Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-02 / 31. szám

1903. augusztus 2. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 5 községbiró gyűjtő ívén: Fridrich Antal 1 K; Schüulje, Gyömörey, Sáska Dániel 20—20 f, Árnstein Móric 10 f. Eljegyzés. Dr. Kovács Gyula zalaegerszegi áll. főgymnásiumi tanár eljegyezteSeidl Angyalka kisasszonyt, Seidl Gyula gépgyáros leányát Verseczen. Tanítónői kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Schmidt Júlia okleveles polgári iskolai tanítónőt az alsókubini állami polgári leányiskolához segédtanítónőnek nevezte ki. ioggyakornok kinevezése. A pécsi ítélőtábla elnöke Horváth Tivadar nagykanizsai lakós végzett joghallgatót a pécsi Ítélőtábla kerületébe díjtalan joggyakornokká nevezte ki. Óvónő áthelyezése. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszer Tankovics Mária perlaki állami óvónőt a solymári állami óvóhoz helyezte át. Köszönet és elismerés. Dr. Wlassics Gyula vallás- ós közoktatásügyi minister, a csáktornyai állami tanítóképző intézetben megtartott tanítói továbbképző tanfolyam befejezése alkalmából hozzá intézett üdvözlő táviratért szivélves levélben mondott köszönetet Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelőnek s általa a tanfolyamon résztvett összes tanároknak és tanítóknak. Ugyancsak a vallás- ós közoktatásügyi miniszter a csáktornyai állami tanítóképző intézetben megtartott i 902/3. tanévi tanképesítő vizsgálat vizsgáló bizottságának, nagy ügyszeretetéért és tapintatos eljárásáért, ezen vizsgáló bizottság elnökéhez, a vármegye királyi tanfelügyelőjéhez julius hó 16-án 50.853/1902. szám alatt intézett leiratában elismerését fejezte ki. Óvodai záróünnepélyek. A zalaegerszegi belvárosi és olai ovodákban a mult héten tartották meg a záróünnepélyeket, amelyeken részt vettek: Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelő, Hajik István felügyelő bizottsági elnök, a íelügyelő bizottság több nőtagja, a város képviseletében Várhidy Lajos polgármester. A megjelenteket Hajik István f. b. elnök fogadta és szívélyesen üdvözölte. — Az apróságok ünnepe olyan kedves, annyira megragadó, hogy az érző szívű emberre a legközvetlenebb hatással van. A gyermek az élet poézise s amit ártatlan szivével érez, apró ajkaival elmond, ügyetlen kezecskéivel végez, mind a szívhez szól, szeretetre ösztönöz. Akik végighallgatták a kis ovodások verseit, végig nézték kedves játékaikat, az elismerés legmelegebb hangján emlékeznek meg a város ovodáinak vezetéséről. Szeretetteljes gond ós figyelem veszi körül a kisdedeket s az anyák nyugodtan bizhatják kincseiket ezekre az intézetekre ; a város pedig szívesen hozhat áldozatot a kisdedek gondozásáért. A gyermek a jelen öröme, a jövő reménye; a kisdedek nevelése az élet legnemesebb, legönzetlenebb célja. Az értük hozott áldozat megtérül a jövő nemzedék testi ós lelki tulajdonságainak tökéletesedésében. Elismerésünket és hálánkat fejezzük ki az óvodát fenntartó közönségnek, a felügyelő bizottságnak s különösen az óvónőknek, akik gyermekeinket szeretettel gondozzák, tanítják. — A belvárosi ovodába száznál több, az olai óvodába 40 gyermek jár be és valamennyin meglátszik a nevelés hatása. Az olai ovodás gyermekek apró kézimunkái peddig arról a ritka türelemről is tanúskodnak, amelylyel az aprókat a munkához szoktatják. Templom épités. A helybeli izr. hitközség uj templomának építése serényen folyik. Annyira haladtak már a munkálatokkal, hogy a tornyok építését is megkezdték. Az őszre aligha készen nem lesz. Alapszabály jóváhagyás. A m. kir. belügyminiszter a bellatinczi polgári olvasókör alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. Adomány. A zalaegerszegi takarókpénztár r. társaság a f. évi augusztus 15-én rendezendő tanonc munka-kiállítás alkalmával kiosztandó jutalmazásokra 25 koronát volt szives adományozni, melyért a zalaegerszegi ipartestület elnöksége ez uton mond hálás köszönetet. Gasparics Márk emléke. Horvát ajkú franciskánus barát volt Gasparics Márk, de magyar volt szivben s a magyar ügyért a szabadságharc után vértanú halált szenvedett. Drávaegyház község elöljárósága a vértanú emlékére Perlak község piacán emelt szobor kerítésének a drávaegyházi szülőházán levő emléktábla kijavításának költségeire gyűjtést indított. A hazafias felhívás, amelyet olvasóink áldozatkészségébe ajánlunk, igy szól: „ötvenszer övezett ko- ' szorut a martir hősnek sírjára a fakadó virág, ötven éve immár annak, hogy a pozsonyi paic téren vértanú halált halt a franciskánus Gasparics Márk, kinek hazaszeretete példát ritkító a nemzetek történelmében, ki bár horvát ajkú szülök gyermeke volt, de kebelében magyar sziv dobogott s ajka a szabadság szent igéjét hirdette. Az volt a bűne, miért neki is, miként a többi jóknak, a „legjobbjainknak" meghalni kellett. Ötven év nagy idő, s az emlék mit Perlak piac terére az utókor emelt, még mindig bekeritetlenül, alapzat nélkül áll s a tábla, melylyel községünkben levő szülőházát megjelölte, romlásnak indul olyannyira, hogy maholnap nem a hálás megemlékezés jellegét viseli. Nem kincseket kérünk nemes Zalavármegye közönségétől, csekély összegre van szükségünk, hogy célunkat elérjük, elég ha a vármegye minden polgára csak pár fillérrel járul is hozzá s akkor szeptember 3-án mint a martir hős halálának ötven éves évfordulóján annak felemelt s feldíszített emlékoszlopa és táblája büszkén fogja itt a határon a szomszéd nemzetiségnek és az egész világnak hirdeti, hogy Magyarország hű fiairól megfeledkezni nem tud." — A gyűjtött összeget Drávaegyház község cimére kell küldeni. Női kereskedelmi tanfolyam. A Zalaegerszegen szervezendő női kereskedelmi tanfolyamra vonatkozólag Kászonyi Mihály polg. leányiskolái igazgató a következő felhívást teszi közzzó: »A zalaegerszegi állami polgári leányiskolánál az 1903/4. tanév elején női kereskedelmi tanfolyamot szándékozunk szervezni, feltéve, hogy a tanfolyamra elegendő számú növendék jelentkezik. A női kereskedelmi tanfolyam célja: azon kereskedelmi szak- és irodai főbb ismeretek, valamint gyakorlati ügyességek elsajátítása, a melyekre az életben a nőknek akár mint könyvvivőknek, pénz tárnokoknak, levelezőknek s egyéb üzleti alkalmazottaknak, akár mint a család tagjainak, pl. az üzletben az apa, vagy férj helyettesítése alkalmából szükségük van. A női kereskedelmi tanfolyam 10 hónapig tart. Tandíj egész évre 100-, beiratási díj 10 korona. A tandíj vagy egyszerre, vagy negyedévenkint, esetleg 10 koronás havi részletekben is fizethető. A női kereskedelmi tanfolyamba oly növendékek vétetnek fel, a kik a polgári vagy felsőbb leányiskola és leánygymnasium negyedik, vagy a felső leányiskola második osztályát sikerrel végezték, avagy megfelelő előképzettségüket a magyar nyelvből, számtan- és földrajzból felvételi vizsgálattal igazolják. A felvételi vizsgálatnál megkívánandó: 1. a magyar nyelv ismerete alak- ós mondattanilag s jártasság a fogalmazásban; 2. számtanból jártasság a négy alapmíveletben egész- és törtszámokkal és hármas szabályhoz tartozó feladatok megfejtése; 3. földrajzból Európa, különös tekintettel Magyarországra, továbbá Ázsia és Amerika leiró földrajza általános vonásokban, végül Afrika és Ausztrália átnézetileg. A női kereskedelmi tanfolyamban tanítandó tárgyak: A) rendes tantárgyak: kereskedelmi számtan, könyvvitel, kereskedelmi és váltóismeret, irodai munkálatok és kereskedelmi levelezés; német nyelv és levelezés, kereskedelmi földrajz és áruismeret, gyorsírás, szépírás; B) rendkívüli tantárgy: gépírás. A tanfolyamban a tanítást szakképzett tanerők fogják teljesíteni s a növendékeknél a felügyeletet a polgári leányiskola egyik tanítónője fogja gyakorolni. A tanfolyamra való jeletkezések és megkeresések alulírotthoz intézendők. Kászonyi Mihály igazgató. Átvonuló katonák. A manőverek idején egymást érik a különféle katonai csapatok. Az egyes elkülönítmények igyekeznek az ezredtörzsekhez csatlakozni. A mult héten a nagykanizsai 48-ik gyalogezred 2-ik zászlóalja vonult a városon keresztül Körmend felé. Zalaegerszegre csütörtökön délben érkeztek s pénteken reggel meneteltek tovább. Körmendről szombaton reggel indultak s még aznap Szombathelyre értek, a honnau 2-ikán Sopronba mennek. Az átvonuló zászlóalj 16 tisztből és 280 legényből állt. Jutalmazás. A helybeli önk. tűzoltó egyesület választmánya azokat a csapatbeli tűzoltókat, a kik a f. évi április 12—13-iki árvízveszély alkalmával az árviz sújtotta lakósságnak segélyt nyújtottak s a veszélyeztetett helyeken a kilakosítás körül önfeláldozóan munkálkodtak, a Hanty Károly-féle alapítványból megjutalmazta. Unger Ferenc s Pregli Antal 20—20 K, Heigli János, Herényi Ferenc s Csizmazia Miklós 10—10 K jutalmat kaptak. Anyakönyvi kinevezés. A m. kir. belügyminiszter a baksa—győrfai anyakönyvi kerületbe Kulcsár Miklós segédjegyzőt ós a turnischai anyakönyvi kerületbe Tóth Géza segédjegyzőt, a monostorapáti anyakönyvi kerületbe Krakker Henrich jegyzőt anyakönyvvezető helyettesekké kinevezte ós őket a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. Névmagyarosítás. A m. kir. belügyminiszter Poszavecz Pál drávaszentiváni lakós vezetéknevének Pásztori-m kért átváltoztatását megengedte. Birói kinevezés. Ő felsége a király Gyenes Sándor újpesti járásbirósági jegyzőt a nagykanizsai kir. törvényszékhez albiróvá nevezte ki. Közigazgatási tanfolyam internátusa. A szombathelyi községi közigazgatási tanfolyam hallgatói részére internátust állítanak fel. A terveket a belügyminisztérium, mint értesülünk, jóváhagyta ugy, hogy ez az áldásos intézet, mely jórészt Szombathely város áldozatkészségének köszönheti majd létét, már a folyó tanévre megnyilikAz internátusban a szegényebb sorsú hallgatók ingyenes teljes ellátásban részesültek. Zalaegerszegi ipartermékek a debreczeni kiállításon. Kovács István zalaegerszegi cipészmester a debreczeni bőripari kiállításra több férfi és női cipőt küld be. A kiállítandó tárgyak, amelyeket Kovács István üzletében mindenki megszemlélhet, bármely elsőrangií fővárosi cipészműhelynek díszére válnának. Nagyreményű ifjú. Horváth Vinoe jánosfalui 15 éves suhanc még szép kariért csinálhat, ha a javító intézet bele nem avatkozik az életébe. Minden áron paripára szeretett volna szert tenni, hogy bejárhassa szóles e világot. Zalaujváron lakó Pintarics gazda szobáját feltörte s lószerszámot szerzett magának. Azután Mihalics János gazda szürke lovát csipte el s elvágtatott rajta. Pénz már volt a zsebében, mert Spolarics Imre bugyellárisát is elemelte, 26 korona pénzzel együtt. A csendőrök azonban nyomába akadtak a derék ifjúnak, aki a zsákmányt elbocsátotta, de maga megszökött. Kilakoltatás sommás uton. Horváth János pakodi lakósnak valami összekülömbözése volt a házi gazdájával, a miért ki akarta rakatni a lakásból. Horváth azonban nem akart kimenni, mire a haragos házigazda a község birájához fordult panaszával s kérte, hogy ez törvényadta hatalmával távolítsa el a lakót. Varga János községbiró tényleg oda is ment s Horvát uramat cók-mókjával együtt kirakatta az utcára. Ez most hivatalos hatalommal való visszaélés miatt tett följelentést a községbiró ellen. Roszlelküség. Ebedli József csáesihegyi birtokos szőlőjében eddig ismeretlen tettes 253 db szőlőoltványt kitördelt a minap, mi által a tulajdonosnak mintegy 120 korona tényleges kárt okozott. A károsult panaszára a csendőrség megindította a nyomozást, de ezideig eredménytelenül. Tolvaj arató., Bölecz István, Jandó László, Gál János és Árkus István aratással voltak elfoglalva egyik pusztaszentlászlói birtokon. Ruháikat a föld végében hagyták, mint ez már szokásban van. Rosta István pusztaedericsi lakós, aki a szomszédos földeken aratott, kileste az alkalmat, míg amazok messze eltávoztak, odasompolygott az őrizetlenül hagyott ruhákhoz, azokat átkutatta ós mindazt, amit azokban talált: pipát, dohányzsacskót, erszényt, ellopott. Károsultak panaszára a csendőrség megkezdte a nyomozást és sikerült is a tettest kinyomozni, a ki kérdőre vonatván, töredelmesen beismerte a lopást. Átadták a büntető bíróságnak. Késelés. Nagyban mulattak a legények a minap a zalaistvándi korcsmában. Hozatták a bort, szólt a zene s a táncból is kivették a részüket. Ugy éjfél tájban, mikor a fők kezdtek már nehezülni, egyik legény kiállott a korosmaszoba közepére s harsány hangon elkiáltotta magát, hogy hát a kinek kurázsija van, lépjen ki, mert ő még akar ma verekedni. Csakhamar akadt társa nem egy, de több. A legények elkezdtek dulakodni s egymást a földhöz vágni. A ki a földön hempergett, lájblija zsebébe nyúlt a bicskáért és ugy találomra beleszúrt a hozzá legközelebb állóba. Majd a második, harmadik