Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-07-05 / 27. szám

10 y Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap c 1903. junius 21. földadó kivetést helyes alapokra fektetni. A tapasztalat ugyanis azt igazolja, hogy az adószaporodás egyik főoka az volt, hogy a földbirtokos személyében történt változást a kataszterben nem vezették keresztül. Ennek természetszerű folyománya azután, hogy a földadó összes pótlékaival egyetemben nem a földet tényleg használó tulajdonosra van sok esetben kivetve, hanem az adót a birtokelőd nevén kezelték tovább és így a birtokutód, ki a földet tényleg használja, a fizetés alól kibujt. Az első teendője tehát a bizottságnak megvizsgálni a kataszteri birtokívekben a birtokos személyében történt változások keresztülvitelét s a mennyiben a változás keresztülvezetve nincs, a szerződés bekivánásával, esetleg szóbeli tárgyalás megtartásával a tényleges állapotot tisztába hozza és az adókivetést rendezi. Ez az eljárás >minden egyes esetben keresztülvezetendő, akár van a félnek hátraléka, akár nincs. Nagyon fontos rendelkezése a rendeletnek az, a melylyel a közös birtokosok adója tárgyában intézkedik. Sokszor megtörténik ugyanis nálunk az, hogy a hagyatéü évtizedekig nincs letárgyalva, a birtokon azonban a testvérek már megosztozkodtak, azt osztályuk értelmében használják, mivel azonban az osztály legtöbbnyire szóbeli, a kataszteri ívekben az adó a testvéreket egyenlő arányban terheli, holott egyik-másik testvér nagyrészt pénzzel vagy más értéktárgygyal, marhával nyert kielégítést. Az uj rendezéssel a hagyatékot terhelő állami adók az örökösök között birtokrészeik arányában osztandók fel. Az a közös vagyon azonban, a mely telekkönyvileg el van ugyan különítve, azonban a tulajdonosok által osztatlan állapotban használtatik, világos, hogy a földadó kataszterben felosztás alá nem kerül. A rendezésre kijelölt községekben a bizottság köteles felvenni minden panaszt, a mely adóügyre vonatkozik. Azonkívül a központba beérkezett kérvényeket is kiadja az igazgatóság a bizottságnak, a mely azután helyszínén megállapítja a kérelmező jogát, panaszának alaposságát és vagy a helyszínén eldönti az ügyet, úgy, hogy végzést hoz, a mely a félnek Írásban azonnal kézbesítendő, vagy a mennyiben az ügy nem tartozik hatáskörébe, a tényállást kideríti s az iratokat az igazgatósághoz felterjeszti. Nagy és fontos funkciót végez tehát a bizottság. Valódi hatalommal van felruházva, a pónzügyigazgatóság nevében és pecsétjével intézkedik, végzéseiért vagyonilag és erkölcsileg felelős, végzéseit a maga nevében hozza s ellene felebbezés éppen úgy, mint a pénzügyigazgatóság végzései ellen a közigazgatási bizottsághoz terjesztendő elő. Tudás, pártatlanság kell, hogy vezesse a bizottság elnökét, mert nemcsak az állam érdekét kell szem előtt tartania, hanem az adózókét is, mert bizony az adóügy, kivált megyénk egyes részeiben, annyira rendezetlen, hogy az előbb utóbb a földműves osztály válságát idézné elő. Nem mondjuk azt, hogy ennek oka kizárólag a községi adminisztráció rosz voltában, a közegek hanyagságában rejlik, legfőbb oka talán maga az adózó fél hanyagsága, sokszor rosz indulata és legtöbbször a félnek az az igyekezete, hogy a közteher alól kibújjék. Pedig ennek a roszakaratnak legtöbbször a nép issza meg a levét. Az adónak a jövedelmek szerinti arányos felosztása csak annak a honpolgári kötelességnek lelkiiismeretes teljesítésével történhetik meg, hogy minden jövedelmünket bevalljuk őszintén, férfiasan. Ez az ideális kor azonban nagyon messze van. Vagy talán nálunk sohasem fog elkövetkezni, mert a magyarnak hagyományos virtusa volt mindig, hogy adójával valakit becsapjon, hogy adóalapját eltitkolja. Sikerül is ez legtöbbször a személyi kereseteknél, az üzletek és vállalatok adóalapjánál, de nem a földnél, a melyet sem eldugni, sem jövedelmét eltagadni nem lehet és a mely ennéltogva feltétlenül meg lesz adóztatva, de hogy ki viseli a terhet, igazságos-e vagy nem, igen sokszor a fél roszakaratától függ. Ennek az állapotnak rendezése és az a főcél, hogy a megállapított hátralékok kedvezőbb gazdasági viszonyok mellett rövidebb idő alatt, de lehetőleg néhány év multán beszedhetők legyenek. Tehát nemcsak az adózók érdeke, hanem az államkincstár érdeke is, hogy a kisebb existenciák vagyonát a rendezés és behajtás fel ne emészsze, nehogy ezek a szolgáltatási képességüket meghaladó teher alatt, ha nem is azonnal, de kétségtelenül koldusbotra jussanak. Az állam érdeke nem lehet az, hogy proletárokat csináljon. Az igazságos és méltányos teherelosztás emeli az adózó képességet, emeli az akaratot és az adóbevallás tekintetében becsületességre szoktatja a népet. Ha népünk látja azt, hogy a most lefolytatandó rendezés alkalmával az igazságosság, méltányosság elvei törhetetlenül keresztül vitetnek, ha látja azt, hogy az igazság mérlege egyformán van megterhelve, visszatér bizalma az adórendezés körül és siet önként olyan adatokat szolgáltatni, a melyek a bizottság munkáját nagyon megkönnyítik. A bizottság feladata a jegyzők könyvelésének ellenőrzése is. Ha a bizottság a főkönyvben hiányt észlel, azt 200 koronáig saját hatáskörében rendezheti akként, hogy a hiányzó összeget a jövő évre átviszi. Ha pedig bűnös hanyagságot, vagy bűnös akaratot észlel, azonnal jelentést tesz. A további eljárás, illetőleg a fegyelmi eljárás megindítása iránti intézkedés a pénzügyigazgatóság hatáskörébe tartozik. Megjegyezzük, hogy a bizottságnak nemcsak előirni van joga adót, hanem leírásba hozni is, úgy, hogy intézkedései feltétlenül kell, hogy a nép javára vezessenek. Nem lehet tehát eléggé hangoztatnunk azt a fontos és nagy szociális feladatot, a mely kell, hogy a bizottság minden tagját, de főként a vezetőt áthassa. Az emberszeretetnek minden phasisát végig kell járniok, szenvedélyeiket, emberi rosz szokásaikat eltitkolniok, ha eredményt akarnak elérni. Mert furfangos a mi népünk. A vádaskodásra nagy hajlandósága van. S ha valahol csak a kegy látszatát veszi észre, ott hamarosan élénk fantáziájával korrupciót lát, azt hirdeti s sok hónapok fáradságát veszélyezteti, az eredményt lehetetlenné teszi. A bizottság egy elnökből, egy számvevőségi és kataszteri tisztviselőből és egy díjnokból áll. A pénzügyigazgatóság nevében egyedül a bizottság vezetője saját felelősségére jár el. A vezető rendeleteket adhat a község elöljáróságának, adóhivataloknak, megkereséseket intéz a főbirákhoz, a pénzügyigazgatósághoz, szóval képviseli a bizottságot. Köteles értesíteni a főbirákat előre, hogy hol és mikor kezdi meg működését. A főbiró tartozik intézkedni, hogy az elöljáróság a hizottság rendelkezése alatt álljon, hogy a bizottság működését fennakadás nélkül folytathassa. Hir szerint a működés hosszabb időt fog igénybe venni. Ha alapos munkát akarnak végezni, bizony kell egy-két év, mire munkájukkal elkészülhetnek. Az első körjegyzőség Gulács lesz, ahol működésüket megkezdik, azután mennek körútra a Balaton partról észak-nyugoti iráayban és jönnek mifelénk. Hisszük, hogy a nép hamar be fogja látni működésük áldásos voltát és bizalommal járul adóügyével elébük. A bizottság tagjai Legény Károly s. titkár mint vezető, Szabó János számtiszt, Nagy György kataszteri tiszt s egy díjnok. Iskolai értesítők. Befejeződött az iskolák éve s a vármegye egyes tanintézetei terjedelmes füzetekben számolnak be működésükről. Az értesítők vármegyénk kulturális életére vonatkozólag sok tanulságos adatot tartalmaznak, amelyeket az alábbiakban közlünk. A zalaegerszegi m. kir. állami főgimnázium értesítőjét Kunfalvi Rezső tanárnak az amerikai Egyesült-Államok középiskolai oktatásáról írt ismertetése vezeti be. A szerző felsőbb tanulmányait Amerikában végezte s ott éveket töltött; a viszonyokat tapasztalásból ismeri. Az ismertetés nagyon sok érdekes és értékes adatot tartalmaz nemcsak a pedagógusok, hanem a szülők részére is. Az intézetben tanított 15 tanár, 4 hitoktató, 1 tornatanító, 1 énektanító. A mult évben feldolgozott tananyag ismertetése után felsorolja az értesítő az 1902/1903. tanévben használt tan- és segédkönyveket; azután a tanári könyvtár és szertárak állásáról ad számot. A főgimnáziumba felvétetett összesen 292 tanuló, akik közül évközben kimaradt 5, vizsgálatlan maradt 3. A tanulók közül 163 zalaegerszegi, 90 zalamegyei, a többi vidéki. Az intézet kebelében van szavaló-kör és segítő egyesület. A szavaló-körben az ifjak prózai dolgozatokat és költeményeket csináltak s a szabad előadást gyakorolták. A segítő egyesület főként tankönyvekkel segítette a szegény tanulókat, néhány esetben megfizette egyes tanulók tandíját és néhányan a tornaversenyre is a segítő egyesület támogatásával utaztak. Az egyesület bevétele volt 1150 korona 14 fillér, kiadása 816 korona 32 fillér, tiszta jövedelem 333 korona 82 fillér. Az összes pénzkészlet 3332 korona 02 fillér. A könyvtár 1405 drb könyvből áll. Felemlítjük még, hogy a 284 tanuló közül 19 minden tárgyból jeles, 44 minden tárgybői legalább jó és 145 elégséges bizonyítványt kapott. Egy tárgyból 37, két tárgyból 16 és több tárgyból 23 bukott meg. A zalaegerszegi, m. kir. állami felső kereskedelmi iskola tizennyolcadik értesítőjét Schmidt József tanárnak »Á tejgazdaság termékeiről« írt tanulságos értekezése vezeti be, amely a tej és tejtermékek vegyi összetételét, kezelését, ezek közgazdasági fontosságát tárgyalja tudományos kószültséggel, de népszerű modorban. Ezután következik az iskola beszámolója a mult évről, a tanterv, a tanári testület. Az intézetben tanított öt r., 2 óraadó tanár ós öt hitoktató. A statisztikai táblázatok szerint az intézetbe beiratkozott 123, ebből évközben kimaradt 4, meghalt 2. Az alsó osztályban 46, a középsőben 35, a felsőben 42 tanuló volt. Ezek közül 16 helybeli, a többi vidéki; az alsó osztályban 25, a középsőben 22, a felsőben 37 tett osztályvizsgálatot,; 25-öt javító vizsgára, 6-ot osztályismétlésre utasítottak; 2 vizsgálatlanul maradt. Érettségi vizsgálatra jelentkezett 37 növendék, akik közül 30 a vizsgát letette. Az intézet segítő egyesülete a mult tanévben 36 tanulót látott el tankönyvekkel. Az egyesület vagyona 3004 korona 50 fillér. Á Kisfaludy önképzőkör több szavaló- és felolvasó ülést tartott. Megünnepelte Kossuth Lajos születése napját; Erzsébet királyné halálának évfordulóját, március 15-ikét. A könyvtár jelentékenyen szaporodott. A kör vagyona 216 korona 62 fillér. A zalaegerszegi m. kir. állami polgári leányiskola tizenötödik értesítőjét az 1902/1903. évi igazgatói jelentés vezeti be, ezután felsorolja az iskolai hatóság s a tantestület tagjainak névsorát. Az intézetben tanított 8 tanár ós 2 hitoktató. A négy osztályba felvétetett 176 növendék és pedig az elsőbe 53, a másodikban 52, a harmadikba 35, a negyedikbe 36. Ezek közül 100 helybeli, 30 megyebeli, 28 vidéki. A segítő egyesület 58 növendéknek könyvet ós 14-nek rajzeszközöket juttatott. Az egyesület vagyona 1113 korona 27 fillér. Az értesítő jelzi, hogy a jövő tanévben a polg. leányiskolában női kereskedelmi tanfolyamot terveznek, amely természetesen csak abban az esetben lesz megnyitható, ha kellő számú növendék jelentkezik. A tanfolyam 10 hónapig tart; tandíj havonként 10 korona. A tanfolyamra a polgári vagy felső leányiskola négy osztályát elvégzett növendékek vétetnek fel. A zalaegerszegi m. kir. állami elemi népiskola értesítőjéhez Nóvák Mihály tanító »Miben és hogyan támogassa a család az iskolát?* cím alatt a szülőknek írt jó tanácsokat az apró iskolás gyermekek nevelésére vonatkozólag. A magunk részéről is szívesen hozzátesszük a kis értekezés élére írt felhívást: »Olvassa el minden apa.« Ezután beszámol az értesítő a tanév eseményeiről; felsorolja az iskolai hatóságokat s a tanító testületet. A mindennapi iskolában tanított 11 tanító és 7 tanítónő, 8 hitoktató. 2 egyházi énektanító; a gazdasági ismétlő fiu iskolában 8, a leányiskolában 7 tanító illetve tanítónő. Zalaegerszegen elemi iskolába járt összesen 1131 tanuló és pedig 560 fiu, 571 leány. Ezek közül 1068 helybeli, 27 kaszaházi, 36 vidéki. H i r e k. Járásbiró kinevezése. Ő felsége a király Drahanovszky Géza aranyosmaróti ügyészségi aliigyészt a perlaki járábirósághoz járásbiróvá nevezte ki.