Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)
1904-05-29 / 22. szám
1904. junius 19. *» Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap « 5 Szladek Fáni, Juhász Jenőnó unokabugai; Leopold Mártonná sógornője, valamint az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják Leopold Nándor építészeti vállalkozónak Zalaegerszegen, 1904. évi május hó 22-én délután 6 órakor életének 66-ik, boldog házasságának 40-ik évében váratlanul történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei a róm. kath. anyaszentegyház szertartása szerint f. évi május hó 24-én délután 5 órakor Zalaegerszegen fognak beszenteltetni ós a helybeli róm. kath. sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat 1904. évi május hó 24-én reggel 8 órakor fog a zalaegerszegi róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Zalaegerszeg, 1904. évi május hó 22-én. Áldás ós béke hamvaira! Tanítógyiilés. A letenyei esp. kerület oki. tanítói köre f. hó 18-án Szepetneken tartotta tavaszi közgyűlését. Ezen gyűlésen történt a boldogult Nemes István köri elnök halálával megürült elnöki állás betöltése. E tisztségre egyhangúlag Steixner Károly tormaföldi tanítót választotta meg a közgyűlés. A kör alelnökévé: Tóth Béla letenyei, jegyzőjévé: Peintler Géza kerkaszentmiklósi, pénztárossá: Iliás Géza felsőszemenyei kántortanítók választattak meg szintén egyhangúlag. Folytonos árviz a Kerkavölgyében. A Kerka folyó régóta hires arról, hogy iszappal és törmelékfával megtellet medre magasabb nivóu áll sok helyen, mint a partja mellett elterülő rétek. Nem csoda tehát, hogy az idei szokatlan nagy esőzések folytán medréből azonnal kilépve hetek szám vízzel elborítva s el iszapolva tartja a réteket. F. hó 18-tól a Kerka, Cserta és Váliczkából egyesült víztömeg egész tengert képezett a Kerka alsó részének völgyében s a szegény kisgazdák a dombosabb helyekről nézegetve teljesen viz s iszapos sárban álló rétjeiket és legelőiket, sokat mondólag, szomorú arccal kérdezgetik egymástól: hogyan neveljük marháinkat, miből fizetünk adót s mikor lesz már a Kerka szabályozás vagy legalább,a tisztitás? Feleletet nem kapnak egymástól, de várnak 8 kérnek az illetékes hatóságtól. Színészet. Micsey F. György, a székesfehérvári szini kerület igazgatója a színházi idényt junius hó elején kezdi meg Zalaegerszegen. Micsey társulata ma egyike a vidék jobb társulatainak, úgyannyira, hogy — amint halljuk — a pécsi színházért is pályázhatott. A társulatnak saját zenekara és gazdag díszletkészlete van. Az igazgató a Deák-téren arénát építtet, amely teljes kényelemmel lesz berendezve 8 nagy színpaddal ellátva. Az előleges színházi 'jelentés gazdag műsort, sok újdonságot igér. A bérlet-gyüjtóst az Irodalmi és Művészeti Kör igyekszik elősegíteni 8 az már eddig is szép eredménnyel járt. Felhívjuk a közönséget, hogy pártolja a színészetet 8 minél tömegesebb bérletet jegyezzen, mert az irodalmi és művészeti kör csak abban az esetben gyakorolhatna befolyást a darabok megválasztására s az igazgató csak az esetben adhatná bérletben a legjobb újdonságokat, ha nagyobb bérlet lenne eleve biztosítható — Micsey társulatának elsőrendű tagjai: Micseyné B. Julcsa operette és népszínmű énekesnő, Ráthonyi Stefi operette soubrette énekesnő, Rózsahegyi Sárika operette coloratur énekesnő, Jakabfy Jolán soubrette énekesnő, Pintér Margit segéd énekesnő, táncosnő, Kendi Piroska társalgási színésznő és énekesnő, Haraszty Mici naiva és vígjátékisoubrette, M. Nagy Mari operette és vígjátéki comica, B. Némethy Jolán drámai hősnő és anyaszinésznő, Torday Etel szende és társalgási szinésznő. —Benedek Gyula bonvivant és jellem színész, Bogyó Zsigmond operette boufío komikus, Szigethy Andor operette bouffo siheder komikus, Virág Jenő burleszk komikus, Tábori Imre drámai és kedélyes apa, Papp János operette bariton és népszínmű énekes, Baranyay Ferenc operette tenorista, Zilahy János drámai hős, Nagy Jenő társalgási színész. Közigazgatási tisztviselők fizetésének rendezése. A vármegyei tisztviselők, úgyszintén a községi és körjegyzők fizetésének rendezésére vonatkozó törvényjavaslatokat a főrendiház e hó 21-én letárgyalta. Ő felsége a Király még ugyanazon a napon szentesítette s az oi'szágos törvénytárban ugyanaznap ki is hirdettetett. A fizetésrendezés tehát már törvény, csak a végrehajtási rendelet s különösen a pénz van hátra. Ugy halljuk, hogy a végrehajtási rendelet a jövő héten már megjelenik, de a kiutalványozásra csak juliusban kerül a sor s a közigazgatási tisztviselők augusztus 1-én lépnek a felemelt fizetés élvezetébe. Az állami tisztviselők fizetésének rendezését néhány honatya avval az indokolással siettette, hogy sokan a jobb fizetés kontójára adósságot csináltak. Mi azt hisszük, hogy ebben a tekintetben állami és közigazgatási tisztviselők között nincs különbség; sőt a legtöbb megyei tisztviselő a felemelt fizetést már azóta költi, amióta szolgálatba állott. Villamosságra berendezett malom. Ugy halljuk, hogy a kaszaházi zalai malmot mostani tulajdonosa, Böhrn Zsigmond pacsai lakos, villamos erőre szándékozik berendezni. Az a terve, hogy a Zala hajtó erejét használja fel s ha cz sikerül, a város szintén olcsóbban rendezhetné be az utcai villamos világítást. Ez a terv persze sok nehézséggel jár, ha éppen nem kivihetetlen. Ugy tudjuk, hogy a város már egy izben szakértői véleményt kért arra, hogy a Zala vize elég hajtóerőt szolgáltatna-e a villamos üzemhez; de kedvezőtlen választ kapott. jég, felhőszakadás, árviz. Pünkösd másodnapján óriási vihar dühöngött Nagykanizsán ós vidékén. Délután 6 órakor jéggel vegyesen zápor esett, mely a tavaszi mulatságot tönkre silányította. Este 10 óra tájban azonban iszonyú erővel ujult meg a vihar, mely órákon át dühöngött. A jég elverte a termést, a viz elöntötte a réteket, a szélvihar megtépázta a házakat; itt-ott a lecsapott villám okozott óriási félelmet. Rövid pár óra alatt ezer meg ezer munkás kéznek egy évi fárasztó munkája és reménye lett semmivé. A Gelse völgyének egy része tengerré változott, amelyen hullámokat kergetett a vihar; farakásokat, ólakat, szalmát, szénát, házi eszközöket hordott magával a hömpölygő zuhatag. A vasúti töltésen átcsapott a viz s a bevágások folyóvá változtak. Valóságos ítéletidő volt. Csapi, Újudvar, Morgán, Ujnép, Förhene, Galambok, Magyar szerdahely, Fűzvölgy stb. a pusztulásnak •siralmas képét nyújtják. A zápor a déli vasútnak is nagy kárt okozott. Hétfőn este 10 órakor a Bécsújhelyről menő gyorsvonat Gelse és Nagykanizsa között Kámáncs határában kénytelen volt a nyilt pályán megállni, mert az árviz a pályatestet alámosta. Az utasok a vasúti kocsikban töltöttek borzasztó éjszakát és reggel kocaikon mentek Nagykanizsára. Kedden hajnalban ment egy munkásvonat a vész színhelyére és a több száz munkás délután 5 óráig az akadályt elhárította úgy, hogy az elakadt vonatok délután 5'/ a órakor bejutottak Nagykanizsára. — Csabrendeken délután 3 órakor keletkezett az orkán, majd hullt a zápor, mely után negyedóráig esett a jég, mely a szőlőkben óriási kárt okozott. A vihar fákat tépett ki és köveket hengerített le a dombokról. Salomvárott este 10 órakor volt a vihar; a villám beütött Kemes János gazdaember házába s azt elhamvasztotta, az istállóban pedig 5 darab szarvasmarhát agyonütött. Bánokszentgyörgyről írják, hogy ott ós a szomszédos községekben 23-án este 8—12 óráig rettenetes jég, felhőszakadás s ennek következtében emberéletet veszélyeztető árviz volt. Bánokszentgyörgyön 4 óra folyást dűlt az eső, a házak, kertek 1 méteres vízben álltak, épületek, lakházak dőltek össze, kerítéseket, az udvarokon levő ólakat, szalma s trágya rakásokat, farakásokat a szomszéd község határába hordta az ár, csak éppen a szilárdabb épületek maradtak meg, azokban is rettentő károkkal. Sertések, szárnyasok fulltak a vízbe. Az udvarokba kimenni nem lehetett, oly erős volt a viz árja, hogy az embereket elsodorta volna. Az utakat áttörte, az összes hidakat elhorta az ár, mig a ^ezőségeket a dió nagyságú jlg, a belsőségeket pedig a vihar tette tönkre. A nép a tönk szólón áll. A mult héten a vármegye több községét újból kisebb-nagyobb jégeső károsította meg. Keszthely vidékén az előző héten szerdán, pünkösd vasárnap és hétfőn volt jégTanulók tavaszi mulatsága. A zalaegerszegi állami polgári ós állami felső kereskedelmi iskola tanulóinak szokásos tavaszi táncmulatsága junius hó 4-én, kedvezőtlen idő esetén pedig 5-én lesz a kaszaházi kertben. Belépő-díj 1 K 20 f. A tanulók együttes kivonulása zeneszó mellett délután 2'/ 2 órakor lesz. Akik tévedésből meghivót nem kaptak, szíveskedjenek ez iránt a felső kereskedelmi iskola igazgatóságát megkeresni. Nincs pad a Baross-ligetben. A következő sorokat kaptuk: A közönség naponként frekventálja a maga nemében páratlan szép Barossligetet, azonban nagy kár, hogy nagyon kevés pad áll rendelkezésre, ós a séta utáni pihenésre nincs hely. Ezért kívánatos volna, ha akár a város, akár a szépítő egyesület gondoskodnék kellő száinu padokról. A „Baross-Liget"-en kivül a város közelében sem megfelelő sétány, sem más üdülésre, szórakozásra szánt hely nincs; ez a közönség egyetlen sétánya, tehát megérdemelne néhány padot. — Szükséges volna ezen kivül még néhány lámpa is, mert esténkint korom sötétség borul a ligetre. Juniális. Baksa község intelligenciája hosszas fáradságos munkálkodás után olvasókört alakított. Hogy a létesített egyesület kitűzött célját minél hamarabb megvalósíthassa, pénztára javára f. évi junius 2-án az ottani Hahn-fóle vendéglőben tánccal egybekötött juniálist rendez. Belépti díj személyenkint 80 f. A katholikus legényegylet f. évi junius 12-én a kaszaházi kertben, saját céljaira táncmulatságot rendez. Belépti-díj személyenkint 1 K. Felülfizetéseket elfogad ős hirlapilag nyugtáz az egylet választmánya. Kuglizás közben. Kedélyesen kugliztak egy helybeli korcsma udvarán Kukáló Sándor és Szablyás Imre itteni lakosok. Játék közben a kőt jó barát összeveszett egymással úgy, hogy verekedésre is került a sor. Kukáló erősebb lóvén társánál, ezt leteperte és alaposan helybenhagyta és csak a közben a helyszínére érkezett vendégek közbelépésének köszönhető, hogy a felbőszült legények egymásban komolyabb kárt nem tettek. A lovassági laktanya kérdése. Zalaegerszeget már régóta fenyegeti az a veszedelem, hogy vagy elviszik a honvéd huszárokat, vagy uj laktanyát kell építenie, mert az illetékes katonai körök a mostani kaszárnyát nem találják megfelelőnek. A város természetesen a maga érdekeit védelmezi. A lovasságot, amelyért már tetemes áldozatokat hozott s amely más részről a városnak és a polgárságnak tetemes jövödelmet biztosít, itt kell tartania; de az uj kaszárnya felépítése nagy költségeit is jó volna megtakarítani, ha lehetne. Ugy látszik azonban kénytelen lesz a város mégis belemenni az építkezésbe. Legutóbbi értesüléseink szerint a honvédelmi miniszter legközelebb véglegesen dönt abban a kérdésben, hogy a lovasságot Zalaegerszegen meghagyja-e s csak azután kerül a sor az építkezésre. A tervek már készen vannak s az uj laktanya felépítése — telek nélkül — 300000 koronába kerülne ős valószínűleg a mostani fodeles lovarda mellett épülne fel. Szőlőmunkások sztrájkja. A sztrájk olyan divat lesz maholnap, hogy minden falunak lesz^egy-két sztrájk-bizottsága; az iparos sutba dobja a szerszámait, a mezei munkás a kapát, kaszát és szocialisztikus eszméket hirdet. Ujabban a szőlőmunkások sztrájkjáról hallunk. Nem nálunk törtónt az eset, hanem Somlón, ahol a kapások mind abba hagyták a munkát. Eddig egy korona bért kaptak s most szerényen csak a dupláját kérik. Ügy mondják, hogy ez is kevés ugyan, de egyelőre megelégesznek vele, de csak abban az esetben, ha a gazda embereket, akiknek házuk és szőlőjük van, eltiltják a napszámba járástól. Természetesen a sztrájkólók hamar megpuhultak, de az a szomorú tanulság megmaradt a dologból, hogy most már a magyar paraszt ember is ismeri a bérharcot, amely ha elfajul, beláthatatlan gazdasági károkat okozhat. Az olasz borvám. Ritka nagy arányú mozgalom indult meg az ország bortermelői és borkereskedői köreiben az olasz kormány által igényelt borvám kedvezmény ellen. Alig múlik el nap e tárgyban népgyűlések tartása és a miniszterelnökhöz, valamint a földmivelésügyi miniszterhez monstre küldöttségek járulása nélkül, minélfogva konstatálhátó, hogy Magyarországon az osztatlan közvélemény a legkisebb és a legszűkebb körű vámkedvezmény megadásának is elllene szegül. A hazai közvéleményt Francziaország bortermelőinek erőlyes fellépése is támogatja, mert ezek a leghatározottabban követelik a franczia kormánytól, hogy minden oly vámkedvezmény, amelyet az olasz bornak megadunk, a legtöbb kedvezményes szerződés alapján Francziaország is követelje saját boraira nézve. Most az olasz kormány rábirni igyekszik a franczia kormányt arra, hogy az olasz boroknak adandó vámkedvezményt ne tekintse Francziaországgal szemben szerződésszegésnek. De ha a franczia kormány az ottani közvélemény ellenére szemet is hunyna az olasz borvám kedvezmény felett, nem éppen bizo-