Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-05-29 / 22. szám

1904. junius 19. *» Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap « 5 Szladek Fáni, Juhász Jenőnó unokabugai; Leo­pold Mártonná sógornője, valamint az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják Leopold Nándor építészeti vállalkozó­nak Zalaegerszegen, 1904. évi május hó 22-én délután 6 órakor életének 66-ik, boldog házas­ságának 40-ik évében váratlanul történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei a róm. kath. anyaszentegyház szertartása szerint f. évi május hó 24-én délután 5 órakor Zalaegerszegen fognak beszenteltetni ós a helybeli róm. kath. sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat 1904. évi május hó 24-én reggel 8 órakor fog a zalaegerszegi róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemu­tattatni. Zalaegerszeg, 1904. évi május hó 22-én. Áldás ós béke hamvaira! Tanítógyiilés. A letenyei esp. kerület oki. tanítói köre f. hó 18-án Szepetneken tartotta tavaszi közgyűlését. Ezen gyűlésen történt a boldogult Nemes István köri elnök halálával megürült elnöki állás betöltése. E tisztségre egy­hangúlag Steixner Károly tormaföldi tanítót választotta meg a közgyűlés. A kör alelnökévé: Tóth Béla letenyei, jegyzőjévé: Peintler Géza kerkaszentmiklósi, pénztárossá: Iliás Géza felső­szemenyei kántortanítók választattak meg szin­tén egyhangúlag. Folytonos árviz a Kerkavölgyében. A Kerka folyó régóta hires arról, hogy iszappal és tör­melékfával megtellet medre magasabb nivóu áll sok helyen, mint a partja mellett elterülő rétek. Nem csoda tehát, hogy az idei szokatlan nagy esőzések folytán medréből azonnal kilépve hetek szám vízzel elborítva s el iszapolva tartja a réteket. F. hó 18-tól a Kerka, Cserta és Váliczká­ból egyesült víztömeg egész tengert képezett a Kerka alsó részének völgyében s a szegény kis­gazdák a dombosabb helyekről nézegetve telje­sen viz s iszapos sárban álló rétjeiket és legelőiket, sokat mondólag, szomorú arccal kérdezgetik egy­mástól: hogyan neveljük marháinkat, miből fize­tünk adót s mikor lesz már a Kerka szabályo­zás vagy legalább,a tisztitás? Feleletet nem kap­nak egymástól, de várnak 8 kérnek az illetékes hatóságtól. Színészet. Micsey F. György, a székesfehér­vári szini kerület igazgatója a színházi idényt junius hó elején kezdi meg Zalaegerszegen. Micsey társulata ma egyike a vidék jobb társulatainak, úgyannyira, hogy — amint halljuk — a pécsi színházért is pályázhatott. A társulatnak saját zenekara és gazdag díszletkészlete van. Az igaz­gató a Deák-téren arénát építtet, amely teljes kényelemmel lesz berendezve 8 nagy színpaddal ellátva. Az előleges színházi 'jelentés gazdag műsort, sok újdonságot igér. A bérlet-gyüjtóst az Irodalmi és Művészeti Kör igyekszik elősegí­teni 8 az már eddig is szép eredménnyel járt. Felhívjuk a közönséget, hogy pártolja a színé­szetet 8 minél tömegesebb bérletet jegyezzen, mert az irodalmi és művészeti kör csak abban az esetben gyakorolhatna befolyást a darabok megválasztására s az igazgató csak az esetben adhatná bérletben a legjobb újdonságokat, ha nagyobb bérlet lenne eleve biztosítható — Micsey társulatának elsőrendű tagjai: Micseyné B. Julcsa operette és népszínmű énekesnő, Ráthonyi Stefi operette soubrette énekesnő, Rózsahegyi Sárika operette coloratur énekesnő, Jakabfy Jolán soub­rette énekesnő, Pintér Margit segéd énekesnő, táncosnő, Kendi Piroska társalgási színésznő és énekesnő, Haraszty Mici naiva és vígjátéki­soubrette, M. Nagy Mari operette és vígjátéki comica, B. Némethy Jolán drámai hősnő és anyaszinésznő, Torday Etel szende és társalgási szinésznő. —Benedek Gyula bonvivant és jellem színész, Bogyó Zsigmond operette boufío komikus, Szigethy Andor operette bouffo siheder komikus, Virág Jenő burleszk komikus, Tábori Imre drámai és kedélyes apa, Papp János operette bariton és népszínmű énekes, Baranyay Ferenc operette tenorista, Zilahy János drámai hős, Nagy Jenő társalgási színész. Közigazgatási tisztviselők fizetésének rende­zése. A vármegyei tisztviselők, úgyszintén a köz­ségi és körjegyzők fizetésének rendezésére vonat­kozó törvényjavaslatokat a főrendiház e hó 21-én letárgyalta. Ő felsége a Király még ugyanazon a napon szentesítette s az oi'szágos törvénytárban ugyanaznap ki is hirdettetett. A fizetésrendezés tehát már törvény, csak a végrehajtási rendelet s különösen a pénz van hátra. Ugy halljuk, hogy a végrehajtási rendelet a jövő héten már meg­jelenik, de a kiutalványozásra csak juliusban kerül a sor s a közigazgatási tisztviselők augusz­tus 1-én lépnek a felemelt fizetés élvezetébe. Az állami tisztviselők fizetésének rendezését néhány honatya avval az indokolással siettette, hogy sokan a jobb fizetés kontójára adósságot csináltak. Mi azt hisszük, hogy ebben a tekintetben állami és közigazgatási tisztviselők között nincs különb­ség; sőt a legtöbb megyei tisztviselő a felemelt fizetést már azóta költi, amióta szolgálatba állott. Villamosságra berendezett malom. Ugy halljuk, hogy a kaszaházi zalai malmot mostani tulajdo­nosa, Böhrn Zsigmond pacsai lakos, villamos erőre szándékozik berendezni. Az a terve, hogy a Zala hajtó erejét használja fel s ha cz sike­rül, a város szintén olcsóbban rendezhetné be az utcai villamos világítást. Ez a terv persze sok nehézséggel jár, ha éppen nem kivihetetlen. Ugy tudjuk, hogy a város már egy izben szak­értői véleményt kért arra, hogy a Zala vize elég hajtóerőt szolgáltatna-e a villamos üzemhez; de kedvezőtlen választ kapott. jég, felhőszakadás, árviz. Pünkösd másod­napján óriási vihar dühöngött Nagykanizsán ós vidékén. Délután 6 órakor jéggel vegyesen zápor esett, mely a tavaszi mulatságot tönkre silányí­totta. Este 10 óra tájban azonban iszonyú erő­vel ujult meg a vihar, mely órákon át dühön­gött. A jég elverte a termést, a viz elöntötte a réteket, a szélvihar megtépázta a házakat; itt-ott a lecsapott villám okozott óriási félelmet. Rövid pár óra alatt ezer meg ezer munkás kéznek egy évi fárasztó munkája és reménye lett semmivé. A Gelse völgyének egy része tengerré változott, amelyen hullámokat kergetett a vihar; faraká­sokat, ólakat, szalmát, szénát, házi eszközöket hordott magával a hömpölygő zuhatag. A vas­úti töltésen átcsapott a viz s a bevágások fo­lyóvá változtak. Valóságos ítéletidő volt. Csapi, Újudvar, Morgán, Ujnép, Förhene, Galambok, Magyar szerdahely, Fűzvölgy stb. a pusztulásnak •siralmas képét nyújtják. A zápor a déli vasút­nak is nagy kárt okozott. Hétfőn este 10 órakor a Bécsújhelyről menő gyorsvonat Gelse és Nagy­kanizsa között Kámáncs határában kénytelen volt a nyilt pályán megállni, mert az árviz a pályatestet alámosta. Az utasok a vasúti kocsik­ban töltöttek borzasztó éjszakát és reggel kocai­kon mentek Nagykanizsára. Kedden hajnalban ment egy munkásvonat a vész színhelyére és a több száz munkás délután 5 óráig az akadályt elhárította úgy, hogy az elakadt vonatok délután 5'/ a órakor bejutottak Nagykanizsára. — Csab­rendeken délután 3 órakor keletkezett az orkán, majd hullt a zápor, mely után negyedóráig esett a jég, mely a szőlőkben óriási kárt okozott. A vihar fákat tépett ki és köveket hengerített le a dombokról. Salomvárott este 10 órakor volt a vihar; a villám beütött Kemes János gazdaember házába s azt elhamvasztotta, az istállóban pedig 5 darab szarvasmarhát agyonütött. Bánokszent­györgyről írják, hogy ott ós a szomszédos köz­ségekben 23-án este 8—12 óráig rettenetes jég, felhőszakadás s ennek következtében emberéletet veszélyeztető árviz volt. Bánokszentgyörgyön 4 óra folyást dűlt az eső, a házak, kertek 1 méteres vízben álltak, épületek, lakházak dőltek össze, kerítéseket, az udvarokon levő ólakat, szalma s trágya rakásokat, farakásokat a szomszéd köz­ség határába hordta az ár, csak éppen a szilár­dabb épületek maradtak meg, azokban is rettentő károkkal. Sertések, szárnyasok fulltak a vízbe. Az udvarokba kimenni nem lehetett, oly erős volt a viz árja, hogy az embereket elsodorta volna. Az utakat áttörte, az összes hidakat el­horta az ár, mig a ^ezőségeket a dió nagyságú jlg, a belsőségeket pedig a vihar tette tönkre. A nép a tönk szólón áll. A mult héten a vár­megye több községét újból kisebb-nagyobb jég­eső károsította meg. Keszthely vidékén az előző héten szerdán, pünkösd vasárnap és hétfőn volt jég­Tanulók tavaszi mulatsága. A zalaegerszegi állami polgári ós állami felső kereskedelmi iskola tanulóinak szokásos tavaszi táncmulatsága junius hó 4-én, kedvezőtlen idő esetén pedig 5-én lesz a kaszaházi kertben. Belépő-díj 1 K 20 f. A tanulók együttes kivonulása zeneszó mellett dél­után 2'/ 2 órakor lesz. Akik tévedésből meghivót nem kaptak, szíveskedjenek ez iránt a felső kereskedelmi iskola igazgatóságát megkeresni. Nincs pad a Baross-ligetben. A következő sorokat kaptuk: A közönség naponként frekven­tálja a maga nemében páratlan szép Baross­ligetet, azonban nagy kár, hogy nagyon kevés pad áll rendelkezésre, ós a séta utáni pihenésre nincs hely. Ezért kívánatos volna, ha akár a város, akár a szépítő egyesület gondoskodnék kellő száinu padokról. A „Baross-Liget"-en kivül a város közelében sem megfelelő sétány, sem más üdülésre, szórakozásra szánt hely nincs; ez a közönség egyetlen sétánya, tehát megérdemelne néhány padot. — Szükséges volna ezen kivül még néhány lámpa is, mert esténkint korom sötétség borul a ligetre. Juniális. Baksa község intelligenciája hosszas fáradságos munkálkodás után olvasókört alakí­tott. Hogy a létesített egyesület kitűzött célját minél hamarabb megvalósíthassa, pénztára javára f. évi junius 2-án az ottani Hahn-fóle vendéglő­ben tánccal egybekötött juniálist rendez. Belépti díj személyenkint 80 f. A katholikus legényegylet f. évi junius 12-én a kaszaházi kertben, saját céljaira táncmulat­ságot rendez. Belépti-díj személyenkint 1 K. Felülfizetéseket elfogad ős hirlapilag nyugtáz az egylet választmánya. Kuglizás közben. Kedélyesen kugliztak egy helybeli korcsma udvarán Kukáló Sándor és Szablyás Imre itteni lakosok. Játék közben a kőt jó barát összeveszett egymással úgy, hogy verekedésre is került a sor. Kukáló erősebb lóvén társánál, ezt leteperte és alaposan helyben­hagyta és csak a közben a helyszínére érkezett vendégek közbelépésének köszönhető, hogy a felbőszült legények egymásban komolyabb kárt nem tettek. A lovassági laktanya kérdése. Zalaegerszeget már régóta fenyegeti az a veszedelem, hogy vagy elviszik a honvéd huszárokat, vagy uj laktanyát kell építenie, mert az illetékes katonai körök a mostani kaszárnyát nem találják megfelelőnek. A város természetesen a maga érdekeit védel­mezi. A lovasságot, amelyért már tetemes áldo­zatokat hozott s amely más részről a városnak és a polgárságnak tetemes jövödelmet biztosít, itt kell tartania; de az uj kaszárnya felépítése nagy költségeit is jó volna megtakarítani, ha lehetne. Ugy látszik azonban kénytelen lesz a város mégis belemenni az építkezésbe. Legutóbbi értesüléseink szerint a honvédelmi miniszter leg­közelebb véglegesen dönt abban a kérdésben, hogy a lovasságot Zalaegerszegen meghagyja-e s csak azután kerül a sor az építkezésre. A ter­vek már készen vannak s az uj laktanya felépí­tése — telek nélkül — 300000 koronába kerülne ős valószínűleg a mostani fodeles lovarda mellett épülne fel. Szőlőmunkások sztrájkja. A sztrájk olyan divat lesz maholnap, hogy minden falunak lesz^egy-két sztrájk-bizottsága; az iparos sutba dobja a szer­számait, a mezei munkás a kapát, kaszát és szocialisztikus eszméket hirdet. Ujabban a szőlő­munkások sztrájkjáról hallunk. Nem nálunk tör­tónt az eset, hanem Somlón, ahol a kapások mind abba hagyták a munkát. Eddig egy korona bért kaptak s most szerényen csak a dupláját kérik. Ügy mondják, hogy ez is kevés ugyan, de egyelőre megelégesznek vele, de csak abban az esetben, ha a gazda embereket, akiknek házuk és szőlőjük van, eltiltják a napszámba járástól. Természetesen a sztrájkólók hamar megpuhultak, de az a szomorú tanulság megmaradt a dologból, hogy most már a magyar paraszt ember is ismeri a bérharcot, amely ha elfajul, beláthatatlan gaz­dasági károkat okozhat. Az olasz borvám. Ritka nagy arányú mozgalom indult meg az ország bortermelői és borkereskedői köreiben az olasz kormány által igényelt borvám kedvezmény ellen. Alig múlik el nap e tárgy­ban népgyűlések tartása és a miniszterelnökhöz, valamint a földmivelésügyi miniszterhez monstre küldöttségek járulása nélkül, minélfogva kons­tatálhátó, hogy Magyarországon az osztatlan közvélemény a legkisebb és a legszűkebb körű vámkedvezmény megadásának is elllene szegül. A hazai közvéleményt Francziaország borterme­lőinek erőlyes fellépése is támogatja, mert ezek a leghatározottabban követelik a franczia kor­mánytól, hogy minden oly vámkedvezmény, ame­lyet az olasz bornak megadunk, a legtöbb kedvez­ményes szerződés alapján Francziaország is köve­telje saját boraira nézve. Most az olasz kormány rábirni igyekszik a franczia kormányt arra, hogy az olasz boroknak adandó vámkedvezményt ne tekintse Francziaországgal szemben szerződés­szegésnek. De ha a franczia kormány az ottani közvélemény ellenére szemet is hunyna az olasz borvám kedvezmény felett, nem éppen bizo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom