Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-23 / 34. szám

1903. augusztus 15. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 3 Dienes Sándor (Nagykanizsa), 3 K. Ebenspanger J. (Perlak), Vugrincsics Boldizsár, Kollár Péter (Bellatincz), Kajser Lajos (Csáktornya), Dancs Géza (Bánokszentgyörgy), Brener Bernát, dr. Mayer Ferenc, Fürst János (Nagykanizsa), Polyák Mátyás (Csáktornya), Csabrendeki iparos kör, Jukkenkep Árpád (Lángviz), Herboly Géza (Zalaapáti), Cziczer Anicet 2—2 K. Kovács Gyula 1.50 f. Zala József, Skramarik József, Biichler Mór, özv. Banelly Vilmosné, dr. Zakál Lajos, N. N., Sostarics Pál, Kemény Fülöp, Hirschsohn Viktor, N. N. (Perlak), dr. Miszer Tamás, Weisz Béla, Dinschan Aladár, özv. Stampf Béláné (B.-Szentgyörgy), Goricsanecz György, Bors György, dr. Grosz Vilmos, Friedfeld Miksa, Friedfeld Henrik, Lausch Lipót (Légrád), Söjtöri János, Weisz Arnold, Bőhm Vilmos (Csabrendek), Tóth Sándor, Homokkomáröm község, füzvölgyi községbiró, Németszentmiklós, Langviz, Korpavár, Palin községek, Nagy János, Sshreiber Antal 1 — 1 K. Habus Mihály (Perlak) 60 f, Kutor János, Csató István, Haller Ernő, Haimer Lipót, Neusinger Béla, Neufeld Adolf 50—50 f. — N. N. (Perlak), Pintarics Pál, Weisz Vilmos 40—40 f. Weisz Salamon, Kramer Endre 30—30 f. — Schvarcz Ignác 25 f. — Dugovics (Csáktornya), Forgács István, Heimer Mór, Kramer Szeréna, öreg Tóth József 20—20 f. A vármegyeházból. A folyó évi szeptember hó 14-én tartandó törvényhatósági bizottsági rendes közgyűlésre az 1904. évi megyei költségvetés megállapítása tárgyában teendő véleményes jelentés elkészítése végett az állandó választmány ülése az 1886. évi XXI-ik t.-c. 17. §-a értelmében folyó évi augusztus hó 31-én, ugyan a fent kitett közgyűlésen felveendő egyéb törvényhatósági ügyek közgyűlési tárgyalásának elkészítése végett pedig az állandó választmányi ülés folyó évi szeptember hó 15-én mindenkor d. e. 9 órakor Zalaegerszegen a vármegyeház gyűléstermében fog megtartatni. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Eisner Mór budapesti lakós ügyvédi Írnokot a balatonfüredi járásbírósághoz végrehajtóvá nevezte ki. Városi közgyűlés. Zalaegerszeg r. t. város képviselőtestülete 22-én rendes közgyűlést tartott, amelynek legfontosabb tárgyát az 1904. évi költségelőirányzat képezte, amelyet külön cikkben közöltünk. — A képviselőtestület felirt a kereskedelmi miniszterhez, hogy a vásártér megnagyobbításához szükséges terület kisajátítása iránti eljárást rendelje el. — Tudomásul vette a polgármester azon jelentését, hogy a város érdekében a honvédelmi íminiszternél járt, aki megígérte, hogy a legszükségesebb pótépitkezések teljesítése esetén a várossal a laktanyára vonatkozó szerződést megköti. A közoktatásügyi minisztériumban az iskolaépítkezésekre szintén helyeztek némi segélyt kilátásba. A kereskedelmi minisztériumban a tervbe vett kövezetvám ellen érdemleges kifogást nem tettek. Zászlószegek megváltása. A zalaegerszegi kath. legényegylethez zászlószegek megváltása cimén a következő adományok folytak be : Csertán Károlyné 200 K, Rutich Józsefné, Sztaniszlavszky Adolf 20—20 K, Zalaegerszeg vidéki hitelszövetkezet, Zalaegerszegi takarékpénztár, dr. Sziillő Géza (Budapest), dr. Lukonich Gábor (Sümeg), Szily Dezső (Ollár), Takács Jenő (Tapolcza), dr. Háry István, zalaegerszegi Ipartestület, Buzáth Ferenc (Budapest), Farkas József (Söjtör), Schápy József (N.-Narda), Dancsecs János (Páka) 10—10 K, pinkafői legényegylet, Kelemen István (Csehimindszent), körmendi legényegylet, szentendrei legényegylet, Kőnígmayer János, komáromi legényegylet 6—6 K. Táncsics József (Bagód), Deák Mihály, Viosz Ferenc (Nagykanizsa), Gaál István (Kerkaszentmiklós), Ján Ferenc, Winhoffer Dezső (Salomvár), Monspart István, Tuczy János, Székely Emil (Alsólendva), bajai legényegylet, Pirity Gáspár, Volper Pál, Kovács Rezső (Perlak), Tóth János (Szécsisziget) 5—5 K. Gombás Elek (Gerse), Rosenkranz János, Bakonyi József (Csurgó), Bogyay György, Bődy Zoltán, Rathner Mihály (Pinkafő), Csesznák nővérek, Faiszt Lajos (Szombathely), Hajmásy Imre, Desics Géza (Szentgyörgy), Pál József, Fitos Anna, Perényi Antal (Körmend), Csornai Legényegylet, Fahrner Márton (Besenyő), Kocsis Sándor, Csirisnyák József (Salomvár), Gallé Lajos 4—4 K, Magyarász Nándor (Ják), Paukovics Györgyné, Kaszás Kálmán, Ham János (Rábaszentmárton) 3—3 | K, Szakovics József (Csendlak), Moser Anna, j legényegyesiilet (Tulnaosora), Fritz Nándor (Pinkafő), L mdhoffer József (Pinkatő), Fülöp József, Iker István (Páka), szegszádi legényegylet, Kőberl Ferenc (Németkeresztur), Erdős Gézáné, Porpácai Lajos (Bucsuszentlászló), Schmidt István (Pusztamagyaród), Veljacsek László, Laskovitz Ferenc (Letenye), Róka nővérek, Szilner József (Tárnok) 2—2 K, Esső Józsefné 1 K. Eljegyzés. Domby Imre zalaegerszegi kir. törvényszéki jegyző eljegyezte Rutich Margit kisasszonyt, Rutich Béla pusztakápolnai kasznár kedves leányát. Az állami főgimnáziumban a javító-, pótló-, magán- és felvételi vizsgálatok augusztus 30. és 31-én, a beiratások pedig szeptember 1., 2., és 3-án lesznek. Beiratkozásnál minden tanuló személyesen a szülő vagy gyám kíséretében tartozik az igazgatóságnál jelentkezni, Írásbeli jelentkezésnek helye nincs. A gimnázium I. osztályába csak oly tanuló vehető fel, ki 9 évét már betöltötte. A felvételnél bemutatandók: 1) születési bizonyítvány (csak olyanoknál, akik első ízben iratkoznak be az intézetbe), 2) az előző iskolai évről szóló osztálybizonyítvány, vagy az elemi iskola IV. osztályáról való értesítőkönyvecske, 3) ujraoltási bizonyítvány, 4) a rend és fegyelmi szabályok (ha a jelentkező az előbbi évben máitanulója volt az intézetnek). Minden tanuló beiratkozáskor a a következő díjakat fizeti: 8 K felvételi díjat, 2 K ifjúsági könyvtári díjat, 2 K értesítő díjat és 2 K énekdíjat. E díjak alól egy tanuló sem menthető fel. Az egész évi tandíj 60 K, mely négy részletben fizethető, az első legkésőbb október 15-ig. Szegénysorsú és jó előmeneteld tanulók tandíjmentességért folyamodhatnak az igazgatósághoz cimzett és nála szeptember 15-ig benyújtandó kérvénnyel. Iskolai értesítés. A zalaegerszegi felső kereskedelmi iskolánál az 1903/4-ik iskolai évi beiratások szeptember hó 1., 2., és 3-ik napjain d. e. 9—12-ig és d. u. 2—4-ig lesznek A szabályszerű előadás szoptember 4-én reggel 8 órakor tartandó Veni Sancte-val veszi kezdetét. A beiratást megelőzőleg augusztus 31-én délelőtt 8—12-ig és d. u. 2—5-ig lesznek a javító vizsgálatok. — A beiratásra a tanulók szülőjük vagy azok helyettesének kiséretében megjelenni s kivétel nélkül az előző évről szóló iskolai bizonyítványukat beadni, azok pedig, akik a tanintézetnél első ízben iratkoznak be, az ujraoltásról szóló orvosi bizonyítványt, valamint kekeresztlevelüket, illetőleg születési bizonyítványukat bemutatni tartoznak. A tandíj félévenkint 25 K; ezen felül minden tanuló kivétel nélkül a beiratás alkalmával 15 K felvételi díjat tartozik fizetni. Szegénysorsu, jó viseletű tanulók tandíjmentességért csak abban az esetben folyamodhatnak, ha a megelőző évi iskolai bizonyítványukban a rendes tantárgyakból több vagy annyi jeles és jó jegyük van, mint elégséges. Tandíjmentességért a kérvény az intézet igazgatójához cimezve, a beiratáskor nála adandó be; a kérvényhez egy évnél nem régibb keletű szegénységi vagy vagyontalansági bizonyítvány csatolandó, kiállítva az illetékes községi elöljáróság részéről. A tandíjmentességben részesülő tanulók a segítő egyesület részéről a szükséges tankönyveket megkapják. Zalaegerszeg, 1903. augusztus 19. — Udvardy Ignác, a felsőkereskedelmi iskola igazgatója. Nagykanizsa város képviselőtestülete Vécsey Zsigmond polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen Deák Ferenc születése százéves évfordulójának megünneplését elhatározták és egy bizottságot küldöttek ki az ünnepi programm egybeállítására. — Minthogy az állam a Duuántul törökpipa- és szivarka dohánygyárat akar felállítani, a közgyűlés küldöttségileg kéri fel a pénzügyminisztert, hogy a szóban forgó dohánygyárat Nagykanizsán állíttassa fel. — A Deák Ferenc ösztöndíjra a pénzügyi bizottság javaslatához képest a közgyűlés kétszáz koronát szavazott meg. — A gimnáziumban a párhuzamos Il-ik osztály felállításával szükséglendő tanári állás költségét megszavazták. — Végül megállapították a közkórház jövő évi költségvetését, amelyen a megelőző évihez képest csak azt a változtatást tették, hogy a bennlakó orvos fizetését 1400 koronára emelték fel. A sümegi iskolaszék f. hó 15-én Eitner Sándor elnök elnöklésével tartott ülésén tudomásul ! vette, hogy Vendel Jánosné tanítónőt a vallásés közoktatásügyi miniszter nyugdíjazta, BarÉbás Ernő tanító pedig Kisczellre kántortanítónak választatott meg s igy állásáról lemondott. Az iskolaszék ugy a nyugdíjaztatást, mint a lemondást tudomásul vette s az igy megüresedett állásokra Tulok Aliz helyettes tanítónőt és Hajós Sándor segédtanítót léptette elő, a megüresedett, két segédtanítói állást pedig pályázat utján tölti be. t KanoVÍC8 György. Egy érdemes tanférfiu halálának szomorú hirét vettük, Kanovics György, a balatonfüredi Erzsébet-szeretetház igazgatója halt meg f. hó 13-án, 60 éves korában. Az elhunyt igazgató a szegény árva gyermakeknek igazán szerető atyjuk volt, nem csak az intézetben, hanem akkor is, mikor az élet küzdelmei közé bocsájtotta ki a növendéket. A társadalomban pedig kedves megnyerő modorával, nemesen érző szivével mindenki előtt általános tiszteletet ós szeretetet vivott ki magának. Gyászos ravatalánál nemcsak vigasztalhatlan családja zokog, s nem egyedül az árván maradt árva fiuk könyeznek, de részt vesznek az igazi s őszinte gyászban messze vidéken, számtalan sokan, a kik a megboldogultat életében szeretni, becsülni tanulták. Temetemése Nagyboldogasszony napján délután 3 órakor volt Arácson. Tombola estély. A novai ifjúság folyó évi aug. hó 30-án Nován a nagyvendéglő fényesen diszitett termében tánccal éa világpostával egybekötött tombola-estélyt rendez. Az ünnepély műsora: >. Megnyitó, tartja: Fazekas Vilmos. 2. Alkalmi Óda, előadja: Csizmazia György. 3. Deák Ferenc életrajza, előadja : Fazekas Vilmos. 4. 67-iki kiegyezési felirat, felolvassa: Vucsák Sándor. Tombola. Tánc. Világposta. Az ünnepély tiszta jövedelme vármegyénk közönsége által Deák Ferenc születése 100-ik évfordulója alkalmával, hazánk nagy bölcsének emlékezetére létesítendő Deák Ferenc tanulmányi ösztöndijalap javára fordittatik. Az ünnepélyre személyjegy 1 korona, családjegy 2 korona, tombolajegy 20 fillér. Az ünnepély kezdete 7 órakor. Anyakönyvi kinevezés. A belügyminisztérium a pacsai anyakönyvi kerületbe Majercsik Sándor s a nemespécseli kerületbe Cséry Zoltán okleveles jegyzőket anyakönyvezetőkké nevezte ki. Dohánygyár Nagykanizsán. A városok mind igyekeznek ebben a szomorú gazdasági pangásban a népnek uj keresetforrásokat nyítani. Gyárakat alapítanak, szubvencionálnak, állami kedvezmények után járnak. üiS aki kór, rendesen kap is, ha sokáig kell is a türelem mécsesét élesztgetni. Nagykanizsa, a Dunántul egyik legélénkebb kereskedelmi góezpontja, minden eszközt ügyesen felhasznál arra, hogy a visszaeső forgalmat fellendítse. Legújabban az intézők azon fáradoznak, hogy dohánygyárat szerezzenek a városnak. Helyes gondolat, okos terv. Részünkről csak örülünk, ha a vármegye legjelentékenyebb városa gazdaságilag erősödik, emelkedik. Emellett azonban kénytelen kelletlen is eszünkbe jut a vármegye székhelyének, Göcsej fővárosának elhagyatottsága. Zalaegerszeg kereskedelmi góczpont soha sem lehet, hanem központja a szegény embereknek, akik részére uj keresetforrás nem kínálkozik. Ide is elkelne valami olyan gyár, a hol a szegény nép kenyeret kereshetne. Mi azonban mindenünnen lekésünk. Vasárnapi munkaszünet. A vasárnapi munkaszünetről szóló 28559/903. számú kereskedelmi miniszteri rendeletet f. hó 16-án városunkban is életbeléptették. — Mint már ilyen alkalmakkor történni szokott, a közönség közt nagy konaternációt idézett elő ez újítás. A kis városi ember konservativ, ragaszkodik a szokásaihoz. A kereskedők ós iparosok zavarban voltak, mert nem tudtak eligazodni a rendelet határozmányain. Sokan ugy magyarázták, hogy általában véve zárva maradnak az üzletek s csak a kivétel alá eső kereskedések tarthatók a meghatározott időig nyitva. Végre ráakadtak arra a passusra, mely kimondja, hogy vidéken minden üzlet általában nyitva tartható délelőtt 10 óráig. Ebben aztán megnyugodtak. A miniszteri rendeletnek nagy hibáját képezi az a rendelkezés, hogy a pékek déli 10 illetve 12 órától kezdve, a következő nap, vagyis hétfő reggeli 6 óráig nem kezdhetik meg iparuk folytatását. Ennek a rendelkezésnek főként a fogyasztóközönség látja kárát, amennyiben hétfőn semmiféle péksüteményt sem kaphatunk. És ez, bálcsekélységnek tűnik föl az első pillanatra, okozta