Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-03-27 / 13. szám

4 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1904. március 20.'"

, Egy neves fővárosi zsurnalisztával történt meg j nyár derekán, hogy barátjainak találkát adott j valami hűvös kerti korcsmában. Az irómesterember azonban megkésett s a oimborák szemrehányásokkal fogadták. — Ne haragudjatok fiuk — mentegette magát — a kötelesség tartott vissza. Hiányzott hatvan sorunk. Fel kellett gyújtanom San-Franciskót; kilett a hatvan sor. Eddig javában dühöng a tűzvész a kikötőben. — Ez már mégis sok, szörnyűködött a társaság. Ekkorát hazudni bele a publikumba. — No, no hiszen holnap majd eloltom. Nem lesz a San-Franciskóiaknak semmi bajuk. — De hazugság az egész. — Az mindegy. De igaz is lehetne. Talán nem gyulladhat meg San-Francisko? A közönség olvas egy borzalmas tűzi jelenetet; sajnálkozik, borzong — holnap pedig jól esik neki, hogy nem igaz. Éb másnap tényleg olvastuk az amerikai nagy tüzet; harmadnap pedig — a többi lapok hasábokat irtak a szerencsétlenségről s az eredeti forrás nagy lelki gyönyörűséggel cáfolta le érdemes kollégáit. Csak egy szappanfőző üstje gyulladt ki, abból keletkezett a nagy lárma. Egy szappanos üstjéért persze érdemes lett volna kabeltelegrammot ereszteni Európába. Egy szó csak három dollárba kerül. A kritikus pillanatok szombaton esténkint minket is gyötörnek. Különösen mikor a hírrovat gyenge. Mert bizony az idegenbe szakadt atyánkfia a hazai hírekért fizet; nem pedig azért, mintha kíváncsi volna a mi politikai és közgazdasági nézeteinkre. Egy kis csemegét kell belecsempészni a hirek közé, meg sokszor hiányzik is egy két sor; tehát hirt kell keríteni a pokolból is; hirt kell írni, ha hasból is. Pedig ez a mesterség sokszor veszedelmes. — — A korrektor csendesen olvasgat és várja az utolsó oldalt. Husz sorral azonban kurtább a hasáb. Véletlenül kézben van egy szomszéd vármegyebéli újság, amelyben valami pikáns történet vagyon egy fiatal férjről, akinek az ajtaja előtt pólyásbabát felejtettek; vagy egy szerelmes szobalányról, aki a motyójábun a gazdája portréját rejtegeti. Hamarosan átiródik a | kis történet husz sorrá. Hely nélkül, idő nélkül, ' nevek nélkül. Ugy néz ki, hogy megtörténhetett [ akár Tüzíöldön, Párisban, vagy Karakó-Nyomo- ' ródon. Valamint hogy a legközelebbi hetekben csodálatos sok helyen megesik ugyanaz az eset, mert a vidéki lapok sorban átollózzák. A „szerkesztőség" pedig arra virradhat, hogy másnap szemrehányó tekintetekkel találkozik; sőt esetleg két jól fésült ur keresi fel, akik felvilágosítást kérnek. Megindul a találgatás : talán ez, talán az az eset hőse; sőt akad olyan is, aki biztosan tudja, kiről szól az ének, de nem mondja meg. Néhány jó barát titokzatos arccal közeledik. — Ugyan mondd meg, ki volt az ? A legnagyobb titoktartás mellett. — Huncut legyek, ha tudom. Egy kis füllentés az egész. — Tudjuk, tudjuk. Ez csak olyan újságírói kibeszélés. Biztos, hogy megesett. Végre maga is elhiszi az ember, hogy megesett. Biztosság okáért azonban a szerkesztőség parancsa folytán a szerencsétlen korrektornak meg kellett interjuholni a rendőrséget: nem mondott-e véletlenül igazat? Kiállították neki a bizonyítványt, hogy a polgárok személyi, vagyoni ós erkölcsi biztonságának őrei semmit sem tudnak a dolgokról. Én nem ígérek, de nem is adok tiz aranyat annak, aki bebizonyítja, hogy az újságíró néhanapján elveti a sulykot, mert ezt úgyis mindenki tudja; ellenben igenis hajlandó vagyok tiz aranyat fizetni annak, aki ismeri azt az urat, aki a dödöllétől meg akart fulladni. Hivatalos-rovat. Zalaegerszeg r. t. város védtöltésének s vele kapcsolatosan a vizslahidi árok rendezésének engedélyezése tárgyában a vonatkozó iratokat, műszaki terveket s a szombathelyi m. kir. kultúrmérnöki hivatal 2092/1903. számú szakértői észrevételeit 1904. évi március hó 15-től 1904. évi április hó 15-ig terjedő időn át Zalaegerszeg r. t. városházánál közszemlére kiteszem, hol azokat az érdekeltek megtekinthetik. Jelen ügyben Zalaegerszeg r. t. város házánál, mivelhogy a szóban forgó ügyben a város érdekelt fél, a zalaegerszegi járás főszolgabirájának vezetése alatt a szombathelyi m. kir. kultúrmérnöki hivatal közbenjötte mellett tartandó helyszíni tárgyalás határidejéül 1904. évi április hó 16-ik napjáuak délelőtti 9 óráját tűzöm ki. Felhívom az érdekelteket, hogy fentiek tekintetében netáni észrevételeiket akár a közfezemlére kitétel ideje alatt Írásban, akár a helyszíni tárgyalás alkalmával szóval annál is inkább adják elő, mert ellenkező esetben a határozatot az 1885. évi XXIII. t.-c. 163. §-ához képest további meghallgatásuk nélkül hozom meg. Zalaegerszeg, 1904. március 2. Csertán Károly sk., Zalayármegye alispánja. A v. tanács közhírré teszi, hogy a város belsőségéről a birtokvázlatok a m. kir. háromszögelő hivatal kiküldöttei által elkészíttetvén, ezen vázlatok Megyessy László kataszteri nyilvántartó hivatalos helyiségében a mai naptól számított 15 napon át közszemlére kitétettek azon célból, hogy azokat minden birtokos betekinthesse s ugy a birtoklási adatok bejegyzésében, mint esetleg a birtokhatárok felvételében netán előforduló tévedések ós hiányok felderíthetése és kijavítása végett felszólalhasson. Minthogy a zárhelyszinelés foganatosítása s az esetleges felszólamlások elintézése még április havában fog a fent hivatkozott háromszögelési hivatal kiküldött mérnöke által teljesíttetni, — felhívom az összes érdekelteket, hogy a kitűzött határidőn belül a betekintést el ne mulasszák, mivel felszólamlás esetén a mérnöki felvétel fog jogórvényes állapotnak tekintetni és hitelesíttetni. Felhivom mindazon állattulajdonosokat, kiknek köztenyésztésre szánt apaállataik vannak, hogy azokat legkésőbben 1904. március 31-ig Horváth Bála városgazdánál jelentsék be. Az apaállatok megvizsgálását a városi gazdasági bizottság 1904. évi március 31-én d. u. 2 órakor a „Fehórkép" vendéglőnél fogja teljesíteni, a mely időre kötelesek a tulajdonosok azokat oda elővezetni. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrnak 1904. évi február hó 28-án kelt rendelete szerint Zalaegerszeg r. t. város területén napi-, h eti- és országos vásárok alkalmával a helypénz osakis a 76823/1895. sz. a. jóváhagyott díjszabás alapján szedendő, mely díjszabás „egyenlő tételeket állapít meg a helybeli s a vidéki elárusítókra nézve." Tudomására hozza a tanács a város közönségének, hogy f. évi április hó 1. napjától kezdve a helypénz a következő tételek alapján fog szedetni u. m.: 1. Mindenuemű sátor, állás vagy elárusító állványtól az általa elfoglalt terület minden nógyszögmétere után 10 f. 2. Gyümölcs, tojás, vaj, tej, turó és más ily élelmi szerekből egy véka után, valamint a háton hozott élelmi szerekért fizetendő 10 f. 3. Fazekas szekértől 60 f. 4. Zöldség vagy hagymával rakott szekér után 50 f. 5. Egy drb szarvasmarha után 40 f. 6. Egy drb ló után 40 f. 7. Egy drb borjú vagy csikó után 20 f. 8. Egy drb sertés után 10 f. 9. Egy drb kecske, juh, bárányért 6 f. 10. Egy pulyka, lud, malac, nyul után akár szekéren, akár nem azon áruitatnak 4 f. 11. Egy pár réce vagy csirke után 4 f. 12. Kép, sajt ós szalonna árulási helytől 50 f. 13. Kenyér vagy zsemle árulási helytől 50 f. 14. Panorámás ós kötél táncos fizet 3 K. 15. Gyökneműek és magárulási helyért 20 f. 16. Daszka, szelelőrosta árulási helyért 1 K 20 f. 17. Tűzifa ós gabonás szekér után 50 f. 18. Megrakott ló és marhás szekér után 50 f. 19. Lovardáért 4 K. 20. A díjszabályzatban külön nem említett földön árulók az elfoglalt tér minden négyszögöle után fizetnek 10 f-t. Kelt Zalaegerszegen, 1895. október hó 12-én. Kovács Károly sk. polgármester, Németh Elek sk. főjegyző (P. H.) 76823 sz. Jóváhagyom. Budapesten, 1895. november 2-án. A minister helyett : Csörgő sk. államtitkár (P. H.) Ezen másolat hiteléül: Záborszky József sk. Zalavármegye kiadója. (P. H.) Várhidy Lajos polgármester. H irek. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Gede János keszthelyi adóhivatali ellenőrt a szolnoki m. kir. adóhivatalhoz első osztályú adóhivatali ellenőrré nevezte ki. Visszahelyezés. A m. kir. fóldmivelósügy miniszter Stold Ödön ösztöndíjas gazdasági segédet, akit a mult évben Berlinbe küldött tanulmányútra, a keszthelyi gazdasági tanintézethez viszahelyezte. Főigazgatói látogatás. Dr. Schack Béla, a felső kereskedelmi iskolák kir. főigazgatója, f. hó 21ónvárosunkba jött az itteni állami felső kereskedelmi iskola meglátogatására; hivalalos körútján f. hó 22-ón tovább utazott Pozsonyba. A „zalaegerszegi irodalmi és művészeti kör"nek a belügyminiszter által megerősített alapszabályait Csertán Károly alispán a következő kisérő irattal küldötte meg dr. Ruzsicska Kálmánnak, az irodalmi és művészeti kör elnökének: „A midőn a zalaegerszegi irodalmi ós művószeti körnek a belügyminiszter ur által megerősített alapszabályai egyik példányát és jegyzőkönyvet Nagyságognak megküldöm, nem mulaszthatom el kifejezést adni lelkem azon meggyőződésének, hogy az ujonan megalakult és már is csendesen munkálkodó kör kitűzött magasztos célját — mely különösen Zalaegerszeg város kulturális nívójának emelésében, a nemesnek és szépnek együttes ápolásában s a magyarságnak itt és a megye nagyfontosságú nemzetiségi vidékein való odaadó istápolásában fog nyilvánulni, Nagyságod kitartó lelkesedése és a tagok önzetlen munkássága megvalósítani fogja." Március 15-ének ünneplése a kathoiikus legényegyletben. A helybeli kathoiikus legényegylet a márciusi nagy napok dicső emiókét mult vasárnap délután 4 órakor ünnepelte meg az állami elemi iskola egyik termében. Az ünnepély iránt érdeklődő közönség egészen megtöltötte a termet. Az énekkar Hymnusz énekével kezdődött az ünnepély. A díszszónok Vörös György volt, ki költői lendületű beszédben méltatta március emlékeit. Duma Sándor szavalta a „Talpra magyar"-!, Vörös István Petőfinek „Szabadsághoz" cimű versét szavalta el. Az énekkar népdal egyveleget adott elő; majd Lukács Józsiit lépett a pódiumra ós Kornay István „Szabadság dal" cimű költeményét, Károlyi József Kornay „Váljunk el" cimű darabját adta elő, azután Dlabacsek János „Petőfi s a nép" cimű költeményt szavalta, az énekkar a Szózatot énekelte és végül Kun Vilmos elnök megköszönve a közönség érdeklődósét, az ünnepélyt bezárta. A nagykanizsai ipartestület f. hó 20-án tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen elfogadták a különböző zárszámadásokat, megállapították az 1904. évi költségvetést. A választás eredménye: Geizl Viktor elnök, Dants Kálmán, Varga János alelnökök; előljárósági tagok : Muzsikár Vince, Keller Mátyás, Szattler Károly, Horváth József, Pilczer Albert, Nagy Károly, Nóvák István, Török Ferdinánd, Tóth Lajos borbély, Perger Imre, Pikler József, Topolits János, Rosenthal Géza, Totola Lajos, Csillag Károly, Schwarcz Mihály, Széosenyi István, Szálinger Antal, Reiohenfeld Albert, Hlatkó János, Hoch Fülöp, Zampa Antal; póttagok : Németh György, Steiner Fülöp, Pfeifier Jakab, Ország Kálmán, Turek Gyula. A számvizsgáló bizottság tagjai: Kohn Samu, Darvas János, Kautfmann Mór, Sárközy Kálmán. A Zalaegerszeg és vidéke hitelszövetkezet, mint az Országos központi hitelszövetkezet tagja, évi rendes közgyűlését Kun Vilmos szövetk. elnök elnöklete alatt f. hó 20-án tartotta az ipartestület dísztermében. Elnök a közgyűlés határozatképességét megállapítja s a jegyyőkönyv vezetésére Gombás István, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Farkas János ós Mentes György üzletrészes tagokat kérte fel. — Az igazgatóság ós felügyelő bizottság jelentése, valamint az óvi mérleg és nyereményszámla felolvastatván, a közgyűlés a jelentéseket tudomásul veszi, a mórleget megállapítja, az igazgatóságnak ős felügyelő bizottságnak a felmeutvényt megadja. — Az igazgatóság jelentése értelmében elhatározta a közgyűlés, hogy a mérlegben kimutatott 4.045 korona 20 fillér tiszta nyereményből 10°/

0 a tartalékalaphoz csatoltassék, 2.421 korona 37 fillér az üzletrészek 5

0/

0-°8 osztalékára fordíttassák, 200 korona a felügyelő bizottság javadalmazására, a még fennmaradó 1.019 K 31 f