Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-10-18 / 42. szám

1903. október 11. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapt 5 gyarországon 1865-ben tett utazásáról jelentést tevén Olaszországba, ezeket mondja róla: »Deák egyéniségében van valami, ami moghat és elragad; nevét tisztelettel említik férfiak és asszonyok, aggok és gyermekek. Mindamellett ez az ember, aki készebb volna magát hazája romjai alá temetni, somhogy a nemzet jogain esorbát engedjen ütni, ez a* ember, ki szinte megőszült a tudományban és gondol • kozásban, honfitársainak minden fogyatkozásával bir. Magyar és semmi több.* Jgenis; magyar ós semmi több 1 Mert csakis ilyen magyarnak volt lehetséges úgy összeforrnia nemzetóvol, hogy egy lánglclkii főpap rajongó lolkosedéssol tehette a kijelentést: >Deák Ferenez (igy szereti a hazáját, mint Krisztus a világot" Igenis magyar volt, a magyar lélek minden ékességével. A haza sorsát kétszer intézték el Zalában. Egyszer Zrinyi Miklós a Muraközben, másodszor Deák Ferenc Pusztaszentlászlón, ahol a kis göcseji kastély kilincsét ogyilc jeles diplomata a másiknak adta kézbe. S ez a mélységes tudással és csodás kitartással hazájáért fáradozó ós annak sorsát vezérlő nagy ember 1868-ban a párt és főváros tisz telgésekor megindító szerénységgel, egyszerű szavakkal ekkép bírálja óriási hatását: iSok nehézséget kelle leküzdenünk, míg ennyi eredményhez jutottunk. A gyakorlati élet fogja igazolni, hogy azon törvények, melyeket alkottunk, az ország érdekeinek megfelelnek-e? Legfőbb és legszentebb biróság cselekvényeink fölött — önlolkiismeretünk. Az egek ura szállja meg e haza minden polgárának lelkét, hogy azon szabadságot, melyet elértünk, ne osak megtartsák, de tovább fejleszthessék, a haza javára mentül gyümölcsözőbbé tegyék. Csengery Antal mondja róla irt szép emlékbeszédében, hogy az igazságnak és becsület-nek ugyanaz a törhetlen és szigorú vódője volt, mint Lucanus szerint, Cató, az ifjabbik, de stoieus zordonságát enyhítette Deákban az idősb Cató barátságos derűje. Vagy lehet-e könyek nélkül olvasni, hogy midőn arra kérték, fogadná el legalább a király ós királyasszony arcképét, ő így felelt: »Ő felsége valószínűleg túlél engem. Ha meghalok, mondja el siromon, hogy Deák Ferenc beosűletes ember volt. Ezt kérem jutalmul." Mit szóljak tovább? Egész ember volt mindenben! Meghalt, ahogyan élt! Nem vitt magával kitüntetést sirjába, mégis ő kapta meg minden államférfi közt a legbecsesebbet, legdrágább rendjelet: a nagyasszony hő fohászát, inely ravatalánál szállt szivéből Istenhez a haza bölcsóért, a király és nemzet békéjének megalkotójáért. Nem csoda, ha Sámy László moghatottan irja róla, hogy emléke nemzedékről nemzedékre fog tisztulni ós nőni ós a milyen arányban lisztül ós nő, abban az arányban lesz az élőknek mindig nagyobb és nagyobb segílsógére. A király ós nemzet tőrvénybo iktatták érdemeit. (Jsakhogy mólyen tisztelt ünneplő közönség a fórum romanum tábláiba nemcsak jogok, hanem kötelességek is voltak bevésve. Ezekben a kötelességekben lesz Deák Ferenc emléke segítségünkre. A hős ós legyőzhetlen Siegí'rid a sárkány vérével, mi az ő nemes erényeivel acélozzuk meg magunkat. Mert csak hősök valósíthatják meg a harminc millió magyar álmát, esak hősök érhetik meg a nagy napot, amelyen az uj Magyarországot mozgató három lángelme, Deák, Kossuth ós Szóckenyi ellentétei engesztelődóst nyernek a haza lángoló szeretetében. Es most mélyen tisztult ünneplő közönség, hogy a mai nap ünnepe ós híísége teljes legyen, a megye halhatatlan fia iránt érzett mély hálánk ós örök kegyeletünk szövétnekével gyujtsuk ki többi oltáraink áldozattüzót is. Zrinyi, Kisfaludy, Festetich, Csányi ós (j asparios, Zala vármegye egének tünöklő csillagai, vessék reánk szolid fényüket ezen emlékezetes porcben! Becsüljük ineg bölcseinket, hőseinket, költőinket mecénásainkat és vértanúinkat; becsüljük meg őket egymásban és egymásért, mert csak így teljesedik be rajtunk Eötvös József báró jóslata: »Az idők rosszak, do hogy a magyar el nem vész, azt oly erősen hiszem, mint hogy fölöttünk Isten őrködik 1 Áldás Deák Ferenc emlőkére I Ruzsicska Kálmán beszéde után Dr. Jankovich László gróf főispán a vármegye vendégeit éltette rövid, lelkes beszédben. Remek volt Rhédcy (íyula veszprémi kanonok pohárköszöntőjo, aki Deák Ferencet, mint embert, politikust ós szónokot méltatta. Deák Foreno úgymond — a törvény valóságos inearnatiója volt s akkora volt a nemzetro gyakorololt befolyása, hogy csukott ajakkal is többet mondott, mint a körülötte nyüzsgő sokaság lármája. Deák Ferenc volt az egyediili ember, akihez a szabadságharc elnyomása után vérbon tobzódó hatalom nem mert nyúlni, sőt meghajtotta előtte a véres kardot; Deák volta legnagyobb politikai szónok, mert csak az igazság fegyverével hatott ós soha sem a személyeskedésnek, sem a gúnynak szavai nőm hagyták el ajakát. A szónok avval fejezte be hatásos beszédét, hogy bár szívlelnék meg Deák Ferenc példáját azok, akik a parlamentben ülnek' s minden szó, amely a törvényhozók száját elhagyja, lenne olyan szent, mint maga a törvény. Csertán Károly alispán Hertelendy Ferenc országgyűlési képviselőre ürített poharat, éltotvo az ünnepély szónokát, aki Zalavármegye közönségének Deák Ferenc emléke iránt érzett kogyeletét s a nagy férfiú érdemeit remek beszédében tolmácsolta és méltatta. A lakoma alatt érkezeti Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter üdvözlő távirata, amelyet Dr. Jankovich László gróf főispán olvasott fel, a jelenvoltak a minisztert zajosan megéljenezték. Ezután Bellosovich, Varasd vármegye alispánja emelt szót. Miután magyarul nem tud, horvátul beszélt s a magyar-horvát testvériségre ürített poharat. Brcitenfeld varasdi polgármester magyarul szólalt fel s a magyar nemzetet, a magyar és horvát nép barátságát óhajtva, éltette. A horvát vendégek lelkes beszédei mély benyomást s lelkesedéHt keltettek. Koller Sándor veszprénimogyei főjegyző vármegyéje nevóben Zalavármegyo közönségére ürített poharat. A Kaszinó estélye. A zalaegerszegi kaszinó a Deák Ferenc emlékére rendezett ünnepségek befejezéséül tegnap estélyt adott, amelyen a társaságnak ugy helybeli mint vidéki tagjai közül sokan jelentek meg. Az estély táncmulatsággal van összekötve s a fiatalság vidáman igyekszik befejezni a szép napot. A mulatság lapunk zártakor kezdődött; annak lefolyásáról részletes tudósítást tehát csak jövő számunkban adhatunk. Ünnep után Ila az általános benyomásról akarunk számot, adni, az ünnepélyt magasztosnak, Deák Ferenc emlékéhez és Zalavármegyóhoz móltónak kell mondanunk. Lelkesült hangulat uralt minden szivet, amely az áhítatig fokozódott Dr. István Vilmos megvés püspök hazafias érzéstől áthatott pásztor levelének olvasásánál s kitört a remek beszédek alatt. Közvetlenség, igazi mély érzés jellemezte az általános hangulatot. Nem volt egyetlen dissonáns hang s nem zavarta más az ünnepélyt, mint az eső, amely a legszebb,legmagasztosabb jelenetet: a szobor körüli ünnepséget majdnem meghiúsította. Gróf Széchenyi Béla azonban kijelentette, hogy a tudományos akadémia koszorúját az eső dacára is személyesen toszi le a szoborra; s a közönség mise után, nem törődve a szakadó záporral, a szoborhoz vonult. Külön meg kell emlékeznünk a mise alatti énekszámokról. A kar ezúttal elég jó volt, ami Sehill Imre kántor érdeme. Remek volt Skublics Antika énekszáma s Stökl Adolfné szólói. Ifj. Czukelter Lajos joghallgató által előadott, még a kuruc időkből származó ének elragadóan szép ós áhítatot keltő volt. A közgyűlés lefolyásáról fent bőven szóltunk. A gyűlés hangulata valósággál templomi volt. ' Hertelendy beszédére pedig egy mesteri szónoklat, amely belekapott a szivekbe s a lelkesedés hangjait csalta az ajkakra. A díszebéden a fehér asztal mellett vidám i lett az ünneplő közönség. Az elhangzott pohárköszöntők komoly szónoki beszédek voltak s a vidám hangulatot fokozta a lelkesülés. Zalavármogye mindig büszkeséggel említheti fel a kegyeletnek ezt az ünnepét, amelyen őszintén nyilatkozott meg hazafias érzése, kegyelete s amelynek rendezése méltó keretben juttatta kifejezésre a községnek ezen érzelmeit. Azt hisszük, hogy vendégeink jó emlékekkel, kedvező benyomással s omellvidett hangulattal távozlak el tőlünk. Deák Ferenc rokonsága. A „B. II." érdekes adatokat közöl Vurgyas. K/iidre tollából Deák Ferenc [rokonságáról, anie lyekot kivonatosan az alábbiakban ismertetünk, bár Zalavármegvében ezek meglehetősen ismeretesek. Előre bocsátjuk, hogy a Vargyas Endre állal közölt származási rendbe hiba csúszott be, amennyiben Deák Szidónia leszánnazói közül Kozáry Lajos családja kimaradt. Ezt alább korrigáltuk. Vargyas szerint a Deák család Zsitkóczról származott s elei ökörkeroskedők voltak. A nemességszerzők Mihály és Péter voltak. Mihály 1. Lipót alatt katonáskodott s mint huszárezredes a 11. huszárezredet alapította. Póter a király Íródeákja, később tör vény biró volt. A Deák család mostani címere: kék mezőben nyitott könyv, melyben (igy kar lúdtollal törvényeket, ír. Felül a sisakon egy kinyújtott kar buzogányt tart. Ez a eitner azonban Mihály és I'óter összevont, címere, mert Mihály magtalanul halt el. Péter kétszer nősült. Első neje volt Zajgár Zsuzsánna, a második Habos Eva. Fgy fia maradt,: Gábor. Deák Gábor felesége a szépségéről és azollome.sségéről hires Hertelendy Anna volt. Deák Gábornak két fia maradt: Ferenc és Jóesef. Idősb Doák Ferenc neje szarvaskondi Sibrik Erzsébet volt. Ebből a házasságból származott: 1. Klára férjezett Uszterhubor Józsfcné, a ki magtalanul halt el. 2. Antal, a pozsonyi diétákról ismeretes követ, a ki, mint nőtlen ember, szintén utódok nélkül halt el. 3. Jozefa, férjezett, nemeskéri Kiss Józszofné, kinek három fia maradt: Zsigmond, Vince ós Ede, kik már mind elhaltak, de maradtak gyermekeik, köztük nemeskéri Kiss Pál földuiivelésügyi államtitkár. Leányai közül egyik férjezett Nedeczky Lajosné voll, kinek gyermekei: István, Jenő és Ida, férjezett Szabadhegyi Sándorné. Másik leányának, férjezett Szeniczey Fennie,nének szintén több gyermeke maradt, úgymint: Ödön, Ákos és Josefa, férjezett Balassa Istvánné. 4. Ferenc, a haza bölcső. O volt, a család legifjabb tagja. Születése édesanyjának életébe került,. Apai ágon Deák Ferenc legközelebbi rokonai Deák Józsefnek István Katalinnal kötött házasságából származott gyermekei. Doák József gyer mekei voltak: I. Ogörgy festőművész, neje Prolel,ti Karolina. Gycrmokeik: a) Eduárd meghalt, b) Jenő, még él, neje boncodfoldi Lukáts Ilona; fiuk: ifjabb Deák Jenő, neje Kuthy Klára. 2. József, volt, szeptemvir, neje Fekete Sarolta, ennek fia Doák Mihály főmérnök, ő lakik az eredeti zalai,.írnoki Deák-kastélyban, felesége Königmnjer Vilma; fiai: Antal, János, Károly, leánya Emma. 3. Mihály, ezredes, magtalanul halt el, a badeni sírkertben fekszik. 4. Oábor őrnagy, nőtlenül halt cl Novarában. 5. Kata, férjezett Dezse Józsefné, leánya Dezse Ilona, férjezett Szabó Miklósné. 6. Teréz, férjezett Gáspár Józsefnó, családja kihalt. 7. Károly, neje Dervarios Zsuzsa. Erzsébet leánya, férjezett Kozáry Izidorné uláti unokái: Ilona, Kálmán, Vili és Róza. 8. Lajos, neje patyi Farkas Judith. Gyermekeik: a) József, neje Horváth Erzsike; ennek gyermekei: Viktor néptanító, Gabriella férjezett Kostyák Lajosné ós Lajos, b) Foreno, neje patakfalvi Lóránt Júlia, postafőtiszt Budapesten, o) Rozália, férjezett boncodföldi Lukács Sándorné; ennek gyermekei: Pál, István s Apollónia, özvegy (jíoőoze Tivadarné, Pál íia Zoltán, leánya Judith. d) Borhála, férjezett nagymarosi Nagy Józsefné, pusztamogyoródi löldbirtokosné; gyeimekei: Stelánia, férjezett Hegedűn Gyuláné csendőrfőhadnagynó, Erzsike és István, e) Mária országházi feh'igyelőuó, f) Péter, nagykanizsai rendőrkapitány, nője Asztalos Inná; gyermekeik : Zollán, Lajos, Endre, Gulő. g) Bálint magtalanul halt el. 9. Szidónia, férjezett Kozáry Lász-