Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-10-25 / 43. szám

1903. november 15. > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 467 nagyobb a veszély az infectióra — nem végezhet. A 9. §. harmadik pontja : bonovizsgfílat veze­téseért, ellenőrzéseért, leiet és vélemény szer­kesztéseért 35 korona, mert a vezető orvosnak is jelen kell lennie az egész boncolásnál, vidéken legtöbbször segédkeznie is szükséges és végre terjedelmes boncvizsgálati jegyzőkönyvet is kell neki szerkeszteni. A 9. §. negyedik pontja: a boncoló orvosnak lényegesen eltérő külön vélemény szerkesztéseért 10 korona, éppen a lényegesen eltérő s ezt körül­ményesen indokoló vélemény szerkesztése teszi indokolttá. A 9. §. ötödik pontja: ha a vizsgálat rothadt hullán foganatosíttatik, a meghatározott illetéken felül 10 korona, fokozottabb veszély az infectióra, az egészségnek ós ruházatnak nagyobb rongá­lására való tekintettel. A 9. §. hatodik pontja: csecsemők boncolásá­ért, a tüdőpróba eszközlésével vagy anélkül 30 korona, mert eltekintve attól, hogy a csecse­mők boncolását is u. a. lelkiismeretes pontosság­gal kell teljesíteni, mint a felnőttekét, sőt mivel legtöbb esetben fulladás, megfojtás vagy mérge­zésekről van szó, a midőn tüdő, bél ós dob üreg próbát, úgyszintén a mérgezett szervek minucio­sus vizsgálatát, kivételét és elcsomagolását kell teljesíteni, ez tehát több időt vesz igénybe, mint a felnőtt hulla boncolása, ez teszi tehát indokolttá kívánságunkat. A 9. §. nyolcadik pontja: erőszakos nemi közösülés, megfertőztetés, vagy fajtalanság ese­tében vizsgálatért 10 korona, mert nemcsak a vizsgálatot teljesíti az orvos, hanem igen gyak­ran górcsövi praepax-atumokat is kell készíteni és véleményes jelentést szerkeszteni. A 9. §. kilencedik pontja: nőnek megvizs­gálásáért, magzat elhajtás miatti gyanú esetében 15 korona, mert minden egyes esetben belső méhtükri vizsgálatot is meg kell ejteni és véle­ményes jelentést szerkeszteni. A 9. §. tizedik pontja: a kitett csecsemő megvizsgálásáért a) ha élve találtatott 6 korona, b) ha halva találtatott és boncoltatott 30 korona a 6. pont alatt elmondottak értelmében. A 9. §. 11. pontja: súlyosan megsértettnek vagy megsebesítettnek megvizsgálásáért 10 korona, a többféle sérülés alapos megvizsgálásáért és azoknak a látleletben leírandó részletezéséért. A 9. §. 12. pontja: könnyű testi sértés meg­vizsgálásáért 5 korona. A 9. §. 13. pontja: vizsgálat alatti egyén testalkatának testi fogyatkozása tekintetében való megvizégálásért 5 korona, mert ez is u. a. idő­beli veszteséggel és teendőkkel jár, mint a 12. pont alatti. A 9. §. 14. pontja: nő vizsgálás a szülés el­titkolása miatt és terhes nő megvizsgálása 15 Korona a 9. pont indoklása értelmében. A 9. §. 15. pontja: idétlen magzat megvizs­gálásáért 6 korona, a 10 a) szerint. Általában kívánatosnak tartjuk az egyes vizs­gálati esetek díj megállapításánál a pontosan kitett fix összeg meghatározását, mert az ilyen kitételek: »2—4 K-ig, vagy 4—10 K-ig« leg­többször konfliktusra vezetnek a díjat megálla­pító biró és a szakértő között. A 9. §. 16. pontja: végtárgyaláson szakértő minőségben való jelenlétért az orvos díja: a) fél napra 4 óránál kevesebb ideig tartó elfoglaltság­nál 10 korona, b) egész napra 4 órán tűli el­foglaltságnál 20 korona, c) minden következő fél napra 10 korona, mert a végtárgyalásról az orvos nem távozhat el és praxisát nem folytathatja. Azon esetben, midőn a szakértő székhelyére való visszatérése 4 órán belül nem lehetséges, az egész napi működési díj megjárjon. Halál büntetés végrehajtásánál való megjele­nésért 50 korona, tekintettel a nagyobb kedélyi emócióra, a mely a szakembereket sem kiméli meg ilyen esetben az erősebb psychikai meg­rázkódtatástól és tekintettel arra, hogy a halál konstatálását két izben is, a halál bekövetkezésének megállapítása után 30 perc múlva, kell teljesíteni. A 25. §. utolsó bekezdése szerint a díj meg­állapítások ellen felszólalásnak is van helye, a melynél az az óhajunk, hogy a díjat megállapító elnök ne vehessen részt a törvényszék felül­vizsgálati határozatának kimondásánál, a mely­nél a kir. ügyész véleménye is meghallgatandó. A közgyűlés az előterjesztett jelentést egy­hangúlag elfogadta és az országos központhoz való felterjesztését határozta el. Elnök megköszönve a jelenlevők érdeklődését, az ülést bezárta. H i r e k. A közoktatásügyi miniszter sürgönye. A zala­egerszegi Deák-ünnep alkalmából Wlassics Gyula kulturminiszter a város szülöttje, a következő táviratot intézte az ünnepet rendező bizottság elnökéhez: „Deák Ferenc születése századik év­fordulójának emlékét azzal véltem a legméltób­ban ünnepelni, ha Magyarország minden tanin­tézetében, a legkisebb népiskolától az egyete­mekig, a nemzet jövő sorsát vezető ifjúság meg­nyitja fogékony elméjét és nemesen dobogó szi­vét a haza bölcse soha el nem muló hatásának és mély kegyelettel mutatja be hódolatát az igazi államférfiúi nagyságnak, az önmagát elfe­ledő hazaszeretetnek, a tántoríthatlan királyhű­ségnek, a minden hiúságtól ment, de önérzetes méltóságában fenséges nagy jellemnek. E mellett az volt lelkem óhaja, hogy a mi forrón szede­tett Zalamegyénk, Deák Ferenc szülőföldjének székhelyén magasztos ünnepeteken együtt hódol­hassak a mi lelkűnkhöz, a mi szivünkhöz leg­közelebb álló nagy halhatatlanunk emlékének. Ha ebben engem tőlem nem függő okok meg­akadályoztak is, mégis ott leszek lelkem egész melegével, szivem egész erejével a szülőföld ol­tára előtt és veletek együtt imádkozom: Lebeg­jen e nemzet fölött Deák szellemének mindent kibékítő, áldó ereje!" Deák Ferenc emiékezete Söjtörön. A haza bölcsének szülőfaluja, Söjtör község is méltó módon megünnepelte a vármegye nagy fia szü­letésének 100-ik évfordulóját." 18-án reggel 8 órakor a község lakóssága a község házához s innét 9 órakor a templomba vonult. Mise után a képviselőtestület, Thassy Lajos járási főszol­gabiró elnöklete alatt díszközgyűlést tartott, melynek befejezése után testületileg tisztelgett gróf Festetich Mári a grófnőnél, hol Pajthy Élek söjtöri plébános mondott hazafias, az ünnep jelentőségét ismertető s Deák Ferenc életét és működését méltató beszédet. Majd Deák Ferenc születési házához vonult a közönség s az ott elhelyezett emléktáblát megkoszorúzták. A köz­ség lakóssága az ünnepély alkalmából házait feldíszítette. Deák ünnep Nagykanizsán. Kegyelettel ülték meg f. hó 18-án Nagykanizsán Deák Ferenc születése századik évfordulóját. A város képviselő­testülete — miután d. e. 9 órakor a róm. kath., 10 órakor az ág. ev. és 11 órakor az izraelita templomban ünnepélyes isteni tisztelet volt — d. e. 11'/a órakor díszközgyűlést tartott, melyet Vécsey Zsigmond polgármester megnyitván, Remete Géza városi képviselő hazafias szellemű ünnepi beszédet tertott, mely után a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel kimondotta, hogy Deák Ferenc halhatatlan érdemeit jegyzőkönyvben örö­kíti meg, arcképét a díszterem részére lefesteti s a városi főgymnasiumnál 5000 koronás ösztön­díjat alapít; a polgármester megnyitó és Remete Géza ünnepi beszédét egész terjedelmében jegyző­könyvbe iktatja, egyúttal kinyomatja a közönség között való szétosztás céljából. — Délután az Irodalmi és Művészeti kör tartotta emléktábla leleplezési ünnepélyét óriási közönség részvétele mellett. D. u. 3 órakor indult a közönség, amely­ben az egyes meghívott egyletek testületileg vettek részt, a főgymnasium déli oldalához, ahova kivonult a nagykanizsai főgymnasium ifjúsága is. Az ünnepet Csóti Márk főgymuasiumi tanár, az Irodalmi és Művészeti Kör irodalmi szak­osztályának elnöke nyitotta meg lendületes be­széddel, mely után a főgymnasium énekkara a Himnuszt énekelte; majd Gártner Antal jog­hallgató dr. Révai (Ullrich) József ünnepi ódáját szavalta el hazafias tűzzel; ezután az irodalmi kör dalárdája Htiber Károly alkalmi dalát, a Fohászt énekelte nagy sikerrel; ezután Szalay Sándor áll. elemi iskolai igazgató, a „Zala" szerkesztője tartott Deák Ferenc nagy nevéhez méltó ünnepi beszédet, amely telve volt szó­virággal, remek képekkel és mély tartalommal s magával ragadta a hallgató közönséget. E beszéd alatt hullott le a lepel. Végül Horváth György főgymnasiumi igazgató tartotta a záró­beszédet s az irodalmi kör nevében az emlék­táblát átadta a város gondozásába; Vécsey Zsig­mond polgármester a város nevében az emlék­művet átvette és éltette az emlékmű geniális készítőjét Teles Ede szobrászt, aki a szűnni nem akaró éljenzésre a pódiumon megjelent és meg­hajolva köszönte meg az elismerésnek eme fényes megnyilatkozását. Este 8 órakor &/. »Arany Szarvast szálló nagytermében kitűnően sikerült bankett volt, amelyen számos lelkes felköszöntőt mondottak. Deák ünnepély az ifjúsági körben. A zala­egerszegi kereskedő ifjak önképző köre folyó hó 18-án délután 3'/ 2 órakor, saját helyiségében Deák ünnepélyt rendezett a következő program­mal : Hvmnus, énekelte a közönség. Ezután Breisach Sámuel a kör agilis tagja és tb. elnöke tartotta megnyitó beszédét a nála megszokott ékesszólással. Majd Siposs Ernő lépett a pódiumra és hatásosan szavalta el Pósa Lajosnak „Ezer év után" cimü versét. Az ünnepség fénypontját Kardos Jenő joghallgatónak lendületes, költői magaslaton álló s hazafias eszmékkel telt ünnepi beszéde képezte. Eisner József Ábrányi Emilnek »Esküdjünk« cimü költeményét szavalta el lel­kesedéssel, majd Neumann Albert zárszava követ­kezett, mely után a közönség a Szózatot énekelte. A szük körben lezajlott ünnep lelkes hangulata a jelenlevő közönséget, amelynek soraiban a város több előkelő polgárát láttuk, magával ragadta. Kaszinó estély. A zalaegerszegi Deák-ünnepély méltó befejezése volt a 17-én este tartott Kaszinó­estély, mely fény és látogatottság tekintetében bármely vármegyei bállal felvehette volna a versenyt. A vármegye előkelősége nagy számban volt képviselve s a hölgyek remek toilettejéi, a kedélyes fesztelenség a hires vármegyei bálok emlékét idézték fel. Tizórára zsúfolásig megtelt a terem s a tánc szakadatlanul, jókedvvel folyt reggeli 7 óráig. A mulatság sikerében az orosz­lánrész Bubics Tivadar megyei aljegyzőt !mint a mulatság főrendezőjét illeti meg. Éber figye­lemmel gondoskodott, hogy a mulatság minél impozánsabb és kedvesebb legyen. — Jelen volt hölgyek a következők: Assszonyok: Abaffy Ödönné, Bogyay Elemérné, Bottfy Lajosné, Brier Sándorné, Csesznák Sándorné, özv. Farkas Imréné (Hagyáros), Háry Dezsőné, Hertelendy Ferencné (Budapest), Hajik Istvánné, Háry Istvánné, Hertelendy Józsefné (Vindornyalak), özv. Isoó Jánosné, Marton Lászlóné, Paukovicb Györgyné, özv. Paresetics Ottóné, Plihál Viktorné (Nagykanizsa), Rozsnyay Béláné, Oltay Guidóné, Ocskay Rudolfné (Páka), Szűcs Dezsőné (N.-falud), Skublics Jenőné (Andráshida), Thassy Gáborné, Tánczos Lajosné (Rád), Udvardy Vincéné, Viosz Ferencné (Nagykanizsa). Leányok: Csesznák Melani, Csesznák Anica, Farkas Margit és Farkas Zsófika (Hagyáros), Földváry Emma (Budapest), Háry Clarisse és Lenke, Hertelendy Irén és Ne Ili (Vindornyalak), Isoó Viola, Paukovich Stefike, Oltay Málvin, Ocskay Mici és Róza, Skublics Gizella, Lenke, Mici, Fauny, Antika és Marian, Szűcs Rafiika, Töreky Irén, Mariska, Udvardy Raffika. Felülfizetett: Abaffy Ödön cs. ós kir. kamarás 2 koronát. Királyi kitüntetés. Ö felsége a király szent­királyi Nagy Valér ezredesnek, a nagykanizsai ötödik számú lóavató bizottság elnökének, ki­váló szolgálatai elismeréseid a vaskoronarend harmadik osztályát adományozta. A reformáció Ünnepét a zalaegerszegi ev. ref. fiókegyház hivei is megünneplik. November 1-én d. e. isteni tisztelet lesz, amely után a hivek az ur vacsorához járulnak. Isteni tisztelet alatt Dezse Dániel barabásszegi lelkész tart szónok­latot. A városi képviselőtestület Várhidy Lajos polgármester elnöklésével f. hó 24-én népes közgyűlést tartott, amelyen tudomásul vették dr. Szigethy Elemér városi ügyésznek Hainzmann Samu volt vendéglős által a város közönsége ellen indított per befejezéséről szóló jelentését, mely szerint az elsőfokú biróság által 5.100 K­ban megállapított kártérítési összeget a kir. kúria jóváhagyta s ezt az összeget a városi tanács a város megtakarított pénzéből felperesi ügyvéd­nek kifizette. — A közgyűlés a pénzügyi bizott­ság és a városi tanács javaslatához képest 1904. évi január 1-től számítva a városi ügyész évi fizetését 800 K-ban, a városi mérnök fizetését pedig óvi 1600 K-ban és 400 K lakbérben állapította meg; valamint megállapította a városi tisztviselők részére kiküldetések alkalmával a na­pidíjakat. Ezen határozatok folytán a szervezési szabályrendelet megfelelő szakaszai módosítást szenvednek. Gábriel Alajos csendőrőrmesternek a rendőr­biztosi állásáról való lemondását a közgyűlés tudomásul vette. Kubina András volt városi mérnöknek segély iránti kérelmét, Hartl István volt szállásmester-

Next

/
Oldalképek
Tartalom