Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-03-06 / 10. szám

1904. március 6. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 7 Lószemle. A vállalkozóknál eltartáson lévő kincstári lovak fölött folyó március hó 28., 29., 30-ik napjain a helybeli m. kir. honvéd lakta­nyában szemlét tartanak. Országos gazdatiszti kongresszus. A „Nem­Okleveles Gazdatisztek Országos Egyesülete" vasárnap (február 28-án) Budapesten, a Váczi­utcai városháza tanácstermében Szluha István orsz. képviselő elnöklete alatt választmányi ülést tartott. A felolvasott igazgatói jelentés szerint a „Nem-Okleveles Gazdatisztek Országos Egyesü­lete" ugy vagyonban, mint tagokban rohamosan gyarapodik, ós pedig azért, mert az egyesület lelkes akciót fejt ki az általa képviselt nagy gazdatiszti osztály jövőbeli érdekei körül, a merőben hibás törvény revíziójának legerélye­sebb sürgetése, a nyugdíj- és segélyiigy szerve­zése stb. által, jelenbeli érdekeit pedig különö­sen az állásnélkülieknek mielőbbi alkalmaztatá­sokba, s hozzá: minden költség nélkül való juttatása által istápolja. A sok ezer mugyar család elzüllésének megakadályozására vállalko­zott egyesület ezen a legutóbbi választmányi ülésen a jelét adta hivatottságának azzal, hogy Merza Márton igazgatója által oly indítványt tétetett, hogy az országos egyesület tiltakozik az O. M. G. E. által propagált, meglehetősen reakciós izű, s a Bach korszakra emlékeztető különleges „vizsga" szurrogátumos intézménye ellen és a „szerzett jogok" tiszta elvének érvényt szerezni akaró országos gazdatiszti kongresszust hív össze Budapestre — húsvét másodnapjára. Ezt az indítványt a választmány egyhangúlag elfogadta, és nyomban ki is küldte a szervező­éz rendező bizottságokat. A szerzett jogok meg­mentésére Magyarország összes gyakorlati gazda­tisztjei, ós a szintén erősen érdekelt földbirto­kosok és bérlők is fel fognak hivatni, hogy a kongresszus súlya a nagy, magyar társadalmi érdekeknek megfelelő legyen. A kongresszus védői tisztére az ország több kitűnőségét fogják felkérni. Állategészségügyi kimutatás. Vármegyénk terü­letén a földmivelésügyi minisztériumhoz beérke­zett hivatalos jelentések szerint február hó 28-án 1 községben lépfene, 4 községben ragadós száj­és körömfájás, 1 községben ivarszervi hólyagos kiütés, 1 községben sertésorbán c ós 24 község­ségben sertésvész volt. Állatvásáraink. A Szepetken fellépett száj ós körömfájás eset miatt tudvalevőleg beszüntette a m. kir földmivelésügyi minisztérium városunk­ban a marhavásárokat. A hetivásárok e miatt szüneteltek is egy ideig. Utóbb a város kérel­mére feloldotta ezt a zárlatot s március l-ig megengedte az állatfelhajtást. A vásárokat meg is tartották. Most meghosszabbította ezt az enge­délyt egésa f. évi április hó végéig. Kakas Márton. A vidámságnak ós elméBSÓg­nek valóságos tűzijátékát produkálja ezen a hé­ten is a »Kakas Mártonc. Képei és irott apró­ságai egyaránt olyanok, hogy a legkomolyabb kritikánál is jobban megvilágítják a politikai és társadalmi élet uj eseményeit. Az első oldalnak kacagtatóan mulatságos képét, a mely a szin­falak mögött készülődő obstrukciót figurázza ki, Linek Lajos rajzolta. A másik seines képet, a budapesti háziúr remek típusát, Jeney Jenő fes­tette meg annyi humorral ós annyi igazsággal, hogy szinte magyarázó szöveg nélkül is megér­tené mindenki, hogy mit akar mondani. Ház Miklós ezen a héten is két pompás kóppel sze­repel a »Kakas Márton* rendes rajzolói közt, a kik közül Bér Dezső sem maradt el a maga finom elmés rajzaival. Az irott részben is van egy csomó apróság, mely nemcsak elmés és mulatságos, hanem művészi is. Egy új magyar kertészeti kézikönyv! „Miihle tanácsadója a kertmivelósben" az ép most meg­jelent, legújabb magyar kertészeti kézikönyv, az eddig megjelent magyar kertészeti kézikönyveknek tán a legjobbika. Mindent, mit a kertgazdának ós a kertésznek egyaránt és mindenekelőtt tud­nia kellene, mindezt tartalmazza oly röviden s oly könnyen megérthetően, hogy ritkán lett még kertészeti kézikönyv ily módon irva, melyből minden laikus sokat és könnyedén tanulhat. Ezen könyv 162 oldal tartalommal l/ 8 alakban s igen csinos kivitelben jelent meg; de elárúsítva nem lesz, csakis Miihle Vilmos temesvári cég vevői­nek minden egyes megrendeléshez lesz ingyen mellékelve. A divat — A Divat Ujság-ból. — A farsaag lezajlása után, az első hatalmas jégtörő böjti seelek megindulásával, önkénytele­nül ós sóvárogva fordulnak gondolataink az epedve várt tavasz felé, a báli zsúrra és láto­gatásra való ruhák kiesnek kegyünkből és min­den gondunk a tavaszi üdítő gyalogsétákra, a tenisz, páros kerék ós automobil kirándulásokra alkalmas ruhák felé fordul. Az idei tavasz sportruháinak az uralkodó szine a tengerészkék, e mellett a sötétzöld és a fekete-fehér a kedveltek. A teniszhez különben nagyon fogják a íehérpettyes könnyű voilet is viselni, ezenkívül az egyszínű seviószoknyát, fe­hér ós sötét színben egyaránt, hozzá jszéles csiku flanellbluzt. A mi a sportszoknya formáját illeti, arról nem sok a mondanivalónk. Természetes, hogy úgy a teniszhez, mint a páros kerék ós automo­bil-kirándulásra való szoknya rövid, alig bokáig ér, az egész lábfejet szabadon hagyja, formája az eddigi feszes angol, akár végig sima, akár há­tul egy rakott ránccal vagy a most annyira di­vatos csipő körül futó pántformával készüljön is. A sportszoknyákhoz való rövid kis kabátok vagy boleró formára készülnek, e'ől hosszú stó­ladisszel vagy vállgallérral és bő ujjakkal, a melyeknek kézelője alá széles csipkediszt alkal­maznak. Nagyon kezdik megint a kis szines mellényrészeket is viselni a kissé visszahajtott kabát eleje alatt, még pedig vagy abban a kü­lönös lazac-rózsaszinben, vagy sárgás-fehérben, a mely kis mellénykét aztán sürü sujtássorok borítják a kabát szinébón és parányi arany vagy acélgombok diszitik. Az ujját diszitő csipkét aztán sokan a mellény elején is alkalmazzák. Szóval a csipkétől még a tavaszi ruhákon sem akarnak megválni szépeink. Szinte különös, és neiji igen alkalmas, hogy az idén a kalap meny­nyire nem alkalmazkodik az egyszerű séta ós sportruhákhoz. Már formáiknál fogva is feltű­nők mind és feltűnésüket még fokozza az eredeti módon feltűzött diszük, legyen az akár kacéran tűzött toll vagy virágdísz. Hanem azért van ám külön sportkalap, egyszerű, kissé széles karimája matrózformában, mely igen eredeti a róla körös­körül lecsüngő pettyes kreppfátyollal (zöld, kék, vagy vörös szinü), a melyet egy hatalmas roze­tával szorítunk az állógallóriba, hogy ne lebeg­jen. Az ilyen kalap kivált automobilon sokkal alkalmasabb, mert nemosak az arcot de még a hajat, nyakat is megvédi a portól. A tavaszi nap ellen rögtön előkerülnek a nap­ernyők is. Egyelőre a sima, kisebb fajta minden disz nélkül való antuka (en-tout-cas) járja, leg­többnyire tompa virágos selyemből. De már nem az egész napernyőt húzzák be vele, csak inkább a szóleit diszitik vele, vagy pedig teljesen ki­vágják a chinóe selyém vagy bársony virágait ós az ernyő egyes lapjaira vagy csak egy-kettőre applikálják disz gyanánt. A napernyők nyele nagyon csinos. Legk«dveltebb a meggyszin, néha teljesen a maga bütykös eredetiségében, csakhogy a fogóját disziti valamely helyes kis zománcolt gombocska vagy lapocska, hogy nőiesbbé tegye. Ida. * A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó: negyedévre, postán való szétküldéssel, két korona huBz fillér. Előfizetni legcélsze­szerübben a kiadóhivatalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Budapesten, VIII., a Rökk Szilárd-utca 4 számú házában van. Közgazdaság. A gyümölcsfák trágyázása. A gyümölcsfák trágyázása céljából a műtrágya­félék hovatovább szélesebb körű alkalmazást nyernek, alkalmazásuk azonban nem mindenütt történik helyesen. Tiz évesnél fiatalabb fáknál azok tövében, ennél idősebb fáknál pedig a ko­rona csurgás irányában kell a trágyaféléket ki­szórni és alátakarni. Ha sürüen ültetett erőteljes növekedésű fákat akarunk műtrágyázní, akkor azokat a talaj egész területére szórhatjuk ki, s ha a fák alja füvei van benőve, előzőleg éles boronával járassuk azt meg, azután szórassuk ki a műtrágyákat s ismét boronáltassuk meg a talajt. Ha rendelkezünk rétskarifikátorral, akkor azzal keverjük be a kiszórt trágyát, 20 cm. mó­lyen jártatván azt, mert igy a talajt jól átszel­lőztetjük és ez úgy a gyümölosfák gyökérzetének, mint a gyepnek is nagy előnyére válik. Ha azon­ban csak egyes fákat akarunk trágyázni, úgy a trágyát a korona csurgás körzetében kell kiszórni, mert ezen körben — sőt azon kivül vannak a tápanyag felszívására képes gyökerek. Ha a fákat az összes tápanyagokkal akarjuk ellátni — s ez leghelyesebb, lazább talajon 100 négysz. m. területre adjunk 10 kg. kainitot vagy 2.5—4 kg. 40°/ 0-os kálitrágyát, 4—5 kg. szuperfoszfátot ós 2—5 kg. kénsavas amoniákot ősszel; tavasszal pedig 2—5 kg. salétromot. Kö­töttebb talajon ugyanilyen területre 4 kg. szu­perfoszfátot, 2 —5 kg. kénsavas amoniakot és tavasszal 2—3 kg. chilisalétromot. A buja fejlődésü fáknak, melyek sok hajtást és levelet növesztenek, inkább káli és foszforsav trágyákat adjunk, mészszegóny talajon pedig 100 m/2 területre 6 kg. égetett meszet szórjunk ki, ha pedig a fa hajtásainak növekedését akarjuk előmozdítani, akkor a nitrogéntrágyákat, főképen pedig chilisalétromot alkalmazzuk. Ha a fák alatt más növényeket is termelünk, több műtrágyát is alkalmazhatunk a fentebb fel­sorolt mennyiségnél. A trágyázás megfelelő ideje a levélhullás és kitavaszodás közötti időszak. A kálisók és foszforsav trágyák ősszel, vagy tél folyamán szórandók ki, hogy még kellő időben hozassanak a talaj mélyebb rétegeibe ; a kénsa­vas amoniak egy részét is akkor lehet kiszórni, a többit és a chilisalétromot pedig kitavaszodás­kor alkalmazzuk. A tavaszi trágyázással a vi­rágzás ós magkötés idejét jó bevárni, mert a termő fák több tápanyagot igényelnek, mint a meddőfák. A gyümölcsfák trágyázásánál különösen a kálitrágyának van nagyon fontos szerepe, mert a kálitrágyák úgy a hajtások mint a gyümölcs­képzést nagyon előmozdítják s a gyümölcsminő­séget is nagyon javítják. A kálidús hajtás fa­gyálóbb, hamarabb beérik. Legtöbb káliumot igé­nyelnek az almafák, azután a csontármagvak és végén a körte félék. A törpe fák aránylag több és erősebb trágyázást kivánnak, mint a nagy gyümölcsfák. A legkorábbi zöldtakarmány Olyan vidékeken — illetőleg olyan években, a hol és a mikor a zöld takarmányozás későn kezdhető meg, kétszeres jelentőséggel birnak azon növények, melyek a korai vetést megtűrik. Mint ilyen első helyen említendő a mustár, mely 6—8° C-nyi hideget eltűr s igy korábban vethető, mint bármely más zöld takarmány növény. Különösen a szarvasmarha szívesen eszi, s főleg a tejelésre van rendkívüli jó hatással. Magja is olcsó s magyar holdanként 12—15 kg. teljesen elegendő. Említésre méltó az is, hogy a mustár beárnyéko­lásával és gyors növekedésével elnyomja a nagy mennyiségű gyomot, különösen pedig a perjót s így utána a szántóföld porhanyó, gyommentes — tehát nagyon is jó állapotban marad vissza, a mi természetesen az utónövény javára szolgál. Megjegyzendő, hogy olyan szántóföldeken, me­lyeknek tavaszi vetéseiben a vadperje szokott burjánzani, az évekre eltűnik, mihelyt egyszer mustárt termelünk zöldtakarmánynak. Mindezen jó tulajdonságok kifejtésének elő­feltétele, hogy a mustár elvetése előtt a szántó­földet minden tápanyaggal, különösen pedig könnyen felszívható nitrogénnel gazdagon trá­gyázzuk. Ehhez a következő eljárást ajánlhatjuk, melynél azon elvből indultak ki, hogy a bő trá­gyázásból egyszersmind a mustár után termelendő növény is hasznot lásson. Ősszel a szántóföldön m. holdanként 120 kg. szuperfoszfátot ós ugyan­annyi kainitot szórunk el. Februárban jó adag istállótrágyát vitetünk a szántó földre s ezt azon­nal gondosan szétterítjük. Márciusban, a mikor a szántóföld kellően megszikkadt, az istálótrágyát oly sekélyen, amennyire csak lehetséges, alá­szántjuk ; ha a barázdák szárazsági állapota megengedi, meghengereljük és néhány nap múlva száraz talajon, szóles sorokban vetjük el a mustárt. Az alátakarást csak egész könnyű boronával végezhetjük, miután a nagyon gyenge csira vastagabb földrétegen át nem tud nap­világra hatolni. Csak valamennyire is kedvező időjárásnál a mustár nemsokára buján fejlődik s aránylag hamar (6 hét múlva) kaszálható. A mustár legkésőbben május végéig betaka­rítható, utána vethetünk ;még tengerit, burgonyát vagy takarmánykeveréket. De a mustár saját magát is megtűri, úgy, hogy ugyanazon évben, ugyanazon földön még egyszer vethetjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom