Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)
1904-01-17 / 3. szám
2 >Zalaraegye, Zalavárni egyei Hirlap* 1904. január 24. A tapolczai választás. Makfalvay Géza földművelésügyi államtitkárt a tapolczai választókerület polgársága mindenütt lelkesedéssel fogadta. Makfalvay bejárta a kerületet s a választók mindenütt zászlója alá sorakoztak. Megválasztatása — dacára a legújabban megindult mozgalomnak — biztosra vehető. Az Ugrón párt egy töredéke megkísérelte Mérey Lajos jelöltségét proklamálni; népgyűlést hirdettek, de nagyon kevesen jelentek meg. Ugrón megigérte, hogy Mérey érdekében bejárja a kerületet, miután azonban Mérey belátta, hogy ügyét diadalra nem viheti, visszalépett s Ugrón utazása is elmaradt. Ezután Pék János mindszentkállai földműves mellett kezdtek agitálni. Azt a hirt kaptuk ugyan, hogy Pék jelöltsége csak vaklárma, más oldalról azonban megerősítették azt az értesítést, hogy a jelölés komoly s erősen izgatják a népe; Pék mellett. A korteskedést állítólag Polgár Béla volt zalamegyei szolgabíró vezeti. A népnek erősen szociális izü beszédeket mondanak s itt ott sikerült is eredményt elérniök. A hatóságok zavargástól tartanak, mert a tapolczai parasztság magatartása gyanús és támadó. A nép egyes rétegei könnyen izgathatók s ezek szocialisztikus jelszavakat vallanak. Ezek dacára — jól informált helyről vett értesülés szerint — Pék tábo rától ezideig nincs ok tartani, az legfeljebb 2—3 száz emberből állhat, ha ugyan el nem alszik az egész mozgalom. — Makfalvay Gézát a választó kerület minden helyén, ahol megjelent, de különösen Tapolczán, rokonszenv és lelkesedés fogadta; az intelligencia zöme mellette foglalt álást s a mandátum sorsa már eleve eldőlt. Legvalószínűbb, hogy a választás napján ellenjelölt már nem lesz. Lapunk zártakor kaptuk azt az értesítést, hogy Pék János hívei folyton szaporodnak. Pék nagyon vagyonos földműves és az értesítés szerint esze ágában sincs a szocialistákhoz csatlakozni. Jelöltsége komoly s a választási küzdelem minden esetre érdekesnek ígér ezik, habár Makfalvay Géza pártja nem tart a balsikertől. Megyei élet. A vármegyei közigazgatási bizottság január havi ülését Csertán Károly alispán elnöklésével f. hó 12-én tartotta. Elnöklő alispán üdvözölvén a megjelent tagokat, az ülést megnyitja. Felolvastatott Hertelendy Ferenc főispánnak a vármegye alispánjához intézett levele, melyben a közigazgatási bizottság tagsági állásáról lemond, köszönetét fejezvén ki a bizottság tagjainak azon szives jóindulatért, melyet irányában tanúsítottak s egyben kéri a bizottság tagjait, hogy új TÁRCA. A mult. Odakapott félkezével a fejéhez. Ugy érezte, mintha izzó láva tombolna benne. Néhány pillanatig a tekintete mintegy megkövülten maga elé meredt, azután zsibongani kezdett minden idegszála. Érezte, tudta, hogy mi történik vele. Egy-egy pillanatban analizálni is próbálta ezt az állapotot, a következőkben ismét elkezdették vad játékukat az idegek, azután erőt vett rajta valami nehéz, valami súlyos tompaság. Ott ült az Íróasztala előtt teljes apáthiában. Belebámult a lámpába. A kórháznak valamelyik ajtaját nagyon be találta csapni egyik ápolónő. Felocsúdott. Szerteszéjjel hevert az asztalon egy csomó könyv Tudományos, orvosi munkák voltak. Végigsiklott rajtuk a doktornak a tekintete. Keserű mosolyra torzult el az arca. Szeretett volna kirohanni a betegek szobáiba, teljes erejéből odakiáltani: — Mit akartok itt? Meggyógyulni? Hát csakugyan azt hiszitek, hogy medicina segít a bajotokon ? Kezdett eszmélni. A neuraszténikus ember lelkiállapota szerint, kiben az érzelemhullámok állásában őt hathatósan támogatni szíveskedjenek. A bizottság elismerésének nyilvánításával vette tudomásul a lemondást s megbízta a vármegye alispánját, hogy az igy üresedésbe jött tagsági helynek betöltése iránt a szükséges intéskedést tegye meg. Az alispáni és vármegyei havi jelentések felolvastatván, a bizottság azokat tudomásul vette. Szily Dezső bizottsági tag e jelentések kapcsán előadja, hogy mult hó 15-én vett a tapolczai járásban egy tenyészbikát, azon hivatalos állatorvosi jelentéssel, hogy a tenyészállat egészséges s azt december hó 17-én szállították hozzá; a kérdéses tenyészállaton még most is, három hét elmulta után, a lábakon a kisebesedés nyomai láthatók s a beteg állatról összes szarvasmarhái száj- és körömfájásba estek; nézete szerint az illető hatósági közeg az elszállítási engedély megadásában nagy könnyelműséggel járt el, miért is ellene a megtorló eljárás megindítását kérte. A közigazgatási bizottság az illető hatósági közeg ellen a fegyelmi eljárást elrendelte. A főorvosi havi jelentés a vármegye decemberi közegészségi állapotáról felolvastatván, a bizottság azt tudomásul vette. Az 1876. évi VI. t.-c. 53. §-a értelmében a fegyelmi választmányt az 1904. évre a bizottság megalakította; tagjai lettek a választott bizottsági tagok közül Eperjesy Sándor, Szily Dezső, Deák Mihály, a kinevezett tagok közül Odor Géza, dr. Ruzsicska Kálmán és Lányi Kálmán. A közigazgatási bizottság egyébb albizottságait a bizottság kiegészítette. Zalaegerszegen a Pap-utcában a dunántuli h. é. vasút mentén tüztávlatban egyes házakra nézve a helyszíni szemle alapján a jegyzőkönyvben foglalt feltételek mellett az építkezésre az engedélyt a bizottság megadta. A tapolcza—keszthelyi h. é. vasút mentén a 49/52. számú szelvények között „Kongó" vasúti megállóhely építésére az engedélyt a bejárásról felvett jegyzőkönnyv alapján a miniszter megadta, amit a bizottság tudomásul vett. A Pap-utca ée Hunyady-utcai átjárónál a Csáktornya—ukki h. é. vasút mentén sorompó felállítását, a helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyv szerint, az eljáró bizottság nem tartja szükségesnek, mert a közlekedő vonatokra kellő távolságról kilátás van. Nagykanizsán a déli vasút mentén, a Nagykanizsa—Bécsújhelyi szakaszon, Nagykanizsa két része között, a pécs—varasdi állami közút keresztezésénél egy gyalogjáró sorompó felállítását a megtartott helyszini szemle alapján a bizottság elrendelte s a felállításra a déli vasút részvénytársaságot kötelezi. Kir. tanfelügyelő havi jelentése szerint ezen időszakban meglátogatta az orehoviczai és podegymást folyton kergetik, elmosolyodott s bün- | bánólag szemrehányást tett magának, hogy ő, doktor Berla Jenő, az idegorvos, csak egy pillantásig is hűtlen tudott lenni ahhoz a pályához, amely csupa erő, csupa igazság s amelyen ily fiatalon is annyi elismerésnek volt részese. Megkezdődött ismét a zsibongás. Ekkor azután egyszerre vége lett annak a hires tudományos komolyságnak, vége a bünbánatnak. Érdes kacagás szakadt ki belőle, az alig harminc éves idegorvosból, akinek a tudását, a munkásságát komolyan vették: segédje volt a nagynevű professzornak. Ellenben ezen az időközönkint szigorú pontossággal visszatérő, kinzó fejszaggatáson nem tudott segíteni. Akartalanul is odatévedt a szeme a falra szegezett kis szekrénykére. Egy halálfej volt reáfestve, ez alá pedig oda volt irva, hogy: »venena« mérgek. Nem, ezt soha. Soha! Mélyet sóhajtott. Elég biztons halál az a lassú méreg, amellyel az az asszony mérgezte meg az életemet . . . Bejött egy fehérkötényes, fehérfőkötős ,ápolónő. — Hozhatom a vacsorát? — Igen, kérem. Különben nem. Fáj a fejem. A fehérbóbitás asszony nyugodtan mondta: — Ez természetes. | A doktor felütötte a fejét. breszti állami iskolákat; jelen volt a Csáktornyái áll. tanítóképző intézet póttanképesítő vizsgálatán ; meglátogatta a személyi és dologi viszonyaiban eddig tarthatatlan muraszilvágyi községi iskolát, amelyhez a tanítói fizetésnek államsegéllyel történt kiegészítése folytán megfelelő tanerő választatott; meglátogatta a turcsiscsei áll. iskolát s itt a gondnoksággal ülést in tartott; továbbá meglátogatta a beliczai, zalaujvári és őrségi r. k. iskolákat, melyek mindegyikénél tanerő szaporításának szükségessége forog fenn; továbbá a drávaszentiváni és bottornyai r. k. iskolákat; a szentiváni és petőhenyei r. k. iskolát; az elsőnél második tanerő beállítása szükséges, az utóbbinál a második tanterem már készen áll s várja az államsegély lebonyolítását. Módly József alsódomborui közs. iskolai tanító megválasztását a bizottság megerősítette. A miniszter a göntérházai, felsöszemenyei, ujudvari és' turnischai iskolák korpótlékait kiutalván, a bizottság erről érdekelt községeket értesíti. A rédicsi, dabronci, kisradai ős cserseegtomaji iskoláknak államsegély iránti kérvényét a bizottság a miniszterhez pártolólag terjeszti fel. A nyiresfalvi, gyümölcshegyi, V. hegykerületi, turcsiscsei, perlaki és zánkai iskolák 1902/3. évi iskolai számadását a bizottság felülvizsgálás végett a számvevőségnek kiadja. Petrikereszturon a második tanítói állás szervezésére kért halasztást a bizottság megadta. A iskolátlan községek ügyében a bizottság felhívta a kir. tanfelügyelőséget, hogy az érdekelt iskola fentartókat illetve elöljáróságokat a leghelyesebb alakulás illetve az iskola felállítása felől meghallgassa és erről tegyen jelentést. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál november vegén hátrálékban volt 4.053, decemberben beérkezett 4.276 s igy elintézés alá került 8.329 ügydarab, amelyből decemberben feldolgoztak 4.414 dbot s igy december végén hátrálékban maradt 3.915 db; az irodánál novemberben hátrálékban volt 1.200, decemberben leirás végett kiadatott 4.414 s igy elintézés alá került 5.614 ügydarab, amelyből decemberben leirtak és expediáltak 4.138 dbot s igy december végén hátrálékban maradt 1.476 ügydarab. A kir. pénzügy igazgató jelentése szerint a kataszternél 1903. évben 7.292 birtokváltozási eset fordult elő, melyek mind elintézést nyertek. Elemi kár cimen 124 község folyamodott adóelengedésért; osupán földadóból e cimen 41.427 K 41 f hozatott leírásba. December hóban a vármegye területén 490.347 K 55 f adó folyt be. Az 1903. évben befolyt egyenes adó 3,089.150 K 78 f, mely az 1902. évben befolyt 4,173.442 K 25 í-rel szemben 1,084.291 K 47 f csökkenést tüntet fel. Leirtak az 1903. — Természetes? Az ápolónő minden hangsúlyozás nélkül egykedvűen lelelte: — Az természetes. Heteken át, hónapokon át itthon kuksol a doktor ur. — Azután egyszerre szaporán kezdett forogni a nyelve. — Sehova sem megy. Mért nem megy? Sohasem szórakozik. Mért nem szórakozik ? Nem is csoda, ha ekközött a sok beteg között megtámadta a kór az idegeit. A doktor elmosolyodott a nagytudományu asszony tudós kifejezésein. — Aztán mit csináljak ? Az asszony elnevette magát: — Ne tessék haragudni, doktor ur, de hogy lehet ilyet kérdezni? Színházba, hangversenyre járjon. Valami naiv elismerés ült ki az orvosnak az arcára, hogy ez az asszony tulajdonképp nem beszél butaságokat. — No jó! Csakhogy ma már későn van arra, hogy színházba menjek. Nyolc óra is elmúlt. Komolykodó jóindulattal mondta a nő. — Lám már meg kifogásokat keres. Hát baj is az, hogy nem épp pont az elején érkezik? Berla most már hangosan felkaoagott. — [gaza van. Megmutatom, hogy megfogadom a szavát; elmegyek színházba. Nem tudom ugyan melyikbe, de megyek.