Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-02-07 / 6. szám

1904. február 7. > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 3 enza s a mirigykór, a szarvasmarhák között a gümőkór, a sercegő üszök s a járványos elveti- j tós, a juhok között a mételykór fordultak elő j nagyobb számban; a baromfiak kolerája ős gre- j garinozisa is észleltetett néhány esetben. Az állategészségrendőri intézmények működése j kielégítő volt; e téren súlyosabb jellegű mulasz- | tások vagy szabálytalanságok nem fordultak elő. Ezen intézmények állandó továbbfejlesztése és tökéletesbítése a mult félévben sem szünetelt; nevezetesen a marhahajtó utakról készíttetett szabályrendelet tervezet, mely tárgyalás alatt van; továbbá a gyepmesteri intézmény egyöntetű szabályozása is tanulmányozás tárgyát képezi. A vármegye területén levő 29 vasúti állatrakódó állomáson állatorvosi vizsgálat mellett fel s illetve lerakatott összesen 28.782 darab állat (150 darabbal kevesebb, mint a mult év hasonló időszakában); amely szám az egyes állatfajok szerint a következőkép oszlik meg: 1.308 darab ló, 14.741 darab szarvasmarha, 4.382 darab juh ós kecske, 8.351 darab sertés. Az apaállatok megvizsgálása s az 1904. évi fedezésre bejelentett magánmének felülvizsgálata befejeztetett. A vármegye területén a földmivelésügyi minister által engedélyezett 36 állami fedeztetési állomáson 120 mén lesz az 1904. évi fedeztetési idényre kihelyezve. A hasznos háziállatok járlati és kereskedelmi forgalmát illetőleg a mult év augusztus hó 1-től december hó végéig kiadatott 50.428 darab 20 filléres-, 34.677 darab 12 filléres és 26.781 darab 4 filléres járlati űrlap, melyekért összesen 15.318 K 08 fillér bélyegilleték szolgáltatott át a m. kir. adóhivataloknak. A vármegye néppoktatásagyét illetőleg a tankötelesek száma 79.340; ezek közül 6—12 éves fiu 27.566, 6—12 éves leány 27.840, 13—15 éves fiu 11.932, 13—15 éves leány 12.002. Vallásra nézve 73.856 r. kath., 8 gör. kath., 3 gör. keleti, 1.793 ev. ref., 1.362 ág. ev., 3 unitárius, 2.315 izraelita. Nyelvre nézve 19.167 magyar, 670 német, 10 tót, 55.337 horvát, 4.156 vend. Tényleg iskolázott 66.152. Közülök elemi iskolába 24.93c' fiu, 23.638 leány; általános iskolába 7.160 fiu, 6.759 leány; gazdasági ismétlő iskolába 651 fiu, 657 leány; iparos tanonciskolába 437 fiu; alaófoku kereskedelmi iskolába^öS fiu; felső népiskolába 27 fiu, 22 leány; polgári iskolába 474 fiu, 580 leány; felső kereskedelmi iskolába 26 fiu; középiskolába 814 fiu. Az iskolába járók közül 61 331 r. k., 7 gör. kath., 3 gör. keleti, 1.434 ev. ref., 1.187 ág. ev., 3 unitárius, 2.187 izr; nyelvre nézve 51.255 magyar, 581 német, 10 tót, 10.795 horvát, 3.511 vend. Van a vármegyében 430 elemi iskola, 2 felső nép- ób 9 polgári iskola. Az elemi iskolák közül 46 állami, 66 községi, 269 r. k., 22 ev. ref., 17 ág. ev., 10 izr.; a felső népiskolák közül 1 állami, 1 községi; a polgári iskolák közül 8 állami, 1 r. k., jellegű. Iparos tanonciskola van 8, kereskedő tanonciskola 3. A kisdedvédelem ügyét 26 kisdedovoda, 6 állandó gyermekmenedékház s 35 nyári menedékház szolgálja 6.053 kisded gondozásával. Van a vármegyében 747 tanító, akik közül 704 képesített, 43 nem képesített; 722 rendes, 25 segéd; 569 férfi, 178 nő. Tanítói fizetés kiegészítéséhez 29 községi, 72 r. k., 10 ev. ref. és 12 ág. ev. iskola kap államsegélyt, mig évötödös korpótlék cimén államsegélyben részesül 49 közs., 151 r. k., 12 ev. ref., 14 ág. ev., 8 izr. iskolánál működő tanító. A törvényhatósági közúti szolgálatot illetőleg az 1903. év végén a törvényhatósági közúti hálózat 1.196,7-14 km. Az 1903. évre előirányzott, a közigazgatási bizottság által a járási utibizottságok meghallgatása mellett szabályszerűen engedélyezett fedanyag szállítása, valamint az utíentartás keretében felmerült egyéb munkák, szállítások és építések általában a kellő időben fejeztettek be és a járási utibizottságok tagjainak közreműködése mellett felülvizsgáltattak. Ezután a jelentés részletesen elősorolja az 1903. évben teljesített nevezetesebb új építéseket, javításokat, valamint egyéb utfentartási és építési munkákat, úgy az alkalmazásban levő 151 utkaparónak 1903. évi tevékenységét, a készpénzben fizetett segédnapszámosok által teljesített munkákat, valamint az átkelési szakaszokon a községek által teljesített munkákat, az egyenes állami adót nem fizetők, azonban természetbeni utmunkákra 3 napi szolgálmánynyal vagy megfelelő megváltással kötelezett egyének által teljesített munkákat és azok pénzértékeit, valamint az utrendőri kihágásokat; végül közli az útadó alap jelenlegi állását, amely szerint 1903. julius 31-én tartozás volt 474.808 K 08 f, melyből december végéig lefizettek 305.484 K 34 f-t s igy december végén a hátrálék 169.323 K 74 f. Az egyenes adó és hadmentességi díj állását illetőleg: a) egyenes adóban a hátrálékkal együtt esedékessé vált 1903. évben 3.927,620 K 06 f, melyből december végéig lefizettek 1.779,245 K 91 f-t s igy december végén hátrálékban maradt 2.148.370 K 15 f.; b) hadmentességi díjban a tartozás volt 186.441 K 50 f, melyből december végéig lefizettek 38.636 K 55 f-t s igy december végén hátralékban maradt 147.104 K 95 f A pénzügyi administráció terén fennakadás nincs; az egyenes adók összeirási és kivetési előmunkálatai folyamatban vannak. Az 1903. évre előirt adók, kincstári követelések, valamint a vármegyei különféle pótadók befizetési eredménye, a lefolyt gazdasági óv silány volta, főleg azonban a törvényen kivüli állapot miatt kielégítőnek nem mondható. A vármegye közgazdasági állapotát illetőleg a lefolyt félévben az időjárás augusztus havától kezdve egészen november hó közepéig általában kedvező volt a mezőgazdasági munkálatokra nézve. A cséplés jó időben végeztetett, a talaj előkészítése zavartalanul folyhatott, az őszi vetés korán fejeztetett be. November hó közepótől azonban majdnem december hó végéig oly rendkivüli sok csapadék esett, hogy heteken át szünetelt a mezei munka és pedig mindaddig, mig a bekövetkezett téli fagyok folytán a közlekedés ismét lehetővé vált. Ezen sok csapadéknak tulajdonítható, hogy a "Zala és Mura folyók mentén részint vizömlések, részint pedig az altalajviz felemelkedése folytán rét és legelőterületek lettek elborítva, melyekre nézve ezen időszakban ezen viztömegek hátránnyal nem jártak. Kellemetlenebb volt vármegyénk középjárásaira nézve a nyári száraz időben nagy mértékben elszaporodott mezei egerek pusztítása a korai vetésekben és lóheresekben, a mely pusztítások csakis a kései sok esőzés folytán szűntek meg anélkül, hogy az egerek is végleg elpusztultak volna. A kedvező időben befejezett őszi vetések másutt szépen megbokrosodtak és erőteljes állapotban kerültek a téli időszakba és miután időközben elegendő hótakaróval is voltak ellátva, a fagyokkal sikeresebben megküzdhetnek. A tavasziak alá szükségelt 6szi szántás is jobbára befejeztetett. Az őszi időjárás megfelelő alakulásának köszönhetjük továbbá, hogy a jó termést adott tengeri kellőleg kiérhetett, mig a csak középtermést nyújtó burgonya szintén száraz állapotban kerülhetett be. Nem kielégítő eredményeket láttunk a cukor és takarmányrépa beszedésénél, mely növények a kedvezőtlen tavaszi időjárás folytán jórészt aprók maradtak, rosszul sikerült a vármegye nagyobb részében a lóhermag termése, mig a kerti vetemények, babfélék, a bükkönyök, a kender ós lenek kielégítő eredményt szolgáltattak. Alapos panasz volt azonban az elmúlt félévben is a szőlő és gyümölcstermés silány voltára. Mig gyümölcstermésünk most már 3 éven át rosszul sikerült és csakis a legvédettebb helyeken adott silány eredményt, addig a szőlőtermés részint az 1902/3. évi zord és kemény téli fagyoktól, részint a nyárelőtti sok csapadék folytán fellépett peronospórától annyit szenvedett, hogy a termény mennyiségileg még az 1902. évi szük esztendő eredménye mögött maradt. Minősége azonban általában amannál jobbnak nevezhető. Az olaszbor beözönlése által gyakorolt árnyomás, a borfogyasztásra kirótt magas adótótelek, részben az őszi időszakban elromlott hegyi utak állapota is kedvezőtlenek voltak a borárak alakulására nézve ezidén is olyannyira, hogy a csekély forgalom miatt pangó borárak nem állanak arányban a felújítások folytán felszaporodott előállítási költségekkel szemben. Az állattartásra nézve kedvező viszonyok voltak a mult év második szakaszában is. A sarjutermés jól sikerült, a lóher második kaszálása is kielégítő volt, egyedül az őszi takarmányok termése volt hiányos, a legelő ós ' réti legelők is az en,he őszi időszakban hosszú időig voltak kihasználhatók; mely körülmények ; összevetve a mult év első felében uralkodó jó | takarmány-termési eredményekkel, azt engedik | reményleni, hogy a teleltetós vármegyénkben i semminemű nagyobb nehézségekkel nem fog járni. Miután pedig az állatok és állati termékek értékesítése általában kedvező körülmények közt ! bonyolíttatott le, a belterjesebb állattenyésztésre i való átmenet ismét előre lett mozdítva. Kedvező jelenségnek nevezhető vármegyénkben különösen kisgazdáink azon törekvése, hogy jobb anyag tenyésztésének felkarolása által igyekeznek válságos gazdasági helyzetükön javítani, — a mely igyekezetnél segítségükre fog lenni a tejszövetkezetek felkarolása is, melyek ügybuzgó gazdák kezdeményezésére, vármegyénkben is, az elmúlt évben örvendetesen szaporodtak. ü/S éppen az állattenyésztés ós az értékesítési viszonyok fellendülésének köszönhetjük első sorban a mult évben azon körülményt, hogy a még túlságosan el nem adósodott gazdák némileg megküzdhettek a mostoha megélhetési viszonyokkal, mely utóbbi viszonyok javulására, sajnos, a jó középtermés után észlelt alacsony gabona árak, — nemkülönben a még csak tűrhetőnek sem nevezhető szőlőtermési eredmények vajmi keveset segédkezhettek. Munkáshiány a mult évben csak elenyésző mérvben és munkatorlódások idején volt rövid időszakokban észlelhető vármegyénk területén és szerencsénkre a kivándorlás is csak oly szük korlátok közt mozgott, a melyek még eltűrhető jelenségeknek nevezhetők. A személy- és vagyonbiztonság súlyosabb természetű bűncselekménnyel megzavarva nem lettt; az előfordult kisebb bűnesetek tettesei ellen a kellő eljárás folyamatba tétetett. Fordultak még elő a vármegye egész területén apróbb lopási és tolvajlási esetek, tettesei azonban legnagyobbrészt kinyomozva az illetékes hatóságoknak átadattak. A mult évi augusztus hó 1-től december hó végéig a vármegye területén előfordult tüzesetek száma 97 volt, melyeknél az összes elhamvasztott érték, a hivatalos kárfelvételi jegyzőkönyvek szerint, 131.026 koronát tett ki, biztosítás által megtérült 79922 korona s így a biztosítatlanul szenvedett kár 51.104 korona. A tüz keletkezésének oka a teljesített vizsgálatok szerint 28 esetbeu gondatlanság, 11 esetben gyújtogatás, 4 esetben villámcsapás ós 54 esetben kideríthetetlen volt. Ismét egy uj egyesület. A közönség sokszor méltán tör ki az egyesületek ellen, amelyek a jótékonyságra s egyéb társadalmi célok szolgálatára hivatkozva adóztatják meg a publikumot. S ez a társadalmi adó ma már nem is jelentéktelen. Szerényebb jövödelmű ember nagyon megérzi annak a súlyát és pedig gyakran anélkül, hogy bármilyen ellenszolgáltatást kapna, vagy a közjótékonyság ügyét előbbre vinné., A kaszinóknak, olvasó köröknekjótékonysági egyesületeknek tagjává kell hogy legyen mindenki, aki társadalmi elismertetésre tart számot. A tagsági kötelezettség majdnem olyan társadalmi kényszer mint a párbaj. Kiállani kellemetlen, ki nem állni dehonesztáló. i A társadalmi célok és közjótókonyság buzgó szolgálata közben azután egyszerre csak azt vesszük észre, hogy egy csomó felesleges egyesületünk, egy csomó felesleges kényszerkiadásunk van. Ennek a következménye azután az, hogy amikor egy igazán üdvös, humánus egyesület akar létesülni, a közönség, sőt maguk a közvetlenül érdekeltek is hidegen maradnak, félnek, vonakodnak, először mindenki sikert akar látni s elfelejti azt, hogy a siker előfeltétele éppen az erők tömörítésében áll. Egyik előbbi számunkban ismertettük a „Zalavármegyei köztisztviselők segítő egyesületéinek oélját és közöltük az alapszabályok tervezetét. Ezekből meggyőződhetett mindenki, hogy nem egy felesleges uj egyesület létrehozásásán fáradoztak, akik az eszmét felvetették. Nem azért : akarták a köztisztviselőket egy táborba gyűjteni, hogy a haszontalan pumpolásnak és kielégítetlen ambícióknak az elnöki, alelnöki és egyéb tisztségekkel uj teret nyissanak. Egymáson, különösen a sors által sújtott társaikon akartak