Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)
1904-03-13 / 11. szám
1904. március 13. * Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 3 esetben, valamint akkor is, ha az összeírás alkalmával kitöltött adatok hiányossága utólagos pótlást tesz szükségessé, az érdekelt egyének a hatóság telszólítására az idézésnek megfelelni kötelesek. Az összeírás akként foganatosíttatik, hogy minden az összeírásnál számbajöhető egyénről egy-egy statisztikai lap állíttatik ki, a melyen az illetőnek nevén és lakásán kivül a következő kérdésekre kell válaszolni: I. Személyi viszonyok: 1. Születés éve. 2. Foglalkozás (állás), alkalmaztatás esetén egyúttal az alkalmazó hivatal, vállalat megnevezése. 3. Anyanyelv és a magyarnyelv ismerete. 4. Műveltség (irni és olvasni tudás s a középiskolai vagy magasabb képzettség.) 5. Képviselő választói joggal bir-e (ha más községben: hol). — II. Állami adók (helyben és más községben fizetett egyenes adók). — III. Ház- és foldbirtoki viszonyok (a 10 kat. holdnál kisebb terjedelmű földdel biró földbirtoknál a szántóföld, kert, tényleg beültetett szőlő és a rét külön feltüntetésével). — IV. A bányászat, ipar, kereskedelem és közlekedés körébe eső foglalkozással biró egyénekre vonatkozólag: 1. Az önállóknak van-e szabályszerű iparengedélyük vagy igazolványuk s üzletükben alkalmaznak-e segédszemélyt (háuyat); 2. A nem önállók (segédek, munkások stb.) az összeírás időpontjában alkalmazva voltak e (ha igen, mióta, — ha nem, mióta), esetleges munkanélküliségüknek mi az oka, tagjaik-e valamely munkásegyesületnek (melyiknek). Minden összeírandó egyénnek kötelessége mindazokat az okmányokat, a melyek a fenti adatok igazolására szolgálhatnak (pl. a középiskolai vagy magasabb képesítésről szólób izonyítványt, az idegen községben fizetett adókra vonatkozó adókönyvecskót, stb.) az összeírás időpontjáia előkeresni, úgy hogy azok a szükséges időben kéznél legyenek. II. Kiről kell statisztikai lapot kiállítani? Minden 20 évnél idősebb (1883-ban vagy * előbb született) magyar honos, helybeli polgári férfi lakosról külön statisztikai lapot kell ki tölteni, a tényleges szolgálatban álló katonák (honvédek ós csendőrök) kivételével. A fegyvergyakorlatra vagy ideiglenes szolgálatra behívott tartalékosok és póttartalékosok az összeírás szempontjából polgári egyéneknek tekintendők s róluk ki kell állítani a statisztikai lapot, természetesen abban a községben, mely tulajdonképpeni rendes lakóhelyüket képezi. A községben bárcsak rövid idő óta tartózkodó, de a községben alkalmazásban álló vagy munkát kereső egyének, valamint a községből csak ideiglenesen távol levők helybelieknek veendők. Viszont a községben csak ideiglenesen vagy vendégképen tartózkodó egyénekről, szállodatörténhetett a mi korábbi életünkben, ugy, hogy ennek távoli, határozatlan viszhangja még most is megrezeg a lelkünk mélyén . . . — Minden ismétlődik, mert az anyag összeköttetések milliárdjainak is van határa. A természet is kifárad a föltalálásban s korábbi műveit kell ismételnie. Az örökkévalóság folyamatában tizezer vagy tiz millió óv múlva ismét találkozunk ezen a gőzösön Prinkipo és Konstantinápoly közt, ismét megbámuljuk egymást, ismét megujítjuk ismeretségünket s csodálkozunk, hogy nem tudjuk, hol és mikor találkoztunk s nem fogjuk tudni, hogy mik voltunk most, mint a hogy most nem tudjuk, hogy mik voltunk százezer évvel ezelőtt. Majd elmondok önnek egy különös esetet tanulóóveimből. Oly családból származom, mely a mult században fontos szerepet játszott Görögország történetében. Az apám könyvtárában egy vén könyvre akadtam, melyben nagyon jó metszetek voltak. Ahogy egyszer benne lapozok, oly arcképre akadtam, mely hajszálnyira hasonlított apám képmásához. Hót éves voltam, olvasni még nem tudtam, s egyik rokonom mondta meg, hogy a kép az apám nagyapját ábrázolja. Aztán ahogy tovább lapozok, egy másik képet mutatott, egy sötét tekintetű, fekete szakállú, szúrós szemű emberét, a ki félelemmel töltött el. Nagyon rosz ember volt, mondá rokonom, s hoszu történetet beszélt beli, vendégfogadói utasokról, a községen átvonuló egyénekről, pl. vándorcigányokról, statisz tikai lapot kiállítani nem kell. Nem szükséges továbbá statisztikai lapot kitölteni a letartóztatás alatt álló egyénekről sem, kivéve azokat, a kik 3 hónapnál nem hosszabb időre vannak letartóztatva, ezek azonban nem a letartóztatási helyen, hanem saját tulajdonképpeni lakóhelyükön veendők számba. Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság március havi ülését Hertelendy Ferenc főispán elnöklésóvel f. hó 8-án tartotta. Elnöklő főispán, az ülést megnyitván, a bizottság nevében üdvözli Vizlendvay Sándor ujonan megválasztott közigazgatási bizottsági tagot a jelenlevők élénk helyeslése mellett. A közigazgatási bizottság üléséhez a szakelőadók féléves jelentésüket beadták s mivel ezek külön intézkedés tárgyát igénylő javaslatokat nem tartalmaznak, a bizottság féléves jelentése együttesen a miniszterelnökhöz, valamint külön külön az illető szakminiszterekhez felterj<;sztetnek. Az alispáni, főorvosi, valamint vármegyei állatorvosi havi jelentések felolvastatván, a bizottság azokat tudomásul vette. Az alsórajki bábaválasztás ügyében a vármegyei főorvos a tájékoztató felvilágosítást megadván, a bizottság azt tudomásul vette. Olvastatott a belügyminiszter leirata, melyben a vármegyének a vándor cigányokra vonatkozólag készített szabályrendeletét hatályon kivül helyezte. A közigazgatási bizottság úgy a vármegye közgyűlését, valamint a belügyminisztert megkeresi az iránt, hogy a kérdéses cigány ügy torvényhozásilag rendeztessék. A Pécs—varasdi állami közút Nagy- és Kiskanizsa közti szakasza áthelyezési munkálatainak felülvizsgálatakor a közigazgatási bizottság kiküldötte által felhozott azt a kérelmet, hogy a 3. számú híd kiszélesittessók, a kereskedelemügyi miniszter figyelembe vehetőnek nem találta, mert a hid kiszélesítését nem a kocsiút forgalmának, hanem a gyalogjáró forgalomnak fekszik érdekében ; de ha Nagykanizsa ezt, valamint a 4. és 5. számú hidak és ez utóbbi közt levő útszakasz kiszélesítését saját költségén mégis végrehajtani akarná, erre az engedélyt készséggel megadja, miről a bizottság Nagykanizsa r. t. város tanácsát értesíti. A pécsi posta és távirda igazgatóság értesítése Szentjakab község postaigényeinek jobb kielégítése tárgyában felolvastatván, arról a szolgabiróság utján érdekelt község értesíttetik. A novai járásban megüresedett két járási utiel civakodásról, szerelmi versengésről, csupa oly dolgokról, melyeket akkor nem értettem, de az emlékemben maradtak s nagy benyomást tettek reám, annál is inkább, mert ez a gonosz ember — mint rokonom mondá — dédapámat egy éjjel orozva meggyilkolta. Azután évekig nem gondoltam ezzel az eseménnyel. Athénbe mentem tanulni. Bizonyára már ön is találkozott olyan emberekkel, kik az első pillanatban rokonszenvet vagy ellenszenvet keltenek a nélkül, hogy az ember tudná az okát. Én is megismerkedtem egy alaosony fekete legénnyel, a kinek mélyen feküdtek egymáshoz közel álló szemei, a kinek már a tekintetére is különös nyugtalanság fogott el, a ki iránt gyűlölettel vegyes félelmet éreztem. Néha ösztönszerű vágy fogott el, hogy rárohanjak s megverjem. A hányszor vele találkoztam, mindannyiszor mintha kicseréltek volna; már puszta tekintetétől is rosszul lettem s még sem tudtam róla levenni a szememet. Ugy vonzott hozzá valami, mint a tátongó mélység . . . S ő . . . engem szeretett. Tekintete, szavai, egész magaviselete velem szemben oly szelídséget, oly jóságot árult el, hogy szinte már a szolgaiassággal volt határos. Mintha bűnbánó gyilkos lett volna, a ki bocsánatért esdekel. Én azonban a legcsekélyebb szívességet sem j fogadtam el tőle. Az első vizsgának mind a I ketten eggyütt mentünk neki. Az írásbelinél egy bizottsági állásra Zechmeiszter Viktor náprátfai és Fischer Gedeon zalatárnoki lakósokat választotta meg a bizottság. Csiszár József és társai Pap-utcai lakósoknak a Pap-utcai vasúti sorompó felállítása tárgyában beadott felebbezését a bizottság a kereskedelemügyi miniszterhez felterjeszti. Kisgörbő ós Ukk községeknek, mint vállalkozóknak ajánlatát a Petrikeresztur—kelédi illetve Sümeg—jánosházai törvényhatósági útra szállítandó tört bazalt illetve tört mészkőre a közigazgatási bizottság elfogadta. Kir. tanfelügyelő havi jelentése szerint ezen időszakban meglátogatta a nagykanizsai állami polgári fiu- és leányiskolát és a tantestületekkel az intézetek összes körét felölelő értekezleteket tartott; meglátogatta a nagykanizsai iparos tanonciskolát és egyesületi kereskedő tanonciskolát; a hodosáni áll. elemi iskolát, áll. állandó gyermekmenedékházat, a turcsiscsei állami iskolát. — Salomvárott a képviselőtestülettel és iskolaszékkel a második tanítói állás halaszthatlan szervezése felől járási főszolgabíróval együtt értekezletet tartott. — Meglátogatta a zalalövői állami, andráshidai és teskándi r. kath. iskolákat; Andráshidán is halaszthatlan a második tanítói állás szervezése. — Meglátogatta a perlaki áll. fiu- és leányiskolát, a három áll. kisdedovodát, gazdasági ismétlő fiu- és leányiskolát ós iparos tanonciskolát, a muracsányi községi elemi iskolát, két községi kisdedovodát, valamint a murakirályi róm. kath. iskolát. A Il-ik ötödéves korpótlékot a miniszter a csatári, baktüttősi, csesztregi, tördemiczi, csáfordi, salomvári, hotticzai, sümegi, erdősfai, háshágyi, csehii, diszeli, bókaházai, beliczai, alsóbagodi, batyki, radamosi, csicsói, aszófői, alsólendvai, csóbi, balatonfüredi, gyulakeszii, balatonedericsi, dobronaki, kisapátii, szelenczei, zalabéri, tormaföldi, zalaerdődi róm. kath., gelsei, kemendollári, zalamihályfai, fityeházai községi, kerkanémetfalui ev. ref., balatonfüredi ev. ref., kapolcsi ág. ev., taliándörögdi ág. ev., kővágóeörsi ág. ev. iskolák részére folyósította, miről a miniszteri rendelet másolatával értesíti a bizottság az érdekelt községeket. A csébi, kővágóeörsi, petőhenyei, mindszentkállai róm. kath. ós keszthelyi községi iskola kérvényét államsegély tárgyában a bizottság a miniszterhez pártolólag terjeszti fel. A salomvári iskolázás ügyében az iskola fentartó közönség felhivatik, hogy Salomváron II. és III. tanítói állásnak szervezése, vagy Budafa községben, esetleg Keményfa csatlakozásával, uj iskolának felállítása iránt haladéktalanul intézkedjék s eljárásának eredményéről április végéig a közigazgatási bizottsághoz tegyen jelentóst. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalsiirün teleirt papairlapot csúsztatott hozzám, melyen valószínűleg a feladat kidolgozása volt. Azt mondom: valószínűleg, mert nem is olvastam el, hanem átadtam a fölvigyázó tanárnak. Jól tudtam, hogy alávalóság, amit elkövettem, magam is megundorodtam tőle, de nem tehettem máskópp. És — sajátságos,— nem is bántam meg. A tanulót kizárták a vizsgálatból. Mikor munkámmal elkészültem, künn találtam az utcán. Már várt reám. El voltam készülve, hogy megtámad. Gondoltam magamban : legalább kiadom neki a magáét. De mennyire elbámultam, mikor láttam, hogy félénken közeledik felém s arra kér, hogy bocsássam meg neki ostoba eljárását, a mit végtelenül sajnál. Durván rámordultam, hogy mit akar, miért nem hagy bókében. Sírni kezdett s oly hangon felelt, mintha nem is az övé lett volna, hanem mintha rejtelmes távolból hangzott volna felém : — Nem tudom mi van velem. Lehet, hogy őrült vagyok, de nézze csak, leküzdhetetlen hatalom befolyása alatt állok, mely azt parancsolja nekem, hogy bocsánatot kérjek öntől. Mióta önt megpillantottam, valami meghatározhatatlan érzelem önnek szinte foglyává tesz engem. Ugy-e mindekkorig semmivel sem bántottam meg önt? Mondja kérem, hogy nem s oldozzon fel a varázs alól. Merően a szemébe néztem, a nélkül, hogy akartam voltam. Sohasem leszek képes azt a