Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-03 / 1. szám

Jóváhagyás. A vármegye törvényhatósági bizottsága a városi mezőőrök fizetésének fölemelése tárgyában hozott határozatot jóváhagyta. Áthelyezett őrsparancsnokok. Németh István csáktornyai csendőr-őrmester Felsősegesdre, Harsány! Gergely csendőr-őrmester Felsosegesdrol Csáktornyára és Békefi József őrsvezető Csáktornyáról Bellatinczra helyeztettek át. Vidéki napilap. A Szombathelyen Kővári — Kaffehr Béla szerkesztése alatt megjelenő „Vasvármegye" január 1-étől kezdve napilap lett, A „Vasvármegye" eddig is a vidék legjobb lapjai közé tartozott s nivója különösen azóta emelkedett, amióta Kővári Kaőehr Béla szerkeszti. A lap rohamos fejlődése ós megerősödése Szombathely gazdasági és kulturális fellendülésével járt együtt s haladást jelent a vidéki hírlapirodalom terén, hogy az események után ballagó heti lap helyét egy élénk napilap foglalja el. — Szombathelyen január 1-én uj lap is indult meg „Vasmegyei Közlöny" cim alatt Főszerkesztője dr. Czifrák János, felelős szerkesztője Dömötör Sándor. Politikai iránya, az előfizetési felhivás szerint, az igazi szabadelvüség. A zalaegerszegi iparos ifjúság önképző egylete által 1903. évi december hó 26-án karácsoay másodnapján tartott 20 év forduló ünnepségén közreműködő Viola Terus, Lendvay Lujza és Pausa Mariska kisasszonyoknak szives fáradozásaik és sikeres közreműködésükért köszönetét fejezi ki az egyesület nevében Balaton Sándor egyl. t. elnök. Ritka madár. A bombycilla gurula, magyarul csonttollú madár fent lakik az északi sarkvidéken s csak akkor vetődik lejebb, ha ott fönn már neki is túlságosan hideg az idő. Szigorú tél idején északi Magyarországon meg szokott jelenni, délibb vidékeken azonban nagyon ritka. Egy ilyen ritka madarat lőttek karácsony hetében Murasiklóson. Nagy hideg lehet a sarkkörök felé s valószinü, hogy az égi vándor azt jött jelenteni, hogy nálunk is beáll a szigorú tél. Tánck08Z0rueska. Kabai Tany József tánctanító befejezte a Zalaegerszegen tartott tanfolyamot s január hó 10-én a » Korona* szálloda termében koszorúcskát rendez. A növendékek az összes divatos táncokon kivül balett részleteket, menüettet, gavottot táncolnak. A meghívókat már szétküldték. Akik meghívót tévedésből nem kaptak volna, Kabai Tany József tánctanítóhoz (Temlomalja-utca 11. sz.) szíveskedjenek fordulni. Elhalasztott mulatság. A zalaegerszegi iparos ifjúság önk. egylete ós az iparosok tervezett együttes táncmulatsága — tekintettel a kereskedő ifjúság önk. egyletének ezen időre kitűzött mulatságára — 1904. február hó 1-én tartatik meg. Gavallér csavargó. A fődolog a tiszta fehérnemű. Gavallér ember nem ad annyit a külsőre, mint a belsőre. így gondolkodott az a csehországi származású csavargó is, akit az országúton csíptek el, amint a hóban evickélt végtelen vándorutján. A cipőből kilátszott a lába, azaz egy finom abrosz darabja; a kabátján hetvenhét folt s még több lyuk, de alatta három battiszt nőiinget viselt s a nyakára szalvéta volt csavarva. A zsebéből is kikerült néhány asztalkendő. Azt mondta rá, hogy ezek a zsebkendői. Monogramm is van bennük — a más kezdőbetűivel. A derekára csavart abroszt törölköző kendőnek hurcolta magával s a női-ingekre azt jegyezte meg, hogy szegény ember ugy öltözködik, ahogyan tud. Szegény, boldogult feleségétől maradtak rá a battiszt és damaszt ruhadarabok, sajnálta eladni, inkább elviseli. Furcsa, hogy nem hisznek a szegény csavargónak ós keresik a gyanús tárgyak gazdáját. Fölmetszette a hasát. Bölcsföldi Hermin teskándi lakos átküldte a leányát a szomszédba, hogy ott egy kést (cipész kneip) kérjen kölcsön. A leány meg is hozta a kést és azzal az anyja leölt egy pár csirkét. Azután visszaküldte a kést a leánnyal, a ki a sikos uton elesett s olyan szerencsétlenül, hogy a késsel felmetszette a hasát. Haldokolva hozták be a helybeli köikórházba. Az egerek ellen. A mezei egér rettenetes módon szapora állat. És nagyon kártékony. Ahol elszaporodik, nagy károkat tesz a gazdának. Minden képzelhető eszközzel pusztítják tehát őket. Az egyik irtási mód a tiphus bacillusokkal való beoltás. Megfognak egy csomó egeret, beoltják s szabadon eresztik őket. A nyavalyát megkapja a többi egér s elpusztul valamennyi így elméletben persze nagyon egyszerű volna a 2 »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap« dolog, de az oltás egyik másik keményebb természetű egéren nem fog. Egy ismert nevű gazda is hozatott bacillus tenyészeteket, összefogdostatott egy tucat egeret s beoltatta. Az elmélet szerint az oltás hatása nagyon rövid idő alatt beáll. Ezúttal azonban az oltott egerek két hétig nagyon jól érezték magukat a börtönben és kutya bajuk sem lett; sőt némelyik családi örömöket ünnepelt a kalitkában. A Balatontavi gőzhajózási részvénytársaság 1902. évi december 31-én lezárt mérlegét csak most teszi közzé. E szerint tavaly 9792 korona nyeresége volt a vállalatnak, miáltal az előző évről áthozott 10874 korona veszteség 1082 koronára apadt, ennélfogva az igazgatóság azt a javaslatot teszi a közgyűlésnek, hogy »az 1902. évre osztalék ne adassék a részvényeseknek*. A bevétel szállítási díjakból 60796, állami ós megyei segélyekből 32000 korona volt. A mérleg szerint a gőzhajók értéke 256614 korona, de volt a vállalatnak a mult év végével 67413 korona készpénze is. A 280000 korina részvénytőke mellett a tartalékok 221280 koronára rúgnak. A nem-okleveles gazdatisztek kettősünnepe. Vasárnap, december 27-én d. e. 11 órakor tartotta a „Nem-Okleveles Gazdatisztek Országos Egyesülete" választmányi ülésének lefolyása utáu évi rendes közgyűlését a Rácz-utcai városháza nagy tanácstermében Szluha István országgyűlési képviselő elnök és dr. Horváth József földbirtokos és alelnök elnöklete alatt. A közgyűlés kiemelkedő mozzanata volt a Merza Márton ügyvezető igazgató évi jelentése, mely kiterjeszkedett az egyesület egész belső életére s különösen annak megerősítését és meggyöngítését célzó tényezők előadására. Az előbbi csoportba tartoznak a vidéki körzetek (12 szorosabb értelemben vett magyarországi és 1 erdélyi körzete van az egyesületnek), Magyarország földbirtokosainak és bérlőinek az egyesület érdekkörébe való bevonása, a hírlapirodalom segítségének igénybevétele, a foldmivelésügyi miniszternek átnyújtandó emlékirat, mely a sérelmes törvény visszaható erejével szemben a törvény által a gazdatiszti pályán talált nem-okleveles szerzett jogait erős érvekkel védi, és végül a nyugdíjügy szervezése; a gyöngítő tényezők között némely gazdasági egyesületek alig menthető ellenakciója és egyes hivatatlan egyének aknamunkája szerepel. — Az egyesület vagyona kitesz a 3331 K 60 f tényleges bevételhez számított 1959 K tagdíjhátrálékkal együtt 5290 K 60 f-t. A tagok száma eddig már 402. A gyűlés folyamán Holló Lajos országgyűlési képviselő választották meg az egyesületnek egyik alelnökévé, a kit küldöttség által hivtak a közgyűlésre. Hollónak a nem-oklevelesek ügyéről nagy tájékozottságra való beköszöntő beszéde mély hatással volt a közgyűlésre. — Hétfőn december 28-án délelőtt egy nagy számú küldöttség, melyet Szluha István ós Holló Lajos vezettek, az országházban átnyújtotta az egyesület emlékiratát Tallián Béla foldmivelésügyi miniszternek, a ki a küldöttséget vezető képviselőknek az igazságos ügyet figyelmébe ajánló beszédeire olyan választ adott, a melyből alaposan remélhető, hogy a sérelmes törvény által méltánytalanul nyugtalanított nagy társadalmi osztály szerzett jogai a kormány s később a törvényhozás által is elismertetnek. A kettős-ünnep tehát minden valószínűség szeriwt bókét és nyugalmat hoz a derék magyar gazdatisztek megzaklatott életébe. Uj lap Pápán. A vidéki hírlapok száma újból szaporodott. Pápán uj lap indult meg »Pápai Hírlap* cím alatt dr. Kőrös Endre szerkesztésében. A mutatványszámból következtetve az uj lap élénken van szerkesztve és tartalmas. Apr08zenteki vásárunk. A mult december hó 28-ára esett aprószenteki országos vásárunk balul ütött ki. Reggel, éppen akkor, mikor a közönség vásárra szándékozott jönni, óriási hóförgeteg támadt, mi jó részét visszatartotta a bejöveteltől. A ki a förgeteg kitörésekor már a városban volt, nem tudott kirakodni. Sokan egyszerűen visszafordultak ós hazamentek. Vásárról, a zsibvásáron, alig is lehetett szó. Le gyér volt az állatvásár is, nem csak a viharokozta kellemetlenség, hanem a feneketlen sár miatt is, a mely a vásárteret elborította. Felhajtottak 22 db bikát, 392 db tehenet, 468 db üszőt, 498 . db ökröt, 226 db borjut 112 db lovat, összesen j 2006 darabot. Ezekből eladtak Ö89ze-vissza 715 j ' darabot. 1904. január 3. Állategészségügy. A foldmivelésügyi m. kir. minisztériumhoz beérkezett hivatalos jelentések szerint december hó 17-én vármegyénk területén egy községben lépfene, egy községben ragadós száj és köröm fájás, egy községben rühkór, egy községben sertósorbánc és 28 községben sertésvész volt. Utazá8 a Riviérára. Napról-napra növekvő számmal keresik fel ugy fővárosi mint vidéki előkelőségek Propper János igazgató „Utazási Irodá"-ját s jegyeivel, valamint szállodai szelvényeivel egyesek ugy, mint kisebb-nagyobb társaságok Fiume, Velence, Milano, Genuán át Mentoneba, Monté-Carloba, Nizzába ós Cannesba utaznak, hogy ezen csodálatos tengermelléken üdülést, a hervadást nem ismerő virágpompában az örök ragyogású tavaszi nap verőfényében gyönyört leljenek, mig itthon hó és fagy borít bércet, völgyet . . . Február hó első hetében előkelő uti-társaság indul ugyanezen irányban és ugyanezen csodás szép vidékre. A társas utazás kiinduló és végpontja Budapest. A társas utazásban résztvevők szabadon választják tartózkodási helyüket a mosolygó Riviéra bármely pontján ... Az utazás összes költségei rendkivül mérsékeltek. A szállodák legelőkelőbbek. Ellátás kitűnő . . . Tervezeteket 03 felvilágosítást küld az érdeklődőknek Propper N. János igazgató, Budapest, Főherceg Sándor-utca 30/b. II. e. Felvétel a bábaképző intézetbe. A szombathelyi m. kir. bábaképző-intézetben az 190

3/

4 tanév nyári magyar német tanfolyamára a beírások 1904. március 1—3-ig tartatnak. A felvételhez szükséges: 1. 20—40 közötti életkort igazoló születési anyakönyvi kivonat, 2. férjezetteknél házassági anyakönyvi kivonat, 3. erkölcsi (községi) ős 4. orvosi bizonyítvány; végül jártasság az írásban és olvasásban. A tanfolyamban 10 tanuló, ki magát arra kötelezi, hogy 5 éven át oly községben folytat szülésznői gyakorlatot, hol okleveles bába nincsen, 100—100 K államsegélyben részesülhet. A kik ezt elnyerni óhajtják, az idézett okmányokon kívül szegénységi bizonyitváuynyal és az említett kötelezvénynyel ellátott, a vallás és közoktatásügyi nagyméltóságú m. kir. ministeriumhoz intézett bélyegmentes folyamodványukat legkésőbben 1904. január 20-ig a szombathelyi m. kir. bábaképző-intézet igazgató-tanárához küldjék be. A tanulók korlátolt számmal havi 20 koronáért az intézetben lakást és ellátást kapnak. Művészeti és hangverseny rendezési iroda cím alatt Horváth Elemér hírlapíró, a „Budapesti Napló" munkatársa és Dayka Balázs a Vígszínház tagja egy uj ós életrevaló vállalatot létesítettek a fővárosban. Az uj iroda első sorban azokat a vidéki nőegyesületeket, köröket s kaszinókat érdekli, amelyek jótékonycélu hangversenyeket szoktak rendezni ós fővárosi előkelő művésznőket, művészeket és Írókat óhajtanak megnyerni közreműködőkül „A művészeti ós hangverseny rendezési iroda" ugyanis, amely állandó összeköttetésben áll az említett művészekkel, művésznőkkel és Írókkal, a legnagyobb készséggel elvállalja a közreműködők közvetítését vidékre is s így a hangversenyt rendező egyesületek nemcsak tetemes költséget takarítanak meg, hanem ezenkívül sok utánjárástól és kellemetlenségtől megszabadulnak. Az iroda — amely ezenkívül eljár minden művészeti ügyben — Budapesten VI. Lövölde-tér 3. sz. alatt van. A legolcsóbb szépirodalmi folyóirat kétségkívül az » Érdekes Könyvtár*, melylyel nemcsak olcsóság, de díszes kiállítás és kitűnő béltartalom tekintetében sem versenyezhet egy szépirodalmi lap sem, a külföldieket sem véve ki. Első (karácsonyi) füzete 64. oldalra terjed, nagy könyvalakban, tartalmazza Mikszáth Kálmán a világhírű író »Batyus zsidó leánya* ós „Pletyka" című gyönyörű elbeszéléseit, ezenkívül gazdag rejtvénypályázatot nagy könyvjutalmakkal, ismeretterjesztő apróságokat stb. A lap előfizetési ára negyedévre csekély 1 K, mely összeg az „Érdekes Könyvtár" kiadóhivatalába (Budapest, VIII., József-körüt 65.) küldendő be. Mint a külföldről beözönlő selejtes folyóiratok kiszorítására irányuló vállalatot, nagyon ajánljuk olvasóink figyelmébe. A reklám. Ha élne még a legnagyobb magyar, Széchenyi István gróf, a nemzet gazdaságának fokozását célzó munkájában bizonyára érdeme szerint méltányolná a modern gazdasági élet lüktető szervét, a reklámot, mely nélkül manapság már a kereskedelem ós forgalom el sem