Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-17 / 3. szám

2 >Zalaraegye, Zalavárni egyei Hirlap* 1904. január 24. viselő jelentkezett s az építkezés céljára 407 ezer korona törlesztéses kölcsönt jegyeztek. Arra nézve, hogy a telep a város mely részéri épül­jön fel, természetesen még nem határoztak s ez a kérdés csak a pénzügyi rész megoldása után kerül szőnyegre. Sok hive van a gimnázium háta mögötti püspöki telken való építkezésnek s ennek csakis az lenne az akadálya, ha dr. István Vilmos szombathelyi megyés püspök ur őméltósága a teleknek méltányos árért való át­engedését megtagadná. Alig tehető azonban fel, hogy püspökünk szülővárosának fejlődését meg akarná akadályozni s kénytelen lesz belátni, hogy ez az egyetlen egészséges terjeszkedési hely áll még rendelkezésre és a város csakis arra fejlődhetik, mert a fejlődést a Zala árterületé­ben fekvő posványok felé terelni nem lehet. Ha a telep nem létesülhet, egyedül csak a telek kérdésén fog múlni, mert a finánciális szempon­tok annyira előnyösek, hogy az építkezés költsé­geit a tisztviselők lakbérükkel törleszthetik. A tömeges építkezés a városnak is nagy szolgála­tot tenne, mert a házbéradó behozatalát elo­dázná. Attól, hogy negyven ház építése a házak árát s a lakbéreket nagyon lenyomná, nem kell tartani. Az egészséges lakások gazdára találnak akkor is, de nem lesz olyan nagy a bűzös, ned­ves, ódon viskók utáni kereslet. Ez pedig nem lesz kár s közegészségügyi és gazdasági szem­pontból is előnyös, ha a viskók lassanként el­tűnnek. Dominó estély. Már a mult számunkban is megemlítettük, hogy a zalaegerszegi „Vörös kereszt egylet" január hó 23-án a Kaszinó ter­meiben Dominó estélyt rendez. Az estély elő­készületei folynak s az bizonyosan egyik érde­kessége lesz az idénynek. Egyike a legvonzóbb, legkedvesebb farsangi mulatságoknak a tévedé­seknek az a vígjátéka, amelyet a dominók mögé rejtőzött fiatalság űz. Weinberger és Schütz cégek kirakataiban már ki vannak állítva a rózsaszínű és fekete dominók. Az estély jövö­delmét a város szegényei között osztják ki. A zalaegerszegi közkórházi bizottság folyó hó 14-én Udvardy Ignác bizottsági elnök elnöklésé­vel ülést tartott, amelyen részt vettek az iskola bizottság tagjai is. Az ülésen a város polgár­mestere előterjesztette az alispáni hivatal átiratát, melyben felhívja a várost, hogy az elmeosztály befogadására szükséges épület számára a telket jelölje ki, hogy az építés, melyet a belügyminisz­ter a vármegye előterjesztésére engedélyezett, a tavasszal megkezdhető legyen. Ezzel kapcsolat­ban a polgármester részletes és kellőkép megokolt előterjesztést tert az iránt, hogy a kórház számára az elmeosztállyal együtt a Verbőczy-utca végén szereztessék megfelelő telek s ott építtessék fel; ajelenlegi kórház épületet a becslés alapján meg­állapított értékben a város átvenné, azt a felső kereskedelmi iskola befogadására átalakítaná s megkeresné a vallás- és közoktatásügyi minisztert az iránt, hogy a jelenlegi felső kereskedelmi iskolai épületbe a polgári leányiskola helyeztessék át, a felső kereskedelmi iskola pedig az e célra átala­kítandó kórházi épületbe; előadta a város polgár­mestere, hogy az átvétel céljaira iskola alap ciméu a város mily összeggel rendelkezik, a hiányzó összeg kölcsön utján fedeztetnék, melynek évi törlesztésére esnék részben a mostani polgári leányiskolái épületnek az izr. hitközség számára való visszaadásával leiszabaduló évi 700 kuruna, amit jelenleg a város az épület használata cimén az izr, hitközségnek fizet, míg a különbözetet az évi költségvetésbe képes beállítani anélkül, hogy az pótlékemelést szülne. A bizottság tagjai közül a javaslathoz többen hozzászóltak, helyesel­vén azt az eszmét, hogy a kórház a jelenlegi, neki nem megfelelő s a város fejlődését akadá­lyozó helyről más, a kórház céljaira igen is alkal­mas helyre helyeztetnék át: végül a bizottság egyhangú határozatával a terv keresztülvitelét ajánlja a város képviselőtestületének. Hangverseny táncmulatsággal. A zalaegerszegi állami főgymnasium tanuló itjusága február hó 13-án este 8 órakor az Arany Bárány nagyter­mében tánccal egybekötött hangversenyt tart. A népkonyha részére ujabban adakoztak : Botfy Lajosné, Árvay Emilia, Boschán Gyuláné 3—3 koronát, dr. Kele Antal 2 koronát, dr. Ábrahám Ernőné, Várhidy Lajosné, Mayer Ottóné, Mayer Ákosné, Kern Antalné, Kiss Lajosné, Sipos Józsefné, Laux Gizella 1—1 koronát voltak szívesek adományozni, melyért bálás kösszönetét fejezi ki az népkonyha vezetője. Városi küldöttség. Zalaegerszeg város örökké az iskoláival és a kaszárnyájával vesződik. Az iskolákra rengeteg áldozatokat hoz, a kaszárnyá­ból egy kis jövedelmet élvez. A magas kormány pedig hol az iskolákat, hol a kaszárnyát kifogá­solja. Van kifogásolni való mind a kettőn. Jól tudja ezt a város is. Miután azonban szegény az eklézsia, a beruházásokat — legalább is azokat, amelyeket a legjobb akarattal sem bir fedezni — deputációkkal igyekszik helyettesíteni. Leg­utóbb is elhatározta a város k.-testülete, hogy kül­döttséget meneszt a honvédelmi- és közoktatásügyi miniszterekhez, hogy a kaszárnyát ne kifogásolja, illetve a katonasagot el ne vigye s az iskolai építésre a magas kormány adjon némi segélyt. A küldöttség ma — vasárnap — akart indulni, de Terbócz István min. tanácsos, aki mint Zala­vármegye szülötte, ügyünk iránt érdeklődik, érte­sítette a város polgármesterét, hogy a miniszter határozott választ most úgysem adhatna, tehát célszerűbb lesz a küldöttség felutazását kedve­zőbb időre halasztani. A város deputációja tehát elhalasztotta a terminust s vár kedvezőbb időkre. Uj hitel- és tejszövetkezet vármegyénkben. Nagykapornakon népies értekezletet tartottak, amelyen Bosnyák Géza pacsai gazdaköri elnök­nek ajánlatára elhatározták, hogy hitelszövetke­zetet és ezzel kaposolatban tejszövetkezetet ala­kítanak. A tejszövetkezet hasznosságát ifjú Thassy Imre felsőrajki földbirtokos fejtegette, a hitelszövetkezetek fontosságáról pedig Lázár Ágoston a pacsai hitelszövetkezet könyvelője szólott. Nagylelkű alapítvány. Kránitz Kálmán vesz­prémi apátkanonok, volt alsópáhoki plébános, a f. év első napján negyvennégyezeregyszáz koronát tett le örök alapítványul a veszprémi egyház­megyei alapítványi hivatalnál, hogy annak ka­matai évenként az alsópáhoki plébánia hivei által a plébánosnak szolgáltatandó párbér-, szőlő­és földmunkának a megváltására fordíttassanak. A sümegi korcsolyázó egyesület évi rendes közgyűlésén a tisztviselői kart következőleg vá­lasztotta meg: Sümeghy Tivadar elnök, dr. Bárdió György alelnök, Ambrus Andor pénztáros, Bódics Tivadar pályagondozó, dr. Kellemen Károly jegyző, dr. Bárdió Ferenc ügyész ; vá­lasztmányi tagok: dr. Bárdió Györgyné, Darnay Kálmán, Eitner Jenő, Fűzik Gyula, Hölszky Sándor, dr. Kellemen Károlyné, Kovács Elvira, dr. Lukonich Gábor, Pintér Lajos, Reiszner Ferencné, Sümegi Ti vadamé, Vendel Jánosné. A mezötelegdi apátság. Mult számunkban megírtuk, hogy Ő Felsége a Király Legáth Kálmán zalaegerszegi esperes plébánosnak a Szent Gábor főangyalról nevezett mezötelegdi címzetes apátságot adományozta. Az apátság történetéből ezúttal a következőket közöljük: A Szent Gábor főangyalról nevezett mező- i telegdi apátság Biharmegye területén a nagy- j váradi egyházmegyében létezett. Hajdan a Szent Benedek rendnek volt apátsága. Alapítási éve j és alapítója, valamint egyéb történelmi adatai isme- j retlenek. YVindisch Károly Gottlieb (1725—1793.) Politische, geographische und historische Beschrei­hung des Kőnigreichs Ungarn (Pozsony 1772.) és Geographie des Kőnigreichs Ungarn (Pozsony 1780. 2 köt.) cimű munkáiban csak azt említi föl erről az apátságról, hogy nevezetes apátság volt Biharmegyében. Bonhardi Topographia Hungáriáé cimű művében azt mondja, hogy az ő idejében (a 18-ik században) a Szent Gábor főangyalról nevezett mezötelegdi, valamint a B. Szűz Máriáról cimzett bihari apátságoknak romjai még láthatók voltak. Thuróczy László Hungaria-jában Biharmegyében három apátság­ról tesz említést és pedig a B. Szűz Máriáról cimzett szertjobbi és bihari apátságokról és egy Szent Gáborról nevezett apátságról meghatáro­zott hely említése nélkül. Az apátságról tehát csak annyit tudunk, hogy Biharraegyében léte­zett s Szent Benedek dicső rendjének volt szék­helye. Jelenleg csak címe maradt fenn az apát­ságnak. Mezőtelegd most kisközség Biharvár­megye központi járásában körülbelül kétezer lakossal. A sümegi kaíh. iskolaszék az érdekelt hivők nagy részvétele mellett megalakult. Egyhangú­lag közfelkiáltással tagokul megválasztattak : dr. I Lukonich Gábor, Eitner Zsigmond, Sümegi Tivadar, Balasics József, dr. Kellemen Károly, Fűzik Gyula, Adorján Sándor, dr. Bárdió Ferenc, Németh Lajos, Kis Antal, Barkóezy Károly és Kovács Mihály. Póttagok lettek: Dörayey Dénes és Rédey Lajos. Matiné. A kereskedő ifjak önképzőköre ma délután 3 órakor Kummer Gyula kávéháza eme­letén lévő helyiségeiben matinét rendez. Tárgy­sorozat: „Fekete eb" szavalja Klein Dezső, fel­olvasást tart Enyedy Barna, dialóg „Közös ideál" előadják a szerzők. Eiland Zsigmond és Schvarcz Jenő, végül monolog: „Az orr" elmondja Lövy Béla. A n. é. közönséget szívesen látja az ön­képzőkör választmánya. Köszönet. A folyó év január hó 9-én tartott Fregoli estély anyagi és erkölcsi fényes sikere kizárólagosan a t. rendezőség fáradhatlanságának tudandó be. Ez uton is óhajtom az összrendező­ségnek ügy „a szegény izr. gyermekeket fel­ruházó egylet" mint a magam nevében is hálás köszönetemet kifejezni. Dr. Graner Adolfné, az egylet elnöke. Gondatlanság áldozata. Balog Mári 5 éve§ leány, Balog Imre kaszaházi béres gyermeke t. hó 12-én délben, mig édesanyja pár percre ma­gára hagyta, az égő kemencéből tüzet vett ki, mitől ruhája meggyúlt ós lángra lobbant. A sze­rencsétlen gyermek olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy dacára a gyors orvosi segély igénybevételének, csakhamar meghalt. A gon­datlan anya ellen megindították az eljárást. Kivándorlók érdekében. Ismeretesek azok a hajmeresztő visszaélések, amelyeket a kivándorlók rovására a kivándorlási ügynökök s hajózási társaságok elkövettek. A közvélemény már régóta sürgette, hogy ha már a kivándorlást megaka­dályozni nem lehet, — az állam legalább arról gondoskodjék, hogy a kivándorlók a haza hatá­rain kívül is védelemben részesüljenek. A kor­mány tehát arra törekszik, hogy a kivándorlók útját Hamburgtól Fiume felé terelje, mert itt sokkal hatályosabban tudja őket védelmezni. A hajóra szállásig hazai földön vannak és hazai hatóságoktól kaphatnak útbaigazítást. A belügy­miniszter az „Adria" m. kir. tengerhajózási részvény-társaság által képviselt Cunárd Steamsin Companynak ideiglenesen megengedte, hogy Fiume és New-York között járó hajóin kiván­dorlókat szállítson. Közölte továbbá azon egyének névsorát, kik az önként hozzájuk forduló s már útlevéllel biró kivándorlóknak a fentnevezett társulat hajóin való szállítására a miniszter által jóváhagyott díjszabás szerint szerződéseket köt­hetnek. Szombathelyen a megbizott Hartmann Oszkár, kinek működési területe Tolna-, Vas-, Zala- és Veszprém vármegyékre terjed ki. Ki akar egyéves önkéntes lenni. Bizonyára van olvasóink között akárhány fiatal ember, ki annak idején tanulmányait félbenhagyta s igy a 3 éves terhes katonai szolgálatnak néz elébe. Debrecenben már évtizedek óta sikeresen műkö­dik az országszerte kitűnő hírnévnek örvendő Licbtblau Albert-féle, miniszterileg engedélyezett katonai előkészítő tanfolyam, melyben mindazon ifjak, kik a megkívánt iskolákat nem végezték, előkészültségükre, foglalkozásukra való tekintet nélkül megszerezhetik az egyéves önkéntesi jogot. A ki 1883-ban született, már elkésett. Születési év közlendő. Prospektust bárrkinek készséggel küld Lichtblau Albert tanfolyam igazgató Debre­czenben. Országos vásár idejének megváltoztatása. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter megen­gedte, hogy Zalaegerszegen az 1904 évben február 24-ére eső országos vásár 1904. évben kivéte­lesen február 15-én, a f. évi november hó 9-ére eső országos vásár pedig szeptember hó 14-én tartassék meg. Ragadós száj- és körömfájás. Mult számunk­ban említettük, hogy a zalaegerszegi járás terü­letén a ragadós száj- és körömfájás fellépett. Az állatvásárokat az egész járás területén betiltot­ták s miután a megbetegedések Ollárban for­dultak elő, Ollár körül a vészkört megalakítot­ták. Megállapíttatott, hogy a betegséget az ollári uradalom részére a tapolczai járásban vásárolt tenyészbika hurcolta be. A tenyészbika hatósági állatorvosi bizonyítvány alapján mint egészséges állat szállíttatott be a járás területére. Miután a közigazgatási bizottság a bizonyítványt kiállitó közeg eljárásában vétkes könnyelműséget lát, a vizsgálatot elrendelte. Állami közvetítés a tenyészállatoknál. Tallián Béla földmiveiésügyi miniszter az 1904. évi költségvetéssel a szarvasmarha és sertésközte­nyésztés emelése oéljából rendelkezésére bo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom