K 74 f-t, az elnökség, felügyelő- és számvizsgáló bizottság jutalomdíjaira 5.784 K 62 f-t, 400 darab részvényre kamat- és osztalékképen részvényenként 70 koronát számítva, 38.000 K-t fordít; mig a megmaradó 16.496 K 13 f- hői a gyakornokok és szolga jutalmazására 480 K -t, jótékony célra az óv közben kiadott 243 K-án felül 500 K-t, a ház értékének leírására 2.357 K 60 f-t, a tartalékalap rendkívüli gyarapítására 3.158 K 53 f-t fordítanak, 10.000" K-t pedig az 1904. évi nyereményszámlára visznek át, A jótékonycélra fordítandó 500 K-ból a népkonyhának, nőegyletnek, tűzoltó egyletnek 70—70, a karácsonyfa egyletnek, chanuka egyletnek, I kenyér egyletnek, betegsegélyző egyletnek 40—40, ! közkórháznak orvosi műszerekre 30, felső kereskedelmi iskolai önképző körnek, főgimnáziumi szegény tanulók segélyezésére, iparos tanoncok ösztöndíjára, kereskedő tanonciskolái tanulók ösztöndíjaira, szegény elemi iskolás tanulóknak tanszerekre 20—20 koronát adnak. A közgyűlés az igazgatóság azon intézkedését, hogy Neumann Albert könyvelőnek fizetését 1904. január 1-től 1.400 K-val és megfelelő nyugdíj igénnyel rendszeresítette, továbbá hogy Shmiliár Endre pénztáros évi rendes fizetése 1904. január 1-től 200 K emeléssel 1.400 K-ban állapíttassók meg, továbbá hogy Sípos Ernő és Klein Dezső gyakornokok 1904. január 1-től kezdve fejenként havi 50 K díjat kapjanak, elfogadta. Végül a közgyülég ugy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak az 1903-ilc üzletévre vonatkozó eredményes működésére nézve elismerésének nyilvánítása mellett — a felmentvényt megadta Indítvány nem adatván be, elnök a közgyűlést bezárta. Az iparosok estéiye. A zalaegerszegi ipartestület s az iparos ifjúság önképzőköre február 1-én tartotta farsangi mulatságát a „Korona" szálloda kaszinói helyiségeiben. Az estélyt sikerült hangverseny vezette be, amelynek sikerült, ügyes számai másfél óráig szórakoztatták a közönséget. A nagyterem szorongásig megtelt. A közönség nagy része állva volt kénytelen végighallgatni a műsort. Ekkora hallgatóságot ritkán látott együtt, a „Korona" szálloda. A terem nyugoti oldalán felállított emelvény mellé kitűzték az ipartestület s az ifjúsági egylet zászlóit. Ez volt az összes de hangulatos díszítés. Először Czukelter Lajos joghallgató o perét te áriákat énekelt Bubics Tivadar megyei aljegyző zongorakisérete mellett. Czukelter kitűnő hangja és rutinja, valamint a precíz kiséret valódi műélvezetet nyújtottak. Ezután Horváth Mariska kisasszony adott elő egy kedves monológot. A szöveg vonzó voltát fokozta az előadás naiv közvetlensége. Majd ismét Czukelter Lajos énekelt magyar dalokat és kuruc nótákat; ezután pedig Bubics Tivadar játszott el mesterileg néhány magyar darabot, amelyeket a közönség zajosan megújrázott, Dr. Csák Károly egy humoros történetet olvasott fel. Zsilinszky Irma kisasszony cimbalomszólója következett. Érzéssel, kifogástalan technikával adott elő néhány magyar dalt. A közönség nem engedte el a ráadást sem az igazi magyaros zenéből. Fitos Annuska kisasszony és Tislér József egy párjelenetet adtak elő. A szerelmes bakfis és a kuzinja olyan hű másolatban jelentek meg az emelvényen, mintha nem is százakra menő közönség előtt, hanem otthon a tanulószobában beszélgettek volna. Végül Balaton Sándor, a programúi szentlelke, a műkedvelők céhmestere kupiókat énekelt. A helyi vonatkozású versek kacajt keltettek s Balatonnak szuszfogyásig énekelnie kellett, mig csak igazán el nem fogyott a nóta. A műsor után gyorsan elszedték az emelvényt, kihordták a székeket s akinek hely jutott, elhelyezkedett a buffetben, a fiatalság pedig megpróbált táncolni. De annyira tele volt a terem, hogy mozdulni is alig lehetett. A mamákat először össze kellett préselni a fal mellé, az öreg urakat kituszkolni s akkor lehetett csak — életveszedelemmel — megpróbálkozni a tánccal. Reggel hat órakor még észre se lehetett venni, hogy valaki hiányzik. Jó kedvvel, a legvidámabb hangulatban együtt maradt a társaság kivilágos kivirradtig. Az anyagi eredmény nem maradt az erkölcsi | mögött. Az összes bevétel 542 K, kiadás 178 K 18 í f, igy a tiszta bevétel 363 K 84 f volt. Felülfizettek: Baly Béla, Breisach Samui, Cságoiy Ferenc (Henye), Scluitz Sándor és fia 4—4 K, dr. Klein Lajos 3.80 f, Kummer Gyula, • Szakály István, Tivult János s Várhidy Lajos polgármester 3—3 K. Klein Jakab, Mausz Ferenc, Mérő Géza, Weisz Ármin 2.80—2.80 f. Ábrahám Szilveszter, Csentericz Béla, Fischer Mór, Hauk Ferenc, Hajmásy Imre, Hoffmann Frigyes, Illés Elek, Janzsó Sándor, Krosetz Gyula, Krosetz István, Morandini Tamás, Papp Alajos, Pál József, Schmidt Győző, Schmidt József, ifj. SchufFenhauer Frigyes, Stefanecz József, Weiser és Pollák 2—2 K. Farkas László, Horváth Károly, Neufeld Izidor, Scheier Samu, Skublics Zsigmond 1.80—1.80 f. Czukelter Lajos, Heincz János, Lusker János, Pataky Lajos 1.60 — 1.60 f. Dergács Károly, Éisner József, Fülöp János, Halász Vilmos, Juhász Lajos, ifj. Slemmer Károly, Szabó Lajos, Szakonyi József, Varga Gyula, Vértesi Károly 1 — 1 K. Baumgartner Lajos, Bekes István, Bődy József, Bölcsfoldy János, Dergács Gyula, Ekler József, Erdős Gyula, Garai Lipót, Gombás István, Göndöcs Antal, Heinrich Pál, Horváth Béla, Horváth Győző, lvaiser Albert, Karczag Béla, Krausz József, Lakatos István, Morandini Arisztold, Mentes György, B. Nagy László, N. N., N. N., Németh Gábor, Práger Udön, Rechnitzer Sándor, dr. Rosenthal Jenő, Rosenthal Gyula, Rosenberg Rezső, ifj. Rutics Béla, Singer Miksa, Wapper Ignác, Weisz Tivadar, L. Gy. 80—80 f. Ifj. Horváth Jenő, Lendvay Balázs 60 —60 f. Lendvav Pál, Nagy Gyula, Schwarcz Mór sütő, özv. Varga Mihályné 50—50 f. Antal Béla, Engelhardt Sándor, Fehér Flórián, Horváth Lajos, Hochberger László, Kohn Dávid, Lendl Gyula, Lendvay László, Medvósy József, Schlesinger Gusztáv, Szegő Manó 40—10 fillér. Jelen voltak: Asszonyok: Antal Béláné, Ábrahám Szilveszterné, Ángyám Jánosné, Balaton Sándorné, dr. Csák Károlyné, Cseresnyés Lászlónó, Dergács Károlyné, Fürst Samuné, Godfinger Dezsőné, Göndöcs Autalné, ifj. Horváth Jenőné, Horváth Károlyné, Horváth Ferencuó, Horváth Béláné, Hajmásy Istvánné, dr. Jámbor Mártonné, Jeney Mihályné, Jády Károlyné, Klosovszky Ernőnó, Krosetz Istvánné, Kaszás Kálmánué, Kraxner Jánosné, Lusker Jánosné, Léránt Jánosné, Lónyay Pálné, Medvéssy Józsefné, Morandini Tamásné, özv. Maksáué, Miszori Kálmánué, Nagy Lászlóné, Pintér Gergelynó, Pfetf'er Henrikné, Szláby Józsefné, Szakonyi Józsefné, Tölli Istvánné, Tornyos Mátyásné, Varga Györgynó, Varga Gyuláné, Varga Vilmosné, Várhidy Lajosné, Zsilinszky Sándorné. Leányok: Baumgartner II us, Cseresnyés Vilma, Engelhart Mari, Fitos Anna, Gruber Mari, Horváth Mari, Horváth nővérek, Hajmásy Ilon, Hartl nővérek, Hegedűs Pepica, Lendvay Lujza, Lónyai Ilonka, Lakics nővérek, Medvésy Szidi, Molnár Mariska, Miszory Tercsi, Mádló Ilonka, Pintér nővérek, Pausa Mari, Róka nővérek, Rozner Szidi, Stern Mari, Szláby Mariska, Szakonyi Anna, Sável Lujza, Spiegel Gizi, Tornyos nővérek, Tölli Orzse, Varga Vilma, Viola nővérek, Zsilinszky Irma. Az első négyest 60 pár táncolta. Karcolatok. Ne haragudj rám, jámbor és türelmes olvasóm, hogy még mindig a farsangról beszélek. Farsangi témám van most bőven, a többit máskorra tartogatom. Mert a témával is spórolnom kell. A vidéki újságíróból hamar kifogy a szusz, amint a vidéki életből a pezsgő frisseség. Álmos életnek álmosa krónikása; a szürke napoknak szürke a története. De most farsang van s osak nappal vagyunk álmosak. Estére kelve megszállja a lelkeket a farsangi hangulat. Ilyenkor beköltözik közónk is a lámpaláz. Nem az a fajta, amelyik a közönség előtt fogja el a hangverseny műsoraira tűzött műkedvelőket, hanem amely felvillanyozza az embert a legelső lámpa kigyultakor. A heteket végig bálozó, hosszú éjszakákat végig lumpoló itju minden reggel szent fogadalmat tesz a szolid életre. Filiszter akar lenni minden áron. De mikor kigyúlnak az utcai lámpák s a kávéházak ablakai mint fényes szemek villognak bele a homályba, vége az önuralomnak. A megszokás, a lámpaláz viszi az embert az éjszakák útjaira. A vér, a vér! Ha egyszer lázas forgásnak indult, nem állítja meg azt más, mint — a szent házasság. A filiszterré vált társadalmi oszlop azután csak roskad, kopik, fakul. Lassan, csen-