Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-10 / 2. szám

2 >Zalaraegye, Zalavárni egyei Hirlap* 1904. január 24. cigarettát szítt. Az útitársak szóba ereszkedtek. Az idegen a zalai viszonyokat is tudakolta; különösen a szegény városi munkásnép iránt érdeklődött. Szidta a mai rendet, a hatalmat, a tőkét, a henyélő gazdagokat s miután szótlan természetű útitársa türelemmel hallgatta, csupa hálából francia konyakkal és drága cigarettával tartotta. A nép barátjának azonban valahol másul lehetett dolga s szívélyes búcsúzás után elhagyta a vonatot. Egy csomagot azonban elfelejtett magával vinni s a már mozgó vonatra ugrott fel érte. A csomag felbomlott s néhány nyomtatvány kihullott belőle, amelyek hátrahagyásával a térdharisnyás ur elrohant. Az útitárs felszedte a nyomtatványokat, amelyek egy socialista röpirat példányai voltak. Az elegáns ur minden valószínűség szerint valami népboldogító apostol, aki népgyűlésre igyekezhetett, ahol a társadalom nyomorultjait izgatja a vagyonos osztály ellen. Motorkocsi közlekedés. Ismeretes Hieronymi kereskedelmi miniszternek az a terve, hogy a másodrendű vonalakon motorkocsi közlekedést akar behozni. Veszprém és Vasmegyékben az illetékes tényezők már mozgolódnak is, hogy a lassú személy és vegyes vonatok helyett motoros kocsikat kapjanak s gyorsabban közlekedhessenek a megyei gócpontokkal és a fővárossal. Evvel a hirrel kapcsolatban valaki szóba hozta, hogy a Boba—Csáktornya között közlekedő vegyes vonatok helyett jobb volna a motorkocsi közlekedés, de különösen szükséges volna Zalaegerszeg és Zalaszentiván között, mert a megye székvárosa valóságos ázsiai állapotban sínylődik a közlekedés gyorsasága tekintetében. A Déli vasút fővonala hét kilométernyire fekszik a várostól s ezt a hét kilométert félóra alatt teszi meg a vicinális. De az éjjeli vonatokhoz egyáltalában nincs összeköttetés, nappal pedig órákszám kell várakozniok a jövő-menő utasoknak a zalaszentiváni állomáson. Kis-Cell telé a Budapestre utazóknak azonban még kellemetlenebb a helyzetük s ezért inkább a Déli vasutat veszik igénybe. Mindezen ssgíthetne egy-két motoros kocsi, amely a személyforgalmat élénkítené s az államvasutak vonalaira terelné. Talán érdemes volna a kérdéssel illetékes helyen is foglalkozni. Toloncok. Sok bajt és költséget okoznak a toloneok a hatóságoknak s a vármegyének. A foglalkozás nélküli csavargókat letartóztatja a csendőrség s átadja a szolgabiróságnak, hogy az toloncoltassa őket illetőségi helyükre. Csakhogy az illetőséget megállapítani sokszor nagyon nehéz, mert a csavargónak rendszerint fontos.okai vannak arra, hogy előéletének kiderítéséhez adatokat ne szolgáltasson, de jól is érzi magát a közellátáson. Cigányok illetőségi községét meg állapítani meg éppenséggel a lehetetlenségek közé tartozik. Ezek azután évekig a toloncállományba tartoznak. így Sümegről irják, hogy az ottani szolga bíróságnál már öt éve időzik három cigány, továbbá egy ismeretlen származású asszony a leányával és fiával. Nem jobb volna az ilyen népet valami dologházba internálni? Franciaországból a gyarmatokra viszik őket, Anglia a tengerre küldi, Németország kitiltja, csak Magyarország biztosít nekik ellátást közköltségen. Tiz liter bort hozzon kend, száz gyertyát is gyújtson kend. Egy jókedvű kocsis elhatározta, hogy a farsang első napján mulat egy nagyot. Maga mellé vette kenyeres pajtását, zsebébe dugott tiz koronát s bevonult egy korcsmába. Az ötödik liternél besötétedett; a fejekben azonban már nagy volt az illumináció. Hogy öszhang légyen a külső ós belső fényesség között, nagy hangon tiz liter bort meg 100 gyertyát parancsolt a legény. A korcsmáros azonban olyan formát morgott, hogy előbb az elfogyasztott literek árát szeretné látni. A mulató ember rettenetes méregbe gurult. Kivágta az asztalra a tizes bankót, hogy a pénzt lássák, azután földhöz vert minden törhető tárgyat, széket, poharat, üveget, asztalt. A garázda embert kidobták a tizes bankó azonban ott maradt. Élénk jogvita keletkezett afelett; melyik tartozik a másiknak. Emberölés. Tótszentmárton község békés lakosságát nagy és rendkívüli eseménnyel leple meg Andrásek Rómus (puklek) tótszerdahelyi lakós. Ugyanis 1904. január 1-én, uj év napján Andrásek Rémus Tótszentmártonban öreg Tkáleez György korcsmájában összetalálkozott öreg Karlovecz látván petri lakossal. Együtt iszogattak g a mulatságnak az lett a vége, hogy Andrásek Rémus öreg Kárlovecz Istvánt mellbe szúrta, minek következtében ez 1 óra múlva meghalt. Az elöljáróság a gyilkost letartóztatta, a mely intézkedést az éppen véletlenül érkező Merkly Antal fŐRZolgabiró, a ki az előnyomozatot nyomban meg is tartotta, helyben hagyta, Andraseket továbbra is letartóztatottnak jelentett ki. Horgony Paín-Expeíler (Richters Linimentum Capsici comp)\gaz\ népszerű báziszerré lett, mely számos családban már több mint 34 óv óta mindig készletben vau. Hátfájás, csipőfájdalom, fejfájás, köszvény, csuznál stb.-nél a Horgony Paiu Expellerrel való bedörzsölósek mindig fájdalomcsillapító hatást idéztek elő, sőt járványkórnál minő: a kolera és hányóhas-folyás, az altestnek Pain Expellerrel való bedörzsölése mindig igen hasznosnak bizonyult. Ezen kitünö háziszer jó eredménnyel használtatott az influenza ellen is és 80 f., ' 1K 40 f, és 2 K árban ma legtöbb gyógyszertárban kapható, de bevásárlás alkalmával mindig határozottan: »Richterfóle Horgony Pain Expelertc vagy »Richter féle HorgonyLiniment»-et tessék kérni ós a »Horgony» védjegyre figyelni kell. Rendelet a cégtáblákról. A vagyonbukott kereskedők a cégtáblákon a nagyjelentőségű »nét vagy »i<tóda* szócskát rendesen ugy alkalmazzák, hogy azokat látcső nélkül észrevenni nem igen lehet. A kereskedelmi minisztériumban az a vélemény, hogy ebből végzetes félreértések származhatnak és ezért utasítja az iparhatóságot, hogy az ilyen cégtáblákat meg ne tűrje és azon kereskedők ellen, akik ilyen cégtáblák mögé rejtik a vagyonbukottságot, az 1884. évi XVII. t.-c. 175. §-át szigorúan alkalmazzák. Magántisztviselők nyugdíjintézete. A belügyminÍ8ter jóváhagyta a Magántisztviselők Országos Nyugdíjegyesületének 1903. junius hó 21-én módosított alapszabályait, amelyek intézkedései közül különösen két üdvös újítás emelendő ki. Az egyik: a visszaható biztosítás, amely lehetővé | teszi, hogy azok, akik eddig valamely gátló körülménynél lógva nem léphettek be az egyesületbe, mulasztásukat egészben vagy részben pótolhassák. A másik a nőtisztviselőknek teszi lehetővé, hogy munkaképtelenségük esetére s aggkorukra ők is nyugdíjat biztosíthassanak maguknak. Mindkét módosítás lényeges haladást jelent ezen egyesület életében, mely szociális jelentőségű céljainak megoldására most már tekintélyes anyagi erővel rendelkezik. A kölcsönközvetítők. Ebben a mai hitelt és kölcsönt hajhászó világban nagyon elharapózott a kölcsön közvetítéssel való üzletszerű foglalkozás. A bevallott és titkos ügynököknek se szeri se száma s miután manipulációikat senki sem ellenőrzi, a hitelre szoruló teleket sokszor meg í is nyúzzák, ahogy csak lehet. A kereskedelmi : miniszterhez sürü panasz érkezett, hogy az utóbbi i időben a hiszékeny közönség figyelmét a köl' csőn köz vetítők különösen hirdetésekkel magukra i vonják és sok esetben a szorult helyzetben levő ! feleket megkárosítják. Ezért rendeletet adott ki ! a miniszter, amelyben a másodfokú iparhatóságokat szigorúan utasítja, hogy a pénzkölcsönközvetítők üzelmeit figyelemmel kísérjék s kötelezzék őket iparigazolvány váltására, esetleg ellenük szigorúan járjanak el. Állategészségügy. Vármegyénk területén a foldmivelésügyi minisztériumhoz beérkezett hivatalos jelentések szerint f. hó 3-án 1 községben | lépfene, 2 községben ragadós száj- és köröm! fájás, 1 községben rűhkór, 3 községben sertésj orbánc, 27 községben sertésvósz volt. Irodalom. Nli kell a megyarnak? Parlamenti körökben ' néhány nap óta közbeszéd tárgyát képezi egy j esemény, mely an obstrukció utolsó napjaiban a í Kaszinóban ment végbe, de nyilvánosságra csak , most került. Egy este a nagy társalgóban a Kaszinó politikusai igen számosan verődtek össze, s a helyzetről beszélgettek. A h in'gulat meglehetősen izgatott volt, néha súlyos kijelentések is hallatszottak, kemény kritikai szavak. Egy főrendiházi tag egyszerre a következőket mondta: „Ha az obstruálók legalább olyan 1 célokért küzdenének, amelyekbe elsősorban van szüksége a nemzetnek." Kíváncsi vagyok, felelt ' erre gyorsan az obstrukció egyik védelmezője, hogy mit tartasz kegyelmes uram olyannak, amire első sorban van szüksége a magyarnak ? „Az köztudomásu!" felelt a kegyelmes ur. Fogadjunk száz üveg pezsgőbe, hogy ha négyszemközt megkérdezzük azt a harmincnégy urat, akik itt vannak, nem lesz három, aki erre a kérdésre egyformán megfelel. A fogadást megkötötték, a szolgák papírszeleteket hoztak és azt a bronzurnát, amelyet még Széchenyi István kora óta használnak választási célokra 8 a titkos szavazás megindult. A kérdés az volt: Mi kell legelső sorban a magyarnak? — erre kellett felelni. Az urak gyorsan leszavaztak, s aztán nagy érdeklődés közt felbontották a szavazólapokat. Altalános meglepetése a fogadást a kegyelmes ur nyerte meg. Kilenc lapon ilyen válaszok voltak: „A magyarnak Szabadság kell, semmi egyéb." Függetlenségre van leginkább szükségünk. „Ne feledkezzünk meg a Testvériségről." Nagyobb műveltséget kérünk." „Több pénzt." „ jnálló vámot." „Szorosabb összetartást!" Huszonhárom szavazó lapra azonban mintha összebeszéltek volna a szavazók, ezt irták „Mi kell a magyarnak? Hát Egyetértés!" A kaszinónak egyik képviselő tagja erre igy szólt: „Egészen természetes, hogy majdnem mindnyájan erre a gondollatra jutottunk. Az oka ennek az, hogy egyetlen egy lap sem nyújtja a hazai közéletnek olypn hü kópét mint az Egyetértés; lelkesebb buzgóbb és nagyobb sikerű apostola egy sincs. De nemcsak politikai és társadalmi téren lett a elmúlt 37 évfolyam alatt vezórlappá az Egyetértés, a közgazdaság, ipar, ós kereskedelem ós mezőgazdaság sem nélkülözhetik szolgálatait. Szépirodalmi rovata pegig épen egyedül áll az sajtóban. Fenyő Sándor főszerkesztő ugyanis, miut politikai főmunkatársat megtudta nyerni Kossuth Ferencet, Magyarország ez időszerint legelső politikusát, azonképen szépirodalmi főmunkatárssá megnyerte a ma élő irók egyik legnagyobbikát, Eötvös Károlyt. E kát ragyogó névhez kiválló munkatársak egész gárdája csatlakozik — s ezek együttes munkája emelte az Egyetértést a haza katárain tul is hódító utat járó legelső magyar lappá. Most újévkor ez a lap gyönyörű ajándékot is ad előfizetőinek, azoknak is, kik most jelentkeznek uj előfizetők gyanánt. Pompás Rákóczi album ez, művészi kivitelű ós gazdag tartalmú. Előfizetések Budapest Vármegye-utca 11 szám alá beküldendők. Tisztviselők, papok, tanárok, tanítók, lelkészek, magyar katona tisztek, kedvezményes áron kapják egy hónapra 1 frt. 20 kr. negyedévre 3 frt 50 kr, félévre 7 frt. A „Zenélő Magyarország" zongora zenemű kotta I-ső füzete küldetett be hozzánk. A minden zenekedvelőnek nélkülözhetlen kóta folyóirat tiz éves fennállása alatt meghódította magának az ország zenekedvelő közönségét, s alig van zongora, a hol az feltalálható nem volna, mert legelsőnek közöl minden népszerű újdonságot, népdalt, magyardalt, műdalt, kuplékat, opera és operette részletet, táncdarabokat, salondarabokat, s mindazt amit a nagyközönség kiván ós mert a »Zenélő Magyarországi mindazt a mit zeneműkereskedósekben külön kiadásokban csak 4—5 koronáért szerezheti meg, annyit abban egy-egy 60 filléres füzetében kap az előfizető ; ez az oka annak, hogy a »Zenélő Magyarországt fennállása alatt több mint 1 millió példányban forog közkézen, s ma már a legnevesebb hazai és külföldi zeneszerzőket sorolhatja fel munkatársa diszes névsorában. Az uj XI. évfolyamot kezdő füzet a következő értékes zenedarabokat közli: 1. Lányi Ernő »Huzd rá cigány régi nótámt magyar dalt. 2. Lányi Ernő »Azt gondoltam virág vant magyar dalt. 3. Tarnay Alajos op. 56. Valse Nuptialet. 4. Huber Sándor op. 42. Az első csók »Der erste Kusst dalkeringőt. — Előfizetési ára negyedévben 6 füzetben 60 oldal zeneműre 3 K. Előfizethetni a most meginduló I. évnegyedre valamint az előző évnegyedekre is, a »Zenólő Magyarországé (Klökner Ede) zeneműkereskedósében Budapest, VIII., József-körut 22/24. »Az újság« a legújabb fővárosi politikai napilap, melyet Gajári Ödön, a régi ujságiró gárda kitűnősége szerkeszt a kiválogatott legjobb erők közreműködésével. Főmunkatársai: Herczeg Ferenc, Kenedi |Géza, Kóbor Tamás, Kozma Andor, Mikszáth Kálmán, mindmegannyi fényes nevű, közkedveltségü iró. # »Az Ujságt első sorban politikával foglalko-