Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-02-21 / 8. szám

84 »ZaÍamegye, Zalavármegyei Hirlap» 1904. február 7. mult évi működéséről; a jelentés szerint az egye­sület 36 betegnek nyújtott segélyt, szegény is­kolás gyermekek között 34 pár csizmát osztott ki, karácsonykor pedig 11 kórházi beteget lá­tott el pénzbeli segítséggel. — Az elnöki jelen­tésnek helyeslőleg tudomásul véteie után a szám • vizsgáló bizottság a pénztár állapotáról tett jelentést, mely szerint a fiók pénztár vagyona 1.376 K 52 f, a választmányé pedig 2.523 K 58 f. A jelentés alapján az egyesület pénztáro­sának a közgyűlés a felmentvényt megadta. Az országos egyesület mult évi munkásságát Bánfi Alajos társelnök ismertette. Darnay Kajetánné elnök indítványára annak emlékére, hogy az országos vöröskereszt egylet ebben az évben ünnepli meg 25 éves jubileumát, elhatározta a fiókegyesület, hogy a sümegi városi kórház egyik, még üres szobáját hat ággyal és egyéb felsze­reléssel ellátja s erre a célra ezer koronát sza­vazott meg. Végül az üresedésben levő egy választmányi tagsági helyre a közgyűlés Talabór Károlyt választotta meg. A nagykanizsai kereskedők társulata f. hó 14 én tartotta nagy érdeklődés mellett évi köz­gyűlését Elek Lipót kir. kereskedesmi tanácsos elnök elnöklésével. Az érdeklődés oka abban volt, hogy a kereskedők nagy része az Országos Kereskedelmi Egyesület mellett kivánt állást foglalni, mely egyesület, mint a kereskedelmi érdekeket képviselő központ hivatva van a ke­reskedelmi életben előforduló visszásságokat meg­szüntetni. El is határozták, hogy a társulat belép az országos egyesületbe s ennek megteremtőjét, Sándor Pál országgyűlési képviselőt táviratilag üdvözölték. Az elnöki megnyitó után a titkár beszámolt részletes jelentésében a társulat évi működéséről. A titkári jelentés, a pénztári szám­adások ós költségvetés megállapítása után át­tértek a választásra. A régi tisztikart és választ­mán/t megvállasztották újból, uj titkár lett Heltai József, pénztáros Reichenfeld Ede, amenyiben a régi titkár és pénztáros állásuktól végleg meg­váltak. Farsangi tréfa. Majdnem áldozata lett Antal Jenő andráshidai kovács felesége egy meggon­dolatlan frarsangi tréfának. Palatin Márton tanító húshagyó hétfőn maga mellé vette Szegedi Vendel napszámost, bekormozták az arcukat és fel­fegyverkeztek késekkel ós baltákkal. Este 10 és 11 óra között azután bekopogtattak a ková­csékhoz, akik már pihenni tértek. A kovács ajtót nyitott, amire elébe toppant a két kormos alak és pénzt követeltek. A kovácsnak véletle­nül volt is otthon egy kis pénze, az első pilla­natban a rablóknak öltözött emberek komikus toalettjeit sem vehette szemügyre, tehát meg­ijedt. Lélekjelenlétét azonban nem vesztette el, hanem torkon ragadta az egyik alakot. Az asszony a rémülettől majdnem az eszét vesz­tette. Kiugrott az ablakon s ájultan rogyott össze; két napig nem tért eszméletre s most is Bulyos betegen fekszik. Amire a viccelők ki­magyarázkodtak, már megtörtént a baj. Siettek orvosért, aki még az éjszaka folyamán megér­kezett. Az asszonyt ápolás alá vette. Minden pillanatban attól lehetett tartani, hogy meghal; de most már tul van az életveszélyen. — A népnevelők magasztos hivatásával hogyan lehet az ilyen éretlenséget összeegyeztetni? Dominó bál. Sikerült és látogatott dominó bált rendezett húshagyó kedden a nagykanizsai társaskör. A mulatságon részt vettek: Deák Peterné, Horváth Jánosné, Lajpczig Antalné, özv. Maár Nándorné, Németh Pálné (Vése), özv. Plihái Ferencné, dr. Plihái Viktorné, özv. Rajky Lajosné (Jakabfa), Tabájdy Jánosné, Török Ambrusné, dr. Tuboly Gyuláné, Véssey Lászlóné (Várhely), Viosz Ferencné, Farkas Vilma, Forintos Irma (Budapest), Horváth Zsuzsi, Horváth Irma, Horváth Böske, Nagy Mariska (Budapest), Németh Gizuska, (Vése) Nyuly Mariska, Rajky Irma (Jakabfa), Somogyi Tónika (Palin), Török Ferike, Török Gizella, Véssey Róza, Véssey Vilma (Várhely). TÜZ. Tegnap reggel ót óra körül tűzi lárma verte fel a várost. A főtéren álló Kaiser-féle emeletes ház tetőzete égett. Szerencsére a pad­láson nem volt könnyen égő anyag s ezért a tüz csak lassan terjedi; a meglehetősen későn érkező tűzoltóknak tehát sikerült azt gyorsan eloltani ugy, hogy a tetőzet sem égett le egé­szen. A tüz keletkezésének oka valószinüleg a kéményseprő gondatlanságából ered, mert tegnap­előtt a kéményeket kiégették. A tüz sokáig lappanghatott a padláson, amig végre kitört. A piacon nagy néptömeg verődött össze a tüzet bámulni; segíteni azonban senki sem akart, a csőcselék inkább kárörömmel nézte a pusztulást. — Amint már ilyen alkalommal szokás, fel­hangzott a panasz a tűzoltók ellen: későn ér­keznek, nem értenek a dolgukhoz. Hát igaz: későn is érkeztek, nem is tudnak ugy tüzet ottani, mint a nagy városok jól szervezett tűzoltói; aki azonban ezt azoknak az önzetlen embereknek tudja be, akik önként, minden jutalom és díj nélkül vállalkoznak a más vagyonának védelmezésére, igazságtalanul cselekszik. Olyan szétterjedő város­ban, mint Zalaegerszeg, a tűzoltókat összetrombi­tálni nehéz dolog, különösen mikor valamennyit az ágyából kell felkelteni. Hogy nem áll a tűz­oltóság hivatásának magaslatán, annak az oka primitív eszközeiben van. De honnét vegyen jobbakat, mikor a legerősebben biráló házi urak is sajnálják az évi 4 K pártoló tagsági díjat megfizetni? És a szájtátó nép, amely ócsárol, de nem segít, talán jogosítva van a bírálatra ? Tánckoszorucska. Mayersberg Frida tánc­tanítónő folyó hó 27-én tartja meg tánctanulói­nak szokott záróvizsgáját. Az elmúlt farsangon rendezett különféle bálokban és hangversenyeken a felnőtteknek állott módjában a kedvük szerint való múlatás, a tánckoszorucska pedig a gyerme­kek mulatsága lesz. A koszorúcskára — ugy halljuk — nagyban folynak a készülődések s így előreláthatólag ez a mulatság ép oly fényesen sikerül, mint ahogy az előző években. — A meg hívókat a napokban küldik majd szét. Zongoravizsga. Dr. Stöckl Adolfné urnő tanít­ványainak zongora vizsgálata húsvét másodnap­ján lesz a >Korona« szálloda termeiben. Akik részt vettek az előbbi évek zongoravizsgáin, tudják, mennyire kedves dolog a zsenge művészek vizsgája s milyen kedélyes mulatság a befejezés. A jegyzők segédmunkaerői. A közigazgatási tisztviselők fizetésrendezésének kérdésével van szoros kapcsolatban ama belügyminiszteri leirat, mely most érkezett le a vármegye alispánjához. A leiratban f. évi mároius l-ig pontos kimu­tatást kér a miniszter arra nézve, hogy a vár­megye összes nagyközségeiben és körjegyzőségei­ben a nagyközségi vezető jegyzőknek, illetőleg körjegyzőknek a jegyzői ügyek intézésében hány munkaerő áll rendelkezésére. Szükséges továbbá annak közlése is, hogy ezen segédmunkaerők milyen elméleti képzett­sóggel birnak, mekkora javadalmazásban része­sülnek, mióta szolgálnak jelenlegi minőségükben, végül, hogy miféle jellegű az az állás, melyet betöltenek. E kimutatásba fel kell venni ajegyzői irodák összes személyzetét, kivéve magukat a nagy­községi jegyzőket, illetőleg körjegyzőket. Amely nagyközségben több önálló jegyző működik, ott csak a vezető jegyzőt nem kell a kimutatásba felvenni, ellenben a többi önálló hatáskörű jegyzőt, igy a Il-od jegyzőt, adóügyi jegyzőt stbbit igen. A szóban forgó adatokra sürgős szüksége lévén a miniszternek, felhívja a vármegye alis­pánját, hogy amennyiben azokat a vármegye központi hivatalában vezetett törzskönyvekből pontosan megállapítani nem lehet, a főszolga­birák mellőzésével, közvetlenül a községi elöl­járóságoktól kell beszerezni. A kimutatás járásonként csoportosítva terjesz­tendő fel s az egyes rovatok kitöltésére a kö­vetkezők szolgálnak irányadóul: Kitüntetendő, hogy a vármegye összes közsé­geiben együttvéve hány segédmunkaerő van alkalmazásban. A segédmunkaerők neve járáson­ként csoportosítva és községenként legyen fel sorolva. Feltüntetendő, hogy az egyes segédmunkaerők akár a községi szabályrendelet értelmében, akár a helyi megszokás alapján milyen cimet viselnek. A munkaerők jellegének közelebbi megjelölé­sénél a következő háromféle adat lehetséges: önálló hatáskörrel biró, de nem vezető jegyző; — a község által élethossziglan megválasztott segéd ós kezelőszemélyzeti tag, — vagy a jegyző által felfogadott munkaerő-e? Amennyiben nem jegyzői minősítéssel biró segéderőről van szó, azt ama legmagasabb is­kolai képzettséggel kell feltüntetni, melyet a segédmunkaerő megszerzett. Az a körülmény, hogy a segédmunkaerő hány éve van egyfolytában jelenlegi minőségében, 1 egyszerűen csak számmal jelzendő. A korcsma. Molnár Péter gazdaember 2 db. ökröt hajtott be a minapi országos vásárra. A jól tartott állatoknak hamar akadt vevőjük és Molnár gazda betért a korcsmába áldomásra. Egyik liter a másikat követte, miknek tartalma a vendég fejét nagyon megzavarta. kiment az utcára s jókedvének hangos dalolásban adott kifejezést. Ézt meghallotta egy rendőr, a ki csititaui kezdte a jókedvű magyart, de sikertele­nül. Nem tágított mert, amint inondá, ő adózó pógár. Hogy elhalgattassák, bekísérték a rendőr­ségre, ahol kvártélyt adtak neki s reggel, mikorra kialudta mámorát, elbocsátották. Húshagyó kedd. Farsang utolsó napja félünnep számba megy Délután abbahagyják a munkát s mulat a nép másnap reggelig. Valamikor zajosabb volt a magyar Karnevál, mint ma. Meglátszik a pénztelen állapot a nép mulatságain is. Az álarcos bál tömve volt ugyan, de józanabb volt a publikum s nem hajigálta a székeket egymás fejéhez. Megelégedett egy pár féltékenységi jele­nettel, amelynek zenitje ez ökölcsapásokig ért el. Az inasbál elmaradt, helyébe az olai Ripacs-bál lépett. Ennek azonban szomorú vége lett. A vendéglős a meghívókra rányomatta, hogy kato­nák a bálban részt nem vehetnek. Zokon esett ez a huszároknak s mikor már több belépő hadfit kiutasítottak, 20—25 huszár sereglett a korcsma udvarára, betörték az ablakokat, az ajtókat karddal összehasogatták, szóval a báli társaságot szétugrasztották. A rendőrség éjfélkor bezárta a korcsmát s ezzel véget ért a bál. — Ámor isten sok csalafintaságot követett el hushógyó kedd éjszakáján, mert fent és alant egyforma szív dobog. A német birodalom polgárainak magyar hono­sítása tárgyában a belügyminiszter elrendelte, hogy a német birodalom polgárai a jövőben a magyar állam kötelékébe felvehetők anélkül, hogy az eddigi államkötelókből történt elbocsáj­tásukat igazolni tartoznának. Szobatüz. A Kossuth Lajos utca egyik házá­ban a minap szobatüz ütött ki. Az utcán járó emberek vették észre s ezeknek köszönhető, hogy nagyobb szerencsétlenség nem történt. Berohan­tak s eloltották, mielőtt tovább harapódzhatott volna. Igy is elégtek az ablakok függönyei, az éjjeli szekrény s egyéb könnyen gyúlható tárgyak. A tüz keletkezését kideríteni nem lehetett. Bálint vásár. A folyó hó 15-ére esett Bálint vásár nem sikerült ugy, amint szokott. Napok­kal előbb már esett az eső, mely az utakat jár­hatatlanokká tette és ennek következtében a gazdák állataikat a vásárra hajtani képtelenek voltak. De a kirakó vásár is üreseu tátongott. Sem eladó, sem vevő nem mutatkozatt. A fene­ketlen sár visszatartott' mindenkit a vásárra jöveteltől. Az állatvásárra összesen felhajtottak 2475 darab szarvasmarhát és eladtak belőlük 1075 darabot. Lovakat felhajtottak 446 darabot és eladtak közülök 118 darabot Megemlítésre méltó, hogy az eladott állatok közül sokat szál­lítottak Ausztriába, Német- és Olaszországba, mely körülmény állattenyésztésünkre csak előny­nyel jár. Időjárás. A vadludak seregestől vonultak a Balatonról észak és nyugot felé. Ez a vonulás pedig a régi paraszt kalendárium szerint is korai tavaszt jelent. A mult hét már tavaszi idővel köszöntött be. A hót közepén zuhogott a zápor, majd kisütött a nap s a levegő állandóan mér­sékelt volt. Szombaton reggel hűvösebb idő kö­szöntött be; hóharmat borította a vidéket s a sár teteje kissé megfagyott, de korán felengedi s újra enyhe napsugár mosolygott ránk. Gyiimölcsészeti tanfolyamok megnyitása. A hivatalos lapban a földmivelésügyi m. kir. mi­niszter pályázati hirdetményt irt ki a Budapes­ten f. évi április hó 16-tól április hó 23 ig és Kolozsváron április hó 2i-től 28-ig terjedő gyii­mölcsészeti tanfolyamokra. A tanfolyamok célja a fatenyésztés iránt érdeklődő lelkészeknek szak­szerű kiképzése és fatenyésztés és gyümölcsérté kesítés feltételeinek megismerése. Az egyes tanfo­lyamokon csak 12 lelkész nyer oktatást az állam­költségen, kik 32 K utiátaláuyban és napi 4 Kellátási dijban foguak részesítetni. A lelkésze­ken kívül még a tanfolyamokra 3—4 földbirtokos és gazdatiszt vétetik tel, kik állatni ellátásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom