Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-03-13 / 11. szám

1904. március 13. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 5 Elmekórnak 6 esete képezte a hivatalos be­avatkozás tárgyát; közülök négyet, mint köz­veszélyest, elmegyógyintézetbe szállítottak, kettőt pedig, mint csendes elmebeteget, házi ápolás alatt hagytak. Hót éven aluli korban elhalt gyermekek közül orvosi kezelésben nem részesült 19; az elsőfokú hatóságok e miatt tiz elmarasztaló és négy fel­mentő végzést hoztak, a többiekre nézve pedig a megfelelő tárgyalások befejezést nem nyertek. E hónap folyamán egészségügyi szempontból megvizsgáltam a nagykanizsai elemi és polgári iskola néhány osztályát. A Zalaegerszegi Önsegélyző Egylet köz­gyűlése. A Zalaegerszegi Szövetkezeti Önsegélyző egy­let évi közgyűlését Fischer László vezérigazgató elnöklésóvel f. hó 6-án délután tartotta az in­tézet helyiségében. Elnök üdvözli a megjelent részzényeseket, a közgyűlést megnyitja ós annak határozatképes­ségét az alapszabályok értelmében megállapítja. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére Schvartz Mór, Fürst Samu, és Schiitz Sándor részvényesek választattak meg. Ezután felolvastatott az igazgatósági jelentés, amely meleg hangon emlékezett meg Jámbor Samu egyesületi titkár és könyvelőnek elhúny­táról, aki három évtizeden keresztül szolgálta odaadó buzgósággal az egyesület ügyeit s aki­nek emlékét a jelentősben foglalt javaslathoz képest jegyzőkönyvileg örökítették meg. Folyta­tólag szólt a jelentés a lebonyolítás alá kerülő 26-ik üzletcsoport három éves kihelyezéséről, az elért eredményről, valamint a tiszta nyereség felosztására vonatkozólag tett javaslatot. A köz­gyűlés az igazgatósági jelentést tudomásul vette. Ezután a közgyűlés a mórleget megállapította, s a felügyelő bizottságnak felolvasott jelentésé­ben foglalt javaslat elfogadásával elhatátozta, hogy a lebonyolítás alá kerülő 26-ik üzletcso­portnál elért 24.278 K 50 f tisztaeredmónyből osztalék cimén minden 50 filléres törzsbetét után 6 K 70 f-t fizet, mely eimen a 3.449 törzsbetétre összesen esik 23.108 K 30 fillér; l°/ 0-ot vagyis 242 K 70 fillért a tartalékalapra fordít, a megmaradó 927 K 50 f pedig az igaz­gatósági tagok és felügyelő bizottsági tagok ju­talékára, valamint a felszámolók napidíjára for­dítatik; egyúttal elhatározta, hogy az osztalék kifizetése minden szerdán d. u. 2—5 óra közt történik. A közgyűlés úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak az 1903. évi működését illetőleg a felmentvényt megadta. Az 1904-ik évi költségvetést a közgyűlés az igazgatói jelentésben foglalt javaslathoz képest 4.520 koronában állapította meg. Végül a közgyűlés az igazgatóságból kilépő Fischer László, Boschán Gyula, Keszly Ferenc és Udvardy Ignác igazgatósági tagokat újból 3 évre igazgatósági tagoknak, továbbá Büchler Jakab, Heinrich Pál és Udvardy Vince felügyelő bizottsági tagokat, kiknek 3 éves mandátuma lejárt, újból 3 évre felügyelő bizottsági tagokká megválasztotta. Karcolatok. (Páros viadalok.) Hiába irunk, hiába beszélünk a párbaj ellen, csak nem megy az ki a divatból. Hála Isten, ma már a lovagias ügyek nagy része jegyzőkönyvileg nyer befejezést, de a zára­dékban feltétlenül szerepelnie kell annak a meg­jegyzésnek, hogy az ügy a lovagiasság — tehát nem holmi nyárspolgári becsület-kódex — sza­bályai szerint nyert befejezést. És a páros viadalok napjai mintha periodiku­san visszatérnének, vagy mintha járványszerü jellege volna a harcias kedvnek. Időnkint meg­telik a levegő a vér illatával ós puskapor füsttel s egymás után állnak szembe a párok, hogy egymás bőrét meghasogassák, vagy igyekezzenek akkora kis léket iijtpi az ellenfél testén, hogy a lélek kiférjen gyarlándó porhüvelyéből. A mánia ragadós és — sokféle terjesztő oka van. Karakó-Nyomoródon az állatorvos a póstás kisasszonynak udvarol s a segédjegyző ugyanezt szeretné cselekedni. Összevesznek, megverekesz­nek annak rendje és módja szerint. Hja, de a helybeli segédtanítónak is be kell bizonyítania . hősies bátorságát, összeveszik tehát az erdésszel; ; a segédek pedig összekülönböznek a tárgyalások i alatt. És köszörülik a kardokat, töltik a mordá­I lyokat s az öreg kirurgus hamarosan tűt és cér­j nát, meg vattát hozat magának. Ha a vidéki kis várost megtiszteli egy vívó­mester avval, hogy az olasz vagy magyar iskola szerint vívó kurzust rendez, egyszerre harcias hangulat ömlik el a helybéli fiatalság kebelében. A gyógyszerész segéd toborozza a sportkedvelő ifjúságot, amely csodálatos módon kényesebbé lesz a gavallér tempókra s még a legártatlanabb viccet sem türi el. A mesztró hiába beszél, hogy a jó vívó nem krakéler (de gyenge célzásokat tesz a komoly esetekre), a tanítványok nem fogad­ják be az igéket. Minden áron a gyakorlati érté két akarják látni a tanulmányoknak. A vivás nem elméleti dolog. A legszebb kvart sem ér semmit tompa karddal. És megkezdődnek a lovagias ügyek; megtelik a »Tárogató« utolsó hasábja nyilatkozatokkal és levelekkel, amelyek így kezdődnek: Kedves barátunk! Megbízásod folytán felkerestük X. Y. urat . . . . s ugy végződnek, hogy az ügyet a lovagiasság szabályai szerint befejezettnek nyil­vánítjuk. — — — Igy folynak a dolgok az ur 1904-ik esztendejében, valahol nem messze. (A politikusok.) A levegő is tele van politiká­val. Nemcsak a zöld asztalok mellett, hanem az iparos műhelyében, a korcsmában, a paraszt ember pitvarában, a kaszárnyákban, hanem mindenütt, ahol két ember találkozik, szó esik a politikáról. A paraszt ember csak ugy szórja maga körül a politikai terminus technikusokat. Hogy milyen értelmet tulajdonít nekik, az mellékes. — — — Beállít egy falusi atyánkfia a taka­rékba a váltójával. — Egy kis indemnitit hoztam, kérem alássan. — Mit hozott kend? . — Hát megtisztölöm, a régi váltómat szeret­ném megtópunyi (megtalpalni) egy kis póthitellel. Itt az elöljáróság javaslata (községi bizonyítvány.) — — — Több gazda ember tartozott valami hagyatéki masszába néhány száz koronával. Fel­szólították őket, hogy fizessenek. — Azt már nem cselekesszük — mondták ők. Ex-lex lévén, nem muszáj fizetni. Beperelték az adósokat, akik a hallatlan sérel­I met a miniszterhez beadott kérvényben ugy ! panaszolták fel, hogy »az eksz-leksz törvényt itte­nek semmibe veszik és leginkább hogy megtiltya a törvén a füzetés eránt való zakatolódást, mégis kigyütt ránk a végrehajtás. Azeránt esedezünk tehát kegyes szüne előtt, méltóztasson megparan­csónyi az eksz-lekszet, a kölcséget pedig viselle az, aki megsértette a törvényt." — — — Egy szeladont perbe vont egy szemre­való leányzó. Valami kis sérelem esett rajta. A legény házassági Ígéreteinek eredménye már fél esztendős. A legény megfeledkezett az Ígéretei­ről és nem akarta ismerni a kisdedet, sem apai kötelességeit. Biró elé kerültek. A fiút azonban hiába faggatták, letagadta az ismeretséget. A leány sírdogálva vallotta gyer­meke atyjának az alperest. — Kérem a tekintetes urat, — védekezett az alperes — háromszor is megesküszök, hogy a politikus üdőben nem ismertem ezt a leányt. — Ne politizáljunk atyámfia, hanem fizet kend havonként 10 koronát. — De kérem, a politikus üdőben . . . — Elmehetnek. A folyosón nagyot bökött a homlokára a legény. — Az istennyila üssön az urakba. Tudom már, mér vesztettem el a pört Nem politikus idő az, hanem kritikus . . . Elhibáztam a szót. — — — Az ügyvédnél járt urambátyám, aki a » Magyarországon « kívül mást nem olvas. — Öcsémuram, már megint bajom van az erdő miatt. Mi az ördögöt csináljak? Adjon nekem egy kis obstrukciót . . . — Tessék a vitarendező bizottsághoz fordulni. — Hová a ménkübe forduljak? — Én tudniillik csak instrukcióval szolgálha­tok. Az obstrukciót csak a fővárosi prókátorok árulják. — Ejnye de szőrszálhasogató az ur. — — — Khon ur hirskontrát adott a terc­kasszának. A hirskontra nagy ur. A Kossuth kontra csak j ellenzéki körökben járja. Schwarz tehát nem tu­j dott egyebet mondani, mint Tisza kontrát. Khon nem engedett. — A Tisza kontrát meg . . . meg . . . meg­obstruálom. A gibic beleszólt a dologba. — Leszerelni ... leszerelni... Ez nem megy. A hirskontránál vége vau. Azon tul nincs több. — Addig kontrázok, amig nekem tetszik. — Leszerelni ... Ez nem megy. — De mit obstruálsz te? Én kontráztam, kontrázni pedig lehet. De obstruálni . . . — Vond vissza a kontrát. — Jó. De nem obstruálsz tovább. — Helyes. A gibic. (Kikapja Schwarz kezéből a kártyát.) Menjünk tovább. Egyik se ir semmit. A két játékos közös erővel kilökte a kávéház­ból a gibicet! Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. A zalagerszegi kir. törvényszék elnöke ár­lejtést bocsátott ki az alsólendvai kir. járásbí­róság fölszerelésére, a régi szerelvények Jki­javitása s egyéb munkálatok végzésére összesen 3000 korona költségelőirányzattal. Az ajánlatok benyújthatók az összes munkák­ra, vagy külön kölön a) az uj szerelvényekre, b) a régi bútorok kijavítására és átfestésésére, c) az átköltözködéssel egybekötött munkákra. A munkálatok részletes költségvetése ós a föltételek a zalaegerszegi kir. törvényszék iroda­igazgatójánál megtekinthetők. Az ajánlatok be­nyújtási határideje folyó évi április hó 8-ának d. e. 11 órája. Sopron. 1904. évi március hó 8-án. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. H i r e k. Közgyűlés. A Zalamegyei Gazdasági Egyesü­let f. évi március hó 30-án d. e. 10 l/a árakor Zalaegerszegen saját helyiségében rendes közgyű­lést tart a következő tárgysorozottal: ElDÖk le­mondása ; elnök választása; a számvizsgáló bi­zottság jelentése; elnöki jelentós az egyesület 1903 évi működéséről; határozat hozatal a biztosítási képvisélet ügyében; az O. M. G. E. átiratának tárgyalása az Ausztria és Magyarország közötti cukorforgalom seabályozásának ügyében a pénz­ügyminiszter által a képviselőházhoz beadott törvényjavaslatra nézve; folyó ügyek tárgyalása. — A közgyűlést megelőzőleg ugyanez nap d. e. 97J órakor az igazgató választmány, úgy is mint a vármegyei központi mezőgazdasági bizottság, ülést tart. Részvétnyílvánitás. A közigazgatási bizottság f. hó 6-án tartott üléséből Hertelendy Ferenc elnöklő főispán indítványára Deák Mihály köz­igazgatási bizottsági taghoz, felejthetetlen emlékű nejének gyászos elhunyta alkalmából, a bizottság jelen volt tagjainak aláírásával ellátva a kö­vetkező részvét sorokat intézte : „A mórhetetlen veszteség alkalmából, mely téged és kedves osa­ládodat ért, fogadd legbensőbb részvétünk ki­fejezését. Igaz lélekkel osztozunk mély gyászod­ban s kérjük a jó Istent, adjon szivednek erőt ós vigaszt a fájdalom nehéz megpróbáltatásában. Miniszteri elismerés. A m. kir. pénzügymi­niszter a csáktotnyai m. kir. adóhivatal tiszti­karának az illetők kezelés mintaszerüsóge és an­nak összes ágain végigvonuló tisztaság, pontosság, valamint a törvények és rendeletek szigorú be­tartása miatt teljes elismerését ős megelégedését nyilvánította. Temeté8. Mult számunkban hirt adtunk Deák Mihálynó Kőnigmájer Vilma úrasszony váratlan elhunytáról. Az a tisztelet ós szeretet, amely az áldott, jólelkű úrnőt körülvette, impozáns rész­vétben nyilvánult meg. A mőlyen sújtott család tagjai mérhetetlen fájdalommal állták körül a ravatalt; az ismerősök, rokonok, tisztviselők, barátok serege pedig sietett enyhíteni a fájdal­mat a mélyen érzett részvét jeleivel. Koszorúk­kal borítottták el a koporsót, amely egy párat­lan jó anyát, szerető szivvel, nagy lélekkel meg­áldott asszonyt fogadott magába. Szívből fakadó könyek öntözték a koszorúk virágait s megáldott emlékezettel tért meg az alkotóhoz, mert élete szeretet volt s ennek verőfényét nem zárta el senkitől. Akit a szegények is megsiratnak, annak gazdag volt a lelke s akit mindenki áldva emle­get, annak áldás volt az élete. — Hétfőn délután temették el. Koporsója fölött száz ós száz szempár

Next

/
Oldalképek
Tartalom