Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-07-26 / 30. szám

1903. julius 3. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« S tiíai rendszerünk hiányait legjobban ismerő tisztviselők, nézeteik nyilvánításával sok helyén való újítást eszközölhetnek ki. Ily irányban különben talán az ország egyetlen jegyzői egylete sem fejt ki akkora tevékenységet, mint a zalavármegyei s a jegyzők helyzetének javítása érdekében folytatott küzdelemben is mindig legelői járt. A csütörtökön lefolyt közgyűlésről részletes tudósításunk a kővetkező: Kovács Gyula elnök a gyűlést 10 órakor nyitotta meg s első sorban örömének adott ki­fejezést, hogy az egylet tagjainak legnagyobb része megjelent; azután bejelenti, hogy Csertán Károly alispán és Árvay Lajos lőjegyző elfog­laltságuk miatt nem jelenhettek meg, a közgyű­lést üdvözlik. A jegyzőkönyv hitelesítésére Grűnfeld Béla és Piichta Kálmán küldettek ki. A tárgysor előtt Kapdebó István csapoki jegyző kért szót. Méltatta az egylet közszeretet­ben álló elnökének és főjegyzőjének fáradtságot nem ismerő munkásságát; 'különösen kiemelve azt, hogy a választmány a jegyzők helyzetének javítása érdekében memorandumot dolgozott ki, amelyuek üdvös eredményét nemcsak itthon, hanem az egész sajtóban, a más vármegyékben megindult mozgalomban is észrevehettük. Indít­ványozza tehát, hogy a közgyűlés ezért a lelkes munkásságőrt ós ügybuzgóságórt fejezze ki köszönetét az elnöknek, a főjegyzőnek s a választ­mánynak. — Az indítványt a közgyűlés egyhan­gúlag elfogadta. Ezután Kovács Gyula elnök megemlékezett arról, hogy Gaál Miklós pacsai járási főszolga­bíró a közgyűlés napján ülte meg szolgálatának 40-ik évfordulóját. A közgyűlés a jubiláns fő­szolgabírót táviratilag üdvözölte. Az egylet főjegyzője bemutatta a mult köz­gyűlésről felvett jegyzőkönyvet, amely tudomásul vétetett s hitelesíttetett. Az elnök felolvasta évi jelentését, amelyet lapunk más helyén közlünk. Az 1902. óvi zárszámadást 1434 korona 28 fillér bevétellel, 1059 korona 68 fillér kiadással, 374 korona 60 fillér pénztári maradványnyal a közgyűlés elfogadta. Elhatároztatott, hogy a 2167 koronára rúgó tagdíj hátralékok per útján hajtassanak be. Az 1904. évi költségvetés 2668 korona 73 fillér bevétellel ós 1059 korona 68 fillér kiadással fogadtatott el. A magyarországi községi és körjegyzők orszá­gos központi egyletének járó tagsági díjak utal­ványoztalak. Az országos egylot nyilatkozatot kért a jegyzői és gyámügyi ügyviteli szabályzatok mikénti módosítására és a vármegyei tisztviselőkkel való mikénti egyesülésre és együtt működésre vonatko­zólag. Az első kérdésre Keie György tollából szár­mazó terjed :!mes választ adlak; a második kér­désre pedig azt a véleményt terjeszti az egylet az országos egyesülethez, hogy a jegyzői egyletek Írassák be elnökeiket a »Közigazgatási tisztvi­selők orszígos egyesületó«-be s ezek által kép­viseltessék ott magukat. Ez legyen a válasz a közigazgatási tisztviselők által nyújtott barátságos kézszorításra. A közgyűlés az »Erzsóbet segítő egyesülete megalakítását szorgalmazza a központi egyletnél. Indítvány tétetett, hogy az egylet fejezze ki köszönetét Dr. Jankóvicli László gróf főispán, Csertán Károly alispán, Árvay Lajos főjegyző, Szily Dozső, Háczky Kálmán és Dr. Haudek Ágoston törvényhatósági bizattsági tag uraknak azért a szíves támogatásért, amelyben a jegyzők ügyét a magánmunkálatok díjszabásának meg állapítása s egyéb fontos kérdésekben részesítet ­ték. Az indítvány egyhangú lelkesedéssel el­fogadtatván, az egylet köszönete jegyzőkönyvbe foglaltatott; egyszersmind megbizatott az elnök, hogy a köszönetet Írásban is tolmácsolja. Szemző Zsigmond indítványára megkereste a közgyűlés Zalavármegye alispánját, hogy az érvényben levő megyei szagályrendeleteket gyűj­tesse össze. Ugyanannak indítványára megkeresést intézett az egylet a zalaegerszegi m. kir. pénzügyigaz­gatósághoz, hogy a tőkekamatadó kivetési laj­strom hitelesítése előtt a hitelező lakhelyét nyomoztassa ki s állapíttassa meg, hogy annak jövödelme a 630 K minimumot eléri-e? Az egylet tiltakozik az országos jegyzői egylet központi választmányának azon eljárása elien, hogy a „Magyar Hirlap"-ot hivatatalos lap jellegével ruházta fel, mert evvel hatáskörét túllépte. ÍYY. országos egyesület közgyűlése ugyanis csak arra hatalmazta fel a választmányt, hogy tanácskozásokat folytasson aziránt, vájjon külön politikai napilap alapíttassők-e, vagy egy már fennálló lappal köttessék szerződés. Az ugocsai jegyzői egyletnek azon indítványa felett, hogy országos jegyzői kongressus tartassék, a közgyűlés a kedvezőtlen politikai viszonyok miatt napirendre tért. A betegsególyző pénztárnak azt az ajánlatát, liogy a tagsági díjakat és bírságokat a községi és körjegyzők a beszedett összeg 10°/ u-áuak átengedése fejében szedjék be, az egyesület nem találta elfogadhatónak. Búzás Sándor ós Molnár János tagdíjhátraléka töröltetett. Kovács Gyula elnök bemutatta a megyei és községi pótadók, valamint az útadó egyszerűbb kezelésére vonatkozó tervezetét s az ezekhez tartozó nyomtatványmintákat, amelyeket a köz­gyűlés elfogadott ős az alispánhoz felterjeszt. Az országos jegyzői közgyűlésre Kovács Gyula elnök, Kele György főjegyző, Kuinper Márton ós Neusidler Jenő tagok küldettek ki. — Igen, behívott, bezárta az ajtót, az ágy alá nézett. -— Kinyitotta a szekrényeket, hogy meggyő­ződjék, miszerint kettőjükön kívül senki sincsen a szobában. Zenaide tágra meresztett szemekkel nézett rám. — Ne csodálja, oz mindig igy vau, ha két ember titkon akar beozélni. — Kedves lányom, te már abban a korban vagy, hogy életem egyik titkát reád bizhatom. Őszintén megvallom, én még az anyámat nem hallottam komolyan beszélni, ép azért reszkettem az izgatottságtól. Nem titkolhatom tovább szüle­tésed titkát. A te apád nem Petur, hanem gróf Schmarnn volt, a hadügyminiszter. Itt olyan sirást rendeztünk, hogy ha valaki látta volna, fájdalmában megszakadt volna a szive. Fél óra múlva anyám erőt vett fájdalmán és folytatta tovább elbeszélését. - Ugy-e, nem itélsz el édes Zeuaideom, hiszen olyan fiatal voltam. Még egész gyermek Voltam, mikor hozzáerőszakoltak Peturhoz, Soh' sem szerettem, ükkor aztán mintha az ég kül­dötte volna, egy ulánus ezreddel idehelyezték gróf Schmarrnt, a ki akkor vezérkari százados volt. Fiatal, szép ember és engem halálosan szeretett. Oh, el is akart venni és én el is váltam volna Peturtól. — De — szóltam én közbe — a nemes gon­dolkodású férfiú nem akarta ezt az áldozatot elfogadni. — Igen — felelte Zenaide, szórói-szóra igy törtónt. Ugy-e az ő helyében ön is igy tett volna. — Ezen még nem gondolkoztam. — No hát az én apám ilyen volt. Aztán megvallotta az anyám, hogv ennek a szerelem­nek én vagyok a gyermeke és kért, hogy fog­laljam imáimba édes apám nevét. Ettől a nap­tól kezdve Petur urat könyörtelenül kitörültem az álmaimból ós buzgón imádkoztam grófSchmarrnórt. — És mit keres itt a papája? — Azt bizonyosan tudja, hogy a miniszteri tárcát letette. Most itt vásárolt egy birtokot ós itt fog állandóan lakni. A mi természetes is, hogy egy apa a lánya közelében lakjék. — És nőtlen ő excellenciája ? -— Hogyne, csak természetes, hogy az anyám iránti szerelme nem engedte megházasodni. Tizenkét órakor a gróf kisasszony kiment, hogy mohó ótvágygyal fogyassza el Petur ur ebédjét. Délutánonként a másik két Petur kisasszony tartott nálam inspekciót, de ezeknek a történetét legközelebb fogom elmondani. A jövő évi közgyűlést, Kapdebó István csopaki körjegyző meghívása folytán, az egylet Balaton­Füreden tartja. A tárgysorozat ki levén merítve, elnök a köz­gyűlést bezárta, megköszönve a tagok s a gyű­lésen medjelent megyei tisztviselők érdeklődősőt. A közgyűlés az elnök lelkes éltetésével oszlott szét a zöld asztal mellől, de a fehér asztal mel­lett újból találkoztak, hogy komoly munka után a társas együttlét vidámságával is erősítgessék a kollegiális érzületet. A társas-ebéd a „Korona" szálloda emeleti helyiségében volt. Részt vett 64 jegyző ós néhány vármegyei tisztviselő. Az első felköszöntőt Kovács Gyula elnök mondta Ő felségére. Ezután Kele György Csertán Károly alispánra, Zábó István a vármegye tiszti­karára emeltek poharat. Czukelter Lajos m. első aljegyző a jegyzői kart, mint a közügy munkásait köszöntötte fel; Kauffmann Mátyás m. aljegyző és dr. Csák Károly árvaszéki ülnök a közigaz­gatási tisztviselők kollegáiig együttérzésére, együtt­működésére emeltek poharat. Vidám hangulatot keltett Kele György verses rögtönzése, amelyben a jegyzők bajairól panasz­kodott és Zábó István humoros tósztja. Ebéd után hangos lett a jókedv s a társaság a vonatok indulásának idejében oszlott szét. Azt hisszük, hogy a vármegye minden részé­ből összesereglett jegyzők kellemes emlékekkel hagyták el a székvárost. Elnöki jelentés. A Zalamegye községi és körjegyzők egyletének közgyűlésén előterjesztette Kovács Gyula elnök . Tisztelt közgyűlés, kedves kartársak! Egyleti alapszabályunk 18. §-a értelmében a következőkben teszem meg elnöki jelentésemet: Mult évi közgyűlésünk 5. számú határozata értelmében az országos jegyző egyletnél fenn­állott 438 korona tartozásunkat az országos központi egylet pénztárához elküldöttük s ozáltal ama rég óhajtott helyzetbe jöttünk, hogy évtizedek óta fennálló s tetemes összeget tevő tagdíj tar­tozásunkat teljesen leróva, ma már hátralékunk az országos jegyző egylettel szemben nincs. Mult évi közgyűlésünk 6. szám alatt hozott azon határozatáról, mely szerint a törvényható­sági segéd- és kezelő tisztviselők szövetkezetében egyletünk tagjai részvények jegyzésére bnzdíttat­tak, az illető egyesület elnökségét értesítettük. Közgyűlésünk 7—9. számú határozataival özv. Freund Róbertné részére 50 korona, Vutskits Ignác részére 40 korona és Pavonics Antal részére -:0 korona megszavazott segélyeket az illetőknek pénztárunk elküldötte s általuk az meg is köszöntetett. A Győrmegyei társegylet által az adó kezelés államosítása tárgyában hozzánk küldött átirata ügyében közgyűlésünk 11. számú határozata értelmében, az országos központi egylethez fel­terjesztés intéztetett. Szemző László sárszegi körjegyző tagtársunk, a tőke kamatadó kivetése tárgyában tett indít­ványa folytán a 13. számú közgyűlési határozat értelmében a zalaegerszegi kir. pénzügyigazgató­ságot megkerestük, ahonnét arra választ is kaptunk: Ugyancsak Szemző László ama indítványa folytán, mely szerint a katonai jelentkezésekre vonatkozó 58.200/902. sz. honv. miniszteri ren­delet hatályon kivill helyeztessék, közgyűlésünk 14. sz. határozata értelmében az országos köz­ponti egylet elnökségéhez a felterjesztést megtettük. Hasonló értolemben jártunk el közgyülésiink 15. és 16. sz. határozatait illetőleg is; amely felterjesztéseinkre vonatkozólag jelenthetem, hogy a mult évben megtartott országos jegyző egyleti közgyűlés — azok mindegyikére vonat­kozólag — a mi álláspontunk elfogadásával tette meg a kellő intézkedéseket, amelyek eredményes vagy eredménytelen voltáról csak a f. évi köz­gyűlésnek fog majd beszámolhatni. Közgyűlésünk 20. sz. határozata értelmében Starzsinszkv György egyl. alelnök, Kele György egyl. főjegyző ós Scholcz Károly egyl. pénztáros közgyűlési kiküldöttekkel, részt vettünk a mull évben Budapesten megtartott országos jegyző egyleti közgyűlésben. Tiszta önérzettel jelenthetem a tisztelt közgyűlésnek, hogy ott nemcsak tevé­keny részt vettünk az ügyek tárgyalásában; de határozott — s nem túlzok ha azt mondom —

Next

/
Oldalképek
Tartalom