Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-03-13 / 11. szám

6 • Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapi 1904. március 13. könyezett. Hosszú kocsisor kisérte utolsó útjára a neszeleji temetőbetőbe, ahová még sokáig jár sirni a fájdalom. — Adjon az Isten vigaszt a szomorú sziveknek. Berendelés. A győri kir. Ítélőtábla elnöke dr. Ereki István sümegi kir. járásbirósági aljegyzőt a győri kir. ítélőtáblához tan ácsjegyzővé rendel­te be. Áthelyezés a déli vasútnál. A déli vasút igaz­gatósága Schilám János déli vasúti íűtőházi főnököt Székesfehérvárról hasonló minőségben Nagykanizsára helyezte át. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Ldngh Lajos zalaegerszegi pénzügyi számvizsgálót a zalaegerszegi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez pénzügyi számtanácsossá nevezte ki. — A nagykanizsai királyi törvényszék elnöke Kovács Kálmán letenyei kir. járásbirósági napi­díjas hivatalszolgát ugyanoda III. osztályú hiva­talszolgává nevezte ki. Anyakönvvezető kinevezése, m. kir. belügy­miniszter Ellmann Béla andráshidai segédjegy­zőt az andráshidai anyakönyvi kerületbe anya­könyvi helyettessé nevezte ki. Segédjegyökké választattak Bánokszentgyör­gyön Zsiga Gyula, Felsőszemenyón Lencz Béla és Kerkaszentmiklóson Stand János okleveles jegyzők. Uj körjegyzőség. Gutorföldön mozgalom in­dult meg, hogy a község körjegyzőséget kapjon. Csatlakoznának hozzá Szentpéterföld, Náprátfa, és Csertulakos, amelyek most a tárnoki körjegy­zőséghez tartoznak. Ezek a községek a körjegy­zői székhelytől távol feküsznek s a közlekedés az utak rosszasága miatt nehéz. A tárnoki kör jegyzőség egyébként is egyike a leglerhesebb­nek s kétségtelenül jogosult az a törekvés, hogy az ketté választassák. A mult héten küldöttség járt Zalavármegye alispánjánál, hogy az uj kör­jegyzőség szervezését kérelmezze. Zalatárnokban aljegyzői állás rendszeresítése határoztatott el; az érdekeltek azonban azt kérték, hogy az al­jegyzői állás rendszeresítése helyett Gutorfóld székhellyel az említett négy községből uj körjegy­zőség alakíttassák. Március 15-ének ünneplése. A főgimnázium önképző köre március 15-én ünnepélyt rendez, melynek műsora a következő: „Hymnus" énekli az ifjúság énekkara. „Megnyitó beszéd" tartja Schuszter Oszkár főgimn. tanár. „Petőfi: 1848. március 15 én" szavalja Pomper Ferenc VI. o. t. „Hunyadi János magyar mars" énekli az ifjúság énekkara. „Március idusát" szavalja Klosovszky Ernő VIII. o. t. Szabadságharcaink és a tanuló ifjúság. Felolvasás, tartja Kiss Elemér VIII. o. t. és Nagy Bercsényi Miklós, „Csinom Palkó" és más magyar dalok, előadja az ifjúság zenekara. Tóth Kálmán: „Előre" szavalja Rechnitz György VI. o. t. „Rákóczi induló" énekli az ifjúság énekkara. Az ünnepély pont 11 órakor kezdődik. — A zalaegerszegi felsőkereskedelmi iskola ifjúsága március 15-ét a vármegyeház nagytermében üli meg 15-én d. u. 3 órakor. — A zalaegerszegi kereskedő ifjak önképzőköre március idusát a Kummer-féle kávé­ház emeletén levő saját helyiségében ünnepli. Eljegyzés. Guttmann Jénő Nován eljegyezte Lichter Janka kisasszony Veszprémből. A zalaegertszegi iparos ifjak önképző egyle­te f. hó 6-án tartotta évi rendes közgyűlését az ipartestületi székház nagytermében Fapp Alajos egyleti alnök elnöklésével, aki üdvözölvén a szép számmal megjelent egyesületi tagokat, a gyűlést megnyitja s beszámol az egyleti év fontosabb eseményeiről. Ezt követte a titkári jelentós az egyesület kebelében a mult 1903 évben előfor­dult eseményekről, valamint a tagok létszámáról. Majd felolvasták a pénztárosi jelentést a mult év bevételei és kiadásairól, valamint az egyleti vagyonról, mely leltár szerint 4.228 K 10 f-t képvisel. — Az alapszabályok egyes pontjainak módosítására hat tagu bizottságot küldött ki a közgyűlés. Utolsó tárgyát a tisztújítás képezte, melynek eredménye: Papp Alajos elnök, Balaton Sándor alelnök, Lónyay József titkár, Tislér József jegyző, Jády Károly pénztáros, Kakas Ágoston ellenőr, Lendl Gyula háznagy, Pausa Kálmán könyvtáros, Németh József és Nagy Gyula zászlótartók. — Választmányi tagok: Unger Ferenc, Hollósy György, Miszory Béla, öimonffy Lajos, Háry József, Magyar József, Horváth Zsigmond, Klein Sándor, Varga János Stern Pál, Lőwi Béla, Lőwi Ignác, Mihály József, Kislóth József, Dömötör János, Brenner Ferenc, Szabó Lajos; választmányi póttagok: Bozzay Sándor, Neuwirth Pál, Hochberger László, Péter Antal, Farkas József, Nagy Gyula. A számvizsgáló bizottság tagjai: Lakatos István, Szente Sándor, Siposs Ernő. Végül Balaton Sándor elnöklete alatt a vigalmi bizottságot Tislér József, Lónyai József, Jády Károly, Lendl Gyula, Miszory Béla, Horváth Zsigmond, Sipos Ernő és Simonífy Lajos tagokból alakították meg. Kisorsolt automobilok. A világ egyik legelső automobil gyára »The English French Motors and Cycles Company London Harvich«, negyven darai) automobilt sorsolt ki. Zalavármegyében több uri embernek küldött a gyár teljesen díjtalanul sorsjegyeket s az értékes nyeremények­ből kettőt zalai urak nyertek meg. Bogyay Elemér főispáni titkár egy 6800 K, Malatinszky Lajos zalaszentgróti főszolgabíró pedig egy 4000 korona értékű automobilt nyertek, amelyeket a cég a szerencsés nyerők cimére vasútra adott Az említett gyár motoros kocsijai a legki tü­nőbb angol gyártmányok. Sehol a világon nem képesek ezeket oly precizitással előállítani, mert az angol acél ós gépipar versenyen felül áll. Magyarországon ma még az automobilok nin­csenek olyan általánosan használatban, mint a külföldön, de kétségtelen, hogy nem sokára erős versenyt csinálnak az angol telivéreknek, az orosz és . amerikai trabereknek, valamint az ősi családi bárkáknak, a modern landauereknek, csézának, szandlaufernek, tarantasznak ós egyéb járműveknek. Az automobil a legkényelmesebb és leggyorsabb közlekedési eszköz s emellett takarékossági szempontból is előnyösebb, mint a parádésfogat. Szerényen meghúzza magát a kocsi­szín sarkában; nem kell félteni, hogy az állás­ban megromlik, mint a paripák lába; nem fo­gyasztja a drága szénát, zabot, megelégszik egy kis benzinnel. Kezelése sem nehéz dolog s egy értel­mesebb urodalmi cselédet is hamarosan be lehet tanítani a kormányzására, tisztogatására. Nem csak sport szempontból, hanem gazdasági tekin­tetben is nagy jelentőségük ós fontosságuk van a motoros kocsiknak s bizony nemsokára százá­val fog szaladni a töf-töf az országutakon is, nem csak a nagy városokban. Néhány évtized alatt nagyot fordult a világ. Mikor apáink a vármegyegyülésre készültek, a kocsis három nappal előbb vizipuskával fecsken­dezte a szíjrugókon függő batárt, seprőpálinká­val dörgölte a táltosok inypókos lábait; felkötö­zött a kocsi hátuljára egy rengeteg csomag szénát, egy zsák zabot; a koosiládába beletett nyolc darab patkót, négy kötőféket, tartalék istrángot, kocsikenőt; a gazda tizszer is végignézte, nem hiányzik-e valami, azután Isten segítségül hívása mellett nekivágott a rettenetes útnak. Es hatvan­hetven kilométer távolságot megjárt két nap alatt. Később kőutakat, vasutakat építettek s mikor a négy jó ló három perces tempóban tett meg 15—20 kilométert, vagy a vicinális vasút sebességével haladhatott az ember, azt hittük, hogy ennél nagyobb kényelemmel nem ia utaz­hatunk. De ime feltalálták az automobilt, amely ló nélkül, fűst nélkül, gőz nélkül ugy fut, hogy lefőzi a gyorsvonatot. Ötven-hatvan kilometer | csak akkora távolság, mint mikor 30 esztendő­! vei ezelőtt egy kis beszélgetésre rándult át asszonynénénk a szomszéd faluba. Zalavármegye kitűnő utjai feltétlenül alkalma­sak az automobillal való közlekedésre, mert a jármű használatát a legrosszabb időjárás sem akadályozhatja. Az angol gyár tehát egészen jól | számít, ha olyan helyen igyekszik egyébként ! elismert kitűnő gyártmányait bemutatni, ahol ' azok előnyösen használhatók. Eltekintve az angol i motoros kocsik kitűnő voltától, a »The English | French Motors and Cycles Company« gyártmá­i nyai azért is kelendőbbek lesznek, mert ezreket ! érő kocsikat sorsol ki és küldöz szét Magyar­országban is, hogy közvetlen tapasztalatból lát­hassa mindenkia magától szaladó kocsit, a jövő első jármüvét. Sorozás. A kormány legutóbb ugy intézke­dett, hogy a sorozás március 21-ón veszi kez­detét. A politikai helyzet azonban legutóbb ugy alakult, hogy nem sok kilátás lehetett a határ­; idő betartására s a szegény póttartalékosok ; kétségbeesetten néztek a jövőbe, mert az ő sza­. badulásuk órája attól függ, mikor vonulhatnak | bő az újoncok. A várva várt fordulat végre be­következett. Az obstrukció megszűnt, az 1903. évi újonc jutalékot gyorsan megszavazta az országgyűlés; a terminus betartható ós március 21-én elkezdődhetik a sorozás. Az előmunkála­tok készen vannak, az újoncoknak az egyes csapattestek, illetve fegyvernemek szerint való beosztása pedig folyamatban van, a legények elejét tehát egy-két hét alatt besorozzák. Az újoncok május 9-én fognak bevonulni s ugyan­akkor szabadulnak a régi katonák, illetve pót­tartalékosok is. Bizony ideje volt. Az ujonco­zási tervezet Zalavármegye területére a követ­kezőleg állapíttatott meg: 1. Keszthelyen már­cius 21, 22, 23 (polgári elnök Dézsányi Árpád); 2. Tapolcán március, 26, 28, 29, 30 és április 6 (polgári elnök báró Putheány Géza); 3. Sümegen április 8, 9, 12 (polgári elnök Gyömörey János); 4. Zalaszentgróton április 14, 15 (polgári elnök gróf Batthyány Pál); 5. Zalaegerszegen a járás­ból április" 18, 19, 20, 21, a városból 22 (polg. elnök Csertán Károly alispán); 6. Pacsán április 25, 26, 27 (polg. elnök Szentmihályi Dezső); 7. Nagykanizsán — a városból — április 29, 30 (polg. elnök Csertán Károly alispán), a járásból március 21, 22, 23, 24 (polg. elnök Hertelendy Béla); 8. Letenyén március 26, 28, 29 (polg. elnök dr. Tuboly Gyula); 9. Perlakon április 6, 7, 8, 9, 12 (polg' elnök dr. Tuboly Gyula); 10. Csáktornyán április 14, 15, 16, 18, 19 (polg. elnök Tóth István); 11. Alsólendván április 21, 22, 23, 25, 26 (polg. elnök Hajós Mihály); 12. Nován április 28, 29 (polg. elnök Csertán Károly alispán). — Az állításkötelesek száma a keszt­helyi járásban 537, a tapolczaiban 1036, a sümegiben 691, a zalaszentgrótiban 424, a zala­egerszegi járásban 706, Zalaegerszeg városban 172, a pacsai járásban 602, Nagykanizsa város­ban 337, a nagykanizsai járásban 824, a lete­nyeiben 615, a perlakiban 931, a csáktornyai­ban 992, az alsólendvaiban 1088, a novaiban 410; összesen az egész vármegye területéről 9565. Vizsgálatok. A zalaegerszegi m. kir. állami gazdasági ismétlő iskolában a közismereti tan­tárgyakból a vizsgálatok f. évi március hó 20­án d. e. 8 órától kezdve az I. III. fiu és III. leányosztályban, d. u. 2 órától kezdve az I. II. leány és II fiúosztályban a központi állami ele­mi iskola épületében tartatnak. Kéretnek a t. c. szülők és az érdeklődő tanügybarátok, hogy e vizsgálatokon minél nagyobb számban megje­lenni szíveskedjenek. Zalaegerszeg, 1004 március 12-én. Az igazgatóság. A nagykanizsai izr. jótékony nőegylet Vidor Samuné örökös elnök elnöklete alatt tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen Révész Lajos titkár beszámolt az egylet mult évi működésé­ről. A jelentés szerint az egylet az 1903. évben 6.521 K 62 f-t fordított jótékony és közhasznú célra; bevételei voltak 1.639 K 50 f tagsági díjakból, 1.96i K 46f vigalmakból, 1.343 K ka­matokból, 290 K koszorútpótló adományokból; az egylet vagyona 36 293 K 92 f. A két óv óta életbe léptetett zsurok eddig 4.003 K 30 f eredményeztek az egyesületi árva alap javára. A titkári jelentés után a számvizsgáló bizottság tett jelentést a számadások vizsgálatáról. A közgyű­lés Vidor Samunó elnöknek és Sommer Sáudorná pénztárosnak köszönetét fejezte ki. A közgyűlés utolsó tárgyát a választás képezte; a kilépő tiz tagot újból megválasztották. A városi tisztviselők nyugdíja. Zalaegerszeg városnak régi terve, hogy tisztviselői részére nyugdíjalapot teremtsen. A pénzügyi helyzet azon­ban nem engedte, hogy a szép terv valóra vál­jon. Az egyik utóbbi képviselőtestületi ülésen a polgármestert meginterpellálták a nyngdíj kér­désben s bizottságot küldtek ki a tervezet el­készítése végett. A bizottság tárgyalásait meg is kezdte s ugyanazon elveket vette irányadókul, amelyek az állami és vármegyei tisztviselők nyugdíjszabályzataiban elfogadvák. A készlétek még nincsenek megállapítva. A kérdés nehéz­ségét természetesen a finánciális rész képezi, mert alig van olyan alap, amely a nyugdij alap­nak legalább kezdetét képezhetné. Égy kis jó­akarattal azonban ezen is lehet segiteni. — Az ügy részleteire alkalumadtán még visszatérünk. Vizszabályozás. A sümegi járásban levő Mar­czal ér tisztogatása tárgyában az alispáni ren­delet alapján megindított mozgalom annyira ha­ladt, hogy az érdekeltségi tárgyalást Karácsony Kálmán járási szolgabirónak ós a szombathelyi kultúrmérnöki hivatal kiküldöt|tjének közbejötté­vel már megtartották. A műszaki tervek szerint 1 a tisztogatást hót és fél kilometer hosszúságban

Next

/
Oldalképek
Tartalom