Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-06-12 / 24. szám

1904. junius 19. *» Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap « 273 sora vidám arccal, az életkedvtől ragyogó szemmel, élénk zsivajjal követték a lobogó zászlókat. A kis fiuk ünnepélyesebb csendben tipegtek s zárt soraikat nem engedtó" megbontani. Ezen a napon ők voltak az urak; térjen ki előlük min­den ember. A Zala-utcán azután felrangzott ezer gyermek-torokból az ének. Ez volt a vidámság, a szivekből kitörő jókedv. A kaszaházai kiserdő lombsátora hűs árnyékot nyújtott az apró nép­nek, amely zajongott, dalolt, játszott. Délután öt óra felé megindult a városból a népvándor­lás. A kocsik egymást érték, gyalogszerrel pedig még többen sétáltak ki. Az aprók akkor már a cigány körül táncoltak, vagy körül vették a cukrász asztalát, megostromolták a péket, a bábost. Az asztalokat a felnőttek foglalták el s a fák alatt vidáin uzsonáló csoportok helyez­kedtek el. — Egyszerre nagyot dördült az ég észak felölj fekete fölhő vonult a kis erdő fölé s nemsokára kövér cseppekben hullott az eső. Lett riadalom. Osszetrombitálták a kis hadsere­get, de fele sem hallgatott a kürtjelre, hanem megrebbenve húzódott szülői mellé. A menet megindult gyorsított tempóban a város felé. A közönség nagy része azonban maradt s az eső ellen a fák alatt keresett menedéket. Egy negyed óra múlva elállt az eső, kiderült az ég s a kis erdő utolsó vendégei alkonyatkor hagyták el a nagy majális szinhelyét. Tanonc-munka kiállítás. A zalaegerszegi ipar­testület ez óvi tanonc-munka kiállítását Várhidy Lajos polgármester elnöklete alatt augusztus hó 14-én délelőtt 9 órakor nyitja meg. Azon ipa­rosok, kiknek tanoncaik vannak, a kiállításra készült munkákat augusztus hó 13-án délután 6 óráig az ipartestület nagytermében jelenthetik és szállíthatják be. A tanoncok közt az érdem kiosztása a hó 21-ón délelőtt 10 órakor a testü­let irodájában fog megtörténni. Az ily kiállítás egyfelől tanulságosan mutatja be a jövő iparos nemzedék képzettségét; másfelől emeli a tanoncok önérzetét s ugy őket, mint a tanítómestereket' további haladásra serkentvén, az iparos szak­képzettség hathatós tényezőiként szerepel. Az ily kiállítás jelentősége indította az elöljáróságot arra, hogy az idén s a jövőben jobban foglal­kozzék a kiállítás rendezésével s hogy annak nagyarányú részvételére az előkészületeket már most megtegye. Az elöljáróság felkérte a meste­reket, hogy nyújtsanak alkalmat, s teljes ere­jükkel ós jóindulatokkal támogassák a résztvenni óhajtó tanoncokat mély értelmű és messze kiható munkájukban; mutassák be az iparos tanulók fáradságuk, törekvésük és tudásuk munkáját, mutassák be az egymásközti küzdelmet, hogy korán megtanulhassák, mily komoly ós terhes feladat vár reájuk a magyar ipar felvirágzásá­nak mezején! A felhívás igy folytatja: „Legyünk rajta, hogy megmutassuk a nagy közönségnek tanoncaink tehetségével, mint magunknak kikép­zését, mint pedig az ebben fekvő együttes mun­kálkodásban rejlő ipari haladást. Bebizonyítsuk ezen kiállítással, hogy iparunk oly színvonalon áll, hogy kiállja a versenyt még olyan városokkal is, a melyeknek helyi fekvésük sokkal több előnyt biztosít iparuk fellendülésének. Felkérjük tehát s azon legyenek az igen tisztelt urak, hogy minden tanonctartó iparos bármely munkát is állítson ki, mert ez nemcsak a tanoncok elő­haladására, de a mester uraknak is dicséretére válik." Szünidei gyermektelep a Balaton partján. A Budapesti Szünidei Gyermektelep-Egyesület végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy Lellén telket vásárol és a gróf Jankovich László részé­ről ajándékozott telekrész felhasználásával uj telepet létesít, amelyet a megboldogult királyné emlékére Erzsébet Szünidei Gyermektelepnek nevez el. Az egyesület elnöksége a kabinetiroda utján már kérelmezte is ő íelsógévél az erre vonatkozó engedély megadását. Az építkezéseket még az év nyarán megkezdik; megelőzőleg a Vörös kereszt egyesület vezetőségével érintke­zésbe fog lépni az egyesület, minthogy az uj telep létesítését ugy tervezik, hogy háború idején kórháznak legyen használható. A zalaegerszegi ügyvédi kamara 1904. évi junius hó 19-én délelőtt 10 órakor Zalaegersze­gen, a kamara hivatalos helyiségében rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés egyedüli tárgya: azon törvényjavaslat, melyet a Budapesten 1904. évi április hó 17-én tartott országos ügyvédi kamarai értekezlet az „Országos ügyvédi gyám­és nyugdíj-intézet" felállítására vonatkozólag el­fogadott. Tanulók kirándulása. F. hó 8-án a zalaeger­szegi főgimnázium ifjúsága Söjtörre rándult ki s Deák Ferenc születési házánál ünnepelte meg a koronázás évfordulóját. Tuczy János tanár szép beszédben emlékezett meg a haza bölcsé­nek érdemeiről s különösen a koronázás emlé­kezetével kapcsolatban szólt a nagy ember haza­fias munkásságáról. A fiatalság lelkes hangulat­ban énekelte el a Hymnuszt ós a Szózatot az Isten szabad ege alatt. Délután Csertán Károly alispán vendégelte meg a tanulókat, akik vidá­man s egy szép nap emlékezetével tértek haza. Gyilkos szerelem. Büki József nagykanizsai kőmives legényt avval verte meg a szíve, hogy a biintanyán élő leányzóért vetett lángot. Hor­váth Rozália 19 éves volt csak, de már évek óta elmerült abban az erkölcsi fertőben, ahol árucikk a szerelem ós a csók. Jól esett szegény nyomorultnak, hogy a csinos fiu vonzalommal viseltetett iránta. Szerelmés lett ő is. Büki el akarta feledni a leány múltját, jelenét. Azt Ígérte, hogy nőül veszi, csak hagyja el a bünbarlangot. Szivesen ment volna szerelmese után a leány, de hová? A fiu még csak 21 éves, aki eltar­tani nem tudta, ő maga pedig elszokott a mun­kától s a szógyen pírjával arcán kihez fordul­hatott volna tisztes munkáért. Maradt a helyen. Ez annyira elkeseiítette a legényt, hogy meg akarta ölni a leányt. Háromszor rálőtt, de a golyó rosszul talált. Horváth Rozália hosszú, kínos szenvedés után felgyógyult, Büki pedig börtönbe került. A nagykanizsai törvényszók a mult héten Ítélte két esztendei börtönre erős felindulásban elkövetett szándékos emberölésért. TÜZ. Folyó hó 10-én délután órakor Kaszaházán Szily Dezső birtokán a szérűskertben felhalmozott szalma-kazlak egyike — 12 méter hosszúságú — meggyuladt. Tűzoltóink gyorsan a helyszinére siettek s a tűz továbbterjedését megakadályozták, az égő szalmakazalt azonban megmenteni nem lehetett. A kár 1000 korona körül lehetett. A tüz állítólag gyermekektől szár­mazott, a kik a kazal tövében játszottak s ott tüzet raktak. A zalaegerszegi ügyvédi kamara köréből. Válto­zások az ügyvédjelöltek névjegyzékében: dr. Nagy István ügyvédjelölt, ki a sümegi kir. járásbíró­ságnál, Varjas Lajos ügyvédjelölt, ki Rónai Mihály lengyeltótii ügyvéd mellett, dr. Kanzler Antal ügyvédjelölt, ki dr. Mayer Ignác marczalii ügyvéd mellett, Biró Sándor ügyvédjelölt, ki dr. Árvay László zalaegerszegi ügyvéd mellett, Balázs Zsigmond ügyvédjelölt, ki dr. Schwartz Adolf nagykanizsai ügyvéd mellett, Tuboly Jenő ügyvédjelölt, ki dr. Keresztury József zalaeger­szegi ügyvéd mellett vannak joggyakorlaton, az ügyvédjelöltek lajstromába felvétettek, dr. Ni­csovics Sándor ügyvédjelölt pedig dr. Ritzinger János lengyeltótii ügyvéd irodájába lépett át joggyakorlatra. Fakereskedelmi tanfolyamot szervez a buda­pesti kereskedelmi akadémia vezető bizottsága Budapesten, a magyar fakereskedők ős faiparo­sok országos egyesületével egyetemben, az aka­démiában az 1904/5. iskolai évben. A tanfolyam célja a hallgatókat a fatermelés és fakereskede­lem minden vonatkozásába elméletileg ós gyakor­latilag bevezetni ós a kereskedelem ezen részé­hez szükséges speciális ismeretekkel ellátni. A tanfolyam tíz hónapra terjed és a következő tárgyakat öleli fel: erdészet, (erdőfelvétel, becs­lés, értékesítés, erdőtörvények), faipari technoló­giai gyakorlatokkal; motorok, gőzkazáuok ós transmissiók és ezeknek kezelése gyakorlatokkal, electro-motorok és electromos vezetékek, a fa­kereskedelem technikája gyakorlatokkal, vámügy, vasúti és hajózási díjszabások. A hallgatók ki­rándulásokat tesznek az ország főbb erdővidó­keire, nagyobb fürésztelepekre, faipari gyárakba, Fiúméba, esetleg külföldre. Rendes hallgató lehet, aki a felsőkereskedelmi iskolában érettségi vizs­gálatot tett s ezek kötelesek a fakereskedelmi tanfolyam összes előadásait hallgatni, azon kivül azokat legalább heti 25 óráig más akadémiai előadásokkal kiegészíteni; ezek az iskolai év végén záró vizsgálatot tehetnek és akadémiai fakereskedelmi végbizonyítványt kapnak. A rend­kívüli hallgató előadásait szabadon választhatja, de záróvizsgálatot nem tehet. A rendes hallgató 10 K beiratási ós félévenként 150 K leckepénzt fizet; a rendkívüli hallgató leckepónze minden heti óra után félévenként 12 K. Az uj tízkoronás bankjegyek. A most forga­lomban levő tizkoronás bankjegyek tudvalevőleg kivonatnak a forgalomból és helyettük uj tíz­koronás bankjegyeket fognak kibocsátani. Ezek az uj tizkoronások, melyek nyomásával már egy idő óta foglalatoskodnak, azoubau alig kerülnek a jövő tavasz előtt forgalomba, mert mindjárt a forgalombajutás alkalmával meglehetősen nagy mennyiségre, mint pedig megfelelő tartalékra van szükség. Ezen bankjegyek készítése dara­bonként körülbelül négy fillérbe kerül a bank­nak és tapasztalat szerint havonta körülbelül 1.700,000 darab ily bankjegyet igényel a for­galom. A vasúti sztrájk következményei. Mindinkább láthatókká lesznek azok a károk, amelyeket a vasutasok sztrájkja a Máv. pénztárának okozott. A f. évi ápril havi áruforgalom ugyanis a Máv. vonalaÍD az 1903. óv hasonidőbeni forgalmához képest mintegy 24% visszaesést mutat. Feladatott ugyanis ápril havában 151.933 kocsi rakomány, 32.646 kocsival kevesebb, mint tavaly áprilisban. A darabáruk forgalma is jelentékenyen csökkent; ez a forgalom ugyanis f. óvi ápril havában 142.542 tonnát tett ki, ami 31.608 tonnával kevesebb a mult évi ápril havi forgalomnál. Végül megemlítjük, hogy a Máv. igazgatósága a sztrájk idején útközben megromlott vagy elveszett árukért kártérítés fejében eddig mintegy 570.000 koronát utalt ki, de a reklamációk száma még mindig oly nagy, hogy azok elintézése még l l/ 2—2 hónapot is igénybe vesz. Mérgezett paprika. A paprika szép piros szí­nére sokat adnak a magyar házakban, ahol kanálszámra szórják az ételbe ezt a kitiinő, de veszedelmes fűszert. A paprika azonban nem érik mindenütt ós mindig szép pirosra. Ezért sokszor festik. A festéshez ólómpírt, erős mérget használnak. Egy tolnamegyei faluban egymást érték a gyanús megbetegedések, sőt három ember az ólom-mérgezés tünetei közt meghalt. A vizs­gálat kiderítette, hogy a halált mérgezett paprika élvezete okozta s hogy a paprikát vásározó paprika áruló emberektől vették. JÓ fiu. A Muraközből írják, hogy Sipos Teréz zalaujvári lakos öreg asszony már évek óta betegeskedett s megunta a kínnal teljes életet. Fiát arra kérte tehát, hogy tegyen már vele valamit, mert szeretne elpusztulni. A fiu azután tett is — beteg anyja mellére egy nehéz fatus­kót; rázárta a beteg asszonyra az ajtót s el­távozott. Sipos Teréz azonban még sem pusz­tult el, mert véletlenül szomszédok mentek a házhoz, a kik levették a tuskót a fuldokló be­tegről. A jó fiút feljelentették. Gyilkosság szánalomból. Deutsch Miksa 19 éves nagykanizsai magánhivatalnok ós 9 óves öccse folyton betegeskedtek. Különösen a kis fiu szenvedett sokat. A két testvér a legnagyobb szeretettel ragaszkodott egymáshoz s a kis fiút rettenetes kinjai között a bátyja ápolta örökös gonddal. Az elkeseredett szülők mindent áldoz­tak gyermekeikórt, de nem tudták őket kigyó­gyíttatni a fájdalmas kórból. Deutsch Miksa beteg lelkében rettenetes gondolat érlelődött tetté. Meg akarta szabadítani öccsét a szenvedéstől. Morfiummal elaltatta s az alvó gyermeket agyon­lőtte, azután ájultan rogyott a holttest mellé. Magát is agyon akarta lőni, de keze béna ős gyenge s az izgalom megfosztotta öntudatától. Deutsch Miksát vád alá helyezték. Összetörve, szánalmasan állt a biróság előtt, ahova apja vezette. A kir. ügyész maga is elismerte, hogy a tett a gyermeki és testvéri szeretetből fakadt, de ölni joga senkinek sincs. A társadalmat meg kell óvni attól a felfogástól, hogy bármely körül mónyek között büntetlenül lehet ölni. Az esküd­tek azonban a bűnösség kérdésére nemmel felel­tek s a testben ós lélekben megtört fiu szaba­don viseli tovább az élet súlyos terhét. Elgázolás. A minap üres szekerek haladtak a város főutcáján végig. Egyiknek a tulajdonosa bement valamelyik üzletbe, hogy bevásárlásokat tegyen. Mig ő oda járt, utcai gyermekek fel­kapaszkodtak a lépésben haladó ökörszekérre. Ezek egyike leesett a szekérről s pedig olyan szerencsétlenül, hogy a kerekek alá került és ez átment rajta. A szekér üres lóvón, kisebb horzsolásokon kivül más baj nem törtónt. Intő példa a szülőknek, hogy gyermekeiket gondos felügyelet alatt tartsák és ne engedjék az utcán csavarogni. Életmentés. A fürdő-évszak beálltával csapa­tosan járnak kisebb-nagyobb gyermekek a Zalára fürdeni. Hogy ezek a felügyelet nélküli gyer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom