Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-12-06 / 49. szám

XXII. évfolyam Zalaegerszeg, 1903. november 22. 49. szám. Előfizetési díj: Egész évre . 10 K — f. Fél évre . . H-f. Negyed évre. 2 K 50 f. Egyes szám ára 20 fillér Hirdetmények i 3 hasábos petitsor egyszer 18 fillér, többszöri hirdetésnél 14 fillér. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez (Wlassics-utca 25. sz.i, az anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz (Ujváros-utca 25. sz.) küldendők. Kéziratokat nem küldünk vissza. ZALAVARMEGYEI Hl politikai, társadalmi, közművelődési és gazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap reggel. AP Drága mulatság. Mire ezek a sorok az olvasó kezébe kerülnek, talán vége lesz az obstrukciónak. Megszállta a hazafiság jó szelleme a küzdó' ellenzéket s belátja, hogy a további küzdelem már az ország olyan érdekeinek sérelmével járna, amelyeket semmi körülmények között sem szabad kockára tenni. Hogy milyen rengeteg áldozatba került a nemzetnek eddig is az obstrukció, azt számokban kifejezni alig lehet. Az obstrukció statisztikusai csak egyegy számadatra mutatnak rá, amelyek azonban már elég rikító szinben festik a nemzet nagy gazdasági veszteségeit. Érdekesek Bartal Béla adatai, amelyek méltók a megszivlelésre. A dunaparti fényes palota közel harminc millió koronába került a nemzetnek. Ennek a kamataival együtt az országgyűlés egy éve öt millió koronát emésztett fel s ezért a rengeteg összegért egy esztendeig nem tudott a parlament semmit sem dolgozni. De ez még nem olyan veszedelmes, mint az a rombolás, amelyet gazdasági viszonyainkra ez a meddő év gyakorolt. Első sorban az obstrukció megrontotta az állam hitelét. A 70-es évek elején a 100 frtos 6°/o-os magyar járadék 58—60 írttal jegyeztetett, ma a 4°/o-os koronajáradék 98-on áll. Huszonöt év alatt tehát az állam, amely 1873-ban 10% kamatot fizetett, hitelét 4°/o-ra javította. A külföld, amelynek akkor 60 frtért 6 forint kamatot fizettünk, majdnem 100 frtot ad 4 forint kamatra. Azaz csak adott az obstrukció előtt. A külföld, amely a konverzió alkalmával a legnagyobb bizalmat tanúsította a magyar állam hitelképessége iránt, ma visszaküldi a magyar papírokat s visszakéri a pénzét. November hónapban 18 millió értékű papir jött vissza a külföldről. Ez azt jelenti, hogy az obstrukció megrontotta az ország hitelét, megrendítette a bizalmat. Szó sem lehet többé arról, hogy a kamatmegtakarítást tovább folytathassuk. Anglia 2Va—3°/o, Franczia és Németország 3 és 3'/»°/o államhitellel dolgoznak s ha ezt mi is elértük volna, 400 millió kamat helyett 350 esetleg 300 millió kamatot fizetne az állam. Hogy ezt az állam minden polgára megérzi, az természetes, hiszen az állami adónak majdnem fele kamatra megy föl. Az államhitel olcsóbbodása visszahat a magánosok kölcsöneinek kamatlábára is. Az 1903. év elején befejezett kiegyezési tárgyalások két életbevágó pontja a szabad piac Ausztriában, amely most csak 1907-ig van biztosítva; továbbá az uj vámtarifa, amely az eddigi egyoldalú iparvédelem mellé a mezőgazdaság fokozottabb védelmét biztosítja. Ausztriából 1902-ben körülbelül 890 millió korona értéket hoztunk be és 960 millió korona értéket vittünk ki. Nyereségünk tehát a mi becslésünk szerint 70 millió korona; az osztrák statisztika szerint 14 millióval több. Összforgalmúnk tehát 1850 millió korona. Hogy egy ilyen nagy forgalom mennyit szenved, hogy csak ideig-óráig van biztosítva s hogy a végleges kiegyezés törvénnyé nem vált; hogy annak lehetősége, hogy 1907 után a szabad piac megszünhetik, mennyire visszahat a gazdasági bérletek, eladások, végül a birtok becsértékére és hitelére, ujabb beruházások és javítások elhalasztására; hogy hová vinnénk 900 milliónyi gazdasági terményt, ha a kiegyezés törvénnyé nem válik; hogy mennyire szenved ezen provizóriumok által mindkét állam hitele, ezt felesleges bővebben magyarázni. Ameddig ezt a legnagyobb piacunkat állandóan hosszabb időre törvényekkel nem biztosítottuk, jobb és olcsóbb hitelről ugy az állam, mint a gazdák számára szó sem lehet. Most is a Széli-féle klausula azon pont, az, hogy 1907-ig megmarad a szabad bevitel, mentett meg attól, hogy odavaló kivitelünk elé az ex-lex alatt a legnagyobb akadályok ne gördíttessenek. Ez azonban a bizonytalanság káros befolyását csak némileg csökkenthétté. Anglia, mely évenként nyolcezer millió K tápszert importál, épen most készül a búzát mm.-ként 1.50 koronával, vajat, hust, 10%-os vámokkal sújtani, ez a majd 800 millió koronára menő vám természetesen az összes eddig szabadon bevitt anyagok világárát csökkenti, s a legnagyobb reakció lesz, ami valaha a mezőgazdaság árképződésében beállott. Életkérdés ránk nézve tehát az, hogy a 20 millió osztrák fogyasztót szabad bevitelünkre biztosítsuk. De még úgy is a jövőben nekünk is nagyobb védelemre van szükségünk, hogy az angol vámok által feltartott tengerentúli termékek egy része ne mifelénk vegye útját, annál is inkább, mert Német—Francia—Olaszország is felemeli vámjait, melyek már tiz év előtt olyan magasak voltak, mint az uj vámtarifánké. Ezt a nagyobb vámvédelmet adta volna meg az uj vámtarifa. De miután az obstrukció megakadályozta azt, hogy az Ausztriával való kiegyezést megkötve, a ránk hátrányos kereskedési szerződéseket felmondjuk, különösen a szerb kereskedelmi szerződést és az uj autonom tarifa alapján a gazdákra jobb szerződéseket köthessünk, — a nagyobb vámvédelemtől már 1904-re elestünk. Elütötte tehát az obstrukció a gazdákat attól a haszontól, mely 1904-re a termés nagyobb vámvédelméből beállott volna. Nézzük ezt a búzánál. Hogyha mi, mint jogunkban lett volna, már 1903. január 1-én felmondtuk volna a szerb szerződést, már most egy hónap múlva 1904. január 1-én a buza vámvédelme nem l'/a korona, hanem az uj vámtarifa szerint 7.50 korona lett volna. Tekintettel arra, hogy a búzában is, rosz termésnél egészen, de még középtermésnél is, import állam vagyunk, a vámvédelem 1—4 korona áremelést jelentett volna métermázsánként. De miután a szerb szerződés felmondását az obstrukció mai napig is meggátolja, még ha az okstrukció még ma leszerelne, még akkor is csak 1904. december végén léphetne életbe a magasabb vámtarifa. Eszerint tehát 1904-iki búzatermésünknél az obstrukció folytán métermázsánként 1—-4 korona haszon már most menthetetlenül el van veszve. De egy esztendővel van elodázva egy másik nagy előnye is az uj autonom vámtarifának. Minthogy Csehország északi részébe az Elba és Moldva szabályozás folytán az amerikai és a napról-napra veszedelmesebb kanadai buza olyan olcsón jött be mostanáig, hogy avval Aussignál épen a mostani alacsony vám miatt a magyar buza és liszt nem versenyezhet, életkérdés lett volna ránk az uj vámtarifa mihamarábbi Mai számunk 14 oldal.