Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-03-13 / 11. szám

1904. március 13. * Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 3 esetben, valamint akkor is, ha az összeírás al­kalmával kitöltött adatok hiányossága utólagos pótlást tesz szükségessé, az érdekelt egyének a hatóság telszólítására az idézésnek megfelelni kötelesek. Az összeírás akként foganatosíttatik, hogy minden az összeírásnál számbajöhető egyénről egy-egy statisztikai lap állíttatik ki, a melyen az illetőnek nevén és lakásán kivül a következő kérdésekre kell válaszolni: I. Személyi viszo­nyok: 1. Születés éve. 2. Foglalkozás (állás), alkalmaztatás esetén egyúttal az alkalmazó hiva­tal, vállalat megnevezése. 3. Anyanyelv és a magyarnyelv ismerete. 4. Műveltség (irni és olvasni tudás s a középiskolai vagy magasabb képzettség.) 5. Képviselő választói joggal bir-e (ha más községben: hol). — II. Állami adók (helyben és más községben fizetett egyenes adók). — III. Ház- és foldbirtoki viszonyok (a 10 kat. holdnál kisebb terjedelmű földdel biró földbir­toknál a szántóföld, kert, tényleg beültetett szőlő és a rét külön feltüntetésével). — IV. A bányászat, ipar, kereskedelem és közlekedés kö­rébe eső foglalkozással biró egyénekre vonat­kozólag: 1. Az önállóknak van-e szabályszerű iparengedélyük vagy igazolványuk s üzletükben alkalmaznak-e segédszemélyt (háuyat); 2. A nem önállók (segédek, munkások stb.) az összeírás időpontjában alkalmazva voltak e (ha igen, mióta, — ha nem, mióta), esetleges munkanélkülisé­güknek mi az oka, tagjaik-e valamely munkás­egyesületnek (melyiknek). Minden összeírandó egyénnek kötelessége mind­azokat az okmányokat, a melyek a fenti adatok igazolására szolgálhatnak (pl. a középiskolai vagy magasabb képesítésről szólób izonyítványt, az idegen községben fizetett adókra vonatkozó adókönyvecskót, stb.) az összeírás időpontjáia előkeresni, úgy hogy azok a szükséges időben kéznél legyenek. II. Kiről kell statisztikai lapot kiállítani? Minden 20 évnél idősebb (1883-ban vagy * előbb született) magyar honos, helybeli polgári férfi lakosról külön statisztikai lapot kell ki tölteni, a tényleges szolgálatban álló katonák (honvédek ós csendőrök) kivételével. A fegyver­gyakorlatra vagy ideiglenes szolgálatra behívott tartalékosok és póttartalékosok az összeírás szempontjából polgári egyéneknek tekintendők s róluk ki kell állítani a statisztikai lapot, ter­mészetesen abban a községben, mely tulajdon­képpeni rendes lakóhelyüket képezi. A községben bárcsak rövid idő óta tartóz­kodó, de a községben alkalmazásban álló vagy munkát kereső egyének, valamint a községből csak ideiglenesen távol levők helybelieknek veendők. Viszont a községben csak ideiglenesen vagy vendégképen tartózkodó egyénekről, szálloda­történhetett a mi korábbi életünkben, ugy, hogy ennek távoli, határozatlan viszhangja még most is megrezeg a lelkünk mélyén . . . — Minden ismétlődik, mert az anyag össze­köttetések milliárdjainak is van határa. A természet is kifárad a föltalálásban s korábbi műveit kell ismételnie. Az örökkévalóság folya­matában tizezer vagy tiz millió óv múlva ismét találkozunk ezen a gőzösön Prinkipo és Konstanti­nápoly közt, ismét megbámuljuk egymást, ismét megujítjuk ismeretségünket s csodálkozunk, hogy nem tudjuk, hol és mikor találkoztunk s nem fogjuk tudni, hogy mik voltunk most, mint a hogy most nem tudjuk, hogy mik voltunk száz­ezer évvel ezelőtt. Majd elmondok önnek egy különös esetet tanulóóveimből. Oly családból származom, mely a mult században fontos szerepet játszott Görög­ország történetében. Az apám könyvtárában egy vén könyvre akad­tam, melyben nagyon jó metszetek voltak. Ahogy egyszer benne lapozok, oly arcképre akadtam, mely hajszálnyira hasonlított apám képmásához. Hót éves voltam, olvasni még nem tudtam, s egyik rokonom mondta meg, hogy a kép az apám nagyapját ábrázolja. Aztán ahogy tovább lapozok, egy másik képet mutatott, egy sötét tekintetű, fekete szakállú, szúrós szemű emberét, a ki félelemmel töltött el. Nagyon rosz ember volt, mondá rokonom, s hoszu történetet beszélt beli, vendégfogadói utasokról, a községen át­vonuló egyénekről, pl. vándorcigányokról, statisz ­tikai lapot kiállítani nem kell. Nem szükséges továbbá statisztikai lapot kitölteni a letartóz­tatás alatt álló egyénekről sem, kivéve azokat, a kik 3 hónapnál nem hosszabb időre vannak letartóztatva, ezek azonban nem a letartóztatási helyen, hanem saját tulajdonképpeni lakóhelyü­kön veendők számba. Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság március havi ülését Hertelendy Ferenc főispán elnöklé­sóvel f. hó 8-án tartotta. Elnöklő főispán, az ülést megnyitván, a bi­zottság nevében üdvözli Vizlendvay Sándor ujonan megválasztott közigazgatási bizottsági tagot a jelenlevők élénk helyeslése mellett. A közigazgatási bizottság üléséhez a szakelő­adók féléves jelentésüket beadták s mivel ezek külön intézkedés tárgyát igénylő javaslatokat nem tartalmaznak, a bizottság féléves jelentése együttesen a miniszterelnökhöz, valamint külön külön az illető szakminiszterekhez felterj<;sztetnek. Az alispáni, főorvosi, valamint vármegyei állatorvosi havi jelentések felolvastatván, a bi­zottság azokat tudomásul vette. Az alsórajki bábaválasztás ügyében a várme­gyei főorvos a tájékoztató felvilágosítást meg­adván, a bizottság azt tudomásul vette. Olvastatott a belügyminiszter leirata, melyben a vármegyének a vándor cigányokra vonatkozólag készített szabályrendeletét hatályon kivül helyezte. A közigazgatási bizottság úgy a vármegye köz­gyűlését, valamint a belügyminisztert megkeresi az iránt, hogy a kérdéses cigány ügy torvény­hozásilag rendeztessék. A Pécs—varasdi állami közút Nagy- és Kis­kanizsa közti szakasza áthelyezési munkálatai­nak felülvizsgálatakor a közigazgatási bizottság kiküldötte által felhozott azt a kérelmet, hogy a 3. számú híd kiszélesittessók, a kereskedelemügyi miniszter figyelembe vehetőnek nem találta, mert a hid kiszélesítését nem a kocsiút forgalmának, hanem a gyalogjáró forgalomnak fekszik érdeké­ben ; de ha Nagykanizsa ezt, valamint a 4. és 5. számú hidak és ez utóbbi közt levő útszakasz kiszélesítését saját költségén mégis végrehajtani akarná, erre az engedélyt készséggel megadja, miről a bizottság Nagykanizsa r. t. város taná­csát értesíti. A pécsi posta és távirda igazgatóság értesítése Szentjakab község postaigényeinek jobb kielégí­tése tárgyában felolvastatván, arról a szolgabiró­ság utján érdekelt község értesíttetik. A novai járásban megüresedett két járási uti­el civakodásról, szerelmi versengésről, csupa oly dolgokról, melyeket akkor nem értettem, de az emlékemben maradtak s nagy benyomást tettek reám, annál is inkább, mert ez a gonosz ember — mint rokonom mondá — dédapámat egy éjjel orozva meggyilkolta. Azután évekig nem gondoltam ezzel az ese­ménnyel. Athénbe mentem tanulni. Bizonyára már ön is találkozott olyan emberekkel, kik az első pillanatban rokonszenvet vagy ellenszenvet keltenek a nélkül, hogy az ember tudná az okát. Én is megismerkedtem egy alaosony fekete legénnyel, a kinek mélyen feküdtek egymáshoz közel álló szemei, a kinek már a tekintetére is különös nyugtalanság fogott el, a ki iránt gyű­lölettel vegyes félelmet éreztem. Néha ösztön­szerű vágy fogott el, hogy rárohanjak s meg­verjem. A hányszor vele találkoztam, mindannyi­szor mintha kicseréltek volna; már puszta tekin­tetétől is rosszul lettem s még sem tudtam róla levenni a szememet. Ugy vonzott hozzá valami, mint a tátongó mélység . . . S ő . . . engem szeretett. Tekin­tete, szavai, egész magaviselete velem szemben oly szelídséget, oly jóságot árult el, hogy szinte már a szolgaiassággal volt határos. Mintha bűn­bánó gyilkos lett volna, a ki bocsánatért esde­kel. Én azonban a legcsekélyebb szívességet sem j fogadtam el tőle. Az első vizsgának mind a I ketten eggyütt mentünk neki. Az írásbelinél egy bizottsági állásra Zechmeiszter Viktor náprátfai és Fischer Gedeon zalatárnoki lakósokat válasz­totta meg a bizottság. Csiszár József és társai Pap-utcai lakósoknak a Pap-utcai vasúti sorompó felállítása tárgyában beadott felebbezését a bizottság a kereskedelem­ügyi miniszterhez felterjeszti. Kisgörbő ós Ukk községeknek, mint vállalko­zóknak ajánlatát a Petrikeresztur—kelédi illetve Sümeg—jánosházai törvényhatósági útra szállí­tandó tört bazalt illetve tört mészkőre a köz­igazgatási bizottság elfogadta. Kir. tanfelügyelő havi jelentése szerint ezen időszakban meglátogatta a nagykanizsai állami polgári fiu- és leányiskolát és a tantestületekkel az intézetek összes körét felölelő értekezleteket tartott; meglátogatta a nagykanizsai iparos tanonc­iskolát és egyesületi kereskedő tanonciskolát; a hodosáni áll. elemi iskolát, áll. állandó gyermek­menedékházat, a turcsiscsei állami iskolát. — Salomvárott a képviselőtestülettel és iskolaszék­kel a második tanítói állás halaszthatlan szerve­zése felől járási főszolgabíróval együtt érte­kezletet tartott. — Meglátogatta a zalalövői állami, andráshidai és teskándi r. kath. iskolá­kat; Andráshidán is halaszthatlan a második tanítói állás szervezése. — Meglátogatta a perlaki áll. fiu- és leányiskolát, a három áll. kisdedovo­dát, gazdasági ismétlő fiu- és leányiskolát ós iparos tanonciskolát, a muracsányi községi elemi iskolát, két községi kisdedovodát, valamint a murakirályi róm. kath. iskolát. A Il-ik ötödéves korpótlékot a miniszter a csatári, baktüttősi, csesztregi, tördemiczi, csáfordi, salomvári, hotticzai, sümegi, erdősfai, háshágyi, csehii, diszeli, bókaházai, beliczai, alsóbagodi, batyki, radamosi, csicsói, aszófői, alsólendvai, csóbi, balatonfüredi, gyulakeszii, balatonedericsi, dobronaki, kisapátii, szelenczei, zalabéri, torma­földi, zalaerdődi róm. kath., gelsei, kemendollári, zalamihályfai, fityeházai községi, kerkanémetfalui ev. ref., balatonfüredi ev. ref., kapolcsi ág. ev., taliándörögdi ág. ev., kővágóeörsi ág. ev. iskolák részére folyósította, miről a miniszteri rendelet másolatával értesíti a bizottság az érdekelt köz­ségeket. A csébi, kővágóeörsi, petőhenyei, mindszent­kállai róm. kath. ós keszthelyi községi iskola kérvényét államsegély tárgyában a bizottság a miniszterhez pártolólag terjeszti fel. A salomvári iskolázás ügyében az iskola fen­tartó közönség felhivatik, hogy Salomváron II. és III. tanítói állásnak szervezése, vagy Budafa községben, esetleg Keményfa csatlakozásával, uj iskolának felállítása iránt haladéktalanul intéz­kedjék s eljárásának eredményéről április végéig a közigazgatási bizottsághoz tegyen jelentóst. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogal­siirün teleirt papairlapot csúsztatott hozzám, me­lyen valószínűleg a feladat kidolgozása volt. Azt mondom: valószínűleg, mert nem is olvastam el, hanem átadtam a fölvigyázó tanárnak. Jól tudtam, hogy alávalóság, amit elkövettem, ma­gam is megundorodtam tőle, de nem tehettem máskópp. És — sajátságos,— nem is bántam meg. A tanulót kizárták a vizsgálatból. Mikor munkámmal elkészültem, künn találtam az utcán. Már várt reám. El voltam készülve, hogy meg­támad. Gondoltam magamban : legalább kiadom neki a magáét. De mennyire elbámultam, mikor láttam, hogy félénken közeledik felém s arra kér, hogy bocsássam meg neki ostoba eljárását, a mit végtelenül sajnál. Durván rámordultam, hogy mit akar, miért nem hagy bókében. Sírni kezdett s oly hangon felelt, mintha nem is az övé lett volna, hanem mintha rejtelmes távolból hangzott volna felém : — Nem tudom mi van velem. Lehet, hogy őrült vagyok, de nézze csak, leküzdhetetlen ha­talom befolyása alatt állok, mely azt parancsol­ja nekem, hogy bocsánatot kérjek öntől. Mióta önt megpillantottam, valami meghatározhatatlan érzelem önnek szinte foglyává tesz engem. Ugy-e mindekkorig semmivel sem bántottam meg önt? Mondja kérem, hogy nem s oldozzon fel a varázs alól. Merően a szemébe néztem, a nélkül, hogy akartam voltam. Sohasem leszek képes azt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom