Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)
1904-01-24 / 4. szám
2 >Zalaraegye, Zalavárni egyei Hirlap* 1904. január 24. Véres rablótámadás volt f. hó 16-án Nagykanizsán. Ezen a napon este 6 órakor Franz Lajos ós fiai malomtulajdonos és villamtelep cégtulajdonosok alkalmazottjai: Szoboszlai István pénztáros és Talán Remus 33 éves munkás, a munkások kifizetéséhez vitték a pénzt a malomba. Talán Remus két pénzeszsákban mintegy 1.700 K pénzösszeget vitt. Az uj útnak a Korcsolyatér előtti részénél szemközt jött velük két alak, akik elhaladván a Franz-cég alkalmazottjai mellett, hirtelen visszafordultak és a mit sem sejtő Talán Remust hátulról főbe sújtották. Talán az ütéstől elszédült és elbukott; majd újból érte hátulról vágás. Szoboszlait is érték ütések, ő azonban ideje korán megmenekült a vész helyéről. Az ismeretlenek a pénzt a tehetetlen embertől elvették és megfutottak. A sebesültet beszállították a rendőrtanyára, ahol az első orvosi segélyben részesült. A tettesek kézre kerítése iránt a rendőrség a szükséges intézkedéseket megtette. A vármegye ciganyai. A sümegi járásban 1900 évben elfogtak három cigányt, uévszerint Sárközi Horváth Teréz cigányasszonyt két gyermekével, Jánossal és Rózával csavargás miatt. A cigányokat bevitték a sümegi szolgabiróság börtönébe s azóta ott éltek, máig sem tudták kikutatni. A hatóságok szívesen eltoloncolták volna, ha az illetőségi helyüket ki lehetett volna nyomozni. Megindult tehát a törvény-előirta sok átírás, megkeresés. Közben mult az idő. Négy éve már ennek, de az illetőség még nem volt kikutatható, amint ezt lapunk egyik előző számába megírtuk. Ráth Endre dr. országgyűlési képviselő, tudvalevőleg, meginterpellálta ez ügyben a belügyminisztert. A belügyminiszter táviratilag utasította Fűzik Gyula sümegi főszolgabírót, hogy a cigányokat bocsássa szabadon, még akkor is, ha távozni nem óhajtanak. Munkásházak. Annak az ötletéből, hogy nálunk is, mint másutt tisztviselői telep létesítésén fáradoznak, megemlítjük, hogy Hódmezővásárhelyen a foldmivelésügyi minisztérium támogatásával 500 munkásház építését határozták el. 46 már is fölépült. A munkások tizenkét éven át 50 K-át fizetnek s azután saját tulajdonukat ké pező házuk van. A lopott vaj. Régi közmondás, hogy a lopott dolgon nincsen áldás. Volt alkalma ezt egy helybeli szakácsnénak tapasztalni, a ki elég lelkiismeretlen és vakmerő volt asszonyát meglopni. Lopott pedig egy nagy darab vajat, melyet, más alkalmas hely hiányában ládájába dugott el. Történt azonban, hogy a szobát nagyon elfütötték, a vaj elolvadt s a tolvaj szakácsné ruhájára folyt. így tudódott ki a turpisság. Névmagyarosítás. A m. kir. belűgymioiszter Kohn Géza keszthelyi lakos vezetéknevének „Károlyi"-rá, Neubrun Gábor zalaegerszegi lakos, valamint kiskorú gyermekei György, Margit, Zoltán és István vezetéknevének „Nemes"-re kért átváltoztatását megengedte. Színészet. Mint előbbi számunkban jeleztük, a székesfehérvári szinikerület igazgatójává Micsey F. György választatott meg. Nevezett színigazgató folyamodott is, hogy f. évi május 7—31-iki időre itt helyben tartandó szinielőadásokra a hatósági engedély adassék meg részére. Magyar sör Olaszországban. Ha már Olaszország eláraszt bennünket rengeteg borával és szőlősgazdáink existenciáját támadja meg, szolgáljon némi vigaszul az a tudat, hogy a mi magyar sörünk meg Olaszországban örvend nagy kelendőségnek s évenkint nagyobb mennyiség vándorol Olaszhon kék ege alá. Rohitsch—Sauerbrunn. Mult hó 21-én volt a rohitschi helyi érdekű vasút megnyitása. Körülbelül d. e. 10 órakor hagyta el az első személyvonat a vasút kiindulási állomását, a déli vasúton levő Grobelnot, magával vivén Becher déli vasúti felügyelőt és Hieder mérnök engedményest. Az uj vonatot minden állomáson nagy örömmel fogadták. Rohitsch— Sauerbrunnban a községi képviselőtestület, elöljáróság, a fürdővezetőség tagjai, a vasúti vállalat képviselői az állomáson egybegyűlve várták az első vonatot, melyet berobogásakor zajosan megéljeneztek, ^agy ünnepség következett azután. Hieder mérnököt a képviselőtestület díszpolgárnak választotta meg. Zalaegerszeg vásárainak állatforgalma. A mult 1903. évben Zalaegerszegen megtartott állatvásár, >kn fölhajtottak összesen 55.616 db állató . Ezekből eladtak és pedig szarvasmarhát 17119 db; sertést 10096 db; lovat 1083. Összesen 28293 darabot. Uj marhalevelet 7036 darabot állítottak ki. Ki akar egyéves önkéntes lenni. Bizonyára van olvasóink között akárhány fiatal ember, ki annak idején tauulmányait fólbenhagyta s igy a 3 éves terhes katonai szolgálatnak néz elébe. Debrecenben már évtizedek óta sikeresen működik az országszerte kitűnő hírnévnek örvendő Licbtblau Albert-féle, miniszterileg engedélyezett katonai előkészítő tanfolyam, melyben mindazon ifjak, kik a megkívánt iskolákat nem végezték, előkészültségükre, foglalkozásukra való tekintet nélkül megszerezhetik az egyéves önkéntesi jogot. A ki 1883-ban született, már elkésett. Születési óv közlendő. Prospektust bárrkinek készséggel küld Lichtblau Albert tanfolyam igazgató Debreczenben. A balatonparti vasút. A 80 kilometer hosszura tervezett balalatonpartí vasút engedélyezési tárgyalását a kereskedelemügyi m. kir. miniszter február hó 25-re tűzte ki. A vasút Veszprémből indul ki ós Almádi, Balatonfüred, Zánka, Révfülöp, Badacsony községeken keresztül vonul Tapolozáig. Elhalasztott sorsjáték. Mivel a Borszéken építendő lóm. kath. templom és papi sanatorium javára engedélyezett sorsjáték sorsjegyei el nem keltiik, iiletve a sorsjegyeket, vagy azoknak ellenértékét azok, a kiknek sorsjegyek elküldettek, a sorsjegv-irodáuak be nem szolgáltatták: a m. kir. pénzügyrninisterium 1903. december 13 án 100.080 sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a tárgysorsjáték húzása 1904. augusztus 20-ára halasztassók, a mikor is a húzás visszavonhatatlanul meg fog történni. Gyergvószentmiklós. A borszéki tárgy sorsjáték rendező bizottsága. Névmagyarosítás megkönyitése. A statisztika örvendetes tanuságot tesz róla, hogy a névmagyarosítások száma évről évre növekedik. — Ha a magyarosodás ezen a téren is nem ölt még nagyobb arányokat, tigy ennek okait kétségtelenül abban kell keresnünk, hogy sok embernek, aki pedig szivesen venne fel magyar nevet, vagy akarata sincs, hogy megszerezze a kellő okiratokat. Különösen az erkölcsi bizonyitvány, meg az erkölosi bizonyitvány, meg az illetőségi bizonyítvány beszerzése jár nagyon sok esetben nem csekély fáradsággal és költséggel. A kormány ugylátszik tudatában van annak, hogy éppen az erkölcsi és illetőségi bizonyítvány megszerzése gyakorta nagy bajjal jár a télre nézve ós hogy a névmagyarosítások fokozódásának útjából a lehetőség szerint elhárítsa az akadályokat, a belügyminisztérium ugy végzett, hogy a nóvinagyarositási kórvényekhez ezentúl nem kell okvetlenül erkölcsi és illetőségi bizonyítványt csatolni, hanem elegendő, ha az a hatóság, melynek utján a kérvényező felterjeszti folyam >dísát a miniszterhez, megállapítja, hogy azok az adatok melyeket kérvényező erkölcsi előélete ós illetősége folyamodásában előad, megtelelnek a valóságnak. Áüaiegészségiigy. Vármegyénk területén a foldmivelésügyi miniszterhez beérkezett hivatalos adatok szerint f. hó 17-én egy községben lépfene, 3 községben ragadós száj- és körömfájás, 3 községben rühkór, 2 községben sertésorbánc 23 községben sertés vész volt. Orága hegedű. E/y ötödiangu falusi banda muzsikált egy külvárosi csárdában. A prímás hegedűje össze-vissza foltozott jószág volt és sivított éktelenül; a cimbalom p"dig valóságos doromb vala. De azért jól mulatott az illusztris hetivásározd társaság, amelyben Bajzik István vitte a hangot. Csicsi Ferkó bandája bu^ta buzgón, keserdesen, szomjasan. Nem kapott se pénzt se bort. Végre fogott egy tányért s az urak elé tartotta némi adakozás végett. B;ijzik Istvánban felforrott a gavallér harag, kivette a hegedűt a prímás kezéből s ugy fejbe vágta vele, hogy a fej betörött, a hegedű száz darabokra esett. A cimbalmos idejében megmentette a fejét és a hangszerét, a klarinétos azonban bízva az erős szerszámban, a gavallért ütötte fejbe s most már a B.íjzik István feje is bezúzott, a klarinét is eltörött. A felek rohanvást rohantak igazságért. Csicsi Ferkó ötszáz p ngőt követel a hegedűért, mert először is ceremoniás (érted cremonai) volt, másodszor haa nem lett volna is mester hegedű, neki annyit ért, mert avval kerék te a | i>r-iiyerét. A klarinétos potom száz forinttá! meg- . elégedett voln i, tekintettel arra, hogy az ő feje nem törött be. A vég.; az lett a dolognak, hogy kiegyeztek tiz pengőben, amit Bajzik István részletekben fog megfizetni; a hegedű ragasztásért külön jár egy korona. irodalom. Homokba irt mesék. Ez a cím már nem uj az irodalomban. Nógrádi László, ez a poétalelkű fiatal író, már a harmadik kis kötetben adja közre leírásait ezen a cimen. Szerényen „Homokba irt mesék"-nek nevezi azokat a gyönyörű képeket és rajzokat, melyekben az örökszép természetet ismerteti, illetőleg leirja, ugy a hogy ő látja. Pedig inkább nevezhetné „Kőbe vésett képek"-nek, mert valóban azok. Ez a legutolsó fűzet, melyben tiz szép leirás van, a „Vasárnapi könyvtár"-ban jelent meg (39. sz ) a Franklin-Társulat adta ki; az ára fűzve 40 fillér. Anglia szellemi élete Shakspere és Bacon korát kivéve, talán sohasem állott olyan magasan mint a mult század harmincas és negyvenes éveiben. A nugy irók Angliát ismét arra a polcra emelték, a hol Erzsébet alatt állott. Politikusai voltak Wellington, Peel, Pitt, Russel, Canning, Disraeli, írói Macaulay, Walter, Scott, Byron, Tackerey, Dickens. Walter Scott regényei a történeti romantikának, az elmúlt korok megjelenítésének tettek nagy szolgálatot; Byron komor múzsája pedig egyéni fényben ragyog a klasszikusok és romantikusok iskoláinak közepette. Bulwjr kivált az előkelő osztályoknak, Tackerei a gazdag ós művelt polgári osztálynak, Dickens a szegény népnek erkölosét rajzolja. Angolország szellemi életéről szól a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 204. füzete. A 12. kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyetemi tanár, ki egyúttal a kötet irója is. Egy-egy gazdagon illusztrált kötet ára diszes félbőrkötésben 16 K; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Budapest, VIII., Üllöi-ut 18. sz.) s minden hazai könyvkereskedés utján, havi részletfizetésre is. Dóczi a „Magyar Könyvtár"-ban. A Wodianer cég kiadásában és Radó Antal szerkesztésében megjelenő „Magyar Könyvtár"-ból most kaptuk kézhez a decemberi sorozatot, amelyben a kiadó cég ujabb szinműirodalmuiik egyik legértékesebb termékével, Dóczi „Csók"-jával lepi meg az olvasót, ezzel az immár irodalomtörténeti fontosságú munkával, mely eddig csak drága diszkiadásban volt kapható, fűzve négy koronáért, kötve hét koronáért. A kiadó cég most e bolti árnak körülbelül egy hetedéért, 30 krajcárért, bocsátja áruba ezt a remek vígjátékot. A szépirodalom mellett nem feledkezik meg a vállalat a programmjában foglalt ama másik ígéretéről sem, hogy olcsó, tanulságos, ismeretterjesztő munkákat is adjon a magyar nép kezébe. Ilyen a most megjelent, »A magyar faj uralma* cimű füzet, melynek szerzője egyik legjelesebb magyar publicistánk, Balogh Pál, kinek hazánk népességi viszonyairól irt nagy munkája nemrég országszerte feltűnést keltett. Balogh Pál nagy alapossággal tárgyalja azt a hazánkra nézve főként most aktuális kérdést, hogy ez országban a magyar faj hegemóniája min alapszik és mily okoknál fogva kell ezentúl is nemcsak fennmaradnia, hanem folyton erősböduie. — Végre a külföld legjobb szépirodalmi munkái közül is kapunk egyet; John Habbertomiak, a nagy amerikai humoristának, egyik legnépszerűbb munkáját, »Helén fiacskáit*, mely a gyermekélet humorának szinte klasszikus rujza. Mindenki, aki szereti a gyermekeket, pompás mulatságot fog találni ebben a kedves, derült világú regényben, melynek fordítása is — Gábor Andor muukája — minden tekintetben sikerültnek mondható. — A »Magyar Könyvtár« e füzetekkel már a 364 ik számot érte el. A 364. szám, melyekről teljes jegyzékkel szivesen szolgál a kiadóhivatal, egyenkint is kapható 15 krajcárjával akár a kiadónál (Lampel Róbert Wodianer F. és fia cs. és kir. udvari könyvkereskedése Budapest. Andrássy-út 21. sz.) akár bármely más könyvesboltban. Az egész gyűjtemény egyszerre is megszerezhető kis havi részletekre. A „Ze né!ő Magyarország" zoigora és hegedű zenemű folyóirat 2-dik füzete a következő szép zeneműujdonságokat közli: 1. Ábrányi Korúéi